Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
TISZAÚ JVÁROSTÓL TlSZOLCIG - HATÁRON TÚLI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2000. október 10-én Rozsnyón (Roz- nava) írta alá Tamás Barnabás, a Sajó- Rima Eurorégió elnöke és Frantisek Kardos, a Slané Rimavské Eurorégión elnöke a határon átnyúló együttműködésről szóló megállapodást. Az idén április 28.- május 1. között hatodik alkalommal megrendezett Gömör Expo Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár az egyik értékmérője annak, hogy a felek komolyan gondolják korábbi elhatározásukat. A Gömöri Városok és Községek Szövetsége felhatalmazásával, állami és nonprofit szervezetekkel együttműködve, 1999. október 4-én a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség rimaszombati ki- rendeltsége találkozó összehívását kezdeményezte. Ezen - elsősorban Putnok város polgármesterének, Tamás Barnabásnak a sürgetésére - megszületett a Sajó Unió létrehozásának gondolata. A részletek kidolgozását követően aztán a Sajó és Rima folyók vízgyűjtő területén, mintegy 6000 négyzetkilométeren, 335 településen, közel egymilliós lélekszám- mal létrejött a Sajó-Rima Eurorégió az 1980-as madridi európai keretegyezmény pontjainak figyelembevételével. A felek a két ország érvényben lévő törvényeinek ismeretében arról döntöttek, hogy az egymással határos területen közös munkát vállalnak a tervezésben, törekednek a gazdasági és társadalmi együttműködésre, összefognak a természet, a táj és környezet védelmében, miközben megőrzik a természeti kincseket, és a tájkép jellemző vonásait. Tudták, hogy az ominózus területen mindkét országban az elmaradottság, a nagyarányú munkanélküliség a jellemző, ezért közös gazdasági-társadalmi-, valamint területfejlesztési programot dolgoztak ki. Kiemelkedő hangsúlyt kapott az értelmiség elvándorlási folyamatának megállítása, az egészségügyi felvilágosítás, az oktatás és művelődés erősítése, Tamás Barnabás valamint a polgárok és közösségek közötti kapcsolatok kiépítése. Meghatározták az európai integrációs folyamatokra váló felkészülést és kérték az európai statisztikai egységgé minősítést. A kezdeti lépések felkeltették számos térség vezetőinek figyelmét, így 1999. szeptember 30-án a rimaszombati, rozs- nyói és rőcei járások vezetői is kifejezték partneri szándékukat Ózd-Putnok, Kazincbarcika, Miskolc és Tiszaújváros kistérségeivel és a B.A.Z. Megyei Önkormányzattal egyetemben. 2001. április 23-án kötötte aztán meg a magyar és szlovák fél a határon átnyúló együttműködésről szóló megegyezést. A Sajó-Rima Eurorégió elnökévé magyar részről Tamás Barnabást, Putnok polgármesterét, szlovák részről pedig Peter Minacot, Tiszolc polgármesterét választották. Tamás Barnabás az eurorégióban végzett közös munka legnagyobb eredményének tekinti a Gömör kapujában, Putnokon végbement munkaerő piaci változásokat. B.A.Z. megyében ugyanis a városok közül itt a legkevesebb munkanélküli, köszönhetően az elmúlt 2-3 év beruházásainak. Szeretné azonban elérni, hogy a határon átnyúló területekre kidolgozott területfejlesztési program az interregionális pályázatokból megvalósítható legyen. A Sajó-Rima Eurorégió tagja a 16 EU- S régiót magába foglaló Visegrádi 4-ek tanácsának is, ami újabb nemzetközi elismertséget hordoz magában. A kétoldalú partneri kapcsolatok erősödéséből több nemzetközi vállalkozás született, amely cégek a Gömör Expón is bemutatkoztak. Ennek zárónapján - ami egybeesett hazánk uniós tagságának első napjával - írta alá Tamás Barnabás a francia Fecamp város polgármesterével, Patrick Jeannevel a testvérvárosi kapcsolatokról szóló szerződést, amivel többéves partneri kapcsolatot pecsételtek meg. 12 Járóföld • II. évfolyam 5. szám • 2004,- Önök szerint milyen akarati és szellemi energiák képesek az emberek között olyan kohéziót létrehozni, amely egyaránt felgyorsult fejlődést és kiegyenlítődést biztosít a leszakadás veszélyével küzdő és a működő régiók között? Baráth Etele:- Ha a tőkés Magyarországra telepíti üzemét, ezt nyilvánvalóan azért teszi, mert itt megfelelő munkakultúrát talál, de alacsonyabb bérekért, mint otthon. Ahhoz azonban, hogy azt itt lévő munkavállalók közül a legjobbakat szerezze meg, az itteni átlagbérnél több bért kell fizetnie. Középiskoláink, felsőoktatási intézményeink színvonala miatt nincs szégyenkeznivalónk, miközben azt is tudjuk, hogy e tekintetben is egy világméretű verseny bontakozik ki. Mit jelent modern európai országnak lenni? Magasabb jövedelmet, biztosabb állásokat, szabadabb munkavállalást Európában. Reális esélyt arra, hogy lakáshoz, autóhoz lehessen jutni, és nyaralni mehessünk. Lehetőség mindannyiunk kezében, hogy közelebb kerüljünk Ausztriához nemcsak földrajzi értelemben, hanem az életminőség terén is. Tapasztaltuk, ha van cél, a magyar ember hihetetlen szorgalommal és akarattal tud dolgozni és képes tanulni. És most aztán igazán van elérhető cél. A területfejlesztést illetően határozottan állíthatom, hogy az unió működésének egyik legfontosabb alapelve a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásra való törekvés. Gondoljanak csak arra, hogy Ausztriának néhány évtizede Burgerland az volt, mint számunkra Szabolcs. És miközben Ausztria egésze nyertese lett az uniós csatlakozásnak, Burgerland - Magyarországhoz való közelségének köszönhetően is - valósággal felvirágzott. Glatz Ferenc:- A területfejlesztés az unióban eltöltött első évtizedben az egyik legfontosabb kormányzati, önkormányzati és tudományos tevékenység lesz. Az eredményes csatlakozók, Portugália, Spanyolország példája bizonyítja ezt. A kormányzatnak ajánlatos volna egy erősebb tárcaközi együttműködést kialakítani. Ehhez a jelenlegi, a Miniszterelnöki Hivatalban működő szervezet lehet a kiinduló pont. Egyrészt tehát szükség van tudatos kormányzati terület- fejlesztési politikára. Másrészt szükség van regionális, sőt városi szintű település- fejlesztési tervekre: pontosan felmérni, milyen helyi adottságokat lehet az unión, vagy akár a közép-kelet-európai térségen belül jól kamatoztatni. Mind az országos, mind a regionális fejlesztésekbe az eddigieknél jóval akfívabban kell bevonni a tudományos értelmiséget. Én nem értek egyet azzal a politikai irányzattal, amelyik hagyni akarja szegényedni a szegényeket. Az egész országnak érdeke, hogy kiegyensúlyozott termelési kultúra, és kiegyensúlyozott szociális viszonyok legyenek Magyarországon. Ha elszegényednek egyes térségek, azok kihatnak az egész ország adóbevételeire is. Márpedig az EU-ban továbbra is a helyi államszervezetnek fizetjük az adót. És helyi, azaz állami szinten marad a szociális és egészségügy, valamint a kultúra. Tehát minden állampolgár érdeke a jó foglalkoztatási arány, és az állam minden területének jó kihasználása. Közhely, hogy erős infrast- rúktúra-fejlesztés kell, például autóút-épí- tés, internet vonalak kiépítése. Jó kormányzati politika a 2001-ben kezdett, úgynevezett Vásárhelyi-terv, ami szándékunk szerint az autóút-építéssel együtt új Tisza-völgy és Kelet-Alföld-program alapja lehet. Új hitelpolitikára, új regionális pénzalapok képzésére lenne szükség. A hitel bevonja a polgárt az akcióba, együttgondolkodásra késztet. Nem fog mindent az állami segélytől várni. Nagy Sándor:- A mi jövőképünk a modern, európai Magyarország. Május elseje ennek a folyamatnak fontos állomása. Egy szakasz vége és egy új szakasz kezdete. Nem a célszalagot vágjuk át, hanem a rajtvonaltól startolunk. Május 1 -je mindig is a dolgozó emberek, a munkások ünnepe volt. Halkan jegyzem meg: talán nem véletlen, hogy az unió a számtalan lehetőség közül éppen ezt a napot választotta a csatlakozás dátumául. Legyen az üzenet mindannyiunk számára világos: előbbre csak kemény és izzadságos munkával juthatunk. Jólétünk minden egyes darabjáért keményen meg kell majd dolgozni az Európai Unió tagjaként is. Idén a modern Magyarország Európa-ünnepe és Európa egyesülésének napja is lesz. Köszönettel tartozunk a magyar embereknek azért a rengeteg munkáért és áldozatért, amit e történelmi fordulat érdekében vállaltak. Az EU azt is jelenti a magyar családok számára, hogy minden nemzedék valamivel többre viheti, mint az előző. Egyre több lesz a lehetőségünk, és egyre inkább megtanulunk élni velük. így működik a modern Európa. Az uniós támogatással megkezdődő beruházások és fejlesztések a családok, közösségek, falvak, városok életét alapvetően befolyásolják majd. így garantálhatok csak a kiszámíthatóbb jövő, a jólét és a biztonság feltételei. Autópályákat építünk, mert tudjuk, minden kilométer autópálya átlagosan tíz új munkahelyet vonz. Fejlesztjük a közúthálózatot, hogy két vidéki település között ne csak Budapesten át vezessen az út. Bővítjük a felnőttoktatás lehetőségeit, hogy bárki könnyebben választhasson az új megnyíló munkalehetőségek közül. Hatékonyabb és jobb színvonalú egészNagy Sándor ségügyet teremtünk, hogy egy boldogabb és egészségesebb Magyarországon élhessünk.- Nap mint nap halljuk, hogy hatalmas források állnak rendelkezésére a most belépett országok számára is. Rendelkezünk-e olyan emberi és intézményes képességekkel, amely segít bennünket, hogy jó gazdaként használjuk ezeket a pénzeket? Baráth Etele:- Az Európa Terv keretén belül elérhetővé válik több mint 1350 milliárd forint európai forrás. Ez Magyarország esetében hihetetlenül nagy lehetőség, amely azonban még nincs a zsebünkben. Mert ahogy a kérdés sugallja, az az intézményrendszer, amely ezt megszerezhetné és okosan el is tudná költeni még nincs teljesen kész és nem is tökéletes. Ugyanakkor az is igaz, hogy ebből a lemaradásból az elmúlt két évben nagyon sokat sikerült ledolgozni. Ez a bizonyos intézményrendszer egyrészt arról szól, hogy működőképesek lesznek-e azok a testületek, szövetségek, társulások, szövetkezetek, amelyek értik és jól használják az unió kínálta lehetőségeket. Egy újfajta gondolkodásról van szó, amelyet nem könnyű elsajátítani. Tehát arról,, hogy települések, kistérségek és akár határokon túl nyúló régiók legyenek képesek összefogni és értelmes célokat megfogalmazni, ezeket az unió előírásai szerint papírra vetni, a brüsszeli és a hazai döntéshozókat meggyőzni, azaz lobbizni. Én úgy gondolom, ez előbb-utóbb működni fog. Ennek a dolognak a másik része az, hogy például a földművelőnek is meg kell tanulnia a támogatások rendszerét, az uniós előírások betartását. Az újonnan csatlakozott országok folyamatosan alakítják át belső intézményrendszerüket, erősítik a regionális szerepeket, mind hatalmi, mind pénzügyi, jogi szempontból folytatják a decentralizációt. Eb2004, • II. évfolyam 5. szám • Járóföld 5
