Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
bői a szempontból nagyon jelentős előrelépés például Magyarországon, hogy a történelmileg kiépült központosított és ágazatokra szabdalt államigazgatás - éppen az európai alapok fogadására történő felkészülés eredményeként - folyamatosan alakul át együttműködő és szövetkező, azaz horizontálisan együttműködő olyan kormányzati munkává, amelyben már jelentős szerepe van a régiók által igényelt feladatmegosztásnak is. Glatz Ferenc:- Az EU-ban az érvényesülésünk a helyi, a vidéki értelmiségtől függ. Az európai uniós pénzekért nem az államok, hanem az önkormányzatok, egyéni társulások fognak pályázni. Sürgősen, pár éven belül ki kell alakítani olyan elitet, amelyiknek alapos európai uniós ismeretei vannak. És ki kell alakítani az önkormányzati vezetők szakszerű elszámoltatásának gyakorlatát. Fejlett önkormányzatokra, demokratikus szellemre van szükség a vidéken. Csak a fejlett helyi demokrácia képes ellenőrizni, hogy vajon jó helyre teszik-e a helyi vezetők az állami támogatásokat, vagy megtesznek-e mindent az EU- pénzek elnyeréséért. Tudomásul kell venni, hogy a vidéken több múlik az ország szempontjából, mint eddig gondolták. Európa több országában már felismerték, hogy nem lehet a city-politikusi műveltséggel országot vezetni. A vidékfejlesztés, illetve koncepciózus vidékpolitika Magyarország sikerének feltétele a következő évtizedben. Nagy Sándor:- Lehetőségekről beszélünk. Nézzünk néhányat, ami az integráció után vár ránk. Az európai uniós csatlakozás talán legnagyobb nyertesei a magyarországi régiók és települések lesznek, hiszen fejlesztési programjaink az EU Strukturális-, és Kohéziós Alapjának támogatásával valósulhatnak meg. 2003-ban mintegy 46 milliárd forint áll rendelkezésre területfejlesztési célokra. A 2004-2006 közötti időszakban a Kohéziós és Strukturális Alapokból, előreláthatólag 1350 milliárd forintot költ- hetünk falvaink, városaink, régióink, vállalkozásaink, intézményeink fejlesztésére. Az Európa Terv öt operatív programjának egyike a Helyi Közösségekért Részprogram (Regionális Operatív Program (ROP)), melynek kidolgozásáért és végrehajtásáért a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal felel. A Helyi Közösségekért Részprogram elsősorban az ágazati programokban megvalósuló általánosan szükséges fejlesztéseket egészíti ki, figyelembe véve a régiónként eltérő speciális területi igényeket. A Program tartalmi területeinek meghatározásánál mesz- szemenően figyelembe vettük a régiók, a megyei és kistérségi szervezetek, valamint az önkormányzatok fejlesztési igényeit, szükségleteit. Az intézkedések elsősorban olyan fejlesztéseket céloznak, melyek megvalósításához az önkormányzatoknak, a helyi non-profit szervezeteknek, az ott élő lakosságnak fűződik érdeke és amelyek megvalósításában aktív közreműködésük valószínűsíthető. Mindezek miatt a ROP prioritásai és intézkedései regionális oldalról jól kiegészítik az ágazati programokban megjelölt prioritásokat és intézkedéseket, továbbá teljes mértékben illeszkednek az Európa Terv stratégiai céljaihoz. Az Európa Terv Helyi Közösségek Részprogramjára (ROP) a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból a hazai társfinanszírozással együtt előreláthatólag 120 milliárd forint fejlesztési forrás jut. A ROP regionális gazdaságfejlesztéssel és térségi infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos beruházásai az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF), míg a ♦ humán szférához kötődő fejlesztések az Európai Szociális Alapból (ESF) kerülnek finanszírozásra. A Program jelenlegi állapotában három prioritást - és azokon belül 9 intézkedést - foglal magába, továbbá önálló prioritásként a szakértői segítségnyújtással kapcsolatos tennivalókat is megjeleníti. A program támogatásával új utak, új kerékpárutak épülhetnek, és javíthatjuk a tömegközlekedés színvonalát. Komplex településmegújítási akciók valósulhatnak meg a turisztikai szempontból vonzó, műemlékekben gazdag településeken. Az Unió támogatja a hátrányos helyzetűek - különösen a tartós munka- nélküliek, és a társadalomból kirekesztett csoportok - foglalkoztatását szolgáló gazdaságfejlesztési programokat. Fejlődik az ország felsőoktatása: új oktatóhelyek, kutatóhelyek épülnek, a meglévők pedig átalakulnak, megújulnak. Több kollégiumi férőhely lesz, fejlődnek a könyvtárak és az informatikai kapacitás. Megvalósul az ipari területek és laktanyák kármentesítése, területek rehabilitációja: növekednek az ipari zónák, megújulnak és funkciót kapnak az ipari műemlékek. A munkavállalók és vállalkozások szakmai ismereteit javító képzési programok indulnak. A régiók gazdasági igényeihez illeszkedve fejlődik a felsőoktatási és szakképző intézmények képzési kínálata. Hatékonyabban és környezetkímélőén fog működni a közösségek energiaellátása és hulladékhasznosítása: megújuló energia- forrásokkal előállított kisléptékű, regionális sajátosságokra építő hő- és villamosenergia-termelő kapacitások létesülnek. És ez csak az Európa Terv Helyi Közösségekért Részprogramja, de további négy ágazati program segíti a mezőgazdaság, a közlekedés, a környezetvédelem, a gazdasági versenyképesség , az oktatás és a szociális ágazatok fejlődését. A csatlakozás után kiemelt figyelemre és támogatásra számíthatnak a hátrányos helyzetű magyarországi kistérségek is. Az unió területfejlesztési politikájának lényege ugyanis a felzárkóztatás. Az elmaradott régiókhoz, kistérségekhez csoportosított keretek hosszú távon fejlődést biztosító felhasználása, az ott lakók élet- körülményeinek javítása, a helyi szellemi, kulturális értékek fennmaradása a lakosok helyben maradásával és boldogulásával elérhető cél. A kormány segíteni fogja a kistérségek lakóit, önkormányzati vezetőit, vállalkozásait, csakúgy, mint a regionális fejlesztések szereplőit. Oktatási, képzési programok indulhatnak. Nem maradhat egyetlen jó ötlet sem kihasználatlan azért, mert annak megtervezéséhez nincs elég pénz helyben. Esély- egyenlőséget kell biztosítani ott, ahol még a tervek elkészítéséhez sincs elegendő szellemi és anyagi* erő, mivel a leszakadt térségek lemaradásának éppen ez az egyik oka. 6 Járóföld • II. évfolyam 5. szám • 2004. ma a megye számítógépes és informatikai ellátottsága, milyenek a már ismert igények. Felvázolnák azt is, milyen gazdasági fejlődést eredményezhet a legkorszerűbb informatikai hálózat kiépítése. Tanulmányukban stratégiai tervet készítenek arrólis, hogy a vállalatok, magángazdaságok, a háztartások igényeit hogyan lehet felkelteni az informatika hasznosítására, miként hasznosíthatják azt az oktatásban, vagy például a romák körében. Összességében arról van szó, hogy a nagy sávszélességű hálózat miként járulhat hozzó a hátrányos helyzetű térség felzárkóztatásához. Ahogy ezt Bódi Antal a Kopint-Datort REt Kormányzati Portál Divízió stratégiai igazgatója megfogalmazta, a tanulmány célja szükségből erényt kovácsolni. Arra szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a megye infokommunikációs infrastruktúrájának kiépítése, fejlesztése ne csupán a középtávú fejlesztési stratégia egyik prioritásaként jelenjen meg, hanem az újgazdaságba, az iunformációs társadalomba való bekapcsolódás feltételrendszerének biztosítása legyen maga a fejlesztési célkitűzés, melynek segítségével a társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása az eddigieknél sokkal nagyobb léptekkel történhet meg. Külföldi példák ugyanis azt bizonyítják, hogy ezen az úton, akár bizonyos fejlődési szakaszokat is kihagyva a gazdaság fejlesztésében nagy ugrásokat lehet megvalósítani. A világhálóhoz való hozzáférés új dimenziókat nyit mindazon egyének és közsségek számára, akikben él a felzárkózás iránti vágy. Az internet elérhetőség biztosítása egyre inkább olyan alapinfrastruktúrává válik, miknt az egészséges ivóvíz, vagy a szilárd burkolatú úthálózat. Hajdúszoboszló nemzetközi RANGÚ ÜDÜLŐHELY LETT Hajdúszoboszló az Észak-alföldi régió kiemelkedő turisztikai célpontja, országos kiemelt gyógyhely. Mint Jenei Tibor az önkormányzat turisztikai megbízottja elmondta, két pályázatuk volt eredményes az elmúlt időszakban. Az egyik a strandfürdő közvetlen szomszédságában fekvő, a repülőtér, a strand és a Thermál Kemping között működő mezőgazdasági gépszerelő szakmákat oktató tanintézmény és annak műhelyeinek idegenforgalmi hasznosítását célozta. A város önkormányzata már 1995-ben döntött az idegenforgalomra, illetve a környezetre káros, zajos tevékenység megszüntetéséről, a terület rehabilitációjáról, gyógy-turisztikai célú hasznosításáról. A telken az iskola kollégiumát átmenetileg alacsony komfort fokozatú szanatóriummá alakították át, de a területet magas színvonalú gyógy-turisztikai központtá fejlesztik, ahol komplex gyógyászati és egyéb szolgáltatásokat is biztosítanak. .rí . A meglévő épület teljes műszaki felújítása után 20 új szobát alakítanak ki a tetőtérben, korszerűsítik a többi szobát, az éttermet és a konyhát. Újabb gyógymedencéket építenek, a pincében a vendéglátás oktatásának céljait szolgáló oktatótermet hoznak létre. A korábban a gépek tárolására szolgáló udvarban pihenőpark lesz. A beruházás második ütemében sétány, kerékpárút is készül a területen A másik célja újabb utcák díszburkolattal borítását, aszfaltozott járdák és kerékpárutak építését szolgálta. Mindkét beruházás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Hajdúszoboszló valóban nemzetközi rangú üdülőhely lehessen, s egyik se valósulhatott volna meg ilyen hamar a pályázati lehetőségek igénybe vételének lehetősége nélkül. Abádszalók: melegvizű strand a Tisza tó mellett Abádszalók nagyközség Szolnok és Tiszafüred között, a Tisza bal partján, a Nagykunság nyugati határán fekszik. Úgy emlegetik magukat, mint a Tisza tó fővárosát. Szabó István alpolgármester egyben a ma már melegvizes fürdő és a mellette fekvő kemping üzemeltetője is. Egy sikeres, pályázatok segítségével megvalósult beruházásról a következőképp számolt be. A térség fő attrakciója természetesen a Tisza tó. Az itt üdülő vendégek között azonban sokan vannak, akik jó időben is igénylik, hogy legyen egy melegvizes strand. Arról nem is beszélve, hogy nálunk is előfordul rossz idő. Ezért határoztuk el, hogy fejlesztjük a helyi strandfürdőt. Itt egyszerre két pályázat és két beruházás bonyolódott. A megyei önkormányzat, mint a terület tulajdonosa, 2001-ben 150 millió forintos költségvetéssel megvásárolta a vízgépészeti berendezéseket és megépített 3 melegített vizű medencét és az ehhez tartozó kiszolgáló épületet. Ezek egyszerre száz vendég kényelmes fürdőzésére nyújtanak lehetőséget, strandfürdő és az ehhez tartozó kiszolgáló épület, a tetőtérben 6 db két ágyas panziós szobával. Helyi pályázat eredményeként, 70 millió forintos költséggel készült el a fürdő vendégfogadó tere, az öltözők, a zuhanyzók, WC-k, recepció, elsősegélyhely, 6 vendégszoba, melyhez azóta, saját forrásból már egy kemping is kapcsolódik. Az elmúlt két idegenforgalmi szezon bebizonyította, hogy sokan igénylik a természetes víz mellett a medencés fürdőzést is. Főleg a kisgyermekes családok, nagyszülők unokákkal részesítették előnyben a strandfürdőt. Mivel a medencék vize melegített, így már kora tavasztól késő őszig tudunk fürdőzési lehetőséget biztosítani az Abádszalókra látogatóknak. Hajdúszoboszló honlapja: www.hajduszoboszlo.hu Hajdúszoboszlóról: hajduszoboszlo.lap.hu Abádszalók honlapja: www.abadszalok.hu 2004. • II. évfolyam 5. szám • Járóföld 11-4
