Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-13 / 111. szám

Fokozatosan alakul át ÉLETÜNK Múlt havi számunkban kerekasztal-beszélgetés indítunk a területfejlesztésről. Először az 1989-2004. között időszak, most pedig a 2006-ig szükséges és lehet­séges tennivalókról, júniusban a 2007 utáni tervekről szólnak partnereink. Glatz Ferenc akadémikus, Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért fe­lelős politikai államtitkára és Baráth Etele, a Magyar Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár válaszolt kérdéseinkre.- Mit adunk, mit visszünk mi, magyarok az Unióba? Baráth Etele:- Ez a kérdés a sokunkban meglévő di­lemmára utal. Arra, hogy valóban egyen­rangú polgárai leszünk-e az európai kö­zösségnek. Azt gondolom, hogy Európá­nak vannak velünk szemben adósságai. Évszázadokon keresztül védőbástyái vol­tunk a tőlünk nyugatabbra lévő államok­nak, tudományos, kulturális és művészeti értelemben sokat adtunk a világnak és a kontinensnek egyaránt. Nem tagadjuk, hogy mi - legalábbis a csatlakozásunkat követő első években - kapni szeretnénk a fejlett Európától. Be kell fektetnünk az infrastruktúrába, az ok­tatásba, az ipar és a mezőgazdaság mo­dernizálásába. De ezek a befektetések az egész közösség számára megtérülnek. Az Európai Unió csak az újonnan belépőkkel válhat gazdasági nagyhatalommá. S az alighanem legfontosabb közös érdekről, a biztonságról még nem is beszéltem. Európa abban érdekelt, hogy egyre nagyobb területre exportálja a biztonsá­got. Olyan országokkal gyarapítja a szö­vetséget, amelyek békében élnek egy­mással és saját magukkal, ahol nincse­nek nemzetiségi és etnikai ellentétek. A tapasztalatok is azt mutatják, csatla­kozások alkalmával a mérleg nem egy­szerűen nullszaldós szokott lenni, hanem pozitív, mindenki számára, már rövidtá­Baráth Etele von is. Hosszú távon pedig Magyaror­szág nyertese lesz a csatlakozásnak. Glatz Ferenc:- Az Európai Unió új területigazgatási egyseg, a területen laxo emoereKneK uj mozgási és gondolkodási kereteket ad. Az emberek elkezdenek fokozatosan na­gyobb térségben gondolkodni, és mind többet fognak más országokból szárma­zó emberekkel érintkezni. A maguk és gyermekeik jövőjét is már nagyobb látó­szöggel fogják tervezni. Észrevétlenül fo­gunk egyéni gondolkodásunkban, még tulajdonságainkban is átalakulni. Az uni­ós csatlakozás növeli a versenyt a mun­kahelyen, az élet minden területén: az építőiparban éppúgy, mint az élelemter­melésben, a tudományos kutatásban, a diákok között. Szigorúbb szabályokat kell bevezetni a hulladéktárolásban, környe­zetvédelemben. A magyar ember min­dennapi tevékenységének normái alakul­nak át. Az unióban kölcsönös igazodás fog végbe menni az emberek között. Né­hány éven, évtizeden belül átalakulhatnak szokásaink is. Ahogy például a szovjet rendszer paternalista állama rászoktatott bennünket arra, hogy mindent az állam­tól, úgymond felülről várjunk, most az uni­óban hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy elsősorban az egyéni igyekezetben és le­leményben bízzunk. Ahogy a szovjet rendszer egyenlősdi el­ve leszoktatott bennünket a szorgalom­ról, az iparkodásról, ellustított bennünket, úgy a nyugat-európai betagozódás visz- szaszoktat bennünket az alkotó ötlet, a szorgalom, a teljesítmény megbecsülé­séhez. Nem lehet tehát még tudni, mit vi­szünk az unióba, mi fog bennünk felerő­södni a kontinentális nyílt verseny és sza­bad mozgás hatására. Azt viszont meg lehet mondani, miért félnek borúlátóbb nyugati elemzők tőlünk. Attól félnek ugyanis, hogy a magyarok és a csatlako­zó keleti társadalmak magukkal viszik Európába a bűnözést nagyban és kicsi­ben, vagyis a milliárdos korrupciókat ép­pen úgy, mint az autótolvajokat, betöré­seket, ami persze ott is megvan, de mi­nek felerősíteni. Félnek, hogy az etnikai konfliktusokat, a környezetkárosító ma­gatartásunkat magunkkal visszük, mint rendetlenségünket, a szabályok nem tisztelését a mindennapi viselkedésünk­ben. És félnek ugyanakkor a még mindig versenyképes itteni élelemtermeléstől, attól, hogy az uniós agrártámogatásokat többfelé kell osztani, s hogy nyílt ver­senyt jelent majd a magyar bor, húsipari termék. És félnek a magyar munkaerő bevándorlásától, s hogy ez a munkanél­küliséget fogja nyugaton növelni. De mi ugyanígy félhetünk a szlovák tejtermé­kek, az olasz borok stb. versenyétől a ha­zai piacon. Szerintem csak feltételezések vannak arról, hogy ki mit visz az új közös hazába, az unióba. Nagy Sándor:- Az európai uniós csatlakozás során, vé­leményem szerint nem az előnyöket és a MctUdl lyurvcu inch I i idi luyen iui ir\, ficUTőíTi azokat esélyeket, amelyek megnyílnak előttünk, és amelyekkel élnünk kell. Ép­pen ezért a fejlődés lehetőségét sem ma­gunktól, sem gyermekeinktől nem sza­bad elvennünk. Az uniós csatlakozás ki­csit olyan, mint a pályaválasztás. A szülő a döntés előtt tudja, hogy a gyermeke számára választott egyetem vagy főiskola talán nehezebb a kelleténél. Talán rögös lesz az út a diplomáig, talán több munkát, több energiát kell áldozni az eredmé­nyért. Félti a gyermeket a rá váró megpró­báltatásoktól, de egyvalamit nem akar el­venni tőle: a lehetőséget! így vagyunk az Unióval is. Nem lesz könnyű, sőt, néhol kifejezett nehézségekkel is szembe kerül­hetünk. Tartunk tőle, mert ez így termé­szetes. De az Európai Unió a fejlődés le­hetőségét hordozza számunkra. Egy jó üzlet kölcsönös előnyökkel jár. Magyaror­szág csatlakozása az egységesülő Euró­pához jó üzlet. Magyarországnak Európa biztonsága, Európának pedig a magya­rok találékonysága és szorgalma, az or­szág kultúrája, tájai, ízei lehetnek fonto­sak. Hazánk uniós tagsága mindeddig cél volt, sokunk közös célja. Mostantól eszközzé válik, mindannyiunk kezében közös céljaink megvalósításához. Glatz Ferenc Járóföld • II. évfolyam 5. szám • 2004. Kistérségek Regionális képzési PROGRAM KISTÉRSÉGI KÖNYVTÁRAKNAK Átfogó, a területfejlesztés területére irá­nyuló tájékoztatási, képzési és projektfej­lesztési programot indít a kistérségi könyvtárak bevonásával a Magyar Terü­let- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) és a Regionális Fejlesztési Hol­ding Rt. (RFH Rt.). Erről az MTRFH és az RFH Rt. támogatási szerződést kötött az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel. Ennek keretében az RFH Rt. pályázati módszertani támogatás kialakítását és működtetését valósítja meg, amelynek alapvető feladata a sikeres területfejleszté­si pályázatok elkészítésének támogatása. Mindezt három, egymásra épülő és hatását együttesen erősítő eszköz kiala­kítását foglalja magába: pályázati infor­mációs portál kialakítása és működteté­se, a kistérségi területfejlesztési szerep­lők által történő elérésnek biztosítása a kistérségi könyvtárak bekapcsolásával. Továbbá a 168 könyvtárban kiépített in­formatikai rendszereken keresztül egy szakmai portált használhatnak az érdek­lődők, melyben az erre felkészített könyv­táros szakemberek segítenek, ahogy a pályázati rendszerben történő eligazo­dásban is. A projektfejlesztéshez és a pá­lyázatok elkészítéséhez támogatott szak­értői tanácsadásnak is helyet adnak a kistérségi könyvtárak, mely tanácsadás­ban az RFH Rt. regionális fejlesztési tár­saságait is bevonják. A szakmai portál elsődleges funkció­ja a segítségnyújtás, mely során a pro­jektötletekből megfelelő projektek, illetve azokból pályázatok fejleszthetők ki. A portai támogatja a hazai és európai uniós pályázatok eredményes eredményes el­készítését és megvalósítását, és széles­körű információkat nyújt a területfejlesz­tés c;7prpnlni és a notenciális Dálvázók számára. A könyvtárak munkatársai számára az FRH Rt. és az Informatikai és Könyv­tári Szövetség együttműködésében a VÁTI Kht., a Regionális Támogatás-köz­vetítő Kht., illetve az RFH regionális fej­lesztési társaságai bevonásával képzési programot indít. Ennek köszönhetően minden kistérségben lesz egy olyan könyvtár, amelynek munkatársai a szak­mai portai használatában és a pályázati rendszerekben történő eligazításban se­gítséget képes nyújtani. A képzésben a könyvtárosok mellett a Miniszterelnöki Hivatal kistérségi megbízottjai vesznek részt. A könyvtárakkal, mint a Magyar vidék szellemi bázisaival kötött megállapodás szerint az MTRFH és az RFH Rt. további A területfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalók a következő honlapokon érhetők el: www.mtrfh.hu Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal www.nfh.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal www.mfa.gov.hu Külügyminisztérium www.ekormanyzat.hu Nemzeti Fejlesztési Terv www.fmm.gov.hu Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium www.ktm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.teruletfejlesztes.lap.hu Információs honlap gyűjtemény www.fvm.hu Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.euoldal.hu EU pályázati kalauz A KÖNYVTÁRAK szerepe A VIDÉK ÉLETÉBEN • Az RFH Rt. 167 statisztikai kistérségben működő könyvtárral tervezi az együttműkö­dést, ezekből 42 hátrányos helyzetű kistér­ségben található • A könyvtárakban az összes könyvállomány nagysága mintegy 16 millió kiadvány, amelyeknek kis százaléka, csupán 0,2 szá­zalék az Európai Unióval foglalkozó kiad­vány • Támogatott, európai uniós információs szolgáltatást a könyvtárak kis része valósít meg • Az RFH Rt. által tervezett szolgáltatások a könyvtárak látogatottsági adatai alapján 6,7 millió főt érnek el éves szinten • A könyvtárak megítélése alapján a könyv­tárnak helyet adó épület, helyiség a könyv­tárak 50 százalékában rossz, illetve felújí­tásra szorul • A mozgáskorlátozottak számára fontos akadálymentesítés a könyvtárak 34 száza­lékában valósult meg eddig, míg a siketek számára fontos hangos könyvtárral a könyvtárak nagy része rendelkezik már • A könyvtárakban lévő technikai eszközök elegendőek ahhoz, hogy a könyvtárak hoz­zájárulhassanak a képzési programok lebo­nyolításához • Összesen 1440 darab, a könyvtárlátogatók számára használható számítógéppel ren­delkeznek a kistérségi könyvtárak, 14-ben azonban nincs vagy csak korlátozott szám­ban található informatikai eszköz, 11 könyvtár még nem rendelkezik internet el­érhetőséggel • A könyvtárak az alapszolgáltatáson túl már ma is széles körű szolgáltatást nyújtanak, úgymint képzésszervezés, konferencia szervezés, közhasznú információk átadása, sajtófigyelés. Pályázati információ-szolgál­tatást azonban jelenleg csak könyvtárak kis százaléka biztosít közös feladatokat is végre akar hajtani, így a könyvtárak adhatnak helyet, mint oktatási helyszínek a kistérségi szereplők felkészítésének, a következő hónapok­ban itt képezhetik a kistérségi project­menedzsereket is. Emellett a könyvtárak számára az MTRFH és az RFH Rt. terület- fejlesztési és európai uniós szakanyag­gyűjteményt adnak át, s bővítik a könyv­tárak tájékoztatási és pályázati informá­cióadási tevékenységét. Gazdasági O FM 105.9 Nálunk az üzlet a sláger! www.gazdosagiradio.hu 2004. • II. évfolyam 5. szám • Járóföld 13

Next

/
Thumbnails
Contents