Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
Kistérségek Cserehát-Hernád- Bódva vidék Kistérségi szociális felzárkóztatási program 2003-2005. Háttér A Szociális és Családügyi Minisztérium és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Terület- fejlesztési Tanács 2002-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi elmaradott térségének 92 településére kiterjedően hároméves szociális felzárkóztatási program indítását határozta el. A program újszerű eleme, hogy nem egyedi pályázatok beadásával és elbírálásával, hanem térségi szinten összehangolt és elfogadott hároméves fejlesztési terv alapján kerülhet sor a támogatásra. A szakmai munkát az érintett három kistérségi társulás és a Csereháti Településszövetség bevonásával és az általuk megjelölt helyi szakértőkkel együttműködve az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztálya végezte Dr. G. Fekete Éva vezetésével. FŐ PROBLÉMATERÜLETEK A részletes helyzetértékelés feltárta a térség szociális térképének legmarkánsabb elemeit. Ezek a következők: 1. A több évszázados elmaradottsági folyamat „eredményeként" ma több települést az elnéptelenedés fenyeget, más településeken pedig e folyamat együtt jár a cigány lakosság létszámának és arányának számottevő emelkedésével. 2. A térségben élő aktív korú (18-59 éves) népesség 17 százaléka él segélyekből. 22 olyan település van, ahol a segélyezettek aránya meghaladja a 30 százalékot, azaz alig van olyan család, ahol munkajövedelemmel rendelkeznének. A térségben élő családok anyagi helyzete miatt a szociális ellátások minden formája fontos. A fokozódó elszegényedés következtében a segélyek az önkormányzati költségvetés 25-30 százalékát alkotják, fejlesztésbe vonható forrásaik alig vannak 3. A szociális alapellátás kiépültsége erősen hiányos, a hétvégi ellátás megoldatlan. Házigondozók beállítása és az ételszállítás technikai feltételeinek megoldása tehát valós szükséglet. A gyermekjóléti alapellátás a gyermekvédelmi szolgálatok formájában minden településre biztosított. A napközi ellátásnak az iskolai, óvodai ellátástól különböző más formái nem alakultak ki. Az iskolákhoz való erős kötődés miatt hétvégeken és szünidőben gondot okoz az ellátás biztosítása. 1 A kistelepüléseken a szociális szolgáltatások hatékony ellátását garantáló gondozási központ még sehol sem jött létre. Az intézmények felszereltsége gyenge, szakemberhiánnyal küzdenek, nincs, vagy elégtelen az önkéntes segítői háttér. 4. Hiányoznak az ellátást térségi szinten koordináló, szakmailag segítő központi intézmények. A FEJLESZTÉS HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓJA 3.1. Jövőkép és a fejlesztés hosszú távú céljai A Cserehát-Hernád-Bódva vidék szociális ellátórendszere fejlesztésének célja a térség lakói számára a minden magyar állampolgárt megillető szociális biztonság feltételeinek megteremtése. A helyzetértékelésben meghatározott ellátási igények és a törvényi előírások alapján tehát biztosítani kívánjuk az alábbi célcsoportok ellátását: a) a számottevő arányban gyermekeiktől távol élő idősek b) a nagyszámú rokkantnyugdíjas és a még munkaképes idősek c) a hátrányos helyzetű gyermekek a letelepedő fiatal családok gyermekei d) 3.2 A megvalósítás elemei A. A körzeti gondozási rendszer A körzeti gondozási rendszer kb. 3-5 ezer lakost számláló körzetekben az ön- kormányzatok társulásában működtetett integrált szociális szolgáltatási rendszer, ami négy részből áll. A.1. A falugondnoki szolgálat A.2. Hivatásos vagy önkéntes, önállóan működő házigondozók A.3. A közösségi gondozóház A.4. Szociális koordinációs központ B. A közétkeztetési hálózat C. Az átmeneti otthonok D. A tartós elhelyezést biztosító otthonok E. Nevelőszülők A HÁROMÉVES PROGRAM INTÉZKEDÉSEI ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI A kitűzött feladatok középtávon 5 intézkedést generálnak. 1. A szociális étkeztetés feltételeinek biztosítása Erősség 1. Szakmai elhivatottság 2. Jó példák (jelzőrendszer, egymásra épülő ellátás) 3. Probléma-felismerés képessége, megoldási szándék 4. Együttműködési készség 5) Városokban, helyenként szakemberek 6. Hasznosítható ingatlanok 7. Meglévő intézmények bázist képeznek 8. A szükség kényszerítő ereje 9. Emberközeli környezet 10. Ellátottak és gondozottak nyitottsága Lehetőség 1. Kormányzati szociális érzékenység - válságkezelő program 2. Szociális közmunkaprogramok 3. Megyei képzési lehetőségek 4. Egyházak szociális törekvései 5. Karitatív szervezetek segítsége A SWOT egyes celláiban lévő megállapítások összevetése rámutat arra, hogy a Cserehát- Hernád-Bódva vidék szociális ellátó rendszerének formálásában a stratégiai területek: • a működési források biztosítása • a szükségletek és a kapacitások közötti bővülő szakadék áthidalása • a korszerűsítés, jogszabályi előírásoknak megfelelés Gyengeség 1. Alapellátás erősen hiányos kiépültsége 2. Helyi források bevonhatóságának hiánya 3. Központi szakmai intézmény hiánya 4. Helyi hivatalok felkészületlensége, érzéketlensége 5. Hétvégi ellátás megoldatlansága 6. Ápolási otthon, otthonápolás hiánya 7. Intézmények felszereltségének gyengesége 8. Alapellátás szakemberhiánya 9. Önkéntesek hiánya 10. A környezet toleranciája 11. Falugondnoki ellátás beszűkültsége Veszély 1. Általános gazdasági visszaesés és nyomában egészségi és mentális leépülés 2. Normatív támogatás elégtelensége 3. Szektorok közötti koordinálatlanság 4. Elaprózott településrendszer 5. Szigorodó követelmények az intézményekkel szemben 6. Külső források bevonásának lehetetlensége 7. Megyei módszertani központok működésének elégtelensége 8. Szállítási költségek árnövelő hatása 9. Képzések csak a megyeszékhelyen elérhetők • módszertani, szakmai koordináció, együttműködésen alapuló integrált ellátási körök • humánerőforrások javítása a meglévő bázison. 14 Járóföld • II. évfolyam 5. szám • 2004. MÁDL FERENC KOZTARSASAGIELNÖK ÜNNEPI BESZEDE Elhangzott: 2004. május 1 -én a Sándor-palotában Honfitársaim határainkon innen ÉS SZERTE A NAGYVILÁGBAN! A mai naptól Magyarország az Európai Unió tagja. Ezzel hazánk - a „komp-ország”, ahogyan Ady nevezte - végképp kiköt a nyugati parton. A magyar társadalom nem egyetlen népszavazáson, hanem egész történelmével választotta Európát. Szent István ezer évvel ezelőtt országot épített az új hazában. Megújított hittel Európa békéjét és integrációját erősítette. A tatár és török hódítással szemben élet- halál-harcunkat magunkért és Európáért, de Európával együtt vívtuk. A közösen vállalt ideákért harcoló magyar 1848 az európai forradalmak szabadságeszméjét is táplálta. 1956-ban a nemzet felkelése a bátorságon és hazaszereteten túl az európai szellem iránti hűséget is kifejezte. Békés forradalmunk kibontakozásával, az elmúlt másfél évtized erőfeszítésével az ország az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett döntött. Most a Schuman Nyilatkozat szellemében épült „Új Európá”-hoz csatlakozunk, melynek nemzetei békében, együtt fáradoznak a közös anyagi, szellemi és erkölcsi felemelkedésért. Európa számunkra népeinek kultúráját, a jogbiztonságot, a szabadságot, a demokráciát, a jólétet, az európai örökség erkölcsi értékrendjét jelenti. Az ezekre épült közösséghez kapcsolódik most Magyarország, mert ezt.a világ- és emberképet vallja magáénak. Magyarország kompja most partot ért. Olyan országban szeretnénk élni, amely a mai, fejlett Európában uralkodó elvek és értékek jegyében működik. Ebben számíthatunk az Európai Unió támogatására, az azonban a mi felelősségünk, hogy mire jutunk - pl. a szegénység, a családok és az aggasztó demográfiai helyzet, az egészségügy, az agrártársadalom, a környezet, az oktatás és a nevelés hosszú távú gondjainak oldásában. A csatlakozással sok értéket viszünk magunkkal. Büszkék lehetünk a szorgalmas és jól képzett magyar munkaerőre, a nehéz körülmények között is nagyszerű eredményeket fölmutató tudományra, világsikereket arató művészekre, olimpiai bajnokokra, és csodálatos tájainkra, műemlékeinkre. Örökségünk nélkül Európa is más, szegényebb volna. Hiszünk abban, hogy nemzetünk a közös, európai hazában is megőrzi hagyományait, s ezekre építve tovább gazdagítja a magyarság és kisebbségeink kultúráját. Pilinszky János szavait idézve mondhatjuk: „aki valóban szereti hazáját, teljes leikével és figyelmével, az egyúttal a min- denség polgára”. A mindenségé, tehát Európáé is. Hiszem, hogy így kell a jövőben is magyarnak és európainak lennünk. Az Úr adjon erőt ehhez mindannyiunknak! 2004. • II. évfolyam 5. szám • Járóföld 3
