Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-29 / 100. szám
EMMA, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis Május 1-jétől működik az EMMA, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis, mely a magyarországi munkaviszonyokról és az ezekben bekövetkezett változásokról tartalmaz információkat. Az EMMA lehetővé teszi, hogy a mintegy két és fél millió, döntően a versenyszférában dolgozó munkavállaló, illetve mindazok, akiket a Munka Törvénykönyve alapján alkalmaznak, valamint az őket foglalkoztató, több mint háromszázezer munkáltató naprakész, megbízható központi adatbázisból szerezzen információt a munkaviszonnyal kapcsolatosan. Ezt megtehetik az ingyenesen hívható 185- ös telefonszámon; a www.emma185.hu internet címen, illetve személyesen az ország 174 pontján működő munkaügyi ki- rendeltségeken, és postai úton. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert arról kérdeztük, hogy az EMMA milyen kötelezettségeket, illetve lehetőségeket ad a munkavállalóknak és az őket foglalkoztató munkáltatóknak.- Mi az EMMA létrehozásának célja?- Az EMMA, vagyis az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis létrehozásának egyik legfontosabb célja, hogy a munka- vállalók és a munkáltatók könnyen, biztosan tudjanak a foglalkoztatással kapcsolatos információkhoz hozzájutni. Ugyanakkor az Adatbázis létrehozása más célokat is szolgál, így a Központi Statisztikai Hivatalt is segítjük ezzel az adatállománynyal, továbbá megteremti a fejlett munkaügyi ellenőrzés feltételeit. Mindemellett az Adatbázis összevont adatait használjuk azokban az országjelentésekben is, amelyet az Európai Unió felé teljesítünk. Éppen ezért eleve cél volt, hogy EU-konform adatbázist hozzunk létre.- Kiket érint az EMMA?- Közel két és fél millió embert érint, eny- nyien dolgoznak olyanok, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, akik döntő többség a versenyszférában foglalkoztatott. Első lépésként ennek a két és fél millió embernek a munkaviszonyával kapcsolatos adatait dolgozzuk fel. Célunk, hogy az adatbázis teljes körűvé váljon, és néhány év múlva az EMMA tartalmazza minden magyarországi munka- vállaló adatait.- Milyen feladatokat jelent az EMMA a munkáltatóknak és a munkavállalóknak?- A munkáltatóknak bejelentési kötelezettségük van az EMMA felé. Május 1-jét követően a munkáltatónak előzetesen, még a dolgozó munkába állása előtt be kell jelentenie a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat. Kilépésekor ezt a változást legkésőbb az azt követő munkanapon kell bejelenteni. Az EMMA a munkavállalóknak nem jelent semmiféle feladatot, nincs bejelentési kötelezettségük. Ez számukra lehetőséget nyújt arra, hogy saját munkaviszonyukról információt kapjanak,- Hogyan tehet eleget a bejelentési kötelezettségének a munkáltató és, hogyan tekintheti meg saját adatait a munkavállaló?- Az EMMA többféle módon is elérhető. Az ingyenesen hívható 185-ös telefonszámon, illetve a www.emma185.hu internet oldalon. Természetesen, a munkáltató az eddigi hagyományos formákban, személyesen, a munkaügyi kirendeltségeken vagy levélben is eleget tehet bejelentési kötelezettségének, illetve hasgnló módon tájékozódhat a munka- vállaló is. Az adatok védelme érdekében a telefonos vagy internetes bejelentéshez, illetve információkéréshez saját azonosító, ún. PIN-kódra lesz szükség. Ez a munkaügyi kirendeltségeken személyesen vagy levélben a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól kérhető.- Az EMMA létrehozásával mennyiben változik a munkáltatók eddigi, munka- viszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettsége?- Az EMMA gyakorlatilag nem jelent új bejelentési kötelezettséget, hiszen a munkáltatónak eddig is jelentenie kellett a változásokat. A bejelentés tartalma és főként a határideje módosul, hiszen eddig erre több nap állt rendelkezésre. Az EMMA bevezetésével azonban a bejelentési kötelezettség gyakorlatilag azonnalivá válik. Az EMMA működése A 2004. május 1-jétől működő, az EMMA alapját adó ún. „induló adatbázis” az Országos Nyugdíjfolyósító és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiból épül fel. Az Adatbázis a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyok leglényegesebb adatait tartalmazza. Az EMMA-t létrehozó 2003. évi XCIV. törvény a munkáltató számára bejelentési kötelezettséget ír elő, és az ez év május 1-jét követő munkaviszony változásokra vonatkozik. Ettől az időponttól kezdve a munkáltatóknak jelezniük kell a munkaviszony létesítését és megszűnését a Munkaügyi Nyilvántartó Központnak. A munkáltatók a munkaviszonyban történő változásokat bejelenthetik a XXI. században elvárható, gyors, hatékony és egyedi PIN kóddal védetten telefonon vagy interneten keresztül, valamint az eddig megszokott módon személyes, illetve postai úton történő ügyintézéssel. PIN kód személyesen a munkaügyi kirendeltségeken vagy levélben a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól kérhető. A munkavállalók számára az EMMA szolgáltatás lehetőséget ad arra, hogy munkaviszonyukról tájékozódjanak. A munkavállalók ugyancsak a fent említett módon kérhetnek információt saját adataikról: telefonon és interneten egyéni azonosító PIN-kóddal, illetve személyesen a munkaügyi kirendeltségeken és postai úton. EMMA ELÉRHETŐ: • bármely tone üzemmódú és mobil- telefonról ingyenesen hívható 185- ös telefonszámon, PIN-kód használatával, • a www.emma185.hu internet címen, PIN-kód használatával • személyesen az ország 174 pontján működő munkaügyi kirendeltségeken, • postai úton a Budapest 1906 címen. 12 Járóföld • II. évfolyam 4. szám • 2004. ós költségvetésben szereplő kereteket két éven belül föl kell használnunk, ha nem, elveszik. Tehát nem hagyhatunk mindent a programciklus végére: 2007 január 1-jétől, az új Közösség Támogatási Keret, teljes, hétéves programciklusra szól, ezért kerülni kell az átfedést a két program végrehajtásában. Bíztató az előcsatlakozási alapok, különösen Phare program teljesítmény-javulása, itt gyakorlatilag 2002-03 évi keretek lekötése 100 százalékos.- Az anyagi kérdéseken túl az emberek - uniós fogalmazásban a kedvezményezettek - életében, mentalitásában, szemléletében milyen változásokat, új értékeket teremtett ez az időszak? Glatz Ferenc: - Május 1. után minden családnak, minden egyénnek újra kell gondolnia a maga és gyermekei életstratégiáját. Az unióba formálisan az áramok, a valóságban a polgárok lépnek be. Azok fognak érvényesülni, akik képesek jól tájékozódni. Tíz éven belül teljesen szabad lesz a mozgás, a munka- vállalás a vállalkozásalapítás. Államhatár helyett uniós határokban fogunk gondolkodni. Valószínűleg évtizedekig tart majd, amíg ez a váltás a „fejekben” végbemegy. A műveltség, nyelvtudás, vállalkozókészség felértékelődik. Erre az emberek hamarosan rájönnek. Igazán kár, hogy 1997-2004 között egyéni szinten, a Józsi bácsik, Juliska nénik szintjén ez a felkészítés elmaradt. Már hat-hét évvel ezelőtt meg kellett volna kezdeni a televíziónak, a rádiónak, az újságoknak, no és a politikusoknak, értelmiségieknek a maguk és az emberek uniós felkészítését. Erre mondjuk mi, magyarok: jobb későn, mint soha. Lünk Tamás: - Változások, új értékek: az előcsatlakozási alapok ((Phare, ISPA, SAPARD) szemléletformáló hatása jelentős. Én a „Pharet” ismerem részletesebben, ezen belül a területfejlesztési és a határon átnyúló (CBC) komponenseit. Az elmúlt időszakban kialakultak, működnek és a végrehajtó intézmények ezen programok bázisán: Ezt alapozza meg a VÁTI Kht. a regionális fejlesztési ügynökségek szerepét a strukturális alapok felhasználásában. A programok jelentős változást hoztak: az unióhoz hasonlóan a politikai, szakmai, adminisztratív döntések és a felelősség viszonyok, elváltak. A politika tere a stratégia, helyi és regionális politikai irányok meghatározása: Az adminisztráció az illeszkedő projektek minőségének, támogathatósá- gának felelős, szakmai megítélése. Részben ezek hatására egyértelművé vált a szakszerűség, az átláthatóság követelménye a döntéshozatalban. Megnőtt a programozás jelentősége, ezzel a projekt-kiválasztáshoz képest egyértelművé vált, az „igazi” döntéseknek - a fejlesztések célját, értelmét tekintve - a programozási időszakban kell megszületniük, Ezt követően a programok megvalósítása, beleértve a támogatásban részesülő projektek kiválasztása már kizárólag adminisztratív feladat. A programokban részt vevő emberek: (szakértők: tisztviselők, ügynökségi dolgozók, kamarák alkalmazottjai) és a politikusok (polgármesterek, képviselők) - különösen helyi szinten - megértették, ezeket a követelményeket. Kinevelődött tehát egy olyan generáció, amely képes arra, hogy a fejlődő magyar regionaliz- must az Unió keretein, szabályain belül, azokat ismerve alkalmazza és tovább fejlessze. Fontos és jó hír, hogy a pályázók körében jelentős projekt-fejlesztési és menedzselési gyakorlat alakult ki. Egy záró példa: aki a Phare-ban pályázatot nyert, a ROP-ban is pályázni akar. Pályázatok T Uj ROP-felhívás, ÉRKEZNEK A PÁLYÁZATOK A közelmúltig 76 pályázat érkezett a nemzeti fejlesztési terv részét képező regionális operatív program (rop) forrásaira. A beadványokat a február 18-án megjelent, első öt projektre adták be a fejlesztési programok kidolgozói. A kiírás szerint az első körös pályázatokkal a turisztikai vonzerő és fogadókészség növeléséhez, a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javításához, az óvodai és alapfokú oktatási intézmények fejlesztéséhez és a helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez lehet támogatásokat szerezni. Az irányító hatóságának (ih) kimutatásai szerint mind a hét tervezési-statisztikai régióból érkeztek pályázatok, de a legtöbbet - 21-at, illetve 17-et - az Észak-alföldről és a Dél-alföldről nyújtották be. Ugyan- , akkor Közép-Magyarországon a közelmúltig csak egy, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon pedig 5, illetve 7 beadott pályázat készült. A projektek közül az óvodai és alapfokú intézmények fejlesztése, illetve a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása iránt volt á legnagyobb az érdeklődés: e két projektre összesen 68 pályázatot adtak be. Az igénylők a pályázatokat - nyomtatott vagy elektronikus formában - ezután is folyamatosan, 2006 végéig, illetve a keretösszegek kimerüléséig nyújthatják be a regionális fejlesztési ügynökségekhez (rfü). Kivétel ez alól a turisztikai fogadóképesség javítását szolgáló projekt, amelynél a beadási határidő június 15-én jár le. Ugyanakkor éppen itt a legkevesebb, mindössze 2 a pályázatok száma, ezért a turisztikai forráshoz jutási lehetőségeket az ih külön is népszerűsíti. Akkor sem vesznek el azonban támogatások, ha a határidő leteltéig nem lesz elegendő és megfelelőnek talált beadvány. Ekkor ugyanis - úgynevezett szakaszos pályáztatás keretében - az ih az intézkedést ismét meghirdeti. A rop - amely egyben az Európa Terv „helyi közösségekért” indított programjának is része - összesen 475 millió euró (mintegy 121 milliárd forintnak megfelelő) támogatás igénybe vételét teheti lehetővé a 2004-2006 közötti években. Ebből 359 millió eurót (91,5 milliárd forintot) az Európai Unió strukturális alapjai folyósítanak, 29,5 milliárd forintot pedig a magyar társfinanszírozás tesz ki. A márciusi kiírások együttesen 68,5 milliárd forint felhasználásához járulhatnak hozzá. További 37,5 milliárd forinthoz juthatnak az igénylők azzal a négy projekttel, amelyeket az ih április elején tett közzé. Ezek révén újabb források nyíltak meg a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javításához, a városi területek rehabilitációjához, a helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez, illetve a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködéséhez. A fennmaradó 15 milliárd forint technikai segítségnyújtásra, szölgáltatáshálózatok kialakítására, illetve a közigazgatási és civil együttműködések fejlesztésére vehető igénybe. Az áprilisban meghirdetett programok közül a városi területek rehabilitációja iránt a legnagyobb az előzetes érdeklődés. Mint ismert, a rop legfontosabb célja, hogy segítse a kiegyensúlyozott fejlődést a haza régiókban. Mivel az egész országra egy regionális operatív program készült, abban olyan prioritásokat határoztak meg, amelyek mind a hét régió számára fontosak. A területi kiegyenlítés érdekében ugyanakkor a források legalább 75 százalékát a négy legfejletlenebben - az észak-magyarországiban, az észak-alföldiben, a dél-alföldiben és a dél-dunántúliban - használják majd fel. A februári kiírásra beérkezett pályázatokkal kapcsolatban az rfü-k már meg- folytatás a 6. oldalon 2004. • II. évfolyam 4. szám • Járóföld 5
