Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-29 / 100. szám
Pályázatok kezdték a formai és szakmai értékelést - közölte az ih vezetője. Azokat a beadványokat gyorsított eljárással bírálják el, amelyeket március 16-ig nyújtottak be. Az ügynökségek a pályázatokat szükség szerint hiánypótlásra küldik vissza, majd elkészítik a megvalósításra alkalmasnak tartott pályázatok listáját. A rop irányító hatósága - amely a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) szervezeti egységeként működik - kizárólag a régiók javaslata alapján dönt a támogatható programokról. A szervezet a hatékonyság növelése érdekében a források felhasználását azokra a területekre és tevékenységekre kívánja koncentrálni, amelyek egy-egy régió számára a leglényegesebbek. A minden szempontból megfelelő projektekből az rfü-k egy projektlistát állítanak össze, amelyet további értékelésre átadnak a VÁTI Kht.-nak. Ezt követően az illetékes minisztériumok szakértőiből álló álló előkészítő bizottság javaslatot tesz az ih-nak a végső döntésre. Az ih arra törekszik, hogy a „márciusi körben” beadott programok közül a nyáron már elindulhassanak az első támogatott projektek. Az irányító hatóság június 16-át jelölte meg legkésőbbi döntési időpontként, ami lehetőséget nyújtana arra, hogy a nyertesekkel a nyár elején meg lehessen kötni a támogatási szerződéseket. A remények szerint a benyújtott projektek legalább felét útjára lehet majd indítani. Az árpilisi kiírásra érkező pályázatok elbírálása az ősszel várható, így itt november tájékon születhetnek meg az első támogatási megállapodások. II. PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSI FÁZISA Értékelés intézkedés-specifikus szakmai szempontok alapján RFÜ + 22 munkanap Szakmai értékelés megvalósíthatósági szempontból:- A projekt megalapozottságának értékelése- A pályázó szervezet értékelése RFÜ-k által felkért szakértők Értékelés a horizontális elveknek való megfelelés szempontjából RFÜ 22 munkanap + 5 munkanap + I0 munkanap + I0 munkanap Minden 2. hónap utolsó hetének egy napján + 5 munkanap Értékelés intézkedés-specifikus szakmai szempontok alapján RFÜ-k által felkért szakértők Támogatásra javasolt projektlista összeállítása RFÜ Értékelés VÁTI Kht. Javaslattétel Projekt-kiválasztási v. Döntés-előkészítő Bizottság Döntéshozatal Irányító Hatóság Tagok: ágazati-szakmai minisztériumok által a bizottságba kinevezett tisztviselők és szakértők, valamint az RFT-k által a bizottságba kinevezett hivatalnokok, szakértők (annyi, ahány intézkedéshez kapcsolódóan projektek szerepelnek az aktuálisan javasolt projektlistán). Elnök: IH A PÁLYÁZAT ÚTJA AZ ÉRTÉKELÉSIG Pályázat beadása pályázó Formai és jogosultsági ellenőrzés RFÜ Pályázatok regisztrálása RFÜ Konzultáció hiánypótlásra RFÜ/pályázó Pályázatok bontása RFÜ Pályázók értesítése a befogadásról RFÜ/pályázó Április közepéig beérkezett pályázatok régiónként KözépMaqyarorszáq: 1 ÉszakMaqyarország: 13 Észak-alföld: 21 Dél-alföld: 17 Közép-Dunántúl: 7 Nyugat-Dunántúl: 5 Dél-Dunántúl: 12 • hátrányos helyzetű • turisztikai fogadóké• turisztikai vonzerők • hátrányos helyzetű • turisztikai vonzerők • hátrányos helyzetű • hátrányos helyzetű régiók és kistérségek pesség javítása: 1 fejlesztése: 1 régiók és kistérségek fejlesztése: 1 régiók és kistérségek régiók és kistérségek elérhetőségének javítá• hátrányos helyzetű • turisztikai fogadókéelérhetőségének javítá• hátrányos helyzetű elérhetőségének javítáelérhetőségének javítása régiók és kistérségek pesség javítása: 1 sä: 7 régiók és kistérségek sa:3 sa:3 elérhetőségének javítá• hátrányos helyzetű • óvodai és az alapfoelérhetőségének javítá• óvodai és az alapfo• óvodai és az alapfosa:4 régiók és kistérségek kú oktatási-nevelési insa:3 kú oktatási-nevelési inkú oktatási-nevelési in• óvodai és az alapfoelérhetőségének javítátézmények infrastruk• óvodai és az alapfotézmények infrastruktézmények infrastrukkú oktatási-nevelési insa:6 turáiis fejlesztése: 9 kú oktatási-nevelési inturáiis fejlesztése: 2 turáiis fejlesztése: 6 tézmények infrastruk• óvodai és az alapfo• helyi foglakoztatási tézmények infrastruk• helyi foglakoztatási turáiis fejlesztése: 8 kú oktatási-nevelési inkezdeményezések táturáiis fejlesztése 3 kezdeményezések tátézmények infrastrukmogatása: 1 mogatása: 3 turáiis fejlesztése 13 Járóföld • II. évfolyam 4. szám • 2004. i Regionális városhálózat JÖHET LÉTRE Nyugat-Dunántúl a legaktívabb és legsikeresebb régió a területfejlesztésben - ez áll az OECD 2001-es jelentésében, ám ezt a kedvező helyezést csak rendkívüli erőfeszítéssel és szakmai munkával lehet még Magyarországon belül is megtartani - állítja Kis Bódog Zoltán, a régió fejlesztési tanácsának elnöke. A régióelnök, aki egyben Zala megyei közgyűlés elnöke is úgy véli: négy ország határán, hét nyelven beszélő Nyugat-Dunántúl rendelkezik a régiók közül egyedül olyan adottságokkal, melyek a római korba nyúlnak vissza. Jó alap a fejlődéshez, hogy a régió az egy főre jutó beruházások tekintetében a második helyen áll, valamint hogy a megtermelt GDP alapján is a második legerősebb térség. Ugyanakkor tarthatatlan állapot, hogy a térség rendkívüli mértékben elmaradt a kutatás-fejlesztés az országos átlagtól, valamint a régión belüli gazdasági viszonyokat kiegyensúlyozó É-D-i tengely infrastrukturális fejlesztési lehetőségek megteremtésében. Emellett lemaradással küzd a térség abban, hogy felszámolja 3 megye fejlettségi különbségét, főként a perifériális kistérségek tekintetében, továbbá az olcsó munkaerőre alapozott, dinamikus beruházásokat eredményező, de rendkívül sérülékeny foglalkoztatási helyzet stabilizálásában - hangsúlyozta a régióelnök. A felsorolt problémák megoldásában tevékeny részt vállalhatnak a klaszterek, amelyek az egyes iparágakban résztvevő összes gazdasági szereplőt tömörítik. A régió öt kiemelt, koncentrált iparágában működnek klaszterek: autóipar, elektronika, faipar, termálturizmus és a gyümölcságazat. A klasztereket és a gazdaságfejlesztés szereplőit integráló hálózat Pannon Gazdasági Kezdeményezés néven integrálja az itt működő vállalkozásokat. Míg a tőkebefektetéseket tekintve Nyugat-Dunántúl az országos átlag kétszeresét teljesíti, a K+F kiadásokat tekintve csupán a felét. A kutatási pénzek 70 százaléka Budapestre áramlik, a Nyu- gat-Dunántúlra ezekből csupán 2 százalék jut - jelez egy fájó pontot a területfejlesztési szakember. Nem véletlen, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács minden eszközzel próbálja ezen a területen erősíteni a régiót. Az elmúlt két évben felhasználható kétmilliárd forintos keretből 428 milliót 24 felsőoktatási és K+F program kidolgozására használta fel. A térség lehetőségeinek apró pénzre váltásában fontos szerep vár a vasfüggöny lebontásában is szerepet játszó osztrák-magyar együttműködés kiszélesítésének, a szlovák, szlovén, horvát határ menti térségi kapcsolatok fejlődésével együtt. Ilyenek az Eu-Régió West/Nyugat Pannónia, a Magyar-Szlovén Határmenti Régió, valamint a Dráva-Mura Eurégió. A régiók között Nyugat-Dunántúl többszörösen különleges helyzetet tölt be. Az EU határ-régiójaként az elmúlt években olyan tapasztalatokra tett szert, amely segítséget nyújthat az egész nemzeti területfejlesztési és gazdaságfejlesztési intézményrendszer átalakításához. Nincsen „fővárosa”, de középvárosai lehetőséget adnak arra, hogy erős regionális város-hálózat alakuljon ki. A decentralizációt a régióelnök fontosnak tartja, s úgy véli, fontos, hogy a fel-adatok mellett megfelelő hatáskört és forrást kapjanak a regionális szervezetek. SÁRMELLÉK KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKRE VÁR Kevesebb állami támogatásból, a korábbiakhoz képest több szakaszra bontva válhat az ország egyik fontos regionális repülőterévé a Sármelléki volt szovjet katonai légibázis. Miután kiderült, hogy a kormánynak - az EU bizottsági tárgyalások során - nem sikerült az uniós támogatások körébe vonni a regionális és vidéki repterek fejlesztését, a beruházás koncepciója sem kapott támogatást az első Pályázati Előkészítő Alapból. Az általános fejlesztési terv a 2002. augusztus 1. óta a két önkormányzat bejegyzett tulajdonában levő 380 hektáros ingatlant két részre osztja: 200 hektáros repülőtéri-üzemi és 180 hektáros vállalkozási-gazdasági övezetre. A fejlesztési elképzelések tekintetében az a megoldás került előtérbe, hogy a repülőtér üzemeltetését - megfelelő pénzügyi garanciák birtokában kül- vagy belföldi tőkeerős csoport kapná meg, úgy, hogy beruházási elképzeléseit egyeztetné a tulajdonos önkormányzatokkal s emellett a gazdasági övezet a csoport tulajdonába menne át. Persze ahhoz, hogy a repülőtér ne csak vigye a pénzt, hanem hozza is, van néhány sürgető feladat. Ezek a minimális fejlesztések azért fontosak, mert több nemzetközi légitársaság a korábbi tárgyalásokon kikötötte: csak a technika - rádiónavigáció és fénytechnika - átadása után hajlandó repülni Sármellékre. Most folyik az eddig meglevő - és a 2003-ban országgyűlési határozatban meghatározott 670 millió forintos állami támogatáshoz szabott - elképzelések áttervezése - közölte Szabó Vendel, Sármellék polgármestere. A mostani állami támogatás - nettó 240 millió forint - az ICAO szabvány szerinti fénytechnika telepítésére elegendő. A beruházás közbeszerzési eljárását a közeli hetekben hirdetik ki, s az előminősítés után novemberre már be szeretnék fejezni a munkálatokat. A Balatoni Fejlesztési Tanács 6,5 millió forintos támogatását a tervek átdolgozására valamint a katasztrófavédelmi infrastruktúra kiépítésére használják fel. Szükség lenne a léginavigáció ILS rendszerű megvalósítására, de a csökkentett támogatás miatt erre már nem lesz lehetőség. E helyett egy egyszerűbb rendszer telepítésére kerülhet csak sor. A napi gondokon túl a polgármester a fejlesztés alapvető irányait tekintve úgy látja: a térségbe irányuló befektetések - főként a turizmus tekintetében - eddig úgy jöttek létre, hogy a regionális, nemzetközi légiközlekedés lehetőségét figyelembe sem vették. A régió fejlődése érdekében szükségesnek látja egy átfogó - befektetéseket ösztönző - tanulmány készítését, amelyben a légiközlekedés fejlesztése hangsúlyos szerepet kap. A légibázis melletti területen olyan befektetői csoport végez majd beruházásokat. A repülőteret és ezt a vállalkozási övezetet is fejlesztik az önkormányzatokkal, illetve a térség vállalkozóival közösen. A távlati beruházások több milliárd forintot igényelnek. 2004. • II. évfolyam 4. szám • Járóföld 11
