Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-10 / 85. szám
2004. Április 10., szombat N E P E Petőfi Népe - 9. oldal Nem csak kenyéren él az ember! Bemutatkoznak a megyei önkormányzat által fenntartott művészeti-tudományos műhelyek Az emberiség szolgálatában Talán kevesen tudják, de Baján csillagvizsgáló intézet is létezik, amelynek nemcsak a kutatási eredményei rendkívüliek, hanem a működése is, mert példa nélküli módon a megyei önkormányzat tartja fenn intézményi formában. A bajai kutatóintézetet a hetvenes években alapította a Magyar Tudományos Akadémia, majd a városi távcső mellett 1981-ben átadtak egy külterületi obszervatóriumot is. Ezzel az 50 centiméteres, számítógép-vezérlésű amerikai távcsővel a hazai csillagászszakma élvonalába került be a bajai kutatóintézet. A probléma csupán annyi volt, hogy közbejött a rendszerváltás, és a csillagvizsgálót az elsők között bezárták. Az alkalmazottak megszállott harca viszont eredményes lett, mert 1994- ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat felvállalta fenntartásukat, sőt, az idén még fejlesztésre is kaptak pénzt. Hegedűs Tibor igazgató nem palástolja, hogy ez rendkívüli dolog egy önkormányzat részéről, hozzátéve: de hisz ők is egyedülálló munkát végeznek. Véleménye szerint: aki támogatja a csillagászatot, az emberiséget támogatja, nem beszélve arról, hogy a hazai tudósok munkája is a magyar kultúra része. S hogy mi zajlik itt mindennap a falak között? Erre azt válaszolja Hegedűs Tibor, hogy ha a föld összes embere egész életében megállás nélkül a csillagokat vizsgálná, sem volna elég ahhoz, hogy megfejtsük az univerzum titkát, vagyis a kezdetet és a véget, hiszen csak a Tejútrendszerben több mint tízmilliárd csillag létezik. Mivel a csillagászat költséges szakma, elsősorban az amerikai, nyugat-európai kutatóintézetek vannak az élvonalban. Ezek azonban a divatos galaxiskutatással vannak elfoglalva, miközben a csillagok, üstökösök megfigyelése mellett elsiklanak. Baján a hatfős kutatócsoport - mivel a csillagok zöme sem magányosan él - a kettős csillagok megfigyelésével foglalkozik, s főként a csillagok születése foglalkoztatja őket, mert úgy vélik, ha Cifrapalota, a kincsek otthona Hegedűs Tibor felkészül az éjszakai műszakra. ezeket a fúziókat sikerülne földi körülmények között modellezni, akkor az emberiség megtalálhatná az új energiaforrását, ezenfelül pedig a ma már egyre több veszélyt rejtő földet érő kozmikus hatásokat vizsgálják. Eredményeikről számos nemzetközi publikáció jelent meg, rendszeresen adnak elő a tudományos konferenciákon, számos külföldi egyetemmel van együttműködési szerződésük, ezenfelül a pécsi tudományegyetem külső tanszékének vannak nyilvánítva, a csillagászhallgatók náluk töltik el gyakorlataikat. Hegedűs Tibor szerint az új csúcsminőségű távcső megérkezése áttörést jelent majd a bajai csillagvizsgáló történetében, mert ezzel az automatizált berendezéssel már szolgáltatni is tudr nak majd, és gyors megfigyeléseik eredményeit átadhatják a nagy csillag2004 augusztusában kerül sor a felújított kecskeméti Cifrapalota ünnepélyes átadására. Laczkó János igazgatóhelyettes elmondta - munkatársaikkal nagyon készülnek az eseményre, hiszen mérföldkő ez a megyei múzeumi szervezet életében, mivel évtizedek óta nincs lehetőségük arra, hogy értékeikből egy igényes válogatást állandó kiállításon mutathassanak be. Megtudtuk: a Vasútkert- ben lévő központi múzeum épületét kinőtték, és hosszú idő óta szeretnének megoldást találni az egyedülálló gyűjtemény kiállítására, amelyben megtalálható a néhány évtizede feltárt műkincs is: a kunbábonyi aranylelet. A leletegyüttes nemcsak különleges, míves alkotás, de megmozgatja a látogatók képzeletét is. Ahhoz, hogy ezt a hatást elérjék, a múzeum megpróbálja rekonstruálni annak az avar kagánnak az alakját, aki eme csodálatos ékszereket viselhette. A Kecskeméti Képtár különleges művészeti értékeiből is szeretnének újra egy igényes, látogatókat vonzó válogatást bemutatni - hangsúlyozta Laczkó János. Augusztustól Farkas István-, Muraközy János- vagy a Glücks Ferenc-hagyatékok most új, állandó kiállításon jelenhetnek meg, és hangulatos terek nyílnak az időszaki kiállítások megrendezésére is. Idén az évfordulók évét éljük - tette hozzá: most ünnepeljük Tóth Menyhért születésének századik évfordulóját, ezért a miskei művész hagyatékát különös gonddal kezeljük. Azt gondolom, hogy a művészeti mecenatúrának nagyon komoly formája, ha a megyei önkormányzat megteremti a műalkotások biztonságos kiállításának feltételeit, és a múzeum otthont ad e térségben alkotó művéLackó János a kunbábonyi aranylelet kincseivel szék bemutatkozásának - tette hozzá. Kétségtelen: nagy áldozatot vállalt a megyei önkormányzata azért, hogy a magyar szecessziónak e páratlan értékű ingatlana végre méltó körülmények között fogadhassa a látogatókat. A 215 millió forintos beruházás nagy részét pályázat útján nyerték, s mivel Balogh László jó ideje szívén viseli a leromlott állagú műemlék épület sorsát, ezért a 172 millió forintos állami támogatás mellé az önkormányzat a saját forrásait is mozgósította. A több mint egy esztendeje tartó rekonstrukció eredményeképpen megújult az épület tetőszerkezete, megszépül a homlokzata és belső helyiségei. vizsgálók re. részéA művészek reneszánsz zarándokhelye Irodalmat, értéket teremteni e tájról Az országban először Kecskeméten alakult egész évben működő szakmaspecifikus művésztelep a 60-as években, amelynek ötlete Probstner Jánostól, a Nemzetközi Kerámia Stúdió alapító igazgatójától származik. Az 1973-ban induló stúdió már ennek az alapgondolatnak a továbbfejlesztése; születésénél partner volt a megye akkori két vezető reformere: Gajdócsi István és Romány Pál. Mára a Nemzetközi Kerámia Stúdió nemcsak elismert művészeti találkozóhelye a világ keramikusainak, hanem egyedülálló oktatási központ A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 1991-ben hozta létre a Forrás Kiadót, amelynek alaptevékenysége a Forrás folyóirat szerkesztése, kiadása, könyvkiadás és irodalmi rendezvények, estek szervezése. Az intézményesítéssel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat biztosította az 1969-ben alapított folyóirat továbbélését, vagyis felvállalta ennek a tájegységhez mélyen kötődő szellemiség megőrzését, a megye társadalmi változásainak, jelenségeinek a bemutatását, továbbá megvalósította azon célkitűzéseiket, hogy erről a tájról közvetí- tődjön olyan irodalom, amely országosan is érték. Emellett a folyóirat szerkesztői komoly feladatuknak tekintik az irodalom emberközeli megismertetését, ezért az elmúlt évtizedben számos rendezvényt, könyvfesztivált, óvodai, iskolai rendhagyó órát tartottak, vendégeik voltak a jelen magyar irodalom jeles képviselői és az ország legjobb irodalmi folyóiratainak a szerkesztőségei. Munkájukat sokat segíti a más intézményekkel - többek között a Katona József Könyvtárral és a Kodály Intézettel - való jó munkakapcsolatuk.- Sokat dolgoztunk azon, hogy a Forrás elérje mai ismertségét - mondta Fűzi László főszerkesztő, akinek munkásságát idén március 15-én, a Forrás fennállásának 35. évfordulóján József Attila- díjjal ismerték el, hozzátéve: ráadásul elértük azt is, hogy a nálunk publikáló íróknak lett egy Bács-Kiskun megye képe, egyre szorosabb kapcsolatok fűzik ide őket, például Kányádi Sándornak számos barátja van itt. A Forrás szerkesztői számára ezenfelül evidencia, hogy az erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar nyelvű irodalmat is bemutassák, az irodalmi műhely tagjai büszkék arra, hogy Kovács András Ferenc náluk kezdett el Magyarországon publikálni. A szerkesztőség rendszerint tematikus számokban gondolkozik, nagy sikert aratott a Tóth Menyhért munkásságát feldolgozó januári számuk, ezenfelül kötik őket a tematikát az évfordulók, valamint a Kányádi Sándor verset mond a Forrás vendégeként, mai valóság témáiban felmerülő kérdésfelvetéseik, amellyel az egész magyar írótársadalmat megmozgatják. Számok születtek a magyar regényről, kortárs szerzők írtak verseik születéséről, elvesző értékeinket pedig egy szám erejéig hiánylexikon formájában dolgozták fel. Fűzi László szerint a cél számunkra is az, hogy megismerjük saját korunkat, miközben ebben az ő szerepe csak annyi, hogy engedi a lap szellemiségét kibontakozni. A folyóiratnak ugyanis van egy bizonyos mozgása, és lényegében ez a rendezőelv kezeli a kéziratokat, azok találják meg nálunk a végleges helyüket egy-egy számban - tette hozzá. Probstner János óráit szeretik hallgatói. is, amely 1976 óta fogadja az ösztöndíjasokat. Hangulatos kertek, tiszta szobák, barátságos légkör, és a szakma elsajátításának szinte minden lehetősége rendelkezésére áll az ide látogatóknak, mert a stúdió mindig haladt a korral: technológiájukat áldozatok árán is, de folyamatosan fejlesztették. Nemhiába zajlanak itt immáron negyedszázada nemzetközi szimpóziumok, rangos kiállítások, és nemhiába vették fel az alkotóműhelyt a Nemzetközi Kerámia Akadémia tagjai közé, majd váltak - a Magyar Iparművészeti Egyetemmel való tízéves együttműködést követően - a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szi- likátművészeti Kihelyezett Tanszékévé. Jövőre pedig itt rendezik nemzetközi konferenciájukat a Nemzetközi Kerámia Akadémia vezetői. A gazdasági problémák azonban elérték a kerámiastúdiót is. Mivel nem kötelező fenntartású intézmény, néhány éve felmerült a bezárása, esetleges összevonása a zománc alkotóteleppel. A stúdió a kht.-vá alakulást, a saját lábon állás nehéz, de függetlenséget adó lehetőségét választotta. Ez egy újabb kihívás volt a számunkra, mondta Probstner János, mert rákényszerültünk arra, hogy nyissunk más művészeti műfajok felé is, ezért nálunk a hagyományos kerámiakészítés mellett az üveg- és betonalapú technikáig minden elsajátítható. Hozzátetette: nagy segítség azonban számunkra, hogy a megye nem engedte el a kezünket, és még ha csökkentett összeggel is, de támogatja munkánkat, mert fenntartásunk legnagyobb költségeit a működés finanszírozása teszi ki, amelyre ma még nincs pályázati lehetőség. Véleménye szerint nem szabadna a támogatást elvenni a stúdiótól, sőt központilag is segíteni kellene működését, mert ebben a formában világviszonylatban is egyedülálló oktatási intézmény működik itt, amely a reneszánsz korhoz hasonlítható, ahol a neves mesterrel együtt dolgoztak, és válhattak mesterré a tanítványok. Kelet-nyugat szellemi találkozási pontja 1975 óta működik Kecskeméten Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, de maga a zománc materiális világával való kísérletek már a hatvanas éve vége óta zajlanak a „hírős” városban. Ennek oka az egykori kádgyár volt, amelynek laboratóriumába a mérnökök beengedték a kísérletezni vágyó képzőművészeket. Az igazi alkotómunka azonban a művészteleppel kezdődött, amely miatt itt telepedett le és vált kecskemétivé Túri Endre, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyének művészeti vezetője. Érdekes történelmi tény, hogy az alkotótelep ötlete egyébként Grúziában, a zománcművészet egyik őshazájában fogant meg, mondta Gyergyádesz László igazgató, hozzátéve: a több ezer éves formálódásnak - és a sok-sok ember megszállottságának - köszönhetően pedig napjainkra a tűzzománc önálló műfaji arculattal rendelkezik a képzőművészetek területén. Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy ennek a művészeti ágnak a bölcsője Kecskemét - véli az igazgató, ezt bizonyítják a vissza-visszatérő külföldi művészek is, akiknek mindig a legnagyobb élményük az, ha nálunk dolgozhatnak és kiállíthatnak. A zománcművészeti alkotóműhely vendégei voltak már többek között grúz, csuvas, litván, tá- dzsik, ciprusi, kínai művészek, akik egyedi látásmódjukkal és technikáikkal tovább gazdagították a magyar zománcművészet hagyományait. A rendszerváltás azonban megtörte ezeknek a találkozásoknak a szellemét, mert az alkotóműhely nem tudott tovább ösztöndíjat adni, ellenkezőleg, az alkotások költségtérítését a művészeknek kellett állniuk. Nagyon sokat köszönhetünk azonban talpra állásunkban a megyei önkormányzatnak - mondta Gyergyádesz László -, mert nem hagyott bennünket cserben, felismerte az alkotóműhely problémáit és fontosságát annak ellenére, hogy mindig is tudtuk: a művészek élete a világon mindenütt nehéz. A zománcműhelynek így nem kellett szakítania a hagyományaival, továbbra is zajlanak itt szimpóziumok, konferenciák, kiállítások, a diákok ingyen dolgozhatnak, sőt az alkotóműhely hamaTuri Endre az alkotás utolsó fázisát végzi rosan tovább bővülhet. A megyei önkormányzat a fenntartási költségeken felül az idén további tizenötmillió forinttal támogatta a zománcművészeti alkotótelepet, amely összeget pályázati önrészként felhasználva egy világszínvonalú és környezetű alkotótábort szeretnének létrehozni. A fenti cím is jól érzékelteti a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jelenlegi filozófiáját, még ha a mai közigazgatási gondolkodás arról is szól, hogy honnan vegyünk el pénzt, mely feladatokat lehet mellőzni, melyek a nem kötelezőek, melyek a kevésbé fontosak - mondta Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. Véleménye szerint, ha egy vezető felvállalja ezt a racionális világlátást, akkor a jövőnélküliséget is fel kell tudnia vállalni. Mert egy jobb gazdasági időszak beköszöntét követően már bánhatja azt a döntését, amellyel visszavonhatatlanul megszüntetett egy alkotó, értékteremtő közösséget, egy tudományos műhelyt, mert úgy vélte: nincs más megoldás, a törvénynek megfelelően elsősorban a kötelező intézményfenntartásra kell koncentrálnia. De tegyük fel a kérdést - mondta Balogh László meg lehet-e szüntetni, elveszíteni egy olyan harmincöt éve működő, országos hírű irodalmi-szociológiai folyóiratot, mint a Forrás? Be lehet-e zárni a Zománcművészeti Alkotóműhelyt a több évtizedes gyűjteményével és művészeivel, vagy a Nemzetközi Kerámia Stúdiót, ahová a világ minden tájáról zarándokolnak ma is a művészek, mert jó itt lenniük, mert tapasztalatot szereznek, és velük mi is gazdagodunk. Ládában, pincében kell-e hogy porosodjanak felbecsülhetetlen értékű műkincseink, a történelmi, régészeti hagyatékaink? A Cifrapalota felújításával ugyanis végre láthatóvá tesszük azt, amit ez idáig őriztek a szakemberek, és amelyről még nem tudjuk, mennyi adalékot adnak hozzá a mindennapjainkhoz, mennyiben változtatják meg gondolkodásunkat, életszemléletünket. Lehet, sokak számára meghökkentő, hogy a megyei önkormányzat egy csillagvizsgálót is fenntart - tette hozzá Balogh László, de ez megint egy olyan terület, amelyre gyerekkorunk óta csak rácsodálkozni szoktunk, de amikor egy csillagvizsgáló távcsövébe tekintünk, arra nem gondolunk, annak ára is van. Véleményem szerint mindezen feladatait meg kell tudni tartania a megyei önkormányzatnak a jövőben is, mert egy valamit magára adó társadalom nem teheti meg, hogy feladja a hagyományokra épülő értékteremtő közösségeit.
