Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-05 / 30. szám
A FEJLŐDÉS ESÉLYEI A területfejlesztés szemléleti és gyakorlati kérdéseiben megnyilvánuló eltérések arra ösztönözték a szerkesztőséget, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel Vendégünk Gyöngyössy Kálmán a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal főosztályvezetője, aki szerint a kistérségben élők tudják igazán kitalálni, mit érdemes fejleszteni. Az ehhez szükséges források feltárásában, a beruházások megvalósításában segíthet a területfejlesztés intézményrendszere.- Kérhetek egy rövid, szóbeli életrajzot?- Nem akarom túl messziről kezdeni. Eredeti szakmám építész. Műszaki főiskolát végeztem magasépítési szakon. 10 évig építésszervezőként dolgoztam. Ez időszak vége felé már komplett terveket, beruházási tanulmányokat is készítettem. Munkám és érdeklődésem egyre jobban afelé tolódott, hogy ne csak a műszaki tartalommal, hanem annak finanszírozásával, és még inkább a „miértjével” is foglalkozzam. Ezért beiratkoztam a közgazdasági egyetemre, ami megváltoztatta és megalapozta további pályafutásomat. A területfejlesztéssel úgy kerültem kapcsolatba, hogy önkormányzatoknak és társulásaiknak adtam megvalósíthatósági és finanszírozási tanácsokat. 1995-ben, amikor elindult az első területfejlesztési PHARE program Borsodban és Szabolcsban már ismerték szakmai előéletemet, munkásságomat, behívtak az alakuló első területfejlesztési ügynökségbe, amelynek első igazgatója lettem. Közben részt vettem, az első területfejlesztési törvény szakmai előkészítésében is. Ezután az első borsodi fejlesztési ügynökség első igazgatója lettem. Hét éves periódus következett az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági igazgató-helyettese lettem, ahol a Nemzeti Park idegenforgalmának fejlesztése során 24 projektet sikerült összeállítani, és ezt saját magunk finanszíroztunk. Ez idő tájt került napirendre a Területfejlesztési Törvény módosítása, amely a régiók kötelező kialakítását írta elő. Meghívást kaptam, vegyek részt az Észak- Magyarországi régió kialakításában, szakmai vezetője lettem a Területfejlesztési Ügynökségnek és Tanácsnak. A kormányváltás után a Nemzeti Területfejlesztési Hivatalba hívtak, mai neve: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. A hivatal vezetése a belső szerveződése során arra jutott, hogy kel egy olyan ember, aki a hálózattal, az intézményrendszerrel foglalkozik. Eredményesen pályáztam erre a posztra és most ez a munkám.- Fogadásom van, hogy Ön vidékről, Borsod megyéből származik. így igaz.- Igyekeztem Önről szakmai berkekről információkat szerezni, közel azonosak voltak a vélemények, legtalálóbbnak a következőt tartom: Ön a kistérségek apostola.- Ez megtisztelő. Valóban a kistérségek a legfontosabbak, mert minden projekt itt valósul meg. Azok az emberek, akik közvetlenül érdekeltek és érintettek a fejlesztésben, a saját lakóterületükhöz kötődnek, ott boldogok avagy nem boldogok. Ők a bőrükön érzik a fejlesztések hatásait. Ezért velük kell dolgozni. Ha ők úgy gondolják, hogy ez nekik jó akkor bizonyára így van, de ha nem akkor a terv nem jó. S akkor el kell gondolkodni azon, érdemes-e magas helyről meghozni a döntést és utána még meg is valósítani.- Ezek szerint a területfejlesztés döntően a kistérségekben történik? A területfejlesztés nem azonos a gazdaság-, vagy a település-, illetve a vidékfejlesztéssel. Ez vertikálisan és horizontálisan egyaránt kompletten érvényesülő dolog. Ez olyan műfaj mely egyszerre szól ki- egyenlítésről és a versenyképesség fokozásáról. Minden területet a saját helyzetének és sajátosságainak megfelelően kell előbbre juttatni.- Úgy tűnik, hogy akkor ésszerű a terület- fejlesztés ha a források, hangsúlyok a regionális központokból a kistérségekbe tartanak?- A rendszerváltást évtizedekkel megelőzően is voltak területfejlesztési törekvések, de ezek megfeneklettek. Miért? Mert kevés ember érdekét fejezték ki. Ha a változás mellett elkötelezettek száma meghatározó lesz, akkor a változás megtörténik. Azt a kérdést nehéz megválaszolni, hogy mi a jó? Tételezzük fel, hogy az a jó, ha a régiókban koncentrálódnak a feladatok, források tevékenységek. De azonnal hozzá kell tenni, hogy a magyar források, így a pályázatok, az uniósak és a magyar részfinan- szírozásúak az adófizetők pénzéből valósulnak meg. A személyi jövedelemadó túlnyomó részét Budapesten fizetik be. Tehát a kistérségekbe jutó pénz jelentős része a fővárosi polgárok befizetéséből származik. Baj ez? Nem! Akkor baj, ha ezt nem hatékonyan használják fel. Az intézményrendszer, a decentralizáció csak eszköz, hatásuk attól függ, hogy mennyire hatékonyan használják. A „mit fejlesztünk" kérdése sem lehet mechanikus. Legelső kérdés például, hogy van-e ott vállalkozás? Lehet olyan település ahol az utak, az intézmények rendben vannak, de a településen nagyon sok a munkanélküli. Másutt az embereknek van munkája, de az infrastruktúra csapnivaló állapotban van. Komplexen kell megközelíteni a kérdést. Nem jó az, ha egyszerűen csak kiegyenlítésre törekszünk. Nem varázsige a decentralizáció sem, kistérség-párti, de mégsem hatékony. A kormánynak kötelessége ellenőrizni az adófizetők pénzének felhasználását. Ez az Unióban alapkövetelmény. Belépésünk arra is jó, hogy rákényszerülünk olyan dolgokra, amelyeket már rég meg kellett volna csinálnunk. Be kell szorítani magunkat egy olyan átlátható tervezési kerékvágásba, amelyből világosan kiderülnek a forrásfelhasználások. Állami garanciákat, kontrolokat kell beépíteni a regionális és kistérségi szintekre. A források felhasználását kell szolgálni az ellenőrzési rendszernek. Ide kapcsolódik a kérdés, kik hol hogyan terveznek? A fontos 'döntéseket stratégiai szintre kell emelni. Az ezt követő szinteken (régiókban, kistérségekben) alakulhat ki az a hatékony elegy, amely a szakmapolitikai és a helyi ismeretekből, igényekből képződik.- Ebben már komoly szerephez juthatnak a civil szervezetek? Igen, az ő szerepük egyre fontosabb lesz. Ma felvethető, hogy hol a szellemi műhelyek, szervezetek. Kapcsolatok révén ismerik és közvetítik a lakosság véleményét, információkat adnak. Megbeszélik helyzetüket, kezdeményeznek, résztvesznek az ön- kormányzatok szerepének formálásában. Jó módszerek már vannak, amelyek a gyakorlatok során kristályosodnak. De hiányoznak azok az eszközök melyek mérhetővé teszik egy-egy projekt hatását. Egy példa: az értékelés nem azzal zárul, hogy építettünk 6 km utat, hanem az is tudjuk, hogy ez a projekt milyen hatást vált ki a település adott pontjain. A civil szféra ezekben tud nagy segítséget nyújtani. A szervezeteknek még nincsenek saját forrásaik. Tíz év múlva eljutunk addig, hogy az szervezetek bevételeik és támogatások alapján működhetnek. Lehet ennek olyan formái is, hogy az állam egy-egy térségben létrehoz például egy olyan kht, amely a helyi gazdaág szervezését vállalja, azért a kormányzat szakembereket küld oda, megfizeti őket. Amikor a település, vagy a térség elérte azt a fejlettséget, hogy megáll a saját lábán, akkor tovább mennek és más térségben kezdik a munkát. Ebben az értelemben tehát, a kormányzat közvetlen szerepet vállal a gazdaság, a vállalkozás fejlesztésében. 12 ’ Járóföld • II. évfolyam 1. szám • 2004. vesek azonban ahhoz, hogy az említett nagyobb, régiót érintő programok beinduljanak. Ehhez nem elég ugyanis az eddigi 1-1,5 milliárd forint, legalább 7-8 milliárd forintra lenne szükség régiónként.- Teremt-e erre keretet az idei költségvetés?- Minden korábbinál több pénzzel gazdálkodunk, a támogatások több forrásból táplálkoznak. Az idén elkölthető uniós és hazai keret csaknem 52 milliárd forint, amely a 14,9 milliárdos PHARE programból, a most induló 7,1 milliárdos INTER- REG közösségi kezdeményezésből és a 29,2 milliárdos Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjára biztosított hazai és uniós forrásból áll össze. Ezt az összeget magyar régiók, kistérségek és települések használhatják fel. Például új közutak, kerékpárutak építésére, település-központok felújítására, helyi közigazgatás korszerűsítésére, új munkahelyek teremtésére, turisztika fejlesztésére. De ennek keretében az egyes régiók igényeihez igazodó szakmai képzések is indulhatnak, valamint erősíthetik az önkormányzatok, a vállalkozások, a felsőoktatási központok és a civil szervezetek közötti együttműködést.- Milyen célokat szolgál 2004-ben a Regionális Operatív Program?- A regionális operatív program 2003-ban rendelkezésre álló 29,2 milliárd forintos keretéből az EU 21,9 milliárdot ad, a többi hazai forrás. A program 22,5 milliárdot szán térségi infrastruktúra, turisztikai potenciál és települési környezet fejlesztésre, 4,3 milliárddal járul hozzá a régiók humán- erőforrás képzéséhez, valamint 2,4 milliárd forintot biztosít úgy nevezett technikai segítségnyújtásra, amely magyarul a program működtetéséhez szükséges ősz- szeget jelenti.- Ezen felül mely célokat szolgálnak a nemzeti források?- A tisztán hazai finanszírozású terület és régiófejlesztési célelőirányzat 20,5 milliárd forinttal gazdálkodhat, további 4,5 milliárdot szánunk az országos jelentőségű programokra, mint például a Záhonyi térség fejlesztésére, a Balaton, vagy éppen a Homokhátság ügyeinek rendezésére. A megyei területfejlesztési tanácsokhoz sem jut kevés pénz, mert a területi kiegyenlítő támogatások, valamint a céljellegű decentralizált előirányzat összesen 16,3 milliárd forintos összegével gazdálkodhatnak. A hét leghátrányosabb helyzetben lévő megye további 7 milliárd forintban részesül. Ezen felül a költségvetés megenged további 15,4 milliárd forint éven túli kötelezettségvállalást, amelyek a következő évekre vonatkozó teljesítésekre vonatkoznak. így összesen 64,4 milliárd forint, az idei költségvetésben biztosított hazai forrást használhat fel a területfejlesztés.- A területfejlesztési törvény módosításával viszont növekszik a kistérségek száma, ami újabb forrásigényt teremthet.- Mint említettem egyrészt már előkészítettük a törvénymódosítást, másrészt a kormány rövidesen külön dönt a területfejlesztéssel kapcsolatos támogatási ügyekben. Az eddigi 150 helyett 168 kistérség jött létre 2004. január 1-től, és ezek az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szerepet kapnak a területfejlesztésben. Ezért a kistérségek ebben az évben 2,5 milliárd forint normatív módon felosztható támogatást kapnak, mely kimondottan a kistérségi fejlesztési tanácsok munkaszervezetének létrehozását, azok fejlesztési koncepcióinak kidolgozását, esetlegesen az önerő pótlását hivatott szolgálni. Ez kistérségenként 15 millió forintot jelent. Minderre a februárban induló törvénymódosítási vita, illetve az új törvény parlamenti elfogadása biztosíthat keretet.- Milyen más újdonságokat tartalmaz a törvény?- Az eddigieken kívül talán a legfontosabb hatása az lesz, hogy megerősödnek a regionális területfejlesztési tanácsok, és létrejönnek a kistérségi fejlesztési tanácsok. A regionális fejlesztési tanácsokban eddig a minisztériumok által delegáltak voltak túlsúlyban, míg a törvény most a helyi, választott politikusoknak biztosít jóval nagyobb többséget, és egyúttal tizenkettőről egyre csökkenti a tárcák által delegáltak számát. A tanácsokba tehát olyan döntéshozók kerülnek, akiket az önkormányzati választások során a helyi lakosok választottak meg képviselőnek. Mondhatnám, az eddigi felépítést egy csapásra a feje tetejére állítjuk. De ezzel még nem lesz vége a változásoknak.- Mert?- Mert a már említett parlamenti vita előtt álló törvény és a készülő kormányrendeletek mellett, más jogszabályok is változnak, illetve további újak is létrejönnek.- Mindez mennyiben segíti az elmaradott térségek felzárkózását? Folytatódik-e például a 42 legelmaradottabb kistérség többlettámogatása?- Igen. Ügy, hogy az erre elkülönített keretet az érintett régiók kezelik, ők döntenek a jobb helyismeretükre alapozva annak fel- használásáról. A tavalyi példa azt mutatta, hogy óriási szükség van erre a programra. 2003-ban tizenegyszeresen jegyezték túl a rendelkezésre álló keretet a pályázók. Számos kistérségben ez az egyetlen önerőpótló forrás, amely lehetővé teszi e térségek bekapcsolódását a fejlesztési programokba. www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal www.ekormanyzat.hu Nemzeti Fejlesztési Terv www.nfh.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.mfa.gov.hu Külügyminisztérium (Csatlakozási szerződés) www.nth.hu Magyar Terület- és Régiófejlesztési Hivatal A területfejlesztési célú támogatások régiónkénti megoszlása. Nyugat-Dunántúli Régió Összes támogatás: 1 009 406 Ft TTFC 743 998 e Ft KITA 69 808 e Ft “vőcT 123 505 e Ft TFC 72 095 e Ft Támogatás %-ban 4,1 % TTFC Térség- és Település Felzárkóztatási Célelőirányzat KITA Kistérségi Támogatási Alap VÖC Vállkozási Övezetek Célelőirányzat TFC Területfejlesztési Célelőirányzat Közép-Magyarországi Régió összes támogatás: 641 427 e Ft TTFC 421 115 e Ft KITA 0 e Ft VÖC 0 e Ft TFC 220 312 e Ft Támogatás %-ban 2,6 % Dél-Dunántúli Régió összes támogatás: 3 868 125 e Ft TTFC 2 602 476 e Ft KITA 576 320 e Ft VÖC 151 460 e Ft TFC 537 869 e Ft Támogatás %-ban 15,7% Észak-Magyarországi Régió Összes támogatás: 5 824 644 e Ft TTFC 3 549 615 e Ft KITA 670 489 e Ft VÖC 212 981 e Ft TFC 1 391 559 e Ft Támogatás %-ban 23,6 % Közép-Dunántúli Régió Összes támogatás: 1 549 093 e Ft 1 TTFC 1 354 111 e Ft KITA 24 410 e Ft VÖC 0 e Ft I TFC 170 572 e Ft 1 Támogatás %-ban 6,3% | Észak-Alföldi Régió Összes támogatás: 7 158 437 e Ft TTFC 4 707 264 e Ft KITA 695 72le Ft VÖC 326 144 e Ft TFC 1 429 308 e Ft Támogatás %-ban 29% Dél-Alföldi Régió Összes támogatás: 4 642 522 e Ft 1 TTFC 3 355 275 e Ft KITA 243 097 e Ft vöc 132 910 e Ft TFC 911 240 e Ft Támogatás %-ban 18,8% Magyarország összes támogatás: 24 693 654 e Ft TTFC 16 733 854 e Ft KITA 2 279 845 e Ft vöc 947 000 e Ft TFC 4 732 955 e Ft Támogatás %-ban 100% 2004, • II. évfolyam 1, szám • Járóföld 5
