Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-05 / 30. szám
A 25 MILLIÁRD SORSA A területfejlesztés tavalyi részletes eredményeit nézve a legfontosabb változás 2002- höz képest, a feladatok és források decentralizációja. Magyarul annyi feladatot és az azok végrehajtásához szükséges pénzt még soha nem ruházott át a kormány a régiókra és megyékre, mint 2003- ban. A négy nagy területfejlesztési pályázat során rendelkezésre álló 24,47 milliárd forintból 20 milliárd felett már a régiók és megyék önállóan dönthettek. Ezzel új munkamegosztás alakult ki a kormány és a régiók között. Ennek megfelelően tavaly a Kistérségi Támogatási Alap (KITA) tavaly 2,3, a Terület Fejlesztési Célelőirányzat (TFC) 4,7, a Térség- és Település Fejlesztési Célelőirányzat (TTFC) 16,7 és a Vállalkozási Övezetek Célelőirányzat (VÖC) 0,947 milliárd forintos támogatási kerettel rendelkezett, amelyet összesen 1470 nyertes pályázó között osztottak fel. KISTÉRSÉGI TÁMOGATÁSI ALAP (KITA) A KITA támogatásaira a leghátrányosabb helyzetben lévő 42 kistérségből és 252 halmozottan hátrányos településből nyújthattak be pályázatot. E településeken ösz- szesen 1,6 millió ember él. Pályázhattak az önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, természetes személyek és vállalkozások. Az alap célja, hogy segítse a termelő, infrastrukturális, humán infrastrukturális beruházások megvalósítását. Továbbá forrást nyújt működő vállalkozások vagy zöldmezős beruházások részére munkahely-teremtő beruházások és felzárkóztatási-, fejlesztési programok megvalósításához. A KITA-ból tavaly a 2004-re áthúzódó előzetes kötelezettségvállalással együtt a beadott 935 pályázatból 160-t találtak elfogadhatónak a bírálók, s közöttük 2,3 milliárd forint támogatást osztott el. A támogatással összesen 5,2 milliárd forint értékű beruházás valósulhatott, illetve valósulhat meg. Az KITA kapcsán másik újdonság, hogy azt érintett térségekben mintegy 80 helyi fórumot tartottak, s az ott kialakított javaslatokat beépítették a pályázatok bírálatrendszerébe. Ennek megfelelően a 160 nyertes pályázatból 119-et - 74 százalék - a bírálók a fórumok által javasolt támogatási prioritások első 5 valamelyike szerint minősítették nyertesnek. TÉRSÉG- ÉS TELEPÜLÉS FELZÁRKÓZTATÁSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TTFC) A TTFC-re a 94 kedvezrpényezett, hátrányos helyzetű kistérségből és 1470 településből lehetett pályázatot benyújtani. Pályázhattak önkormányzatok, ezek területfejlesztési társulásai, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások. Az alap fő célja, hogy a turizmus infrastruktúrájának fejlesztéséhez hozzájáruljon, hasonlóan a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztéséhez. Kiemelt cél a leromlott állapotú városrészek és ipari területek rehabilitációja, a helyi közigazgatásban és a területfejlesztésben dolgozók továbbképzése, illetve a vállalkozók és munkavállalók alkalmazkodo-képességé- nek fejlesztését szolgáló programok támogatása. A magyar kormány tavaly úgy határozott, hogy a területfejlesztés reformja során a fejlesztési feladatok, és a feladatok elvégzéshez szükséges források egy részét átadja a régióknak. Ennek megfelelően tavaly a TTFC lett az első 80 százalékban a régiókra leosztott támogatási forrás. Ez azt jelenti, hogy a megítélt 16,7 milliárd forintos támogatásból a régiók 15,3 milliárd forintot ítélhettek oda a pályázóknak. Ezt a munkát a regionális fejlesztési tanácsok végezték: önálló pályázatokat írtak ki, bíráltak el, s bonyolították a pénzek pályázókhoz juttatását. Központi döntés csupán a fennmaradó 1,4 milliárd forint sorsáról született. Tavaly a következő évi kötelezettségvállalással együtt 1720 beadott pályázatból 775 pályázónak 16,7 milliárd forint támogatást ítéltek oda a TTFC keretéből. TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC) A TFC szintén olyan pályázható forrás, amelyről helyben, a megyék döntenek. A megyei fejlesztési tanácsok tavaly 481 pályázó számára 4,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A TFC-re önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, természetes személyek és vállalkozók jelentkezhettek. A területfejlesztési célelőirányzat támogatási célja, hogy segítse a piac-, termék- és technológiaváltást környezetbarát elveket figyelembe vevő munkahelyteremtő beruházásokat és fejlesztéseket. Támogatja az ipari területek, innovációs központok és inkubátorházak kiépítését, térségi fejlesztési programok, tanulmányok készítését, és a megyei fejlesztési tanács határozatban rögzített roma programját. VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK CÉLELŐIRÁNYZAT (VÖC) Ez a támogatási keret az ipari területek, inkubátorházak fejlesztésére, fejlesztési programok, dokumentumok, pályázatok elkészítésére szolgál. Továbbá forrás nyerhető belőle termelő infrastrukturális, valamint munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásokhoz. Tavaly e célra 947 millió forintot nyert el az 54 sikeres pályázó. E pénzzel összesen 1,6 milliárd forint fejlesztés valósulhat meg. Magyar- országon 11 vállalkozási övezetet alakítottak ki Barcson, Békés megyében, Biharban, Kunmadarason, Makón, Mohácson, Ózd-Putnok térségben, Salgótar- ján-Bátorterenye térségben, Záhonyban, Zalában és Zemplénben. www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal www.rfh.hu Regionális Fejlesztési Holding www.teruletfejlesztes.lap.hu/ www.terulet-fejlesztes.hu/ területfejlesztési lehetőségek, tapasztalatok Megítélt Térség- és Település Felzárkóztatási Célelőirányzat támogatások cél szerinti megoszlása 2003-ban O A turizmus infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló beruházásokhoz. ® A környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és zöld terület fejlesztése. OÁ leromlott állapotú városrészek, ipari területek rehabilitációjához. O A helyi közigazgatásban, a területfejlesztés térségi intézményeiben dolgozóknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló képzési programokhoz. O A válalkozók, munkavállalók, alkalmazkodó képességének fejlesztését szolgáló programokhoz. Járóföld • II. évfolyam 1. szám • 2004. ve a nyíregyházi székhelyű Északkelet- Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt- vel és a PRIMON Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, tavaly év végén elkészített egy magyar-angol nyelvű információs anyagot, amely az élelmiszeripari beszállító vállalkozások gazdasági lehetőségeinek bemutatását szolgálja. A kötet különösen alkalmas arra, hogy az Európai Uniós csatlakozás időszakában széleskörűen megismertesse a Tiszántúl számos fontos mezőgazdasági terménye feldolgozó vállalkozását, s eredményesen ajánlja ki azokat együttműködő partnerként. A cél tehát az, hogy ezek a magánerőből életképessé fejlődő üzemek hatalmas mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget dolgoznak fel világszínvonalú termékké. A későbbiekben új kooperációs partnerek megtalálásával maguk is új „fürtöket” hozhatnak létre. Beszállítói pozíciójuk erősítésével stabilizálhatják és javíthatják jövőbeni versenyképességüket. A hazai kis- és középvállalkozások Európai Uniós versenyben való jövőbeni helytállásának és eredményes fejlődésének az egyik kulcskérdése a gazdaság belső kohéziójának erősítése. Ez nagymértékben függ a vállalatközi együttműködés mindenkori jellemzőitől. Mit is jelent mindez? Hatékonysági és versenyképességi előnyt jelent az erős piaci kapcsolat, a stabil beszállítói háttér és a kiszámítható beszállíttatás, valamint a hosszútávú üzleti kapcsolatrendszer. Mindez fejlődési lehetőséget kínál a kicsiknek éppúgy, mint biztos hátteret a nagyoknak. Eredményeként csökkenhet a Magyarországon működő multinacionális leányvállalatok elkülönült működése, s erősíthető gazdasági beágyazottságuk. E gazdaságpolitikai gondolat lényege a beszállítói hálózat erősítése. A magyar gazdaság Európai Uniós helytállásának is ez az egyik kulcskérdése. A 100 százalékban tartós állami tulaj-« donban álló Regionális Fejlesztési Holding Rt. a gazdasági tárca kezdeményezésére 2002-ben hozta létre a Beszállítói Befektető Részvénytársaságot. E társaság feladata a beszállító, vagy beszállítóvá váló kis- és középvállalkozásokba történő tőkebefektetés üzleti alapon, átmeneti időre (3-5 évre), valamely fejlesztési program finanszírozása céljából. A társaság tőkebefektetése egyaránt irányulhat a feldolgozóipar ágazataiba éppúgy, mint logisztikai, vagy környezetvédelmi ipari beruházások finanszírozására. Különös figyelmet fordít a Beszállítói Befektetői Rt. azokra a kis- és közepes vállalkozásokra, amelyek hazánk elmaradott térségeiben teremtenek új munkahelyeket. Az első üzleti évben végrehajtott és előkészített tranzakciók által több mint 600 új munkahely jön létre az elkövetkezendő három évben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén és Tolna megyékben. A Beszállítói Befektető Rt. ügyfelei a vállalatközi együttműködés bonyolult összefüggés-rendszerében a beszállítói lánc különböző szintjein tevékenykedő kis- és középvállalkozások, ami szemléletesen egy sokágú „fürtösödéssel” is megjeleníthető. Ezek jellemzően spontán módon és szigorúan üzleti alapon szerveződnek, azonban esetenként EU-s, vagy állami támogatású programok alanyául is szolgálnak. így indultak el 2001-2002-ben az úgynevezett klaszter kezdeményezések az autóiparban, az elektronikában, illetve a bútoripar területén. A fejlettebb régiókban elindult programok tavaly folytatódtak az elmaradottabb, hátrányos helyzetű térségekben is, így jött létre az üvegipari cégek együttműködését segítő szerveződés Salgótarjánban, vagy az élelmiszeripar kis- és közepes feldolgozó vállalkozásait összefogó klaszter, Nyíregyháza székhellyel. E kezdeményezéseket a Beszállítói Befektető Rt. természetes és hosszú távú partnereinek tekinti. A Beszállítói Befektető Rt. az élelmi- szeripari klaszter programjának részeként - a Regionális Fejlesztési Holding Rt. pénzügyi támogatásával - együttműködÜZLETI KALAUZ BUSINESS GUIDE Magyarország Észak-Alföldi Régiójában a zöldség-gyümölcs szektorban tevékenykedő vállalkozások bemutatkozása Introduction to the businesses working in the fruit and vegetable sector of the North East Hungarian Region RhS/AII.ITOI 111 H Ml IO RT. I S/AKKII KI AtM.\ IRONS/AI.I KKiaOVM IS l KJI I S/11 si Ki. A ki.idvAny u Gazdasági és Közlekedési Ministerium t Amogatásával készült l I Régiók, kistérségek I) Fürtök erősítése, avagy TÖBBSZINTŰ BESZÁLLÍTÓIPROGRAM a Tiszántúlon 2004. • II. évfolyam 1. szám • Járóföld • íi
