Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-05 / 30. szám

Agrárium és VIDÉKFEJLESZTÉS A röviden csak avop-nak elkeresztelt programhoz 11 intézkedés, pályázati cél tartozik, három év alatt elkölthető 317,2 millió euró kerettel. Ezek közül az egyik legfontosabb, amelyre pályázni lehet, az a gépfejlesztés. A mezőgazdasági üze­mek eszközállománya elavult, így érthetően külön célként jelenik meg a mezőgazdasági gépbeszerzések támo­gatása. Ezzel szorgalmazzák a termelés hatékonyságát növelő, költségeit csökkentő fejlesztések megkezdését, il­letve folytatását. Erre 2006 végéig 55,2 milliárd forint fordítható, egy pályázó leg­feljebb 60 millió forintra nyújthat be igényt. A gazdálkodóknak 60 százalékos önrészt kell előteremteniük. A megpályá­zott összegből korszerűsíthetőek a léte­sítmények - például magtárak, gépállo­mások de támogatják gépek, eszkö­zök beszerzését is, hogy ennek segítsé­gével a pályázók gyümölcsültetvényeket telepítsenek, az öntözőrendszereket fej­lesszék. Kiemelt szerepet kap a halászat. A hazai halastavak nagy része elavult, kor­szerűsítése igen fontos. Ennek érdeké­ben halgazdaságok, feldolgozó és ter­melő kisüzemek felújítását, létesítését tá­mogatja az erre rendelt fejezet. Ennek kerete 1,4 milliárd forint, de a kiadások felét a jelentkezőknek kell előteremteni. Az élelmiszeripar versenyképességét hivatott javítani a mintegy 15 milliárd forin­tos keret, ám erre azok is pályázhatnak, akik az élelmiszerbiztonsági követelmé­nyek terén fejlesztenék gazdaságukat. A támogatás azért is jelentős, mert a ma­gyar mezőgazdasági termékek háromne­gyedét a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. Egy-egy támogatással pályázaton­Környezetvédelem és INFRASTRUKTÚRA E program során összesen 327,2 millió euró támogatás használható fel a következő három év alatt. Az uniós kör­nyezetvédelmi előírások teljesítéséhez Magyarországon igen sok beruházásra van szükség. Elég csak a szilárd vagy fo­lyékony lakossági hulladékok kezelésére gondolni, vagy éppen a csatornázással, a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos vitákat visszaidézni. A mezőgazdasági és ipari üzemek szennyvízkezelése, mind­mind olyan ügy, amely egyenként több száz milliárd forintos befektetést, beruhá­zást igényel. Igaz a követelményeket az ország a belépés pillanatában nem képes teljesíteni, de a következő - átmenti - években rendre meg kell kezdeni a lema­radások felszámolását. Mindez nemcsak a település környezetében okoz problé­mát, de jelentősen csökkenti egy-egy tér­ség gazdasági fejlődési lehetőségeit is. Ehhez persze hozzátartozik a települések könnyű megközelíthetősége, vagy ellenkezőleg, elszigeteltsége. E problé­mán hivatott a program másik része, az infrastruktúra fejlesztés javítani. A telepü­lések egyharmadán nem megfelelő az ként 50 millió forint nyerhető el, s fontos a pályázatban kiemelni, hogy a minőség- javításon túl hogyan csökkentené a pá­lyázó a környezet terhelését, hogyan ol­daná meg a hulladékhasznosítást, ho­gyan javítana a munkafeltételeken. Legfőbb cél a vidék- és területfejlesz­tésben a települések elnéptelenedésé­nek megakadályozása. Ezzel részben összefügg a vidéken élők jövedelem- szerzési lehetőségeit bővíteni hivatott 6,5 milliárd forintos keret, hisz sok he­lyen a mezőgazdaságon kívül alig kínál­kozik más megélhetési lehetőség. Az alapanyag-termelő, a helyi adottságok­hoz illeszkedő kisüzemek alapítását tá­mogatja a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelyben kiemelt szerepet kap a kézmű­ipar és a turizmus. Emellett a fiatal gazdálkodókat a következő három évben 3,2 milliárd fo­rint segíti. Aki a mezőgazdasági infrast­ruktúrát kívánja fejleszteni az 13,5 milli­árd forintos keretre pályázhat. Ebbe a pályázati célba tartozik a gazdaságok elérhetőségének, energiaellátásának, termelési feltételeinek javítása. Továbbá ide kapcsolódik a települési környezet és örökség megújítása, megőrzése is. A program prioritásai:- versenyképes alapanyag-termelés- élelmiszer-feldolgozás modernizálá­sa- vidéki térségek fejlesztése ivóvíz minősége és a szennyvízkezelés is elégtelen. Kiemelt cél a vízminőség javítá­sa. Erre 15,2 milliárd forintot szán a prog­ram. Minderre a pályázati célra elsősor­ban önkormányzatok jelentkezését vár­ják, mint ahogy a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére kiírt 6,5 milliárdos keret­re is. A természetvédelmet és a fenntartha­tó árvízvédelmet 9,1 milliárd forint támo­gatná, amelyet többek között a Tisza- völgy árvízkezelésére, valamint a felszín alatti vízkészlet megóvására fordítanak. Környezetbarát energiagazdálkodásra 5,2 milliárd forintot költenek, amiből 2006- ig a megújuló források arányát az összes energiaforrás 12 százalékára kellene nö­velni. Ez egyben csökkenti az ország importfüggőségét is, nem beszélve arról, hogy kevesebb lehet a környezeti árta­lom. Egyébként e közel 30 milliárdos ke­ret harmadára már érkeztek pályázatok az előzetesen kiírt tendereztetés során, s 21 település, illetve térség reménykedhet beruházásának megvalósulásában. A program prioritásai:- környezetvédelmi fejlesztések- közlekedési infrastruktúra fejlesztése 8 Járóföld • II. évfolyam 1. szám • 2004. Regionális fejlesztések, ÚTÉPÍTÉSEK, TURIZMUS A következő három évben 359,4 millió eurót költhet az ország területfejlesztés­re uniós és az azt kiegészítő nemzeti for­rásokból. A program főként a turizmusra koncentrál, cél e tevékenység jövede­lemtermelő képességének javítása. A tu­risztikai vonzerő megteremtésére 19,5 milliárd jut: elsősorban az üdülőkörzetek és nemzeti parkok fejlesztését, kínálatá­nak javítását serkenti. A pályázóknak 5- 10 százalékos minimális önrészt kell iga­zolniuk. A turisztikai fogadókészség javí­tására 8 milliárd forint támogatásra nyújt­ható be pályázat. Itt a pályázó cégeknek, önkormányzatoknak, civil szervezetek­nek 70 százalékos önrészt kell felmutat­niuk. A hazai térségek körülbelül egyhar- mada tekinthető gyorsan fejlődőnek - ál­lapítja meg az operatív program (op) -, de nagy a stagnálok, leszakadók száma is. Ezeket többnyire a határmenti fekvés, a térségközpontok hiánya, az aprófalvas településszerkezet és a rossz megköze­líthetőség jellemzi. Ugyanakkor általá­ban jó természeti és kulturális adottsá­gokkal rendelkeznek, amelyek kihaszná­lásával helyzetük javulhatna. Ehhez az op olyan fejlesztésekre törekszik, ame­lyek helyi (önkormányzati) döntési ha­A program prioritásai:- regionális gazdasági környezet fej­lesztése- térségi infrastruktúra fejlesztése- társadalmi megújuló-képesség javítá­sa táskörbe tartoznak, igazodnak a földrajzi adottságokhoz, modernizálják a kistele­pülési infrastruktúrát, ösztönzik a régión belüli együttműködést és segítik a helyi sajátosságokhoz illő humánerőforrás­fejlesztési programokat. Az úthálózat kiemelt szerepet kap a programban. Erre összesen 27,5 milliárd forintot szánnak. A pályázóknak egyti­zednyi önrészt kell felmutatniuk. A térségi infrastruktúra-fejlesztésben a más programok által nem támogatott közlekedési (alacsonyabb rendű utak, közutak) és környezetvédelmi ügyekre helyezi a hangsúlyt. Fontosnak tartja a lakókörnyezet helyreállítását, illetve az aprófalvas, hátrányos helyzetű térségek közösségi szolgáltatásainak fejlesztését is (szennyvízkezelés, energiaellátás) ki­sebb projektek keretében. Koncentrálva a munkahelyteremtő beruházásokra, 21,2 milliárd forintos ke­ret nyílik település-rehabilitációra: ebből a falvak, községek, városok funkcióját veszített, rossz állapotban levő központ­jainak megújítását támogatja a program. Az op itt olyan infrastrukturális és „emberi” feltételeket kíván létrehozni, amelyek révén rugalmasabban reagál­hatnak a változó piaci környezetre. A program az úgynevezett prioritások (előnyt élvező teendők) között általában is épít a turisztika fejlesztésére. A fejlet­tebb vidéki centrumokban elengedhe­tetlennek tartja a felsőoktatás moderni­zálását.. Humán erőforrások r FEJLESZTÉSE Ez a program 2004-2006 között össze­sen 562,8 millió eurót használhat fel. Ebből is látszik, hogy a legnagyobb for­rással rendelkező program a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja közül. Célja a jobb foglalkoztatási viszo­nyok kialakítása, a képzésen alapuló fej­lesztés. A munkanélküliség kezelésére 30 milliárd forint jut az elkövetkező há­rom évben. Ebből a keretből elsősorban a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedé­sét szeretnék ösztönözni. Az utóbbi időben a munkából kikerült idősebb munkavállalók, valamint munka- nélküliek újbóli munkába állását serken­tené ez a program. Ennek elengedhetet­len feltétele, hogy sokkal mozgékonyab­bá váljanak a munkavállalók, hajlandóak legyenek egyik településről a másikba költözni a jövedelemszerzés érdekében. Cél az is, hogy javuljon a munkaköz­vetítés szervezete, rendje, ennek kereté­ben modernizálják az Állami Foglalkoz­tatási Szolgálatot: 8,3 milliárd forint jutna erre. 5» <* A program hangsúlyossá tesz né­hány speciális támogatási követelményt: így a nők foglalkoztatásának támogatá­sára 2,9 milliárd, a hátrányos helyzetű ta­nulók - különösen a romák és fogyaték­kal élők - esélyegyenlőségére 7,9 milli­árd használható fel a következő három évben. Ez a támogatási forma nem köve­tel meg önrészt. Képzésekre, tananyagok, alternatív munkamódszerek kidolgozására, a szakképzés megújítására több mint 20 milliárd jut. Az országos képzési jegy­zékben szereplő szakképesítéseket mo­dernizálnák, rugalmas képzési rendszer alakulhatna ki. Emellett a felsőoktatás tartalmi-, szerkezeti fejlesztésére 6,7 mil­liárd jut. A foglalkoztatottság növeléséhez egészségmegőrző fejlesztéseket kell végrehajtani. A munkaerő versenyképes­ségének fokozásához szükség van az oktatás és a gazdaság közötti kapcsola­tok erősítésére. A program prioritásai:- aktív munkaerő-piaci politikák támo­gatása- társadalmi kirekesztés elleni küzdelem- oktatás, képzés támogatása- alkalmazkodóképesség, vállalkozói készség fejlesztése- infrastruktúra-fejlesztés 2004, • II. évfolyam 1. szám • Járóföld 9

Next

/
Thumbnails
Contents