Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

PETŐFI N É P E ALMANACH Kalocsa Már a neolitikum embere megte­lepedett a Sárközben, hiszen a természeti környezet kedvező életkörülményeket biztosított. A városban az emberi megtelepe­dés első nyomaiként az időszá­mítás kezdeteinek idejére datál­ható kelta leletekre bukkantak. A honfoglalás után a kalocsai Sárköz Árpád családjának szál­lásterületéhez tartozott. Stratégi­ai fontosságát mutatja, hogy ál­lamalapító Szent István király el­sők között alapította meg itteni püspökségét. Első püspökévé Asztrikot nevezte ki, aki neki a koronát hozta Rómából. • Oklevélben 1003-1007 között említették először Kalocsát. Ne­vét az ótörök eredetű, maradék jelentésű Kolocha (1273) sze­mélynévből kapta magyar név­adással. • 1219-ben Csák Ugrin foglalta el az érseki széket. Ugrin érsek 1241-ben elesett a tatárok ellen vívott muhi csatában. A kalocsai érsekség egyik legnagyobb alak­ja volt Várdai István érsek (1457-1471), aki Mátyás király bizalmasa volt. Királyi kancellár­ként végzett diplomáciai szolgá­lataiért Mátyás király bíbornoki kalapot kért számára a pápától, mélyét Kalocsa első bíboros érse­ke - halála miatt - nem vehetett át. 1523-ban, az egyre jobban fe­nyegető török veszély elhárításá­nak feladatával nevezték ki ér­seknek Tömöri Pált. 1526. au­gusztus 29-én az általa vezetett magyar sereg a mohácsi síkon csatát vesztett, az érsek, a főpap­ok és a király is életét vesztette. • Képviselő-testület: Török Gusz­táv Andor (polgármester), Kapi­tány István (alpolgármester), Loibl László (alpolgármester), Angeli Gabriella, dr. Bagó Zol­tán, dr. Deák Zoltán, Derekas András, Farkas Gergely, Kapi­tány Julianna, Katus Attila, La­katos László, Kondéné Török Mária, dr. Molnár Gábor, Mácsai Ferencné, Pirisi János, Túri Ti­bor, Varga Sándor, Vámosi Imre, Vén János, Vidák István. Jegyző: dr. Bálint József, aljegyző: dr. Kiss Csaba. ■ Érseki palota. Az ezeresztendős város egyik legszebb épülete a barokk főtéren álló érseki palota. Kalocsa hazánk egyik legősibb települése. Szent István koronáját hozó Asztrik apát volt a város első érseke. Az ezeresztendős múlttal bíró város polgármesterét, Török Gusztáv An­dort, most az elmúlt évtizedről és a tervekről faggattuk.- Hogyan fejlődött a város az elmúlt években?- Az önkormányzati évtized első éveiben a föld alatt dolgoztunk. Ezt szó szerint lehet érteni, hiszen a vízvezetékek, csatornázás, telefon és gáz bevezetése volt a feladat. Majd 1997-98-ban kerültünk a felszínre. Három célkitűzésünk volt. Az első a város rendezése - építés, szépítés - a második az intézményeink felújítása, a harmadik pedig a munkahelyteremtés elősegítése - mond­ta a polgármester. - Terveink megvalósítása fo­lyamatosan halad, minden bizonnyal még a kö­vetkező ciklusra is átnyúlik. A városrendezéssel kapcsolatban elsődlegesen a belváros városrész rekonstrukciója volt halaszthatatlan. Ezért az úgynevezett főutcát igyekeztünk tehermentesíteni. Ki­tiltottuk a teherautó­kat, buszokat. Kiala­kítottuk a Szent Ist­ván utca közéfíéő szakaszán a sétáló utcát. Ezt elsősorban egy belvárosi civil központ kiépítésé­nek szándékával tet­tük. A megvalósítás tovább folyik, a me­gyében az egyik leg­szebb sétáló-övezetet alakítjuk ki. Mivel ezen a területen teljesen megszűnt a gépjárművek for­galma, párhuzamos utcákat újítottunk fel, hogy a közlekedés zavartalan legyen.- A belvároson kívül, az egész város területén elindítottuk a közlekedési programot. így eddig körülbelül 10 kilométer belterületi kerékpárutat adtunk át a forgalomnak. A Dunához vezető út felújítását tervezzük, valamint folyik a járda- és útfelújítási program. Ez közel 50 utcát érint Kalo­csán. Ebből 20 utcában a teljes rekonstrukciót tervezzük. Az elmúlt néhány év és a folyamatban lévő beruházások megközelítőleg 400 millió fo­rintba kerültek. Ennek lényes részét - 70 százalé­kot - a város pályázatok útján nyerte el. Elindítot­tunk egy új kezdeményezést is. Városrész köz­pontok kialakításán dolgozunk. Szolgáltató cent­rumokat, parkokat, szökőkutakat tervezünk az TÖRÖK GUSZTÁV ANDOR 1952-ben Részteleken született. 1990-től Kalocsa város polgármes­tere. Négy főiskolai, illetve egyete­mi diplomával rendelkezik. Nős, három gyerek édesapja. egyes városrészek központi területére. A tervek megvalósulását jól példázza az eperföldi iskola környékén kialakuló kis központ.- Második nagy feladatunk az intézményeink felújítása. Mára szinte mindegyiket érintette már legalább részleges rekonstrukció. Három intéz­ményünk teljes felújítást kapott, vagy kap. Közü­lük a legjelentősebb a Belvárosi Általános Iskolát érintő munka. A kórház felújításának teljes költ­sége mintegy 3,3 milliárd forint. Terveink között szerepel a művelődési ház, vagy a városháza megszépítése is.- Legnagyobb prob­lémánk - amiért sokat tettünk, de nem oldó­dott meg - a munka­helyteremtés segítése. A volt szovjet laktanya területén kialakítot­tunk egy jelentős mé­retű, közművekkel el­látott ipari parkot. A közelmúltba az elke­rülő út átadásával biz­tosítottuk a megköze­líthetőséget is. Ám egyelőre csak kisvál­lalkozások jelentkez­tek a területre. így továbbra is hiányzik a város­ból az úgynevezett nagytőke betelepülése. Ami 500, vagy több munkahelyet is teremtene. Min­dent megteszünk azért, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Nemzetközi prospektusokban, kiad­ványokban kínáljuk a jelentős adókedvezményt a betelepülő cégeknek.- Milyen célkitűzések lebegnek még a városve­zetés szeme előtt?- A fejlesztéseken kívül a város hagyományai­nak megőrzése a legjelentősebb feladatunk, mert hagyományainkkal együtt akarunk Európához csatlakozni. így Kalocsa - mint érseki székhely - történelmi emlékeivel, folklór és néptánc hagyo­mányával és a paprikával, mint gasztronómiai nevezetességgel még sokáig megmaradhat, és hazánk jó hírét viheti a világba. SZÜLETÉSEK SZÁMA (fő) 200 100 50 1993 1996 1998 2002 Forrás: polgármesteri hivatal Fejleszteni és megőrizni a múltat Kórház-rekonstrukció A kalocsai kórház felújítása egy évtizede folyamatos. Igaz, ezt meg-megszakítják hosz- szabb-rövidebb szünetek, de mindenképpen fejlődik, szé­pül az intézmény. A rekonst­rukció legújabb fejezetéről dr. Deák Zoltán főigazgató adott tájékoztatást. Ez év tavaszán Kalocsa Város Ön- kormányzata pályázatot nyújtott be a kórház rekonstrukciójának II. ütemére. A terv túljutott az érintett minisztériumok és a kor­mány bírálatán, és a nyár folya­mán a parlament elé került, me­lyet az elfogadott. Jelenleg köz- beszerzési eljárással a kivitelezői pályázat kiírása van folyamat­ban. - Több variáció került be­nyújtásra a teljes kórházat érintő felújítástól kezdve a legszűkebb, csak az utcafrontot (A-, B- és C- épület) érintő tartalommal és költségvetéssel, melyből a legol­csóbb, így legszűkebb megoldási javaslat került ki győztesen. Ez is csökkentett, mintegy 1,4 milliárd forintos költségvetéssel, mely tartalmazza az önkormányzat ál­tal biztosított önrészt is. Ezen összeg elsősorban a betegellátás hotelszolgáltatásának moderni­zálását, a betegek XXI. századi szinten elvárható elhelyezését, és a működési engedély megszerzé­séhez alapvetően szükséges új minimumfeltételek biztosítását teszi lehetővé. Igyekszünk a járó­beteg-ellátást és a szakmai osztá­lyokat egymáshoz helyileg is kö­zelebb hozni, megteremtve ezzel a biztonságosabb betegellátás le­hetőségét. A D-épület (tüdő- gyógyászat, pszichiátria) sajnos jelenleg kimarad a felújításból, de szerencsére az elmúlt évben az állagmegóvás érdekében sike­rült megszüntetnünk a lapos tető beázását - tájékoztatott Dr. Deák Zoltán. ■ Népfőiskola indulhat A város felvállalta a Kalocsán működő középfokú oktatási in­tézmények fenntartását. A közel­múltban az iskolaszerkezetben több jelentős változás történt: a kereskedelmi szakirányú közép­fokú képzés megindítása érdeké­ben összevonták a korábban egészségügyi képzést folytató szakközépiskolát és a kereske­delmi, vendéglátóipari képzést folytató szakmunkásképző isko­lát. Ezen kívül a közgazdasági, ipari és mezőgazdasági képzés fenntartása és színvonalának emelése, a könnyebb átjárható­ság érdekében a Dózsa György Szakközépiskolát és a Műszaki Szakközépiskola és Szakmun­kásképzőt is egyesítették. Az érettségit adó képzésben a tánu- lók létszáma folyamatosan emel­kedik, és stagnál a szakiskolai osztályokba járók száma. Támo­gatja a város vezetése a Dózsa György szakközépiskola kezde­ményezését, az úgynevezett „népfőiskolái” képzés irányába, így a feltételek megteremtése után indulhat a képzés hézagpót­ló témákban a gazdálkodók ré­szére, téli tanfolyamok önköltsé­ges rendszerében. A középiskolai lakhatási felté­teleket biztosító Hunyadi János kollégium férőhelyeinek számát 240 főben állapították meg. Ezzel biztosítani kívánja a testület a ka­locsai önkormányzati középisko­lákban továbbtanulni kívánó vi­déki tanulók elhelyezését. A kol­légium lakhatási feltételeinek to­vábbi komfortosítását is szüksé­gesnek látják a városatyák. A ta­nulók otthonosabb elhelyezésén túl, lehetővé válna az intézmény idegenforgalmi, rendezvényi hasznosítása is. ■ — Székesegyház. A városba érkező­ket már messziről köszönti a nagytemplom ikertornya. A szé­kesegyház Kalocsa központjában, a Szentháromság téren áll. A föld mélye pedig őrzi még az első (Asztrik-féle) templom és a közép­kori épület maradványait is. ^I Népművészeti ház. A Tompa Mihály utcában várja a látoga- ~ ~ tokát a város múltját a helyi népművészet alkotásait bemu- k tató népművészeti ház. A betérő érdeklődők bepillantást Ä nyerhetnek a régmúlt időkben itt élők mindennapjaiba. A lokálpatrióta Több mint 30 évvel ezelőtt kerültem Ka­locsára, nősü­lésem kap­csán - mond­ta Asperján István, a Ke­reskedelmi és Iparkamara kalocsai irodájának vezetője. Lokálpatriótának tekintem ma­gam. Nekem megfelel a kisváro­si életforma, ahol mindenki mindenkit ismer. Az a vélemé­nyem, hogy nem vagyunk ró­zsás helyzetben. Rossz a város megközelíthetősége, de ezen most sikerült javítani. Kitörési lehetőséget látok a turizmus fel­lendítésében, a termálprogram indításában. Az ipari parkunkba is csak az első nagyvállalatot ne­héz behozni. Segítenénk a mun­kahelyteremtésben is. Akkor pe­dig nem hagynák el a várost a képzett, fiatal értelmiségek ilyen riasztóan nagy számban. ■ A hagyományőrző- Környékbeli településről származom, és már a gyer­mekkoromat is meghatá­rozta a hagyo­mányok iránti tisztelet és a közösségért való tenni akarás - mondta Ko­vács János, a Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület elnöke és a Piros Rózsa Hagyományőr­ző Néptánc Egyesület elnökhe­lyettese. A hagyományőrzés gyerekkorom óta elkísér, én is sokat táncoltam. Később újra bekapcsolódtam a táncoktatás­ba. A hagyományok örökítése, átadása a közös táncok segítsé­gével oldható meg. Törekszem arra, hogy munkámmal az or­szágon belül és kívül is erősöd­jön Kalocsa hírneve, hiszen a város éppen sajátos értékeivel tud megjelenni a hazai és nem- zetközi porondon is. ________■ A csárdagazda Tíz esztende­je működte­tem a kalocsai Csaj’da Csár­dát - mondta Németh Jó­zsef vállalko­zó. Sokat ta­nultam a gasztronómia rejtelmeiről neves szakemberek­től, hisz kötelez a csárdában is kifüggesztett védnöki tábla és a sok diploma. Aki nem ápolja a múltját, az nem érdemli meg a jövőjét. Ezért igyekszem min­dent megtenni Kalocsa nevének a köztudatban való megerősíté­séért. Büszke vagyok arra, hogy Kalocsának van tűzpiros papri­kája, amivel a gasztronómiában is nevet szerzett magának. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség déli régiójának képvi­selőjeként, és a Gasztronómiai Fesztiválvárosok Egyesületének alelnökeként próbálok lobbizni a városomért. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents