Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Az egyház szolgálatában Fekete János plébános, címzetes es­peres Csépá- ról 1972. júli­us 1-jén ke­rült Jakab- szállásra.- A templo­munk 1938-tól hat éven át épült. A tornyát közadakozásból húsz esztendeje sikerült megvalósíta­ni. A harangot pedig tíz éve vet­tük. A keresztet 1921-ben állítot­ták. Igaz, most a templomkert­ben nem az eredeti helyén van, hiszen a régi iskola sarkán volt, de a közlekedés miatt el kellett helyezni. A plébániánk szintén 1921-ben épült. Az idők folya­mán sikerült a temetőben ravata­lozót építeni, a templomot és plé­bániát tatarozni, s elkészült a gazdasági épület, illetve a temp­lomkert kerítése. Összetartó hí­vek - akik 2500-an vannak - lak­ják Jakabszállást. Ilyen helyen öröm a szolgálat. _________________________I A MUNKA GYÜMÖLCSE. Szorgos nép lakja Jakab­szállást. Töb­ben zöldség- és gyümölcster­mesztéssel is foglalkoznak. A legszebb ter­mékeiket szíve­sen teszik köz- szemlére. Rendszeresen ott vannak a kecskeméti Hírős Napokon és a helyi fesz­tiválon is. Vonzó legyen Jakabszálláson élni Jakabszállás egyike a jellegzetes kiskunsági településeknek. A megyeszékhelytől 18 kilo­méterre, az 54-es főút mellett fekszik. A köz­ség utóbbi, több mint negyedszázados fejlődé­se aligha választható el Szabó Mihály polgár- mestertől. Vele beszélgettünk.- Akkoron még a tanyavillamosítás volt a legna­gyobb „falat”.- Tanácselnöki ténykedésem elején a lakosság 30 százaléka élt belterületen. Ezért volt fontos, hogy a tanyán élők villanyhoz jussanak. Amikor lezárult a „tarisznyás” tanítók korszaka, gyorsan kellett dönteni egy központi oktatási intézmény helyéről és felépítéséről. Azóta már nemcsak új tantermeket alakítottunk ki, hanem lett konyha, sőt sportcsarnok is. Emlékezetes a templomto­rony-építés, aztán kellett ravatalozó. Sokat kellett talpalni, mire kiépült a telefonhálózat. A felada­tok egyike a másikába ért: ott volt - s ez nem is olyan régen történt - a gázberuházás, vagy a bel­víz-gondok megoldása.- Szóval voltak - s persze lesznek is - nehéz helyzetek. Ma pedig már terjeszkedik a falu.- Ezekben az esztendőkben különösen sokat vettünk a „nyakunkba”. Kecskeméthez csatla­kozva bevezettük a szemétszállítást. Az idősek otthonát áthelyeztük az Ady Endre úti egykori is­kolába. Ennek további korszerűsítéséről sem mondunk le. Időszerű volt az önkormányzati in­tézmények karbantartása is. Az. iskolánál áí vi­zesblokkot újítottuk fel, de költöttünk az óvodá­ra is. A gyerekek örömmel vették birtokba a két új játszóteret. Kivittük a gázt a Tavasz utcába, s mellette kialakítottunk egy új utcát, ahol 30 telket- 800-1400 négyzetmétereseket - kínálunk. Kor­szerűsítettük a közvilágítást is. A főút mellett lé­vő vállalkozói övezet pedig tovább bővül.- A helyi vezetés nemcsak vállalkozásbarát, hanem az úgymond nem kötelező feladatok ellá­tására is áldoz. Mint polgármester több kormány­kitüntetést kapott, s nemrég vette át az aranyko­szorús gazda elismerést. Ám a futballpályának is majdhogynem „kelléke".- Nem a kitüntetésért dolgozik ez a testület, de én sem. Sokunknak természetes, hogy támogat­juk a helyi sportéletet. A Volford-dűlői egykori is­kolában működő alkotótábor is hozzátartozik SZABÓ MIHÁLY 1949-ben Jakabszálláson szüle­tett. 1968-ban Kiskunfélegyhá­zán, a mezőgazdasági technikum­ban érettségizett. Első munkahe­lye a bócsai Petőfi Tsz, ahol tech­nikus, majd 1977-ig közművelő­dési előadó a községházán. 1977-től Jakabszál­lás tanácselnöke, 1990-től polgármestere. Nős, két fiúgyermek édesapja. Jakabszálláshoz. Nem szeretnénk, ha a Duna-Ti- sza közi Népművészeti Egyesület művészei itthagynának bennünket. A felnőttképzés érde­kében indítottuk el több mint egy évtizede a nép­főiskolát. Népszerű is. Mi valljuk, hogy egy falu a tanyavilága nélkül nem ér semmit. Van több mint félezer lakott tanyánk. Ezért a külterületekre is oda kell figyelnünk. Jól működik a mezőőri szol­gálat, a 60 fős polgárőrség tagjai rendszeresen járőröznek, segítik a két körzeti megbízott mun­káját. Szeretnénk bevezetni a tanyagondnoki szolgálatot. Most huszonöt embernek juttatjuk ki naponta az ebédet. Rendbe kell tenni a dűlőuta- kat is. S ha már az utaknál tartunk, azokra szinte folyamatosan áldozunk.-És a tervek? __________________________- Most a jól fl TELEPÜLÉS SZÁMOKBAN felszerelt egész- Területe: 70,84 km2 ségházba házi- Lakossága: 2692 fő orvost keresünk Belterületi lakás: 660 db u l(febestyl" Lakott tanya: 580 db LáSZlO - aki Forrás: polqármestert hivatal nyugdíjas korú - ---------c-a--------------------------­h elyére. Meg kell oldani az egészséges ivóvízellá­tást és a szennyvízcsatornázást. Sajnos a pályá­zati kiírások nem a kisközségekre szabottak, hi­szen az önerő megteremtése óriási áldozat. Az egységes faluközpont kialakítása során talán lesz piacunk is. A községet átszeli a vasút. A közleke­dés biztonsága érdekében fénysorompó kellene. A Kecskemétre ingázók érdekében egy késő esti autóbuszjáratért harcolunk. Feladat mindig volt és lesz is. Azt szeretném - és amíg a polgároktól bizalmat kapok, ezen is munkálkodom -, hogy vonzó legyen Jakabszálláson élni.__________■ A vállalkozó Konfár János:- Jakabszállá- siak vagyunk. Húsipari szak- emberként dolgoztam az orgoványi szövetkezet vágóhídján, s megszűnése­kor vezetőként csuktam be az ajtót. Aztán vállalkozó lettem. Jó évtizede az 54-es út mentén - hitel segítségével - vágóhidat és húsboltot építettem. Tíz embert tudok foglalkoztatni. A család­nak is ez a munkahelye. Zsolt fi­unk szarvasmarha-neveléssel foglalkozik. Évente 2-300-at vá­gunk. Évente hatezernyi sertést vásárolunk fel. Tőkehúsként és kevés füstölt áruként feldolgoz­va értékesítjük. A helyi gazdák és mindazok, akik ide szállíta­nak, tudják: azonnal fizetek. A vevőkörünk is szinte állandó - feldolgozók, üzemi konyhák, vendéglátóhelyek, húsboltok hiszen ismerik az árut. A képvi­selőséget, az alpolgármestersé- get társadalmi munkában azért vállaltam, hogy a falu fejlődését szolgáljam. Mint magánember támogatom a sportot, a kultúrát, az oktatást és az egyházat. ■ A kirendeltségvezető Pólyák Ti- borné: - Ide születtem. Mezőgazda- sági techni­kumot végez­tem. Az érett­ségi után a helvéciai köz­ségi tanács­nál helyezkedtem el, majd gye­sen voltam. Pontosan emlék­szem, hogy 1974. szeptember 15-én az Órgovány és Vidéke Takarékszövetkezet megnyitot­ta ezt a kirendeltségét, s azóta itt dolgozom. Voltam ügyinté­ző is, s jó két évtizede már, hogy kirendeltség-vezetőként dolgozom. Minden családot is­merek a falumban. Egyébként is ember- és ügyfélcentrikus vagyok mint a kollégáim. Ezer- hétszáz tagunk van. Büszkén mondhatom, hogy egymilliárd forint felüli a betétállomá­nyunk. Foglalkozunk hitelkihe­lyezéssel, valamint valuta- és devizaügyekkel. A férjem me­zőgazdasági vállalkozó. A két lányunktól pedig négy gyönyö­rű fiú unokánk van. Minket ideköt minden. Soha nem gon­dolkodtunk azon, hogy elköl­tözzünk bárhová is. ■ Az igazgató Dolog Ernő:- Baranya me­gyéből nősü­lésem után kerültem Ja- kabszállásra. Futballedző­ként kezdtem 1986-ban, majd eszten­dő múltán testnevelőként taní­tottam a helyi iskolában, ahol voltam igazgatóhelyettes, s 1998-tól pedig az igazgatói posz­tot töltöm be. ÁMK-ként műkö­dünk. Több mint 250 diákunk van, akiket 23 pedagógus tanít. Az óvodában hat óvónő dolgo­zik, ahová az idén 83 kisgyerek jár. Hozzánk tartozik a 13 ezer kötetes könyvtár, a sportcsarnok és a művelődési ház. Van zene­iskolánk is, ahol hegedű, gitár, zongora, furulya, citera és fúvó­sok közül lehet választani. A le­hetőséggel több mint nyolcvan gyerek él. A diákok a különféle versenyeken - de különösen sportban, matematikában és magyarban -, éppúgy szép ered­ményeket érnek el mint a to­vábbtanulásban. Jó kapcsola­tunk van a fenntartó önkor­mányzattal, a szülőkkel és a vál­lalkozókkal is. ■ A háziorvos Dr. Imreh Éva:- Marosvásár­helyről kerül­tem ide a csa- ládommal. Akkor, 1990- ben orvos­gyógyszerész házaspárt ke­restek a tele­pülésre. Idejöttünk. Nem bán­tuk meg. Jómagam általános or­vostant, illetve gyermekgyó­gyászatot tanultam. A férjem pe­dig megnyitotta a gyógyszerá­rat. Egyébként a nagyobbik gye­rekünk is gyógyszerész, a leá­nyunk egyetemista. Az egész­ségház jól felszerelt, mondhatni megfelel már az uniós elvárá­soknak. Vállalkozásomból ma­gam is bővítettem a műszere­zettségen: vettem egy modern EKG-t és vérnyomás monitort. Naponta jó félszáznyi betegem van. Minden korosztály hozzám tartozik. A készenlét szintén lét­elemem. Mindig elérhető va­gyok. A tanyavilágba is kime­gyek. Nagy szerencsém van Ko­csis Józsefnével, aki mint körze­ti ápolónő segíti a munkám. Megszerettük ezt a községet, az itt élő embereket, s úgy érezzük, befogadtak minket. _______■ A z ügyvezető Kiss József:- Bugaci szü­letésű vagyok. Amikor meg- nősültem, 1975-ben ke­rültem Jakab- szállásra. So­káig állami cégnél lakatos szakemberként dolgoztam. Az­tán munka mellett lettem gyár­tástervező technikus. Kezdet­ben másodállásként e vasas szakmában géemkáztunk itt­hon, majd önálló kisiparos let­tem. Menetközben fizetéskiegé­szítésként 1981-ben telepítettem egy kis spárgát. Húsz éve még máshél hektár volt mindössze, ma pedig 52. Korábban egy né­met céggel kft.-t alakítottunk, de 1998-ban önállósítottam ma­gam. Családi vállalkozásban fogjuk össze a termeltetést és ér­tékesítést. Segítünk a palánta beszerzéstől kezdve a felvásárlá­son át az exportértékesítésig. E téren több mint tucatnyi család­dal vagyunk jó kapcsolatban. Ugyanis a Bács-Spárga Káefténk- amelynek ügyvezetője és rész- tulajdonosa is vagyok - rendel­kezik export-import joggal. Jakabszállás A képviselő-testület Polgármester: Szabó Mihály. Alpolgármester: Konfár János. Jegyző: Hegedűs Gáborné. A testület tagjai: Bukovszki Sándorné, Csorba Ferenc, Dolog Ernő, Kocsis István, Kovács Bálint, Mészáros László, Tánczos László, Zakupszky János. ■ Településtörténet Jakabszállás mai területén már a kőkorszakban és a korai nép- vándorlás idején is laktak embe­rek. A tatárjárás után IV. Béla ki­rály a kunokat visszafogadja és a Duna-Tisza közé telepíti őket. A mai Kiskunság területén hét kun törzset szállásoltak el. Ja­kabszállás területét az Ilonchuk nemzetség foglalta el. • A település neve először egy 1343-ban kelt oklevélen szere­pelt. Amikor 1552-ben a Du­na-Tisza köze török kézre ke­rült, a terület lakói a császári magánkincstár számára köteles volt adózni. Gondosan összeír­ták a birtokokat. Ennek alapján 1559. október 2-án kelt Musz- tafa budai defterdár bevételei­nek jegyzékében szereplő me­gyei község között Jakabszállás: hat házzal szerepel. Az 1563-as évi török kincstári bérletek emlí­tik, hogy Hasszán bin Ahmed birtokolja Jakabszállást. 1664- től Kecskemét bérli a környező pusztákat. Jakabszállás például 35 ezüst tallérért került a fenn­hatósága alá 1700-ig. • Később a puszták értéke csök­kent. A jászkun redempció ide­jén pedig a vagyonosabb közsé­gek és városok visszaváltották a lakatlan területeket. Ekkor ke­rült sor az elnéptelenedett Ja­kabszállás három részre történő felosztására: Szabadszállás, Fü- löpszállás és Majsa váltotta visz- sza, s ezután a község nevének előtagja az említett három tele­pülés volt. • Az 1920-as évek elején felgyor­sult a betelepülés, s ekkor a Sze­gedről érkezett Wolford-család meghonosítja a szamócát, gyü­mölcsfaiskolát létesít. Ekkor te­lepítették a Baltás- és Sántha- féle gyümölcsöst is. • A község különválása 1924-ben megtörtént. Oncsaházakat épí­tettek, majd 1928-tól megindul a keskeny nyomtávú vasúton a forgalom. Iskolákat létesítenek. A belterület fejlődése az 1960-as évek elejétől felgyorsult. m A református imaház.

Next

/
Thumbnails
Contents