Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-18 / 294. szám

2003. December 18., csütörtök M E G Y E I KÖRKÉP Petőfi Népe - 5. oldal Kamion okozott balesetet Kecskemét Személyautóval ütközött egy kamion kedden késő este Kecskemét határában, az E75-ÖS főút és az M5-ös autó­pálya északi csomóponti le­hajtószakaszának kereszte­ződésében. A helyszínelés adatai szerint a horvát rendszámú kamion az M5-ÖS autópályán érkezett Sze­ged felől, majd az északi csomó­pontnál lehajtott arról. A kihajtó szakaszról balra akart fordulni az E75-ÖS főútra Lajosmizse irányá­ba, de nem adott elsőbbséget a balról, Lajosmizse felől érkező Opel Astra személyautónak. Az Opel vezetője hiába fékezett, nem tudott megállni, nekirohant a kanyarodó kamion bal hátsó tengelyének. Az ütközéstől a sze­mélyautó sofőrje a roncsba szo­rult, a mentősöknek azonban még a tűzoltók kiérkezése előtt sikerült kiszabadítaniuk. A men­tőszolgálat tájékoztatása szerint a középkorú kecskeméti férfi sú­lyos mellkasi sérüléseket szenve­dett, őt a Honvéd Kórházba szál­lították. A kamionos ép bőrrel megúszta a karambolt. A helyszí­nelés és a műszaki mentés idejé­re az egyik útsávot lezárták, a for­galom rendőri irányítás mellett haladt. objektív Lehet, hogy a sértett dőlt a pengébe Kecskemét - Apostag Felmentette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság azt az aposta- gi nőt, akit életveszélyt okozó testi sértéssel vádolt meg a megyei főügyészség. Ponto­san azzal, hogy mellbe szúrta a férjét - ám a büntetőeljárás ezt nem tudta egyértelműen igazolni. így dr. Vas Árpád bíró bizonyí­tottság hiányában felmentette az asszonyt annak ellenére, hogy kétséget kizáróan megtörtént a szúrás. Tény, hogy a kés pengéje a férfi mellüregébe hatolt, köz­vetlen életveszélyt okozott, és három hétig tartó gyógykezelésre volt szükség. A 18 éves házasoknak öt éve romlott meg a kapcsolata, mert a férj erősen ivott, és - a vádirat szerint - a bűncselekményt meg­előző időszakban szinte naponta részeg volt. Ilyenkor aztán vesze­kedett a családtagjaival, és több­ször is megverte az asszonyt. Idén június 26-án este a konyhá­ban vacsoráztak, s az erősen ittas férfi belekötött a lányába. Pilla­natokon belül összevesztek, majd az apa felugrott az asztal­tól, megragadott egy konyhakést, és a lányára támadt vele. Az asz- szony megpróbált közbeavatkoz­ni: a férje elé lépett, és elkapta a kezét, hogy kicsavarja belőle a kést. A lendület a férfi mellkasa felé vitte az eszközt, és ekkor kö­vetkezett be a szúrás, ami miatt vádlott lett az anyából. A bíróság több szakértőt is meghallgatott, és az igazságügyi orvos szakértő elmondta: a sér­tett sérülése nem egyértelmű. Nem lehet megállapítani, hogy szúrás vagy úgynevezett „bele- esés” okozta-e a sebet. Mivel eb­ben a vallomások sem segítettek, nem lehetett kizárni azt a verziót, hogy a részeg férfi saját maga dőlt a pengébe. Ezért bizonyított­ság hiányában felmentették a nőt, ám az ügyész ez ellen felleb­bezett: a jogos védelmi helyzet túllépésével történő elkövetés megállapítását kezdeményezte a Szegedi Táblabíróságtól, noszlopy PECÁSOK. A hideg ellenére legalább tucatnyi horgász próbálta (több-kevesebb sikerrel) kifogni az ünnepi asztalra való halat tegnap ioserdőn. A pecásokat a holtág jelentős felületét borító vékony jég- hártya sem zavarta. ___________________fotó: sz. a. __________________Gazdasarok__________________ M it károsít a cserebogár? Mint sokan emlékeznek rá, 2002- ben valóságos cserebogár invázió volt tapasztalható országszerte. Májusban a rajzáskor a Kárpát­medencében károsító 7 törzs kö­zül különösen a hatos rajzott, va­lamivel gyérebben pedig a hár­mas és az ötös számú cserebogár törzs. Mivel ezek a törzsek 3 évig fej­lődnek, számítani kell arra, hogy. 2004-ben igen erős lesz a csere­bogarak által okozott kár. Egy ko­rabeli feljegyzés szerint 1686-ban Sopronban április végén oly sok cserebogár volt a szőlöskertek- ben, hogy mindent lerágtak. A város 5 tallér büntetés terhe alatt rendelte el, hogy gyűjteni kell a cserebogarakat. Manapság a cse­rebogár kedvelt „tápnövényei” között szerepel immár valameny- nyi lombos- és fenyőfa. Különös csemegéjének számít a csertölgy, a kőrislevelű juhar, a világos kő­ris, a szelíd és a vadgesztenye is. A lárvák (csimasznak vagy pajor­nak is nevezik) a kultúrnövények közül legjobban a málnát, a sza­mócát és a salátát veszélyeztetik, de nagy számban fordulnak elő a repcében, a bagonatáblákon és a szőlőültetvényeken is. Nem feltétlenül kell vegysze­res permetezéssel védekeznünk a cserebogár ellen. Mechanikus módszerekkel is kordában lehet tartani ezt a jelentős kártevőt. Tudjuk, hogy tavasszal a vegetá­ció megindulása után rajzik és a leveleket, a rügyeket, valamint a virágokat rágja meg. Földben élő lárvái okozzák a legfélelmete­sebb kárt, mert megrágják a gyü­mölcsfák, a szőlőtőke és a zöld- ) ségfélék gyökereit. A bogarakat | kora reggel, amikor még dermed- j tek, lerázhatjuk és összegyűjtö­gethetjük szárnyasaink segítsé­gével. Ha erre nincs módunk, ak­kor az összegyűjtött bogarakat égessük el. A pajorok ellen ásás­sal, és a házi tyúkok, de különö­sen a gyöngytyúkok bevetésével védekezhetünk eredményesen. Végső esetben azonban a talajfer­tőtlenítéstől sem kell visszariad­nunk. ■ ÜNNEPI HANGVERSENY. Névadója születésének 121. évfordulóját ünnepelte a kecskeméti Kodály-is- kola. Kedden az ünnepi hangversenyre zsúfolásig megtelt az intézmény díszterme. Felvételünkön a Clarus Fiúkórus, előadás közben. fotó: banczik Róbert Szigorodnak az állattartás feltételei A helybeliek véleményére is számít készülő állattartási rendeletének véglegesítéséhez a kunszállási önkormányzat. A rendeletterve­zet szövegét a közelmúltban tették közzé. A kunszállásiak december 31-ig adhatják le ész­revételeiket és javaslataikat - névvel vagy anélkül is - a polgármesteri hivatalban. Kunszállás A rendelettervezet kapcsán Makány Ferenc polgármester elmondta: Kun­szállás jelenlegi állattartási rendelete régi és sok tekintetben már nem felel meg az elvárásoknak. Időközben ugyanis sok helybeli a nagy haszonál­latokról áttért kis haszonállatok, első­sorban kutyák tartására. Ez viszont sok súrlódást, nézeteltérést okoz a községben. Az ebek ugyan kevésbé szagosak a sertéseknél, viszont jóval hangosabbak. Ha egyetlen kutya rá­zendít, a falu összes kutyája válaszol rá, ami ese­tenként akár elviselhetetlen hangzavarrá is foko­zódhat. Ezért az új, a kunszállásiak véleményére épülő - valószínűleg januárban elfogadásra kerü­lő - rendelet konkrétan meghatározza majd, hány eb lesz tartható háztartásonként a község belterületen, és hány a külterületi részeken. A rendelet az állatok száma, mennyisége mellett, kiterjed a tartás (körülmények) minőségére is. Hatályba lépése után a rendelet betartását folya­LEGFELJEBB matosan ellenőrizni fogja az önkormányzat - hangsúlyozta Makány Ferenc. Ez elsősorban a fa­lu- és tanyagondnok feladata lesz. A polgármes­ter hozzátette, az új rendelettel egyrészt elejét kí­vánják venni a szomszédok közti esetleges konf­liktusoknak, másfelől nem szeretnék, ha Kun­szállás neve ismét illegális kutyaviadalok kap­csán kerülne az országos lapok címoldalára. A rendelettervezet szerint 2004. januárjától a kunszállási családi házakban - belterületen - leg­feljebb három kutya, illetve azok sza­porulata tartható, de csak az elválasz­tásig. Ugyanakkor külterületen, vagyis tanyán korlátlan számú ebet lehet majd tartani. A gazda viszont köteles lesz biztosítani, hogy állatai felügyelet nélkül ne jussanak sem magán-, sem közterületre. A tervezet kiterjed a haszonállatok­ra is. Eszerint a jövőben Kunszállás belterületén háztartásonként öt köze­pes, és legfeljebb ötven kis haszonál­lat lesz tartható háztartásonként. Az állatokat ti­los lesz közterületre kiengedni, legeltetni. Óvoda, napközi otthon, iskola, orvosi rendelő, élelmi­szerbolt üzemi közelében, vagy többszintes, többlakásos lakóépület telkén tilos lesz haszonál­latot tartani. A kunszállásiak ötleteit, hozzászólásait ja­nuárban megvitatják az önkormányzat szakbi­zottságai, és a legjobbakat beépítik az új ren­deletbe. SZÁSZ ANDRÁS Vaskapu a városházán Kiskunhalas Rácz-Fodor Katalin grafikusmű­vész térvei alapján készül el az a díszes kovácsoltvas kapu, me­lyet a halasi városháza főbejára­tánál helyeznek el. A kapu elké­szítését nem csak városszépíté- szeti okok indokolják, hanem az is, hogy sajnálatos módon az impozáns bejáratot olykor alkal­mi „hajléktalanszállónak”, sőt illemhelynek is használták. ■ Karácsonyi dalok Kunszentmiklós A kunszentmiklósi Zeneiskola karácsonyi ünnepi műsort ren­dez ma 18 órai kezdettel a váro­si sportcsarnokban. Lesz fenyő­fadíszítés, majd a polgármester köszöntője után kulturális prog­ram. Közreműködnek a helyi hagyományőrzők, az ÁMK mű­vészeti iskolája, a Szentmiklós Big-Band, valamint a zeneiskola tanulói és tanárai. ______■ Kö zéleti hírek * • • Karsai Péter (MDF) ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart Jánoshalmán, 2003. decem­ber 19-én (holnap) 15.00 órakor az MDF irodában (Dózsa Gy. u. 77.). • Géderlakon holnap délután 5 órától közmeghallgatásra várja a település lakosságát a község művelődési házába a képviselő- testület. A fórum első témája a község polgármesterének, Sül Lászlónak beszámolója a 2003. év munkájáról és a jövő évi költ­ségvetési koncepcióról. Ezt kö­vetően Kováts Balázs tart tájé­koztatót a Paksi Atomerőmű Rt.- ben tavasszal bekövetkezett üzemzavarról, és annak felszá­molásáról. • Lezsák Sándor országgyűlési képviselő (MDF) december 19- én, holnap délután 3 és 4 óra kö­zött Orgoványon, a helyi polgár- mesteri hivatalban tart képvise- lői fogadóórát. ■ Romafoglalkoztatási program indult FOTÓ: SZ. T. Kiskunfélegyháza A roma lakosság felzárkózá­sát segíti az a program, ame­lyet ez év októberében indított a Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ. A program­hoz csatlakozott a kiskunfél­egyházi és a tiszaalpári ön- kormányzat is. A Munkaügyi Központ a prog­ramra PHARE-pályázaton nyert pénzt. Ennek keretében a megyé­ben hat helyszínen indulhatott el, többek között Kiskunfélegyházán és Tiszaalpáron is képzés. A prog­ramtól azt remélik, hogy a megye roma lakóinak egy részét vissza tudják helyezni a munkába, és azok akik már dolgoznak, megta­lálják stabil helyüket.- A roma foglalkoztatási prog­ram ez év őszén indult és 2006- ban ér véget - mondta Dobákné Hevér Teréz, a kiskunfélegyházi kirendeltség vezetője. - A romák társadalmi beilleszkedését és a foglalkoztatottság javítását szol­gálja. Egyéni és csoportos képzés keretén belül szeretnék szakmá­hoz juttatni őket. A cél nem más, mint a romák szociális helyzeté­nek a javítása, elhelyezkedési esé­lyük növekedése és a munkába való visszavezetés, átmeneti fog­lalkoztatással. Az előkészítés két hónapig tartott, a képzés pedig fél évig fog, ami után környezetvédő, parkgondozó képesítést szerez­hetnek. Ezt követően még tizen­két hónapig foglalkoztatják őket az önkormányzatok. Erre Kiskun­félegyháza és Tiszaalpár vállalko­zott. A szociális gondozásnak is fontos szerepet szánnak. Azt sze­retnék, ha a program végén min­denki találna magának munkát. A megvalósításban a munkaügyi központon és a két település ön- kormányzatán kívül a cigány ki­sebbségi önkormányzat, a család- segítő szolgálat, valamint a Kecs­keméti Képző Központ is közre­működik. A megvalósítás teljes költsége 34,4 millió forint. Ebből legtöbbet a bér visz el, az összes költség hetven százalékát. A ta­nulók ugyanis a képzés időtartal­ma alatt bért is kapnak, és fizetik a bejárásukat is. A program elin­dítása előtt a jelentkezőkkel elbe­szélgettek és pszichológiai vizs­gálaton is részt vettek. Jelenleg huszonhatan járnak oktatásra, közülük húszán romák. Juhász István személyében főállású programvezetőt alkalmaznak, aki mindenben segít a feladatok ellá­tásában. A kirendeltségvezető elmondta még, hogy csoportépítő, szemé­lyiségfejlesztő tréninggel indítot­ták a programot. Felzárkóztató képzésre is szükség volt, amit a napokban fejeztek be. A fokoza­tosságra nagy gondot fordítanak, mert nem szeretnék megterhelni a tanulókat. A programban részt­vevőket az ősszel elvitték Szar­vasra, ahol megnézték az arboré­tumot. Sokan közülük még nem voltak ilyen helyen. Tavasszal Ópusztaszerre látogatnak majd el. Ficsór József Kiskunfélegyhá­za polgármestere példaértékűnek Aki szorgalmas és akar, tanulni is képes. nevezte azt az összefogást, ami ebben az ügyben kialakult.- A munkanélküliek aránya a városban a megyei átlag alatt van. A roma lakosság fokozottan hát­rányos helyzetű. A munkanélkü­liek zöme roma és a segélyekért is ők jelentkeznek. A program az ő érdeküket szolgálja, ha vállalják és végig is viszik azt. Ha ezen az úton mennek tovább, és lesznek eredmények, akkor ezt a lehető­séget a továbbiakban is alkalmaz­ni keü - mondta Ficsor József. A legfontosabbnak azt tartja, hogy vannak olyan roma emberek, akik inkább részt vesznek a prog­ramban, mint segélyért jelentkez­zenek. Bodor Ferenc, Tiszaalpár első embere úgy fogalmazott, hogy a településen nem okoz problémát sem ä romák foglalkoztatása, sem a szociális helyzetük, mert a la­kosság mindössze két százaléka tartozik a kisebbséghez. Ettől füg­getlenül, úgy vélte, hogy a nagy­községnek is jól jött a program beindítása. A településről tizen- ketten vesznek részt benne, de közvetett módon legalább hatvan személy érint. Életstílust tanul­nak meg, amit át tudnak adni a következő generációnak. Bízik abban, hogy ezáltal eltűnik a ci­gányság lenézettsége. Bodor Fe­renc elmondta, hogy már látszik a program eredménye, mert a tele­pülés közterületeit szépen rendbe tették. A polgármester megígérte, hogy a továbbiakban is támogatni fogják a roma felzárkóztatási programot. SZENTIRMAY TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents