Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-18 / 294. szám
6. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP 2003. December 18., csütörtök BALATONLELLEI SZAKMAI NAPOK 2003. december 11-12. MEGHÍVÓ a BALATONLELLEI SZAKMAI NAPOK-ra 2003. december 11-12. PROGRAM 2003.december 11. (csütörtök) 8.00-9.00: Érkezés, regisztráció 9.00: Megnyitó Dr. Balogh László elnök, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 9.40-10.40: Kiss Péter miniszter, Miniszterelnöki Hivatal „A közigazgatási reform időszerű kérdései” 10.40-10.50: Szünet (Sajtótájékoztató) 10.50-11.45: Bemutatkozik a főkapitány 12.00-13.30: Ebéd 14.00-15.45: Simon József helyettes államtitkár, FVM „Az agrárfejlődés és a vidék népesség- megtartó képessége az EU-csatlakozás után" 15.45-16.00: Szünet 16.00-17.30: Szabados Tamás politikai államtitkár, Oktási Minisztérium „Az önkormányzatok szerepe és felelőssége az oktatásügyi feladatok megvalósításában” 18.00-19.00: Vacsora 19.00 órától: Műsoros est 2003. december 12. (péntek) 7.30-9.00: Reggeli 9.00- 10.30: Dr. Veres János politikai államtitkár, Pénzügyminisztérium „A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése, különös tekintettel az önkormányzatokra" 10.30-11.00: Szünet 11.00- 12.00: Dr. Király László György elnök, APEH „Az adójogszabályok változásai, hatásuk az önkormányzatok gazdálkodására” 12.00 órától: Ebéd Hazautazás Helyszín: Zala és Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatok Üdülője Balatonlelle, Köztársaság u. 18. Telefon: 85/351411 Fax: 85/352-814 Résztvevők csoportja „Ez a mai tanácskozás azért is időszerű, mert az önkormányzatok előtt jelentős feladatok állnak az uniós csatlakozás sikeres lebonyolításában” - mondta Dr. Balogh László országgyűlési képviselő, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Balatonlellén, a polgármesterek, jegyzők hagyományos szakmai tanácskozásán. A több évtizedes múltra visz- szatekintő programsorozat az 1990-es évek elején indult újra, azzal a céllal, hogy a megye településein munkálkodó közszolgálatot ellátó vezetők az aktuális kormányzati feladatokról, és döntésekről első kézből kapjanak tájékoztatást, véleményt- és eszmét cseréljenek az önkormányzati igazgatás előtt álló feladatokról. A december 11-12-én megrendezett szakmai fórumon közel 200 polgármester, jegyző vett részt. Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a konferencián elhangzottakról. „A közigazgatási reform legyen nemzeti ügy”! Dr. Kiss Péter kancelláriaminiszter A szakmai fórumot Kiss Péter kancelláriaminiszter előadása nyitotta meg „A közigazgatási reform időszerű kérdései” témakörben. A miniszter úr bevezetőként tájékoztatta a jelenlevőket azon kormánydöntésekről, melyek célja a forint megerősítése, stabilizálása volt. A Kormány a kedvezményes lakáshitelek kamatait 3%-kal megemelte, továbbá a használt lakás vásárlásakor a hitelkeret felső határát 5 millió forintban határozta meg. A kormánydöntés hátterében az áll, - mondta a miniszter - hogy csökkenteni kell a lakosság eladósodását. Kiss Péter kiemelte, hogy 2003-ban a magyar gazdaság jelentősen erősödött, különösen az év második felétől. A harmadik negyedévben 600 millió Euro működő tőke jött be hazánkba, a GDP 2,9%-kal nőtt, és szeptember hónapban 12%-kal nőtt az export. Erős gazdasági háttér szükséges ahhoz, hogy a kormányprogramban felvázolt jóléti rendszerváltást végre tudjuk hajtani. A magyar gazdaság fejlettsége elegendő ahhoz, hogy a következő években jelentős európai többletforrásokat tudjon az ország lehívni és felhasználni. Kiss Péter a magyar közszolgálati reform részletes bemutatása előtt felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy 2004-ben jelentős költségvetési csökkentéseket kell végrehajtani a közszférában. A kormány ebben jó példát mutatott, a tárcáknál 25 %-os elvonást hajtott végre. A 2004-es költségvetés másik fontos eleme a fejlesztések forrásainak megteremtése. Jövőre több mint 450 milliárd forint juthat a fejlesztésre. A kancelláriaminiszter előadásában többször is kiemelte, hogy Bács-Kiskun megye rendkívül jól és hatékonyan tudja érdekeit érvényesíteni a fejlesztési források megszerzésében. Ez elsősorban a megye vezetőinek, és a térség országgyűlési képviselőinek köszönhető. Nagyon fontos, hogy a megye települései és önkormányzatai innovatív módon, jól előkészített programokkal tudják fogadni a fejlesztési forrásokat. Ez biztos szakmai hátteret jelenthet a 2004. május 1-je után megnyíló uniós fejlesztési alapok megpályázásához. A Kormány által tervezett közszolgálati reform középpontjában a magyar közigazgatás átalakítása áll. Kiss Péter hangoztatta, hogy a reformot tovább kell folytatni, a megyerendszer által ellátott sajátos területi feladatok mellett erősítem kell a régiót, amelynek jelentős fejlesztési feladatai lesznek. Új szerveződésként mutatta be a kistérségi modellt, amelynek feladatkörei most körvonalozódnak, de az már biztosnak látszik, hogy lesznek közöttük intézmény fenntartási és fejlesztési teendők is. Szólt arról, hogy mindkét közigazgatási szerveződés ön- kormányzati jellegű lenne. Politikai szinten a kormánykoalíció támogatja az átalakítást. Tekintettel arra, hogy kétharmados törvények módosításáról van szó, ezért fontos lenne, hogy az ellenzék ne szűkén vett pártpolitikai, hanem nemzeti ügyként kezelje a magyar közigazgatás átalakítását. További kérdés: sikerül-e a magyar államigazgatás átalakítása? Erről szólva Kiss Péter kiemelte, hogy az államigazgatási decentralizációt tovább kell folytatni, korszerűsíteni kell az államigazgatási eljárásról szóló törvényt, valamint tovább javítani az elektronikus kormányzás, önkormányzás technikai feltételeit. A magyar államigazgatás e három elem mentén történő fejlesztése azt fogja eredményezni, hogy az ügyek intézése közelebb kerül az állampolgárokhoz. „Együtt az önkormányzatokkal a jó közbiztonságért” Dr. Király Ferenc megyei rendőrfőkapitány A rendőrség és az önkormányzatok együttműködésének javítását szorgalmazta tájékoztató előadásában Király Ferenc, a nemrégiben kinevezett Bács- Kiskun Megyei rendőrfőkapitány, aki beiktatása óta először beszélt a helyi önkormányzatok ilyen nagy számban megjelent vezetője előtt. A főkapitány úr a megyei rendőrségnél megszokott szigor mellett szólt vezetői programja néhány olyan eleméről is, amely méltán keltett érdeklődést a polgármesterek, jegyzők körében. Az egyik legfontosabb az, hogy a településeken működő kapitányságok, őrsök az eddiginél nagyobb önállóságot fognak kapni, tekintettel arra, hogy a keletkezett ügyeknél nekik van a legnagyobb helyismeretük, és gyorsabban tudnak reagálni, mint a központ. A főkapitány létszámában is szeretné erősíteni a rendőri állományt. Addig is, amíg erre megfelelő központi támogatást nem kap, a meglévő állomány azon részéből, akik közvetlenül nem végeznek rendőri feladatokat, átvezényelnek azokra a helyekre, ahol nagyobb szükség van rájuk. A lakosság várhatóan nagyobb rendőri jelenlétet fog tapasztalni. Az előadás után kérdések, hozzászólások keretében szóba került a helyi polgárőrök munkája, a kistérségi bűnmegelőzési társulások fontossága, és az a segítség, amit az önkormányzatok nyújtanak a helyi rendőri szerveknek. „2004 a fejlesztések éve” Dr. Veres János a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára előadását élénk érdeklődés kísérte. Az államtitkár tájékoztatójában a jövő év gazdaságpolitikájának pillérei közül a következőket emelte ki: takarékos fiskális politika, óvatos jövedelempolitika, stabil monetáris és árfolyam-politika, és a magyar gazdaság versenyképességének javítása. Fontos további feladatként jelölte meg a költségvetési hiány csökkentését, a költség- vetési egyensúly megteremtését, a szociális szférában a nyugdíjak emelését, valamint az úthálózat korszerűsítését. Felhívta a figyelmet: ahhoz hogy Magyarország eredményesen tudja fogadni a brüsszeli fejlesztési forrásokat, végre kell hajtani a fogadásra alkalmas intézményi átalakításokat, és biztosítani kell a költségvetésben a saját forrásokat. Legfontosabb feladat a mezőgazdasági támogatások fogadási feltételei intézményi hátterének kialakítása. Az államtitkár felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a takarékos gazdálkodás mellett több forrást biztosít a költségvetés az önkormányzatoknak, és 2004-ben olyan büdzsé lesz, amely az eltelt évekhez képest érezhetően nagyobb fejlesztési forrásokat tartalmaz. Ezzel élhetnek a helyi önkormányzatok is. A 2004.évi költségvetési politika ösztönző elemeket tartalmaz a kistérségi társulások életképessé válásához, ami fontos a további decentralizálás eredményes folytatásában. Dr. Veres János szólt arról is, hogy a takarékos gazdálkodásban jó példával jár elől a kormány. Az államtitkár elmondta, hogy jó úton haladnak a tárgyalások az M5-ÖS autópálya matricás rendszerének bevezetésére. „A jókedvű adózót kedveli az APEH elnöke” Dr. Király László György APEH-elnök Kétségtelen, hogy a két napos konferencia egyik legélvezetesebb, és sok humorral fűszerezett előadását - a Bács-Kiskun megyéből elszármazott - Dr. Király László György, az APEH elnöke tartotta. Szemléletes és humoros példáival felvidította a hallgatóságot, annak ellenére, hogy „pénztárcánkról” volt szó. Az APEH elnök „Az adójog- szabályok változása, hatásuk az önkormányzatokra” című előadásában jelezte: elengedhetetlen, hogy az adóigazgatásban is kialakuljon a regionális szervezeti struktúra, ahol többek között kiemelten tudnak foglalkozni a legnagyobb adófizetők ügyeinek intézésével. Ez nem azt jelenti, hogy az adózóknak Szegedre, vagy Békéscsabára kell utazni ügyeinek intézésére, hanem az a cél, hogy minél több ügyfélszolgálati pont kialakítása mellett még koncentráltabb és szakmailag hatékonyabb adóigazgatási tevékenységet folytassanak. Dr. Király László György ismertette azokat a változásokat is, amelyek 2004-ben a személyi jövedelemadó bevallásában várhatók. Elsőként 2005-ben kell eljárni az új szabályok szerint, amelyek lényeges egyszerűsítéseket hoznak. Lehetőség nyílik arra, hogy az adófizetők egy része kérje az APEH-től, hogy készítse el a beérkezett adatok alapján az adóbevallását. Változik az adóbevallás beadásának határideje, nem március 20-a, hanem április 20-a lesz. Az elnök beszélt az adóigazgatási eljárásban bekövetkező változásokról, a személyi jövedelemadó kulcsainak módosulásáról, a minimálbér emelkedéséből következő kiegészítő adójóváírásokról. Dr. Király László György szólt a magyar adózási rendszer egyszerűsítésének lehetőségeiről, részletesen beszélt az általános forgalmi adóval kapcsolatos változásokról, amelyek jövő évtől jelentősek lesznek, és érintik az önkormányzatokat és intézményeiket. Az APEH elnöke röviden értékelte azt a kiadványt, amely az országban másodikként jelent meg, és Bács-Kiskun megye 50 legnagyobb adófizetőjét mutatja be. „Cél a vidék népességmegtartó képességének javítása” „Az agrárfejlődés és a vidék népességmegtartó képessége az EU csatlakozás után” címmel tartotta meg előadását Simon József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Ahogy mi szeretnénk a vidék- fejlesztést Magyarországon, az nem egészen egyezik azzal, amit az Európai Unió vár tőlünk - jelentette ki a helyettes államtitkár. Részben a tervekben szereplőknél pozitívabb dolgokat szeretnének látni, másrészt pedig bizonyos jogos ambícióinkat próbálják a jelenlegi uniós szabályozásra hivatkozva visszaszorítani arra a szintre, ami számunkra elfogadhatatlan. Az ország területének kétharmada - az EU számbavételi rendszere alapján - alapvetően vidéki térségnek minősül. A vidéki települések 90 százaléka falu, ahol a 70 százalékot megközelíti az inaktív népesség aránya. A falvak elöregedése komoly gondokat okoz az ország számára. Simon József FVM helyettes államtitkár Vidéki térségeink jövőjét nagyban befolyásolja az a tény, hogy a regisztrált 960 ezer agrártermelőből, csak 10 százalék él meg agrártevékenységből, 30 százalékra tehető azok aránya, akik néha piacra visznek árut, a 60 százalék pedig elcseréli, elfogyasztja, vagy a családon belül használja fel, amit megtermelt. A helyettes államtitkár kifejtette: ez az arány nagyban meghatározza a magyar vidék további fejlődését, de nem dönti el. Simon József annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az a változás, amit az uniós csatlakozás jelent az ország számára, sokkal nagyobb horderejű, mint a rendszerváltás volt annak idején, és ez vonatkozik természetesen a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre is. Ehhez azonban pénzre, önálló döntési lehetőségekre, tervekre, programokra van szükség. Nagy változások előtt állunk, de ezeket csak akkor tudjuk a magunk javára fordítani, ha élünk a támogatási források igénybevételével. „Gyakorló pedagógus szemével a magyar oktatásügyről” Szabados Tamás OM politikai államtitkár Több évtizedes pedagógusi gyakorlattal rendelkező Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára beszélt „Az önkormányzatok szerepe és felelőssége az oktatásügyi feladatok megvalósításában” címmel az oktatási intézmények és az önkormányzatok előtt álló feladatokról. Előadásának rendkívüli aktualitását az adja, hogy a Parlament a nyár elején elfogadta az oktatási törvény módosítását, mely több új feladatot ró az intézményekre és a fenntartó ön- kormányzatokra. A közoktatási törvény módosítása legfontosabb céljának tartja az esélyegyenlőség megteremtését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy bár a magyar iskolarendszer sok kiválóságot nevelt, és jó hagyományai vannak, melyeket meg kell őrizni, de megoldást kellett találni azoknak a gyerekeknek a problémájára - és sajnos ők sincsenek kevesen - akik kevesebbet kaptak az iskolától, mint az szükséges lett volna. Szabados Tamás utalt azoknak az országos felméréseknek az eredményeire, amelyeket az elmúlt időszakban végeztetett az oktatási tárca. Elgondolkodtatónak tartja azt is, hogy a magyar iskola sokkal kevésbé demokratikus, mint azt optimálisan elvárhatnánk. Mégpedig olyan értelemben, hogy a gyerekek között a születési és szociális adottságok területén meglévő különbségeket nemhogy csökkentené, hanem inkább még növeli is! Az előadó sürgette, hogy az eddig kizárólagosan ismeret- közlésre alapuló, és az ismeretet számon kérő tevékenység mellett, a képességek, készségek fejlesztésének színterévé kell tenni az iskolát. Fokozott hangsúlyt kell fektetni a nyelv- oktatásra, és újra kell gondolni a tanár, szülő, gyerek „triumvirátus” viszonyát. Szabados Tamás hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok igen jó, sokszor erőn felül teljesítő fenntartói az oktatási intézményeknek. Az előadás további részében hasznos információk hangzottak el többek között a kerettanterwel kapcsolatos tudnivalókról, a tanulók teljesítményének szöveges értékelésről, a házirendek felülvizsgálatáról, a könyvtáros tanárokra vonatkozó rendelkezések bevezetéséről, a teljes időkeret biztosításáról egyes évfolyamokon. ▲ Balról jobbra: Dr. Veres János PM politikai államtitkár, dr. Balogh László megyei elnök, dr. Király László György APEH-elnök
