Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-18 / 218. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Vaskút A honfoglalás korában a Megyer törzshöz tartozó Csanád nemzetség telepedett le itt. A falu határában hun kori halmokat tártak fel, melyek valószínűleg Kr. u. 400 körül keletkezhettek. • A település meglétéről már a 14. század második felétől tudunk, de okiratban első ízben 1400- ban említtetik Bachkutha (azaz Bács kútja) néven. A továbbiakban a török időkig Batkuta, Baskut néven is szerepelt. Egy 1724-es összeírásban „Baskút pusztaként” szerepel, a következő évben keletkezett okmányban először írják „Vaskut”-nak. • 1756-ban a falu véglegesen elszakadt Bajától, és önálló községgé vált. Az uraság németeket költöztetett ide. A község mai napig megtartotta az akkori építkezés rendezett voltát. • A II. világháború befejezéséig Vaskút lakossága kilenctized részben németajkú volt. A kitelepítések során 2313 személyt űztek el szülőföldjéről. Mintegy 160 személyt málenkij robotra hurcoltak el. Helyükbe délvidéki és felvidéki magyarok, bukovinai székelyek érkeztek, akik együtt építik községüket a régóta itt élő magyarokkal és hor- vát (bunyevác) nemzetiséggel. • Képviselő-testület: Matheisz János (polgármester), Mázsár Zoltán (alpolgármester), Huber Béla, Kiing Gábor, Krix Rita, Mihályi Pál, Péter Ferencné, Sírok József, Steingart János, Tapodi Gábor, Vörös Csaba, Welchner Antal. Német kisebbségi önkormányzat: Kiing Gábor, Knipf János, Krix Rita, Majomé Hartmann Krisztina, Vörös Endréné. Horvát kisebbségi önkormányzat: Kulisity Antal, Kulisity An- talné, Ribár László, Urbánné Antal Emese, Vorgityné Pap Ildikó. Cigány kisebbségi önkormányzat: Kovács László, Matisz Lászlóné, Szilágyi Magdolna, Sztojka Ágnes, Sztojka Gyula. ■ A polgármesteri hivatal előtt áll a világháborús áldozatok emlékműve. Legfontosabb a csatornázás Lerakták a további fejlesztések alapjait. Ezt tekinti az utóbbi évek legjelentősebb eredményének a község polgármestere.- Mennyiben különbözik a mai Vaskút az öt évvel ezelőttitől?- Jó néhány infrastrukturális fejlesztést tudtunk megvalósítani, a legfontosabb eredménynek azonban azt tartom, hogy a további fejlesztések alapjait leraktuk. Sort és pénzt kerítettük a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és az idősek otthona felújítására, jelentősen növeltük a bérlakások számát. Építettünk és vásároltunk ingatlanokat. Jelenleg készül a nyugdíjasház, ami fontos beruházása a községnek. Rengeteg utat javítottunk fel, illetve építettünk, korszerűsítettük a közvilágítást és létrehoztuk a kábeltelevíziót.- Mely területen a legnagyobb az elmaradás?- Ez a csatornázás. Nálunk szinte követelik az emberek, ebben bizonyára szerepet játszik, hogy néhány éve a belvíz rendkívül nagy károkat okozott. A Bácska-Dunamelléki Kht. elsősorban ennek a térségi gondnak az orvoslására jött létre. De a vágyottnál hosszabb MATHEISZ JÁNOS 1962-ben született Baján. 1988-ban diplomázott 'Budapesten a Közgazdasági Egyetemen. 1988-tól a bácsalmási önkormányzat alkalmazottja. 1988 végétől a bácsalmási ÁFÉSZ kereskedelmi igazgatója. 1998-tól Vaskút polgármestere. Nős, 2 gyermek édesapja. ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁS Lélekszám: 3750 fő 18-60 év: 53,7% idő szükséges a terv megvalósításához. Nem tettünk le róla, de a változások miatt a terveket, engedélyeket is módosítani kell és a szükséges pénz előteremtése sem megy egyik napról a másikra.- Amikor elfoglalta tisztségét, a vállalkozók segítését is a fontos teendők közé sorolta.- Meggyőződésem, hogy sikeres a program. Pályázatfigyeléssel is foglalkozunk és rendszeresen információkkal látjuk el a vállalkozásokat. Munkaügyi támogatásokhoz, informatikai eszközök beszerzéséhez, a versenyképesség javításához tudtak támogatást szerezni egyes gazdasági társaságok. Igaz, a Vállalkozások szórványosan veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Jelenleg mintegy 170 vállalkozás működik a községben. A legnagyobbak saját csatornáikon szerzik be az információkat, míg a mikro- és kényszervállalkozások nem rendelkeznek a pályázatokhoz szükséges saját forrással. Viszont több tucatra tehető a közepes méretű cégek száma. Ezek fejlődése több szempontból is fontos a község számára. De említhetem a képviselő-testület által iparfejlesztési célokra kijelölt, közművek mellett fekvő 40 hektáros, vagy a leendő hulladéklerakó közelébe elképzelt 250 hektáros területet.- A lerakó komoly vitákat, helyi népszavazásokat váltott ki. Megvalósítását szeptember végére tervezték. Mikor indul az üzem?- Viharos volt a helyi közélet a hulladéklerakó miatt. Vannak kételyek, de az emberek ma már inkább jó tanácsokkal, javaslatokkal állnak elő. Egyébként a hulladékgazdálkodási társaság közel 50 embernek ad munkát, ami szintén lényeges momentum. Megnyitása tavaszra csúszik. Megtapasztaltuk, hogy az Európai Unióban sem eszik forrón a kását.- Ebben a beruházásban Vaskút központi szerepet játszik. Vajon a szerveződő kistérségben milyen súlya, feladata lesz?- A kistérségi együttműködés egy komplex rendszer, amit jónak tartok. Egyelőre úgy tűnik, egyes társulások ezen kívül működnek tovább és csak hosszabb távon integrálódnak a szervezetbe. Remélem, az eddig megszerzett tapasztalatainkat, az itt dolgozó szakemberek tudását a kistérségi együttműködésben hasznosíthatjuk. Ez közös érdeke az érintetteknek és az együttműkö- dő településeknek. Erre jó esélyt látok. _______■ H agyománytól internetig Zajlik az élet. A nagy hagyományokkal rendelkező szervezetek mellett az utóbbi években számos új kezdeményezés, egyesület talált otthonra a művelődési házban. Itt kapnak helyet a nemzetiségi hagyományőrző klubok. A vaskúti Német kör Krisztmann Éva vezetésével a dalok, népdalok felkutatását, éneklését tűzte ki célul. Emellett a tagok gondot fordítanak a régi kézművesség felelevenítésére. A bukovinai székelyek letelepedésének ötvenedik évfordulójára 1994-ben a templomkertben egy székely kaput helyeztek el. A Mihályi Pál által vezetett Székely kör pedig a régi hagyományok újjáélesztésén fáradozik. Gyűjtik az énekeket, mondákat, szeretnék átadni a fiataloknak az értékeket. Minden évben megrendezik a Jákobesti búcsút, amely a székely családok találkozója. Most alakítja ki népi tánccsoportját a Bunyevác-Horvátok Kulturális Egyesülete, amely 2000-ben alakult. Kulisity An- talék szintén fontosnak tartják a hagyományokat, ezért szeretnék összefogni a tenni akaró embereket. A felvidékieket összefogó Rákóczi Szövetség helyi szervezete 1997-ben haranglábat építetett a templomkertben, 2003-ban nagy összefogással egy harang is elkészült. Rigó Béla vezeü a csoportot, amelynek tagjai havonta jönnek össze. Számos helyre hívják fellépésekre a német hagyomány- őrző táncegyesületet (vezetője: Krix Rita), amely a környékbeli csoportok mellett a német testvértelepülésekkel is kapcsolatot tart. Hasonlóan a község jó hírét öregbíti a Kraul Antal Fúvós Egyesület. Vörös Endre vezetésével nem csupán a helyi rendezvényeken mutatják be a Vaskúton élő népek dalait, táncait. Csütörtökönként találkoznak a nyugdíjasklub tagjai, akik a szokásos programok mellett évente egyszer közös születésnapi mulatságot is tartanak. Itt tartja összejöveteleit a mozgáskorlátozottak egyesülete is. A művelődési házban működik a Teleház és a számítástechnika-internet klub. Egyre több idősebb ember ismerkedik az internettel. Az aktív fiatalokat fogja össze a Rapley klub. A Szent Imre Ifjúsági Ének és Zene Egyesületben jönnek össze az egyházi zene kedvelői. Különleges a River Dance ír tánccsoport, amelyben három korcsoport táncol. Az 1999-ben újjászerveződött Önkéntes Tűzoltó Egyesület szintén az intézményben működik. Bárth József vezetésével 18 fő vállalja, hogy szervezett formában segít a károk elhárításában. Az URH-rádiórendszert közösen használják az Önkéntes Polgárőr Egyesülettel (vezetőjük: Fiiszár Gyula), melyben 26-an tevékenykednek. ■ KÁLVÁRIA. A község egyik jelképe az értékes műemlék: a Kálváriadomb a stációkkal és a kápolnával. Ide már 1783- ban vezettek zarándoklatot. A kápolna 1824-ben, a ma is álló kő stációk pedig 1831-ben épültek. ■ KNIPF HAGYATÉK. A fiatalon elhunyt Knipf József plébános által összegyűjtött tárgyakból rendeztek be emlékszobát a művelődési házban. A Bácskában élő népek gazdag tárgyi kultúráját bemutató válogatás alapját képezheti egy helytörténeti gyűjteménynek, amit méltó körülmények között szeretnének bemutatni. ■ A jegyző- Két éve, hét pályázó közül választottak meg - mondja Sárossy László. - Tizenhárom évnyi államigazgatási munka után 1998-ban alulmaradtam a bátmonostori polgármester-választáson, majd a magánszférában dolgoztam, amikor megjelent a pályázat. Vaskút nem volt ismeretlen, több beruházás kapcsán közösen dolgoztunk, az itteni vadásztársaság titkára voltam, léteztek sportkapcsolataim. Szolgálni kell a lakosságot, a testületet és a törvényességet. Vaskút olykor eretnekségnek tűnő tervek megvalósítását vállalja. Ezért a hivatal szervezete tagozódik: településfejlesztési, hatósági-intézményfenntartói és pénzügyi csoportokra. Fontos, hogy itt a több nemzetiségű, sokféle gyökerű ember teljes nyugalomban él együtt, Vaskút egy kis Európai Unió a gyakorlatban. ■ A képviselő Welchner Antal „örökös” tagja a testületnek, hiszen az ön- kormányzat megalakulása óta bizalmat kapott a szavazóktól. A bajai Jelky-szakkép- ző igazgatója hagyományosan a legtöbb voksot érdemli ki. - Természetesen jólesik ez az elismerés, amiben szerepet játszhat, hogy személyesen és munkám alapján is ismernek az emberek. Az önkormányzat létrejötte óta 2 eltérő stílusú polgármester vezette a települést. Komoly viták zajlottak, voltak hibás döntéseink. De a kívülállók számára is látható Vaskút fejlődése. Igaz, sokan elégedetlenek az ütemmel. A jobbító szándék, az egészséges türelmetlenség segítheti az előrelépést. Legégetőbb gondnak a csatornázást és az oktatás fejlesztését tartom. Ésszerűen, a lehetőségeinket legjobban kihasználva kell továbblépnünk. _________■ A hulladékos Majoros Róbert a cég megalakulása óta vezeti a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.- t. Az önkor- in á n y z a t i többségi tulajdonban lévő társaság a térség 36 településéről gyűjti össze a hulladékot. - Januártól teljes kapacitással üzemel majd a lerakó. Jelenleg 40-50 embernek ad munkát a kft., jövőre ez a létszám kétszeresére nőhet. Úgy érzem, változik az emberek szemlélete a környezetvédelem és ezzel együtt munkánk megítélésében. Közös érdek, hogy igényesebbek legyünk. Az nem megoldás, ha otthon összegyűjti valaki a hulladékot, aztán az erdőbe rejti. A lerakó beindulásával nem csupán a hulladék összegyűjtésére, hanem szelektálására, kezelésére, újrahasznosítására is mód nyílik. A következő generációk- egészsége, életkörülményei a mi összefogásunktól is függ. ■
