Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

2003. Augusztus 19., kedd Petőfi Népe -1. oldal Jövőt teremtett a szent király Augusztus 20-án mindig államala­pító nagy királyunkra, Szent Ist­vánra emlékeztünk. Akkor is, amikor a politika kényszere mi­att az új kenyér, vagy alaptörvé­nyünk adta az ünnep hivatalos nevét. István döntése - Európa nyugati feléhez kell tartoznunk - most is időszerű. Történelmi ismereteink felettébb hiányosak, miként azt érettségizet­tek körében végzett felmérések egész sora bizonyítja. Érthető, hi­szen generációk nőttek föl úgy, hogy érezték: tanításukban tények és hazugságok keverednek. A ket­tőt nem tudván szétválasztani, in­kább nem tanultak meg semmit. Meg aztán az érdeklődés fölkelté­sében is mindig vezérszólam ma­radt, hogy az a fontos, ami teg­nap történt, s nem az, ami régen. Pedig amint az ember lelki, tu­dati és tudatalatti beállítottságát döntően alapozza meg a gyer­mekkor, úgy a népek sorsát is meghatározza a ködbevesző tá­voli múlt. Ám ha ködbevesző is, István király alakja fényesen világít ma is. Róla tanulni sem kellett, ott élt mindig, mindannyiunk tudatában. Lehetett akárhogy nevezni az ünnepét, rá utalt az mindig. Ha „alkotmánynap” lett, az államalapításra és an­nak végbevivőjére mutatott, ha az „új kenyér” örömére hí­vott, a népét földművelésre szoktató király állt mögötte. Szent István nem lehe­tett megkerülni. Mert ha ő nem lett vol­na, mi sem lennénk. Vajon tudta-e az a (valószínűleg) 975-ben született fiatal fejedelem-je­lölt, hogy a magyarok előtt lakott eb­ben a meseszép medencében, a Kárpá­tok karéja alatt fekvő dús legelőjű sí­kon már sokféle nép, de egy se marad­hatott meg? Bizonyára tudta, hisz’ jó nevelést kapott latinul beszélő keresz­tény papoktól. Akik nemcsak tanítot­ták, de imáikban a hit kegyelmét is kérték számára, nehogy olyan legyen, mint szigorú és gőgös apja, aki két is­tent óhajtván szolgálni, próbálta zabo­lázni népét. Szent István küldetése Nem volt könnyű. A fiatal Vajk még is­merhette a Lech mezejéről haza űzött gyászmagyarokat, akik orr nélkül, fül nélkül hozták meg az utolsó kaland hí­rét. De mégis ellenállt ez a keménynya­kú, büszke, keletről kergetett nép. Mert nem hont foglalni jött, hanem életet menteni, besenyők, bolgárok' kardéle elől futva. Mégis, mindennek ellenére meg akarta őrizni a nomád szabadsá­got, a törzsi egyenlőséget, legeltetés és szerzés korlátlanságát. És akkor elébük lépett az ifjú király, most már István névvel. Mint az apa, aki szakadék felé futó gyermekei elé ve­ti magát. Nem kímél senkit. Sem a saját életét, sem a másét. De az övéi ne zu­hanjanak! Koppány, Ajtony, Gyula, Vazul? Ha veszniük kell, vesszenek! Kegyetlen volt, szívtelen szent? Sok vélemény volt lehetséges az idők sodrában. De István megtartotta ezt a népet, és itt tartotta meg. Rablás helyett termelésre fogta. (No, rablás-ügyben még az ő szentté avatásra felterjesztő Lászlónak is ma­radt gondja.) Fehérló-áldozat helyett térdepelve elmondott imára. Harc he­lyett békességre. Sejtette-e, hogy a kalandozók által rég hazahozott foglyok már hirdették Jézus igéit a sátrak, kunyhók között forgolódó asszonyok között? Hogy a később feltárt sírokból apró aranyke­resztek tömege került elő, asszonyi nyakra való? Akik hordták őket, már ebben a szellemben nevelték gyerme­keiket. István műve alá az „előszántás” tehát már megtörtént, és alapozást adott a lehetetlenséget súroló vállalko­zásnak. A jó pásztor Miért nem sikerült beilleszkedni a kora­beli Európába se a hunoknak, se az ava­roknak, se a besenyőknek? Rohantak a végzetükbe, mert nem volt fékező erő, mely megállásra bírta volna őket. (A ku­nokat, jászokat már felszívta magába a letelepült magyarság.) István azonban nemcsak keménykezű király, de „jó pásztor” is volt, hitt abban, amit taní­tott. Ezért tudott úgy kormányozni, ahogy a szintén messzelátó politikus, Géza nem tudott. István a szervezésben is kimagaslónak mutatkozott, az ispán- ságok, vármegyék kialakítása, a köz- igazgatás, bíráskodás létrehozása láng­eszű szervezőre vall. A kolostorok ala­pítása sem csupán hitéleti jelentőségű: az oktatás, a könyvmásolás (tárolás) a korabeli kultúra műhelye a kolostor volt, és a kultúrához tartoztak azok a gyakorlati tevékenységek, melyekre a nomád-ivadékokat tanítani kellett. Sokszor elmondjuk, István király a cluny-i reformtól ihletett szerzeteseket hívta be elsősorban. Ennek lényege: az egyház legyen független a világi hata­lomtól, a szerzetesek pedig gyakorolják és hirdessék a bencések régi jelmon­datát: „Óra et labora” (Imádkozz és dol­gozz!). Nyugat-Európában a legjobb sajtot, pezsgőt azóta is szerzetesek készítik; minálunk a magyar pálosok szereztek örök hírnevet földművelés­tudományukkal. De azért a kódexmá­solás, miniatúra-festés értékét is jelzi, hogy a pulpitushoz kellett láncolni a kódexet, el ne vigye valaki, hiszen töb­bet ér, mint egy egész megye minde­nestül. Róma és nem Bizánc És miért nem Bizánc? - töprengünk sok­szor, hiszen Árpád-házi királyainkat ezerféle kötelék (leginkább Hymen) fűz­te a nagy tekintélyű birodalomhoz, mely Róma bukása után még egy ezredévig fenn tudott maradni. Sok magyarázat lé­tezik, mégis úgy tűnik, Istvánt lélektani érzéke, népe ismerete (is) irányította nyugat felé. Mert Botond bárdja ugyan betörte Bizánc aranykapuját, de Botond nem marad ott... A bizánci kultúra me­revsége, a szokások megcsontosodott rendje, az egyház rideg szigora, a hiva­talnokok zsarnoksága, az egyszerű em­berek alávetettsége... A magyarok in­kább egyenként vágatják magukat négy­felé, semhogy ezt elviseljék. Nyugaton a király „primus inter pares” (első az egyenlők között), s a hűbéri lánc is el­viselhetőbb függés, mint a bizánci ap­parátus. Hogy aztán így, közbül rekedve, a kis közép-európai népek a századok során „jégverés csepülte nyájakká” válnak, két- felől is vertekké olykor, azt István még nem tudhatta. Az ő szándéka a megma­radás volt, és az összefogás, ezért hirde­ti intelmeiben az idegenek befogadását, a többféle nép sokféleségéből eredő elő­nyöket. Nem volt hódító, nem akart hatal­mas birodalom ura lenni. Ezért idősze­rű rá emlékezni, mindig, minden kor­ban. Aki őt ünnepli, nem nacionalista, hanem patrióta. Ez utóbbi nélkül pedig nem létezhetünk. Veres Péter írta vala­mikor, valahol, hogy az író vagy ma­gyar, vagy angol, vagy orosz, stb„ de valaminek kell lennie, nyelv és haza nélkül nem létezhet, olyan lenne, mint a nyúzott ember. Az pedig meghal. És nemcsak nyelvében él a nép, de még az ősanyák álmait is hordozva. Ha mindezt elveszítjük, önmagunkat ve­szítjük el. Ehhez, a legbelső önma­gunkhoz tartozik hozzá Szent István király. Augusztus 20-i programok: TASSON augusztus 20-ára egész napra való programot szerveztek. Ez lesz az el­ső falunap. Reggel horgászverseny lesz a csatornán, majd kézimunka-, illetve fafa­ragó-kiállítást nyitnak. A grundfoci után 9-től 12 óráig a gyerekeknek külön ked­veskednek. Arcfestés, íjász-, kamionos- és motorbemutató is lesz. A szabadtéri színpadnál 14 órára érdemes gyülekezni. Csík Józsefné polgármester köszöntője után Dobos Bence református lelkész megszenteli az új kenyeret. Később kü­lönféle tánc- és divatbemutatóval szóra­koztatják a jelenlévőket. Kihirdetik a bor­verseny eredményét is, s lesz tombolajá­ték. Az idős házaspárokat 18.20 órától köszöntik, majd Madarász Katalin és művésztársai adnak műsort. JAKABSZÁLLÁSON ma ünnepük a Szent István-napot. A művelődési ház­ban 17 órakor Gyulai Endre Szeged-Csa- nádi megyéspüspök mond beszédét, majd kenyérszentelés lesz. Ezt követi a kecskeméti Univer Tánczos Péter Citera- és Népdalkor fellépése. FÜLOPSZÁLLÁSON holnap reggel 9 órától 22.30-ig minden korosztály talál magának programot. Lesz tárlatnyitó, rajzverseny a gyerekeknek, pörköltfőzés, tánc-, súlyemelés és szkander-bemutató, ének, zene és tánc, s persze tűzijáték. SOLTON sportprogramokkal - tenisz, foci, horgászverseny - kezdődik a szer­dai rendezvénysorozat. A Ligetben főző­verseny, játszóház, sakkszimultán, kötél­húzás és színpadi bemutatók várják az érdeklődőket. Az ünnepi köszöntő, új kenyér átadás 18 órakor lesz, majd utca­bál és tűzijáték a Kopolyánál. Fáklyás felvonulás Augusztus 19-én, kedden este hagyományteremtő fáklyás felvo­nulást szervez Kecskemét főte­rén a Szövetség a Polgári Körö­kért Kecskemét egyesület és a Kecskemét Baráti Társaság Pol­gári Kör. Gyülekező 20.45-től a Városháza előtt. A felvonulás az ’56-os emlékművet, a Hírős For­rást és a Szent István-szobrot érinti. A programban közremű­ködik Rékasi Károly és Szokolai Péter színművész, Ágoston Esz­ter, Rigó Orsolya, Fellegi Lé­nán!, valamint Keller Dániel Hegedűs együttese. A helyszí­nen fáklya, valamint nemzeti szí­nű gyertya vásárolható. SZABADSZÁLLÁSON szintén 20-án Szieszta Tánczenekar játszik. Szerda lesz az ünnepi program, amely 10 órakor délelőtt 10 órakor a bajaszentistváni kezdődik. Lesz szoboravató, kun ver- templomban ünnepi szentmisével foly- bunk, kenyérszentelés, közös ima, kun tatódik az ünnepségsorozat. A szertartás főzőverseny, zene és tánc. után a Szent István téren tartják az ün­APOSTAGON holnap az iskola udvarán népi megemlékezést és kenyérszente- 20 órakor tartják az ünnepi megemléke- lést. Ünnepi beszédet mond dr. Balogh zést, amelyen új kenyeret is szentelnek. László, a megyei közgyűlés elnöke. Köz- Köszöntik a legeredményesebb tanuló- reműködnek Tolcsvay László előadómű- kat, majd a Ladik zenekar ad koncertet, vész, valamint a Szentistváni ÁMK tanu- A tűzijáték után aratóbált tartanak. lói. A délután a sport jegyében telik. Es- BAJA. Bajaszentistvánon búcsúval és te a Halászparton, a vlziszínpadon városi ünneppel, az Újvárosban pedig vi- Tolcsvay László műsora fél 8-tól, majd a gasságokkal emlékeznek meg az állam- Molnár Dixieland koncertje fél 9-től hali- alapítás évfordulójáról. Ma délután Űjvá- ható. rosi Vigasság címmel zajlanak a progra- KALOCSA. A kalocsai képviselő-testület mok a városrészben. Lőrincz József fajá- holnap (augusztus 20-án) 9 órától a Vá- tékkészítő-mesterrel családi játékdél- rosháza dísztermében ünnepi testületi utánra várja a gyerekeket és a felnőtteket ülést tart, amelyen sor kerül a polgár- az Újvárosi ÁMK-ban 17 órától. Lehet mester, illetve a testület által adományo- gyöngyöt fűzni és gyurmaékszereket ké- zott kitüntetések átadására. Koszorúzás szíteni. A Bajai Kertbarát Klub termény- 11-kor Szent István király szobránál és termékbemutatója 18 órakor nyílik, (Szentháromság tér), ünnepi beszédet majd a Kaméleon Csoport vásári komé- mond Kapitány István alpolgármester, diákkal szórakoztatja a tisztelt nagyér- Illyés Gyula: Haza a magasban című ver­deműt. A Folk-Kór Együttes népzenei sét Halász Erika, a Szent István Gimnázi- bemutatója és a Gemenc Néptánc- um tanulója szavalja el. Az ünnepségen együttes táncháza 20 órakor kezdődik. A közreműködik a helyőrségi fúvószene- nosztalgia zene kedvelőinek 21 órától a kar, -----------­V árosházavató a mizsei napokon Lajosmizse Holnap átadják az új városházát, Má­tyás-szobrot avatnak, könyvbemutatót tartanak, elismerik az arra érdemese­ket, lehet csodálni a katolikus templom kincseit. Mindez csak egy része a Lajosmizsei Napok rendezvénysorozat­nak. Az idei ugyanis jubileumi, s ehhez méltó a program is. Holnap 8 órakor ünnepi nagymise lesz a katolikus templomban, amely­nek kincseit 12.15 órától mutatják be. Reggel a város utcáit a Kuna Familie lovas fogattal járja, hogy ébresztőt fúj­jon, majd vendégcsalogató zenét ját­szanak az új városháza előtti téren. Itt 9.30 órakor kezdődik a műsor. Ünne­pélyesen átadják Túri Attila Ybl-díjas tervező munkáját, a több mint két­százmillió forint értékű beruházást, a városházát. Ennek szentelése után pe­dig felavatják a Mátyás-szobrot, majd az arra érdemesek kitüntetéseket vesznek át. Az ünnepi szónok dr. Metzinger Éva, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője lesz. A műsorban fellép Keresztes Ildikó pop­énekes, Szabó István pánsípművész, a A Csutorás tábor gálaműsorából, fotói b. r. lajosmizsei városi kórus, a Hadik And­rás huszárezred. Ez utóbbi csoport 14 órától bemutatót tart az Iskola-tó part­ján, ahol nézhetnek hőlégballon-repte- tést. Varga Miklós és társainak ünnepi műsora már a központi parkban lesz 16 órától. Egy óra múlva a művelődési házban bemutatják Bakacsi Ernő Lépés a sötétbe című új könyvét. A kultúr- centrum amatőr művészeti csoportjai­nak műsora 18 órától látható a sza­badtéri színpadon, ahol 19 és 21 órakor fellépnek a magyarremetei néptánc- csoport tagjai. Közben Magyar krónika történelmünk jeles személyiségeiről és eseményből címmel a Vagantes trió tart előadást. A tűzijáték 22 órakor kez­dődik. Versenyben Európával. Az Európa Technológiai Hitelprogram a hazai vállalkozások Európai Unión belüli versenyképességét kívánja növelni. A Program maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelt biztosít forintban és euróbán. A hitel felhasználható: technológiai fejlesztésekre, hatékonyság növelésre, környezetvédelmi beruházá­sokra. munkahelyteremtésre, munkavédelemre. A Program keretében: ■ a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által refinanszírozott forrással biztosítunk kis- és középvállalkozá­soknak kedvezményes kamatozású forint hitel 10 - 500 millió Ft között 5 - 6%-os' kamattal ■ a hitel devizában is rendelkezésre áll valamennyi vállalkozás számára 10-1500 millió Ft között kamata legfeljebb 5-6%' ■ 10 -1500 millió Ft között nagyvállalatok. 500 -1500 millió Ft között kis és középvéllalatok igé­nyelhetnek forint hitelt maximum 12Vos' kamaton. A részletek felél kérjük, érdeklődjön a pénzforgalmi számláját vezető OTP Bank a (06-76) 483-600-as telefonszámon!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents