Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-10 / 159. szám
2003. Júuus 10., CSÜTÖRTÖK Petőfi Népe - 5. oldal M E GYE KORKÉP Lánctalpassal lehetne megközelíteni a tüzet Jakabszállás Tegnap délután a Jakabszállás melletti, tűz pusztította területen járt Szabó Károly, a megyei közgyűlés alelnöke. A politikus hideg üdítőt és élelmiszert vitt a tűzoltóknak, akik az újból lángra kapott terület oltásán dolgoztak. Szabó Károly elmondta: a dűlőutakat járhatatlanná tették a több tíztonnás tűzoltóautók. Közlekedni szinte csak gyalog lehet, mert a terepjárók is elakadnak a homokos utakon. Az alelnök a területről visszaérve javaslattal fordult Balogh Lászlóhoz, a megyei közgyűlés és a védelmi bizottság elnökéhez. Véleménye szerint ilyen esetekben a hadsereg járműveivel lehetne leginkább közlekedni az erdőkben, illetve kimenteni az elakadt tűzoltóautókat. Azonban a megyében - néhány kivétellel megszüntették a laktanyákat, s ezzel a hadsereg felszerelése is más helyre került, azaz nincsenek ilyen mozgósítható eszközök. Szabó Károly szerint néhány ilyen nagy teljesítményű járművet készenlétben kellene tartani a mentési munkákra, hiszen nyaranta egy vagy több alkalommal előfordulnak erdőtüzek a megyében, télen pedig a hó okozhat gondot. Balogh László ígéretet tett arra, hogy legelőször az erdészet, majd a Belügyminisztérium szakembereinek veti fel a problémát. Nem hangzott el Tiszakécske A Petőfi Népe 2003. július 4-i számában a Kinyit-e a diszkó a szex után? című cikkben a tulajdonos részéről nem hangzott el az alábbi kijelentés: Jogorvoslásért a közigazgatási hivatalhoz fordult, ahol ígéretet kapott arra, hogy működtetheti a diszkót, szombaton pedig a Találkozások partijával várja a fiatalokat.” „A bezárás után úgy érzi, hogy sérelem érte, és jogorvoslásért a közigazgatási hivatalhoz fordult, írásban ugyan még nem kapott választ, de azzal biztatták, hogy jogtalanul járt el a jegyző.” ■ Tóparti borfesztivál A Frittman Testvérek Kft. sátránál a tulajdonos kínálta a vendégeket. FOTÓ! S. L. SOLTVADKERT Több ezer vendéget vártak a szervezők a negyedik vadkerti borfesztiválra vasárnap. Sajnos az évszakhoz képest hűvös időjárás miatt kevesen mertek útra kelni, így nem volt teltház a vízparton. Az egész napos programok azonban kárpótolták a jelenlévőket a fürdőzés elmaradásáért. Modern táncosok, folklórcsoportok, zenekarok és tréfás vetélkedők, versenyek sora szórakoztatta a közönséget. Aki pedig megszomjazott, az megkóstolhatta a vadkerti termelők kiváló borait. A vállalkozások és a magántermelők borutcát alkotó sátraikban kínálták legjobb boraikat minden arra járónak. Gazdasarok Mi is a tarka koronafürt? Mint lapunkban megírtuk, a homokhátsági célprogram keretében - melyet az FVM finanszíroz - holnap bemutatókat tartanak Ásotthalmon, néhány szárazságtűrő, alternatív növény mintaterületén. De mi is az a tarka koronafürt, és mire jó? - kérdezi rovatunk egyik állandó olvasója. Nos, Magyarországon őshonos növényről van szó. Régebben ezt a takarmányt fűtársulásokban hasznosították. Szántóföldön csak 1974 óta vetik. Hőkedvelő takarmánynövényről van szó, ezért az európai országokban napos, déli lejtők meszes talajain találkozhatunk vele. Rövid ideig sem tűri a pangó, úgynevezett „lábvizet”. Futóhomokon nem, de a már kötöttebb homoktalajokon igen jól terem. Kevesebb tápanyagot igényel, mint a lucerna, és a kálium nem játszik fontos szerepet termesztésében. Legfontosabb tápanyaga a foszfor. Hektáronként a 150 kiló, foszforban gazdag NPK műtrágya akkora termésre képes, mint a lucerna esetében. Talajelőkészítése azonos a kismagvú pillangósok elvárásaival. A tarka koronafürt vetési ideje április elejétől május közepéig terjedhet. Lehetséges azonban a nyár végi (július 20-tól augusztus 10-ig terjedő) vetés is, ha a kelést öntözéssel tudjuk serkenteni. Olcsóbb, ha tavasszal vetjük, amikor van elegendő nedvesség a talajban. Jellemző a tarka koronafürtre az 1-2 hónapig is elhúzódó kelés. Gabona-sortávolságra kell vetni, 1,5-3 centiméter mélyre. Ajánlatos megfelelő gyomirtót használni az első évben. Rendszerint öt évig kaszálható. Az első növedék június első harmadában, a második augusztus végén. A legeltetést már május végén meg lehet kezdeni. Hazai fajtái a Kompolti és az Alba- cor. Termésnagysága 10-12 tonna magas fehérjetartalmú, felfúvódást nem okozó takarmány. Visszavárnák egy fiú lábfejét Újabb bravúros műtétet végeztek a Bács-Kis- kun megyei kórházban. Visszavárnák egy 14 esztendős fiú bal lábfejét. A beavatkozás még a múlt szerdán történt, amikor egy motorosbaleset páhi sérültjét Kecskemétre szállították a mentők, de csak tegnap adtak hírt róla az orvosok. Azt követően, hogy stabilizálódni látszik a fiú állapota az intenzív osztályon. Megyei kórház A múlt héten megírtuk, hogy egy 15 esztendős fiú meghalt, 14 éves utasa - a legjobb barátja - pedig súlyosan megsérült szerdán délben, amikor motorjukkal elsőbbségadás nélkül kihajtottak egy földútról a Páhi és Kiskőrös között vezető útra. A Páhi felől érkező Ford Tranzit vezetője már hiába fékezett, összeütköztek. A motort vezető fiú a helyszínen szörnyethalt, utasát pedig a mentők súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Dr. Gera László, a Bács-Kiskun megyei kórház traumatológiai osztályának osztályvezető főorvosa szerint csupán perceken múlott a Páhiról beszállított sérült élete. A mentősök bravúrját az összehangolt kórházi munka követte, amiből - a súlyos sérülés miatt - nem hiányoztak a váratlan események.- Már a műtőben volt a sérült, ahol nem sokkal ezután „elment” a pulzus és a vérnyomás - idézi vissza az órákig tartó beavatkozás első pillanatait a főorvos. - Fel kellett vágnunk a fiatalember hasát, mert lépsérülésre gyanakodtunk. Igazunk volt. Lefogtuk a vérző ereket, közben az ambulancia megállapította a vércsoportját, vért kapott, és kezdett stabilizálódni az állapota. A sérült lépének eltávolítását követően a jobb oldali medencetörés ellátása következett. Ennek végeztével kezdték meg a levágott bal lábfej rekonstrukcióját. Amiről utólag azt mondja dr. GeEgyelőre rövidebb lesz az egyik lába, de ezt korrigálják. ra László, hogy hasonló beavatkozást ugyan már többet is végeztek Kecskeméten, de az ilyen komplikált meglehetősen ritka. A műtét sikerült, a jelenleg is az intenzív osztályon kezelt fiatal beteg bal lábfejében a vérkeringés megindult. Egyelőre ugyan hét centivel rövidebb a lába a másiknál, de az orvosok szerint ez korrigálható. Az osztályvezető elmondta, hogy a kórházi ápolást követően rövidebb időre hazaengedik a fiút, majd legalább féléves rehabilitáción kell részt vennie. Ennek során nyújtják meg a bal lábat, hogy minél inkább vissza- nyerje eredeti állapotát. ________________n. n. m. L evetették az angyalbőrt A megyebeli fiatalok közül százan szereltek le Bács-Kiskun A Magyar Honvédség állományváltási rendjének megfelelően tegnap vetették le az egyenruhát azok a fiatalok, akiknek most telt le a hat hónapos sorkatonai szolgálatuk. Ezúttal 3610 sorkatona tette le az angyalbőrt, akik a szárazföldi csapatoknál szolgálták le a soridejüket. A honvédség csapatainál, intézeteinél - a kialakult hagyományoknak megfelelően - az alakulat csapatzászlója előtt ünnepélyes állománygyűlésen köszöntek el az egységparancsnokok a leszerelő katonáktól. Burányi László ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka a Petőfi Népe érdeklődésére közölte: száz Bács- Kiskun megyei fiatal vetette le most a katonai uniformist különböző laktanyákban. Szabadszálláson az Alföldi Kiképző Központ állományából ötvenhárom fiatal hagyta el a garnizont - közölte Horváth Balázs alezredes, törzsfőnök. A seregből kiválóknak a fele nem rendelkezik állandó munkahellyel. Burányi ezredes elmondta még: a honvédségtől leszerelő sorkatonák egyéni elbírálás alapján - szociális és anyagi helyzetüktől függően - leszerelési segélyt kaptak, melynek alsó határa a honvéd-alapilletmény másfélszerese, azaz 7.425 forint, a felső határa pedig az alapilletmény ötszöröse: 24.750 forint. Ilyen jogcímen átlagosan 11.450 forintot fizettek ki személyenként az obsittal távozóknak. KENYERES DÉNES (SßuJjzuß^' A henyeség leve Nem vagyok birkatürelmű, de sosem szakad el a cérna, ha értelmes dolgot látok, ami a köz érdekében történik. Istenmse, még akkor sem, ha időben elhúzódik. Csatornázás, járdaépítés, ilyesmi. Akkor leszek csak türelmetlen, ha azt tapasztalom, hogy valamibe belekezdtek és nem folytatják. Most Félegyháza szívében, az E5-ÖS főút egy szakaszán az egyik sáv több mint fél szélességben hetek óta le van kerítve sárga szalaggal. Tessék kikerülni! Idáig semmi gond. De az már bosszantó, hogy hetek óta semmi sem változik a lekerített, 30 kilométeres sebességgel kerülgetett útrészen. A vasfedelű csatomanyílások körül kimélyített „tálcák” nem akarnak megtelni aszfalttal. Ha egy karbantartó „széthagyja” a munkáit, az gazdaságtalan a számára. Ez az ő dolga lenne, csakhogy mi, a cégen kívüliek is isszuk a henyeség levét... ATS Tolvajok _________Rendőrség_________ A tolvajok a forró nyárban is „dolgoznak”. Kecskeméten, a 44-es főút várost elkerülő szakaszán, egy vasúti átjárónál álló javítóállványzatot bontottak le és vittek el ismeretlenek a napokban. A kár mintegy félmillió forint. Katonatelepen, a Mályva utcában egy építési területen feltörték a tolvajok egy fém tárolókonténer zárját s elloptak egy- lapvibrátort és egy döngölőbékát, amelyek útjavításnál, terep- rendezésnél használatosak. A gépek értéke meghaladja az 1 millió forintot. ______ ___■ Kö zéleti hír • Közmeghallgatást tart július 23-án, szerdán Kiskunhalas képviselő-testülete. A téma: a térségi hulladékkezelő építése. A város polgárait 14 órára várják a Csipkeház nagytermébe. ■ Búcsú NAGY OTTO rovatvezetőtől (1923. június 15. Budapest - 2003. június 11. Kecskemét) A búcsú fájdalmas okán keresem a mondatot, amelybe belesűríthetném, milyen ember volt Nagy Ottó, egykori rovatvezetőm. Azt hiszem, a legigazabb arcát akkor idézem föl, ha azt mondom róla: a rosszindulat senkitől sem állt oly távol a Petőfi Népe újságírói közösségében, mint tőle. Értem ezt a fiatal, sarzsi nélküli slapajhoz, az ő korosztályabeli vezetőtársaihoz és általában az emberekhez való viszonyulására, akikkel, akikről és akiknek az újságot írtuk. Amikor külsőskoromban aláírta életem legelső honorárium-kiutalását, azt gondoltam róla, hogy kemény főnök lehet. Szálas termete, magas homloka, sötét keretes szemüvege - mikor föltette - azt sejtette velem, hogy nehéz napjaim lesznek, ha a keze alá kerülök. Ám a honorkiutaláson álló összeget áthúzta és egy nagyobbat írt a helyébe. Ez volt az első találkozásom Nagy Ottóval. A fiúk azt mondták, nem rossz kezdés. A folytatás sem volt rossz vele. Akkor lettem gyakornok a Petőfi Népénél, 1973-ban, amikor Nagy Ottó már húsz éve rovatvezető volt. Csak most, a gyász napjaiban tudtam meg kedves feleségétől, akit férje a szerkesztőségben mindig Gizaként emlegetett - idén januárban volt 53. házassági évfordulójuk hogy az ipari rovat vezetője, nekem mindörökre Főnököm, 1944-ben kibombázás következtében került családjával Budapestről a Duna-Tisza közére, Kecelre. A fővárosban született 1923. június 15-én, s amikor hosszan tartó betegség után Kecskeméten elhunyt, csak négy nap híja volt, hogy betöltse a 80. évét... Géplakatosszakmát tanult, 1939-től 1944- ig munkás volt olyan cégeknél, mint a Hoffer- gyár, a Svéd és Társa. Kecelen új pályára került az angyalföldi fiatalember: a háború után adóügyi előadóként kezd a községházán, majd 1950-ben Bócsára helyezik tanácselnökhelyettesnek. Ott ismerkedtek meg feleségével, Fehér Gizellával, aki sikeres pedagógus- pályát futott be. 1953-ig tartott Nagy Ottó számára az élet falusi iskolája, amikor is még Imrehegyen vb-titkárkodott, azon ügyködve, hogy a település önállóvá váljék. A Bács-Kiskun Megyei Népújsághoz 1953. december 9-én lépett be, rovatvezetőnek. 1956. október 31-én Ottó javaslatára - Petőfi elsősorban a mi költőnk, a Kiskunságé, viselje hát a nép újságja az ő nevét - döntenek úgy a lap munkatársai, hogy Petőfi Népe címmel adják ki a Duna-Tisza köze napilapját. November 13-án a szerkesztőségi értekezleten elhangzik olyan javaslat, hogy miután az új címet az „ellenforradalom” napjaiban vették föl, visz- sza kell azt változtatni. Az akkori főszerkesztő följegyzései szerint Nagy Ottó ellenezte ezt, s a többség mellé állt, így maradt meg a Petőfi Népe cím. Egyszerű, racionális, világos, érzékletes - ezek a jelzők jutnak eszembe, ha egykori rovatvezetőm újságírói stílusára gondolok. Ottó írásainak szerkezetét a rend uralta, amit szeretnek a mindenkori olvasók. Mi, fiatalabbak, beosztott munkatársai, akik közül főszerkesztő is kinőtte magát, ezen erényeit mindig tiszteltük és igyekeztünk követni őt. Munkájáért magas kitüntetést is kapott. Emlékszem, olykor, a fizetés előtti napokban - amikorra elfogyott a havi zsebpénz - tragikus képet vágó kollégák somfordáltak be az irodájába. Valamit mondtak, szerényen és várakozó álláspontra helyezkedtek. Ilyenkor Ottó bátyám „zordan" fölállt íróasztalától és a mögötte lévő szekrény kulcsát keresgélte. Kinyitotta a vas kazettát, kivett belőle egy összeget s egy cetli ellenében átadta a folyamodónak. Kölcsönről volt szó, a szakszervezeti kasszából, lévén Ottó a szakszervezeti titkár (nélküle nem volna a tőserdei faház). Mindenkinek azt mondta, hogy a pénz a szakszervezeté, de nekem egyszer elárulta, hogy az övé, csak titkolja ezt a kölcsönkérők előtt, mert akkor nem adják meg határidőre, s kiapad a hitelforrás... Bár változott a lap formája, tartalma, piaci termékké vált, Nagy Ottó a nyugdíjaséveiben sem szakított velünk, naponta bejött a szerkesztőségbe a Petőfi Népéjéért. És sajnos mind gyakrabban a munkahelyi doktorunkhoz... A végső búcsú fájdalmas okán keresem a szavakat, kedves Ottó bátyám. Köszönöm jó sorsomnak, hogy ismerhettelek itt, az emberlétben, s dolgozhattam veled. Nyugodjál békében szeretteid körében, a domonkosok budapesti, Thököli úti templomában... Munkatársaid közül: A. Tóth Sándor
