Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-10 / 159. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH KISKUNSÁG TÉR. A Mária Terézia külön engedélyével 1789-ben épült református templom, előtte a világháborús emlékmű. ______■ E z már történelem Fülöpszállás az egyik legré­gebbi kun település, vagyis a hét kunkapitányság egyike. A községet elhelyezkedéséből adódóan az Alföld kapujának is lehet nevezni, hiszen a Buda- pest-Kelebia vasútvonal és az 52. számú főút kereszteződésé­ben terül el. Az első írásos dokumentumok 1124-ből valók, amikor is még Buzgánszállásnak nevezték a te­lepülést. A név - a történészek szerint - valamelyik kun vezér le­származottjára vezethető vissza. A község mai nevét az olasz fermói Fülöp püspök neve után kapta, aki e térségben végezte hittérítői tevékenységét. Időszámításunk kezdete előtt is lakott volt e vidék, erről árulko­dik az avar kori temető. Aztán 1645-ben mint a többi kun település, megváltja magát, sőt 1826-tól 1876-ig város. A szá­zadfordulóig szinte tiszta refor­mátus település, amelyre 1950- ig a kis- és középbirtokosság jel­lemző. A lakosság mezőgazda­ságból él. Az iskola 1895-ben készült el, majd 1896-ban megépült a Kecs- kemét-Fülöpszállás vasútvonal, s 1908-ban a községháza. A Duna- völgyi-főcsatorna 1920-ban léte­sült, az 52-es főút 1942-ben. Az 1970-es évek közepén meg­épült az ABC, az egészségház és a vasútállomás. ■ Feltaláló és sportember A súlyemelő- és szkander- gép felta- szakosztály edzője, Kelemen látója is. A László nemcsak súlyemelő és legutóbb szkanderversenyző, hanem Genf ben megannyi elmés gép feltalá- megren­dezett ta­lálmányi kiállítás­ról bronz­éremmel tért haza. Újdonság­nak szá­mít az ülő törzsfordí­tógépe. De van törzsdöntő is, al­kar-, csukló- és szorításerő­sítő, kombinált karizom-erősítő, szkanderpad, -asztal s többfunk­ciós húzógép is. Van olyan, amit a kórházban is tesztelnek. A szkander területén vb-aranyra vágyik, a gépekből pedig megélni szeretne. A súlyemelő- és szkander- szakosztály vezetője Varga Pál, elnöke pedig Körmendi Lajos, a tója is. A többszörös országos szkander- bajnok és világbajnoki ezüstér­mes fiatalember a Kecskeméten élő Kasza György - négyszeres világbajnok, hétszeres Európa- bajnok s egyszeres veterán olim­piai bajnok - javaslatára és segít­ségével 1997-ben hozta létre a szakosztályt. Az önkormányzat­tól megkapták a tűzoltószertá­rat. Ma már legalább húszán jár­nak ide rendszeresen. A fiúk - mint például Petrovics Attila, Ha­zafi Imre, Benedek Zsolt - szép eredményeket tudnak felmutat­ni. De a hölgyek is népszerűsítik e sportágat. Ám Kelemen László nemcsak az említett sportágak megszál­lottja, hanem megannyi elmés A háziorvos Dr. Diós Edit:- Mint tüdő- gyógyász szakorvos az erdélyi Bihar megyéből ke­rültem a veszprémi megyei kór­házba. Onnan jöttem 1995-ben ide, Fülöpszál- lásra. Nemcsak munkahelyet, hanem otthont is kerestem a családomnak. És megtaláltam. Egyszerű emberek élnek itt. El­öregedő település. Ebben is sze­rencsém van, mert szeretem az időseket. Betegségeikből kitű­nik, hogy sokat dolgozott embe­rek. De van bennük tartás. Akar­nak élni és így meggyógyulni is. Lehet rájuk hatni, jól tudok ve­lük együtt dolgozni. Úgy érzem, megtaláltam velük a közös han­got. A körzet vegyes, a gyerekek is idejárnak. Magas a betegfor­galom, úgy napi ötven-hatvan fő. A rendelő nemrégiben lett felújítva, s a minimumfeltéte­lek adottak. Az önkormányzat segítőkész. Dr. Szigeti Józsefné gyógyszerésznek köszönhetően a gyógyszerellátásra sem lehet panasza senkinek. __________■ A programozó Járdi Mihály:- Egy ekkora településre nem igazán jellemző az a fajta vállalko­zás - bár én ezt a szót nem igazán szere­tem -, amelyet 1990-ben létrehoztam. Progra­mozó vagyok, szoftverfejlesztő. A C.I.N. számítástecnika gya­korlatilag nem más, mint hogy ügyviteli és adatbázis-kezelő rendszereket készítünk. Itt a te­lephelyünk, hiszen Fülöpszál- lásra születtem. Már régen ki­nőttük a megyét, gyakorlatilag az egész ország a piacunk. A for­galmazás mellett rendszeresen tanfolyamokat is tartok. Most éppen Szabadszálláson, az Al­földi Kiképző Központban. Te­lepülésünkön aki csak akarta, már képezte magát. Fél tucat azoknak a vállalkozóknak a szá­ma, akik valamilyen formában nálunk szerezték a tudásukat, a tapasztalatukat. Annak azért örülök, hogy jártamban-keltem- ben, ha valahol megemlítem, hogy fülöpszállási vagyok, tud- ják hová tenni a lakóhelyem, w Jobb élethelyzetre törekszünk Fülöpszállás mindig mezőgazdasági jellegű település volt. A lakosság legnagyobb része fő­ként növénytermesztésből, illetve állattartás­ból élt. fgy lenne ez most is, ha ezen ágazatok nem volnának válságban. Tehát e községben sem könnyű manapság az élet.- A helyi elöljárók gondolkodásmódját - de ha úgy tetszik, célkitűzéseit is - befolyásolja a lakos­ság élethelyzete.- Az a két fő ágazat, amelyből eddig pénzt láttak a polgárok, sajnos teljes válságban van. A szőlő-, a zöldség-, a gyümölcstermesztés, a jószágtartás mélypontjában benne van az idő­járástól kezdve, a felvásárlási árakon át, az ér­tékesíthetőség. Egyébként is szikes-homokos a talajunk. Tehát amíg jövedelmező volt a földe­ket művelni, addig is meg kellett küzdeni min­den forintért. A korábbi években gyűjtött tarta­lékot - ahol volt - szinte teljesen felélték a csa­ládok. Ez látszik abból is, hogy az önkormány­zathoz egyre többen fordulnak támogatásért. Sőt olyanok is beállnak a sorba, akik ezt soha nem tették. Tömegével kénytelenek ott hagyni az ég alatti munkahelyeket, mert semmi ha­szon nincs benne. Ráadásul sokan kiöregedtek a nehéz fizikai munkából. Munkahely pedig az önkormányzat intézményein, a takarékszövet­kezeten s a pár kisebb kft.-n kívül nincs. Saj­nos az utóbbi évtizedben nem tudtunk tartó­san megmaradó munkahelyeket teremteni.- Gondolom, ennek megvannak az okai.- Idesorolandó az infrastruktúra helyzete. Az önkormányzat kénytelen volt a gázhálózat kiépí­tésére, az utakra, az intézmények felújítására for­dítani a pénzt. S akkor még mindig nincs meg a csatornázottság, a szennyvíztisztító, amik nélkül egy vállalkozás nehezen boldogul. Tehát nem volt itt csábító erő. Ennek következtében a mun­kaképes lakosság egy része eljár más települések­re - Kecskemétre, Kiskőrösre, Kunszentmiklósra, Budapestre - dolgozni. De remélünk egy kis vál­tozást, hiszen most minden erőnket a még hiány­zó csatornázásra szánjuk. S akkor talán nemhiá­ba várjuk majd a vállalkozókat. Ráadásul ingyen adunk telket vagy esetleg szabad épületet. Sze­rencsére a mozgáskorlátozottaknak létesült egy munkahely, ahol most mintegy húszán dolgoz­nak. Ennél nagyobb létszámot is tudnának alkal­mazni, s ezért pályázattal fordultunk a munka­ügyi központhoz, hogy kapjunk munkahelyte­remtésre támogatást.- Az említettek miatt is különösen fontos az ön- kormányzat intézményeinek fenntartása.- Sajnos az óvodában a négy csoportból kénytelenek voltunk csak hármat indítani, hi­szen a picik átlaglétszáma nem haladja meg a hatvanat. Az iskolába - alsó és felső tagozatba - 230 gyerek jár. A szakos ellátottság jó, s vannak különféle, az oktatáshoz kapcsolódó szakkörök. Jövőre szeretnénk bevezetni a művészeti okta­tást. Ugyanis ezért most sok nebuló átjár Sza­badszállásra. Van egy több mint 24 ezer kötetes könyvtárunk. Az is látogatott éppúgy, mint a nyugdíjasok klubja. Ez utóbbi korosztályhoz tartozók legalább hétszázan vannak. Elöregedő­ben a település. Nagy szükség van az egészség- ügyi ellátás szinten tartására, illetve fejlesztésé­re. Két vegyes háziorvosi körzetünk van. Emel­lett működik fogászati és fizikoterápiás rende­lés. Ez utóbbit szívesen igénybe vennék a kör­nyező településeken élők is. Persze kellene hoz­CSEH SZAKÁLL SÁNDOR 1945-ben Fülöpszálláson szüle­tett. Középiskolai tanulmányait 1972-ben Budapesten, a Gépipari Technikumban végezte el. 1963- tól 1966-ig a fővárosi csavaráru­gyárban dolgozott, majd a katonai szolgálat után, 1968-tól 1987-ig Kiskőrösön, a helyi ipari szövetkezetben különböző beosztá­sokban alkalmazták. 1987-ben néhány hónapig a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-nél belső ellen­őr, majd 1987. augusztus 1-től Fülöpszállás ta­nácselnöke, illetve a rendszerváltástól 1998-ig polgármestere. 1994 és ’98 között megyei köz­gyűlési tag, a területfejlesztési bizottság elnöke. 1998-tól a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alel- nöke. 2002-től Fülöpszállás polgármestere. Nős, két leánygyermek édesapja. zá tb-támogatás. A gyógyszertárunk nagyon jó. Még Szabadszállásról is átjárnak hozzánk.- A munka, a napi gondok mellett azért min­den korosztályra ráfér egy kis kikapcsolódás, ami közösségformáló erő is.- A faluházunkba kell csoportosítani a ren­dezvényeket. Ugyanis a művelődési ház század- fordulós épület. Bár az ötvenes évek óta több­ször volt átalakítva, de nem alkalmas közösségi programok megvalósítására. Öreg a kisiskola is, ahová az alsó tagozatosok járnak. Abban gondolkodunk, hogy e gyermekintézményt egy könyvtárral közös, új épületben helyezzük el, pályázati segít­séggel. A csator­názás után majd meglátjuk a le­hetőségeinket.- A legutóbbi helyhatósági vá­lasztások után is­mét visszajött a településre. Mi­lyen Fülöpszál- lást szeretne?- Egy teljes egé­szében megújuló Fülöpszállást. A munkahely- teremtés nagyon fontos lenne, hogy a lakosság sokkal jobb színvonalon élhessen, s a felnövő generáció ne menjen el innen. Jó volna, ha a már elvándoroltak még aktív éveikben vissza­térnének hozzánk. Szeretném szépíteni is a te­lepülést. Gyakorlatilag jó esztendő múlva min­den infrastruktúrával rendelkezünk, s a közvi­lágítás korszerűsítését is hamarosan elkezd­jük. Utána lehet közparkokat kialakítani, fásí­tani, virágosítani. A távlati tervek között pedig ott van egy ipari park létrehozása, amelyet a térség önkormányzataival közösen szándéko­zunk megvalósítani. Engem egyébként a tele­pülés szeretete húzott vissza. Úgy gondolom, hogy az elmúlt másfél évtizedben - kivéve egy választási ciklust - azért sokat változott a lakó­helyünk. Az itteni polgárokkal is lehet olyan eredményeket elérni, mint másutt, csak megfe­lelően kell velük kommunikálni, együttgondol­kodni. A testület is jó. Fontos, mondhatni az előrehaladás egyik mozgatórugója, hogy az ed­digi döntéseink is egyhangúak voltak - fejezte be meggyőződéssel Cseh Szakáll Sándor. A vállalkozó A tanítónő Ámon Andor- né: - A nagy- szüleim is fülöpszállá- siak. Eddig egyedül én választottam a tanítói hiva­tást, de lesz utódom: az egyik leányunk. Huszonöt éve dolgozom. Azóta a kisiskolá­ban 1-2. osztályt tanítok. Ami­kor szeptemberben csillogó sze­mekkel odajönnek hozzám a gyerekek, s év végén meg én ülök velük szemben - ugyan­csak csillogó szemekkel -, hi­szen megtanítottam őket szá­molni, írni, olvasni, hát nincs ennél felemelőbb érzés! Ez a tanítói hivatás gyönyörűsége. Más világ az ő világuk, mint a nagyobbaké. Sokat viszem őket kirándulni, s bábszínházbérle­tünk is van. Szerencsés ember­nek tartom magam, mert azt csinálhatom, amit nagyon sze­retek. Szeretném megélni, hogy a mi falunknak is legyen egy szép játszótere. Remélem, a Ranga tanárnő emlékére szer­vezett versmondóverseny is örök marad. ■ Id. Gergely Imre: - Kiha­lóban lévő vállalkozást folytatok. Az állatfelvásárló ma már csak a háztáji ál­lományra szá­míthat. Hol vannak már az ezres szarvas­marha-állományok! Sertésből is lehetett évente három-négyez­ret átvenni. Jó, ha most tizede van. A nagyüzemek megszűn­tek, s az állattartásnak sincs már nagy jövője. Csak hát a szüleim is földműveléssel fog­lalkoztak. így kerültem a mező- gazdasági technikumba, majd az akkori állatforgalmi vállalat­hoz. Megszűntével pedig foly­tattam ott, ahol abbahagytam. Néhány éve, amikor lehetősé­gem lett rá, visszatértem a me­zőgazdaságba is. Mindig szerel­mem volt a szőlő. Hát telepítet­tem 13 hektárt. Már látom, na­gyon nehéz lesz fennmaradni. Persze a felvásárlással még nem hagytam fel. Vannak még régi törzskuncsaftjaim. Igaz, nem vagyok túl tőkeerős vállalkozó, de azért mindig fizetek. _____■ A z elnök-ügyvezető Losonczy Gá- bomé: - Mun­kahelyem, a Rónasági Ta­karékszövet­kezet a tele­pülés legna­gyobb adó­fizetője és munkahelye. Hatvanöt alkalmazottunk és ti­zenegy kirendeltségünk van. Nekem e pénzintézet adta az ed­digi sikereimet. Harmincöt esz­tendeje dolgozom itt, s közel húsz éve vagyok a vezetője. El­nökségi tagja vagyok az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szövet­ségnek. Nagy megtiszteltetés ez éppúgy, mint ahogyan itt, hely­ben már a második ciklusban lehetek képviselő. Mint magán­ember, de mint elnök-ügyvezető is igyekszem támogatni a kü­lönféle rendezvényeket, szerve­zeteket. Nem feledkezem meg az iskolásokról, a mozgáskorlá­tozottakról, a sportolókról sem. Támogatjuk a néptánccsopor­tokat, a népdalkört. Egyébként is szeretem az embereket. A fi­am szintén segítőkész. Vele együtt van egy cukrászvállalko­zásunk. Vagyis ő is itt ragadt. ■ Fülöpszállás A KÉPVISELŐ-TESTÜLET A rendszerváltás óta a követke­ző képviselő-testület állt a tele­pülés élén: 1990-től polgármester: Cseh Szakáll Sándor. Alpolgármester: Nagy László, jegyző: Vízi Má­tyás. Testületi tagok: dr. Bálint György, dr. Berta László, Ger­gely Imre, Járdi Gyuláné, Ma­gyar Józsefné, dr. Schleider Jó­zsef, dr. Skribanek László, Un- gerbiller Oszvald. 1994-től polgármester: Cseh Szakáll Sándor. Alpolgármester: Tánczos György, jegyző: Vízi Mátyás. Testületi tagok: dr. Ber­ta László, Gergely Imre, Gyön­gyi Pál, Kelemen László, Nagy László, dr. Schleider József, Var­ga István, Vörös László. 1998-tól polgármester: Varga István. Alpolgármester: dr. Ber­ta László, jegyző: Vízi Mátyás, majd Szabóné dr. Somogyi Szil­via. Testületi tagok: Császár László, Gombás Gabriella, Kele­men László, Losonczy Gábomé, Magyar Józsefné, dr. Schleider József, Sinkáné Harmati Móni­ka, Tánczos György. 2002-től polgármester: Cseh Szakáll Sándor. Alpolgármester: Vörös László, jegyző: Szabóné dr. Somogyi Silvia. Testületi ta­gok: Bugyiné Csóti Ottilia, Gyöngyi.Pál, Járdi Gyuláné, Késik József, Kozma Imre, Losonczy Gábomé, Magyar Jó- zsefné, Tánczos György. _____■ E lismert polgárok A település fejlődéséért egy­koron s az elmúlt időszak­ban különösen sokat tevőket díszpolgári címmel, illetve a Fülöpszállás Községért ki­tüntetéssel ismerik el. Díszpolgári címet kapott: Hargi­tai Lajos, B. Horváth János, Faragó András (mindhárman posztumusz), valamint Biczó Károly, Fajszi Károly, Somogyi Józsefné, Varga Károly, Bakota Antalné és Losonczy Gábomé. A Fülöpszállás Községért ki­tüntető cím tulajdonosai: Faze­kas János (posztumusz), Mei- linger Gyuláné, Cseh Szakáll Sándor, Kelemen László, Szé- kely Gábor és Kovács Ferenc, u FÜLÖPSZÁLLÁS A SZÁMOK TÜKBÉBEH (HA) Település nagysága: 10.200 Belterületi ingatlan: 950 Külterületi ingatlan: 300 Fonás: polgármesteri hivatal _________ Ü nnepnapok A településen minden esztendő augusztus 20-án tartanak ünne­pi megemlékezést. Ugyancsak sokakat megmozgató program a szüreti fesztivál, amelyet álta­lában október első hétvégéjén tartanak. ■ Helytörténet Székely Gábor dicséretes hely- történeti gyűjteményt hozott létre a község központjában. A régi házban páratlan Petőfi- emlékeket is láthatnak az ér­deklődők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents