Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-27 / 148. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH A község címerében a kék pajzsfőben egy aranyló nap látható. Az alatta lévő fehér mezőben három arany halom, tetején egy- egy zöld borókával. A halmok és a boróka a kéleshalmi táj jellegére, a rozsszál pedig a község területén korábban termelt gabonára utal. • A kevésbé hasznosítható futóhomokot később tervszerű erdősítéssel kötötték meg, így napjainkban is mintegy 3 ezer hektár erdő övezi a község központját, és 200 hektár szőlő ültetvény. A község külterületén, keleti irányba, mintegy 174 hektár összefüggő homokbuckás területen található az úgynevezett ősborókás. • A község területén az első postakirendeltség 1940-ben kezdte meg működését. 1942-ben kezdték kiépíteni a telefonhálózatot, egy nyilvános tanyasi állomással. A XX. század első felében, amikor telepesek kezdték benépesíteni a jelenlegi község határát, a homokos buckákat itt-ott gyér erdő borította. Ezeket a telepesek kipusztították, pótlásukról nem gondoskodtak, a szél szabadon garázdálkodhatott. A föld futóhomokká vált. A telepesek egy részének nem volt „visszaút”, kénytelenek voltak itt maradni, s tucatszámra épültek a földbe vájt putrik, majd a szoba konyhás házak. Másik részük, kis szegénységüket hátrahagyva, az éjszaka leple alatt visszaszök- döstek származási helyükre, észrevétlenül menekültek el, „elillantak” Ezért is hívják ezt a területet ma is népiesen mancsnak. A község képviselő-testülete: Horváth Pongrác, Rostás Róbert alpolgármester, Péter Szabó Lajosné polgármester, Pörzsölt Istvánná, Rada Józsefné, Somogyi Miklós. Jegyző: Bodroginé dr. Mikó Zsuzsanna. ■ Családias légkörben élnek Kéleshalom, tavaly ünnepelte alapításának ötvenedik évfordulóját. Az itt élő emberek sok hátránnyal küzdöttek meg ebben a szép környezetű, rendezett, kis zsáktelepülésen, megmaradásuk, boldogulásuk érdekében. A 6160 hektáros közigazgatási területű falut 2003 nyarán hatszázan sem lakták. A község belterületén belül százharminc ingatlant tartanak nyilván, míg a külterületeken több mint háromszázat.- Péter Szabó Lajosné 1990 óta, immár negyedik ciklusban polgármestere a településnek, s arra kérjük vázolja, hogy mi jellemezte ezt az időszakot?- A rendszerváltás idején településünk infrastruktúrája igen hiányos volt. A belterületi villany- hálózaton és a vezetékes vízen kívül más nem volt. Ezért nagy feladat hárult a község első képviselő-testületére. Legelőször is a kedvező lehetőségeket kihasználva 1992-ben a fölgázvezeték- hálózat kiépítése valósult meg a megyei önkormányzat támogatásával, mert mi nem tudtuk volna vállalni azt, az akkor 14 millió forintos költséget, mely a mélykúti gázfogadó-állomáshoz történő csatlakozáshoz szükséges lett volna. A kilencvenes években testnevelőtermet építettünk az általános iskolánkhoz. Elindítottuk a tanyavillamosítási programunkat, melynek keretében a korábbiakat felújítottuk és új hálózatot is építettünk. Ennek köszönhetően mintegy ötven család jutott a minden igényt kielégítő villanyáramhoz. Az elmúlt évek során községünk minden utcája szilárd burkolatot kapott. Megépítettük víztisztítót. • Akkor még úgy vásároltuk a lakosság részére az ivóvizet a Kunvin Borászati Kft-től, ennek megszüntetése érdekében két mélyfúrású kutat fúra- tott az önkormányzat. A közelmúltban egy, az uniós szabványokat is kielégítő új játszóteret alakítottunk ki a község belterületén lévő parkban, az itt lakó gyermekek nagy örömére. Néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújítottuk a művelődési házunkat, kulturált és esztétikus környezetet biztosítva az itt folyó életnek. A legfrissebb talán, hogy pályázati pénzek felhasználásával 42 millió forintos beruházás keretében, három ütemben, teljesen felújítottuk Kéles-Kecskés és Kisráta villamos hálózatát, valamint korszerűsítettük a község belterületének közvilágítását is. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A MA KÉLESHALOMHOZ 1910 1930 1952 I960 2003 Forrás: kéleshalmi önkormányzat- Ehhez a község költségvetéséből bizony jókora összegre volt szükség, vagy miből tudták mindezeket megvalósítani?- Községünkben a beruházások, infrastruktúra fejlesztések a képviselő-testület támogatásával valósultak meg, pályázatok segítségével. A pályázati pénzekhez szükséges önerőt az elmúlt év kivételével úgy tudtuk biztosítani, hogy nem kellett hitelt felvenni. A villamoshálózat korszerűsítése viszont már elodázhatatlan volt és bizony jókora önerőt kívánt, amit csak hitel felvételével tudtunk megoldani. PÉTER SZABÓ LAJOSNÉ 1939-ben született Jánoshalmán. A halasi mezőgazdasági technikumban szerzett technikusi oklevelet. 1956 tavasza óta dolgozik a közigazgatásban, pályáját a kéleshalmi községi tanácsnál kezdte. 1977-ben, a közigazgatás átszervezése miatt Jánoshalmára került a nagyközségi közös tanácshoz, szociálpolitikai főelőadói beosztásba. 1989-ben visszakerül Kéleshalomra a tanács ki- rendeltség-vezetőjeként. 1990-től Kéleshalom község polgármestere. Egy fiú édesanyja, és három unokájának boldog nagymamája.- A községben sok gyermek, fiatal van. Ismert, hogy korábban jelentősen megcsappant Kéleshalom lakóinak száma. Folytatódik-e a lakosság csökkenése?- Napjainkban nem csökken településünk lakóinak száma, hatszáz fő körül stagnál.- Minek köszönhető ez?- Azoknak a munkalehetőségeknek, melyet a Kéleshús Kft., a Kefag Rt., a Kunvin Kft., a Halmi Gazdász Kft. és a leszázalékolt embereket foglalkoztató Humán Kft. biztosít. Utóbbira külön is büszke vagyok, hiszen ide még Jánoshalmáról is járnak dolgozni. A népesség megtartásához hozzájárul a községünkben működő alsó tagozatos iskola és óvoda, melyet a legvégsőkig igyekszünk megtartani. Sok fiatal marad ugyanis a településen, s aránylag magas a születések száma. Az év első felében már öt kisbaba született Kéleshal- mán.- A községben szinte úgy élnek az emberek, mintha egy nagycsaládba tartoznának. Az idelátogató számára különös varázsa van ennek a hangulatnak. Mi a titka ennek?- Sok közös programot szervezünk a község lakói számára. Például minden évben egy lovas kocsis majálist Kunfehértóra, 10-12 kocsi az egész falu lakossága részére. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi munkából kikapcsolódva jól érezzék magukat az emberek. Ennek érdekében még számos lehetőség kínálkozik a vadászbáltól az Ódor- tanyán nyaranta immár hagyományossá váló kakas-főzőversenyig, melyre rendre külföldről is érkeznek vendégek, Hollandiából és Svédországból. Hagyományteremtéssel az önkormányzat szervezésében új nyári rendezvényt szeretnénk útjára indítani július 19-én, „Együk meg, amit főztünk!” címmel. A belterületi parkban mindenki azt főz, amit akar, a rendezvény lényege az együttlét. Az iskolásaink számára nyaranta táborozási lehetőséget biztosítunk itt helyben. A téli rendezvényeink sorából kiemelkedik a művelődési házban rendezett idősek karácsonya, és farsangi bál.- Milyen távolabbi céljaik vannak?- Szeretnénk megtartani azokat az eredményeket, melyeket elértünk az elmúlt években. Szeretnénk tovább fokozni az itt lakók komfort- érzetét. Az idén szeretnénk felújítani a postahivatalnak és orvosi rendelőnek is helyt adó polgármesteri hivatal épületét, mely a megépítése óta eltelt ötven év alatt rászolgált erre. A helyi lakók és az idelátogatók érdekében is szeretnénk javítani a rádiótelefonos összeköttetést a településünkről. Ennek érdekében folytatott tárgyaláson a legnagyobbnak tartott rádiótelefon-társaság ígért egy új átjátszót községünk közelébe. ■ FOGATOSOK VERSENGENEK. Kéleshalmán négy éve rendeznek fogathajtó versenyeket, a helyi ön- kormányzat és a Mélykúti Lovas Egyesület közös szervezésében. Harmadik éve - az önkormányzat kü- löndíján kívül -, a Felső-Bácska Kupáért is küzdenek a fogatosok. A legutóbbi versenyre - a megszigorított szabályok ellenére is - négy kéleshalmi fogat is nevezett. Ott volt az indulók között a felvételünkön elől látható Sziráczkiné Tóth Julianna, aki legelőször még gumis kocsival kezdett versenyezni. A versenyek évek óta változatlan népszerűségnek örvendnek. A megye távolabbi településeiről is érkeznek fo- gathajtók és nézők egyaránt.____________________________________________________________■ A falugondnok Huszár József, falugondnok: Tősgyökeres kéleshalmi vagyok, születésem óta itt élek és dolgozom. Virágkertészettel és kötészettel tizennyolc évig foglalkoztam főállásban, három éve pedig a falugondnoki teendők ellátása mellett. A falugondnoki tevékenység sokat jelent, különösen az ilyen jellegű településeken, tanyákon szétszórtan, egyedül élő emberek számára, mert könnyebben jutnak el orvoshoz akár Jánoshalmára, akár Kiskunhalasra. Ezen kívül a falugondnokra vár gyógyszerek kiváltása, bevásárlás az idősek részére, igény szerint az iskolás és óvodás gyermekek szállítása kirándulásra, úszótanfolyamra, és a polgár- mesteri hivataltól kapott feladatok. Nagy kihívást jelent viszont számomra az emberek elvárása. Azon vagyok, hogy az eddigi, vagy még jobb színvonalon elé- gítsem ki a lakosság igényét. ■ Fogadnák a turistákat Kéleshalom mezőgazdaság tekintetében igen hátrányos helyzetű település, viszont a település közelében lévő ősborókás vonzóvá teheti a falut a turisták előtt. A község vezetése az itteni emberekkel karöltve éppen ezért a vendégfogadás lehetőségeit igyekszik megteremteni. Sok család szép hintókat és lovakat vásárolt, megteremtve ezzel a lovas turizmus alapjait. Már eddig is sokan - még a vidékről idelátogatók is -, éltek ezzel a lehetőséggel és lovas fogaton rándultak át Kunfehértóra strandolni. Közel vannak a hajósi pincék is, ahova szintén szép élményt jelenthet egy kocsikázás keresztül az erdőkön és a háborífatlan homokbuckás tájon. Mindkét úti cél tíz kilométeren belül elérhető.- Az ideérkező, s több időt elöltem szándékozó vendégek fogadása, elszállásolása érdekében vásároltuk meg néhány éve a hosszú ideje üresen álló plébánia épületet. Célunk, hogy itt egy fogadóházat alakítsunk ki. A tervek elkészültek, s mivel az önkormányzatunk ezt a beruházást saját erejéből nem tudja megvalósítani, így pályázni szeretnénk ennek érdekében - nyilatkozta az elképzelésekről Péter Szabó Lajosné polgármester. ________■ A KATOLIKUS TEMPLOM. A község temploma 1938-ban épült, tornyát 2000-ben újították fel. Patrónusa Szent István, s minden évben augusztus 20-án van a templom búcsúja. Napjainkban a papi szolgálatot a jánoshalmi papok látják el. Hetente egy alkalommal, va- sárnap van szentmise._______________________________________p A település krónikája Kéleshalom külterületén különféle avar- és török-kori leletek kerültek elő, jelezve, hogy itt már akkor is lakhattak emberek. Erre területnevek is utalnak. Külös - Kéles neve már az 1534-es kalocsai érseki dézsmalaj síromban is szerepel. A község jelenlegi belterületének helyén 1906 előtt csak a kisszállási uradalom gulyájának őrzői laktak. A területet később eladták, a jobb részeket jánoshal- miak vásárolták meg. A telepesek zöme azonban Horgosról, Bácsalmásról és Mélykútról költözött ide, de még csángók is jöttek, Bukovinából. Az 1906-os telepítéstől kezdve 1952-ig a község mai területén egymástól messze, rendszertelenül épültek a tanyák. Kélesen kialakulóban volt egy zártabb település, ennek közelében képzelték el a tanyaközpontot, éránkban ezért építettek ide templomot és a plébániát. 1951-ben megépült a tanácsháza, majd a település 1952-ben elszakadt Jánoshalmától. A három nagy határrész, a korábban a kalocsai érsekséghez tartozó Kéles, a gyümölcs- és a szőlőtermesztés miatt aránylag sűrűn lakott Kecskés a Kisráta kisrészé- vel, és Felsőterézhalom, Kéleshalom néven önálló községgé szerveződött. A község belterületének központja igen lassan, az 1960-as évektől kezdett fejlődni, azonban még ma is többen laknak tanyákon, mint bent a faluban. 1974- től az iskola körzetesítés hatására a felső tagozatos diákoknak Já- noshalmára kell járni iskolába. ■ A tanítónő Hornyák Adrienn, tanítónő:- 1992-ben kerültem először a községbe, akkoriban képesítés nélkül tanítottam az 1-4 osztályt. A bajai tanítóképző német idegennyelv tanítói szakának elvégzése után tértem vissza. Nagyon szeretek itt dolgozni és szeretnék itt maradni, ameddig csak lehet. Jó légkörben, családias hangulatban folyik a munka. A gyerekekkel és szüleikkel már az óvodában megismerkedünk. A tantestületben ketten vagyunk, és nagyon jól tudunk együtt dolgozni. A tanításhoz minden eszköz a rendelkezésünkre áll. Igaz ennek érdekében sokat pályázunk. Legutóbb táborozásra nyertünk pénzt. Igyekszünk tanulóinknak sokféle lehetőséget kínálni kirándulásokkal, szakkörökkel is. Egy-egy verseny igazi népünnepély a község lakói számára, melynek végén közösen fogyasztják el a bogrács- ban főtt pörkölteket.________ ■ A vezető erdész Rostás Róbert 1981-ben került ide, s azóta kezeli a község határában lévő állami erdőket, a Kefag Rt. alkalmazottjaként. A kerületvezető erdészdinasztia tagjaként választotta a hivatását, de már a harmadik generáció is követi a pályán. - A település mindig sok munkást adott az erdőgazdaságnak, mivel az erdősültség itt jóval magasabb, mint az országos átlag, eléri az ötven százalékot. Az utóbbi években egyre szaporodott a magánerdő telepítése, mivel alacsony aranykorona értékűek az itteni földek. Magam és kollégáim évente 40-50 hektárnyi erdő telepítéséhez adunk mindenféle szakmai segítséget. A telepítéssel, az erdőműveléssel és végül a kitermeléssel hosz- szú. távon tudunk munkalehetőséget biztosítani az itt élő embereknek - vallja az erdész, aki a község alpolgármesteri tisztét is betölti. ■