Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-27 / 148. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH A község címerében a kék pajzs­főben egy aranyló nap látható. Az alatta lévő fehér mezőben három arany halom, tetején egy- egy zöld borókával. A halmok és a boróka a kéleshalmi táj jellegé­re, a rozsszál pedig a község te­rületén korábban termelt gabo­nára utal. • A kevésbé hasznosítható futó­homokot később tervszerű er­dősítéssel kötötték meg, így napjainkban is mintegy 3 ezer hektár erdő övezi a község köz­pontját, és 200 hektár szőlő ül­tetvény. A község külterületén, keleti irányba, mintegy 174 hek­tár összefüggő homokbuckás te­rületen található az úgynevezett ősborókás. • A község területén az első pos­takirendeltség 1940-ben kezdte meg működését. 1942-ben kezdték kiépíteni a telefonháló­zatot, egy nyilvános tanyasi ál­lomással. A XX. század első felében, amikor telepesek kezdték be­népesíteni a jelenlegi község határát, a homokos buckákat itt-ott gyér erdő borította. Eze­ket a telepesek kipusztították, pótlásukról nem gondoskod­tak, a szél szabadon garázdál­kodhatott. A föld futóhomokká vált. A telepesek egy részének nem volt „visszaút”, kénytele­nek voltak itt maradni, s tucat­számra épültek a földbe vájt putrik, majd a szoba konyhás házak. Másik részük, kis sze­génységüket hátrahagyva, az éjszaka leple alatt visszaszök- döstek származási helyükre, észrevétlenül menekültek el, „elillantak” Ezért is hívják ezt a területet ma is népiesen mancsnak. A község képviselő-testülete: Horváth Pongrác, Rostás Róbert alpolgármester, Péter Szabó Lajosné polgármester, Pörzsölt Istvánná, Rada Józsefné, Somo­gyi Miklós. Jegyző: Bodroginé dr. Mikó Zsuzsanna. ■ Családias légkörben élnek Kéleshalom, tavaly ünnepelte alapításának öt­venedik évfordulóját. Az itt élő emberek sok hátránnyal küzdöttek meg ebben a szép környe­zetű, rendezett, kis zsáktelepülésen, megmara­dásuk, boldogulásuk érdekében. A 6160 hektá­ros közigazgatási területű falut 2003 nyarán hatszázan sem lakták. A község belterületén be­lül százharminc ingatlant tartanak nyilván, míg a külterületeken több mint háromszázat.- Péter Szabó Lajosné 1990 óta, immár negyedik ciklusban polgármestere a településnek, s arra kér­jük vázolja, hogy mi jellemezte ezt az időszakot?- A rendszerváltás idején településünk infrast­ruktúrája igen hiányos volt. A belterületi villany- hálózaton és a vezetékes vízen kívül más nem volt. Ezért nagy feladat hárult a község első kép­viselő-testületére. Legelőször is a kedvező lehető­ségeket kihasználva 1992-ben a fölgázvezeték- hálózat kiépítése valósult meg a megyei önkor­mányzat támogatásával, mert mi nem tudtuk vol­na vállalni azt, az akkor 14 millió forintos költsé­get, mely a mélykúti gázfogadó-állomáshoz törté­nő csatlakozáshoz szükséges lett volna. A kilenc­venes években testnevelőtermet építettünk az ál­talános iskolánkhoz. Elindítottuk a tanyavillamo­sítási programunkat, melynek keretében a koráb­biakat felújítottuk és új hálózatot is építettünk. Ennek köszönhetően mintegy ötven család jutott a minden igényt kielégítő villanyáramhoz. Az el­múlt évek során községünk minden utcája szi­lárd burkolatot kapott. Megépítettük víztisztítót. • Akkor még úgy vásároltuk a lakosság részére az ivóvizet a Kunvin Borászati Kft-től, ennek meg­szüntetése érdekében két mélyfúrású kutat fúra- tott az önkormányzat. A közelmúltban egy, az uniós szabványokat is kielégítő új játszóteret alakítottunk ki a község belterületén lévő parkban, az itt lakó gyermekek nagy örömére. Néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújítottuk a művelődési házunkat, kulturált és esztétikus környezetet biztosítva az itt folyó élet­nek. A legfrissebb talán, hogy pályázati pénzek felhasználásával 42 millió forintos beruházás ke­retében, három ütemben, teljesen felújítottuk Kéles-Kecskés és Kisráta villamos hálózatát, vala­mint korszerűsítettük a község belterületének közvilágítását is. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A MA KÉLESHALOMHOZ 1910 1930 1952 I960 2003 Forrás: kéleshalmi önkormányzat- Ehhez a község költségvetéséből bizony jóko­ra összegre volt szükség, vagy miből tudták mind­ezeket megvalósítani?- Községünkben a beruházások, infrastruktú­ra fejlesztések a képviselő-testület támogatásá­val valósultak meg, pályázatok segítségével. A pályázati pénzekhez szükséges önerőt az elmúlt év kivételével úgy tudtuk biztosítani, hogy nem kellett hitelt felvenni. A villamoshálózat korsze­rűsítése viszont már elodázhatatlan volt és bi­zony jókora önerőt kívánt, amit csak hitel felvé­telével tudtunk megoldani. PÉTER SZABÓ LAJOSNÉ 1939-ben született Jánoshalmán. A halasi mezőgazdasági techni­kumban szerzett technikusi okle­velet. 1956 tavasza óta dolgozik a közigazgatásban, pályáját a kéles­halmi községi tanácsnál kezdte. 1977-ben, a közigazgatás átszervezése miatt Já­noshalmára került a nagyközségi közös tanács­hoz, szociálpolitikai főelőadói beosztásba. 1989-ben visszakerül Kéleshalomra a tanács ki- rendeltség-vezetőjeként. 1990-től Kéleshalom község polgármestere. Egy fiú édesanyja, és há­rom unokájának boldog nagymamája.- A községben sok gyermek, fiatal van. Ismert, hogy korábban jelentősen megcsappant Kélesha­lom lakóinak száma. Folytatódik-e a lakosság csökkenése?- Napjainkban nem csökken településünk la­kóinak száma, hatszáz fő körül stagnál.- Minek köszönhető ez?- Azoknak a munkalehetőségeknek, melyet a Kéleshús Kft., a Kefag Rt., a Kunvin Kft., a Halmi Gazdász Kft. és a leszázalékolt embereket foglal­koztató Humán Kft. biztosít. Utóbbira külön is büszke vagyok, hiszen ide még Jánoshalmáról is járnak dolgozni. A népesség megtartásához hoz­zájárul a községünkben működő alsó tagozatos iskola és óvoda, melyet a legvégsőkig igyekszünk megtartani. Sok fiatal marad ugyanis a települé­sen, s aránylag magas a születések száma. Az év első felében már öt kisbaba született Kéleshal- mán.- A községben szinte úgy élnek az emberek, mintha egy nagycsaládba tartoznának. Az idelá­togató számára különös varázsa van ennek a hangulatnak. Mi a titka ennek?- Sok közös programot szervezünk a község la­kói számára. Például minden évben egy lovas ko­csis majálist Kunfehértóra, 10-12 kocsi az egész fa­lu lakossága részére. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi munkából kikapcsolódva jól érezzék magukat az emberek. Ennek érdekében még szá­mos lehetőség kínálkozik a vadászbáltól az Ódor- tanyán nyaranta immár hagyományossá váló ka­kas-főzőversenyig, melyre rendre külföldről is ér­keznek vendégek, Hollandiából és Svédországból. Hagyományteremtéssel az önkormányzat szerve­zésében új nyári rendezvényt szeretnénk útjára indítani július 19-én, „Együk meg, amit főztünk!” címmel. A belterületi parkban mindenki azt főz, amit akar, a rendezvény lényege az együttlét. Az iskolásaink számára nyaranta táborozási lehető­séget biztosítunk itt helyben. A téli rendezvénye­ink sorából kiemelkedik a művelődési házban rendezett idősek karácsonya, és farsangi bál.- Milyen távolabbi céljaik vannak?- Szeretnénk megtartani azokat az eredmé­nyeket, melyeket elértünk az elmúlt években. Szeretnénk tovább fokozni az itt lakók komfort- érzetét. Az idén szeretnénk felújítani a postahi­vatalnak és orvosi rendelőnek is helyt adó pol­gármesteri hivatal épületét, mely a megépítése óta eltelt ötven év alatt rászolgált erre. A helyi la­kók és az idelátogatók érdekében is szeretnénk javítani a rádiótelefonos összeköttetést a telepü­lésünkről. Ennek érdekében folytatott tárgyalá­son a legnagyobbnak tartott rádiótelefon-társaság ígért egy új átjátszót községünk közelébe. ■ FOGATOSOK VERSENGENEK. Kéleshalmán négy éve rendeznek fogathajtó versenyeket, a helyi ön- kormányzat és a Mélykúti Lovas Egyesület közös szervezésében. Harmadik éve - az önkormányzat kü- löndíján kívül -, a Felső-Bácska Kupáért is küzdenek a fogatosok. A legutóbbi versenyre - a megszigorí­tott szabályok ellenére is - négy kéleshalmi fogat is nevezett. Ott volt az indulók között a felvételünkön elől látható Sziráczkiné Tóth Julianna, aki legelőször még gumis kocsival kezdett versenyezni. A verse­nyek évek óta változatlan népszerűségnek örvendnek. A megye távolabbi településeiről is érkeznek fo- gathajtók és nézők egyaránt.____________________________________________________________■ A falugondnok Huszár Jó­zsef, falu­gondnok: Tősgyökeres kéleshalmi va­gyok, születé­sem óta itt élek és dolgo­zom. Virág­kertészettel és kötészettel tizennyolc évig fog­lalkoztam főállásban, három éve pedig a falugondnoki teendők ellátása mellett. A falugondnoki tevékenység sokat jelent, különösen az ilyen jellegű településeken, tanyákon szétszórtan, egyedül élő embe­rek számára, mert könnyebben jutnak el orvoshoz akár János­halmára, akár Kiskunhalasra. Ezen kívül a falugondnokra vár gyógyszerek kiváltása, bevásár­lás az idősek részére, igény sze­rint az iskolás és óvodás gyer­mekek szállítása kirándulásra, úszótanfolyamra, és a polgár- mesteri hivataltól kapott felada­tok. Nagy kihívást jelent viszont számomra az emberek elvárása. Azon vagyok, hogy az eddigi, vagy még jobb színvonalon elé- gítsem ki a lakosság igényét. ■ Fogadnák a turistákat Kéleshalom mezőgazdaság tekin­tetében igen hátrányos helyzetű település, viszont a település közelében lévő ősborókás vonzó­vá teheti a falut a turisták előtt. A község vezetése az itteni em­berekkel karöltve éppen ezért a vendégfogadás lehetőségeit igyekszik megteremteni. Sok csa­lád szép hintókat és lovakat vásá­rolt, megteremtve ezzel a lovas turizmus alapjait. Már eddig is sokan - még a vidékről idelátoga­tók is -, éltek ezzel a lehetőséggel és lovas fogaton rándultak át Kunfehértóra strandolni. Közel vannak a hajósi pincék is, ahova szintén szép élményt jelenthet egy kocsikázás keresztül az erdő­kön és a háborífatlan homokbuc­kás tájon. Mindkét úti cél tíz kilo­méteren belül elérhető.- Az ideérkező, s több időt el­öltem szándékozó vendégek fo­gadása, elszállásolása érdekében vásároltuk meg néhány éve a hosszú ideje üresen álló plébánia épületet. Célunk, hogy itt egy fo­gadóházat alakítsunk ki. A tervek elkészültek, s mivel az önkor­mányzatunk ezt a beruházást sa­ját erejéből nem tudja megvalósí­tani, így pályázni szeretnénk en­nek érdekében - nyilatkozta az elképzelésekről Péter Szabó Lajosné polgármester. ________■ A KATOLIKUS TEMPLOM. A község temploma 1938-ban épült, tornyát 2000-ben újították fel. Patrónusa Szent István, s minden év­ben augusztus 20-án van a templom búcsúja. Napjainkban a papi szolgálatot a jánoshalmi papok látják el. Hetente egy alkalommal, va- sárnap van szentmise._______________________________________p A település krónikája Kéleshalom külterületén külön­féle avar- és török-kori leletek ke­rültek elő, jelezve, hogy itt már akkor is lakhattak emberek. Erre területnevek is utalnak. Külös - Kéles neve már az 1534-es kalo­csai érseki dézsmalaj síromban is szerepel. A község jelenlegi belterüle­tének helyén 1906 előtt csak a kisszállási uradalom gulyájának őrzői laktak. A területet később eladták, a jobb részeket jánoshal- miak vásárolták meg. A telepesek zöme azonban Horgosról, Bács­almásról és Mélykútról költözött ide, de még csángók is jöttek, Bu­kovinából. Az 1906-os telepítéstől kezdve 1952-ig a község mai területén egymástól messze, rendszertele­nül épültek a tanyák. Kélesen ki­alakulóban volt egy zártabb tele­pülés, ennek közelében képzel­ték el a tanyaközpontot, éránk­ban ezért építettek ide templo­mot és a plébániát. 1951-ben megépült a tanács­háza, majd a település 1952-ben elszakadt Jánoshalmától. A há­rom nagy határrész, a korábban a kalocsai érsekséghez tartozó Kéles, a gyümölcs- és a szőlőter­mesztés miatt aránylag sűrűn la­kott Kecskés a Kisráta kisrészé- vel, és Felsőterézhalom, Kélesha­lom néven önálló községgé szer­veződött. A község belterületének köz­pontja igen lassan, az 1960-as évektől kezdett fejlődni, azonban még ma is többen laknak tanyá­kon, mint bent a faluban. 1974- től az iskola körzetesítés hatására a felső tagozatos diákoknak Já- noshalmára kell járni iskolába. ■ A tanítónő Hornyák Adri­enn, tanítónő:- 1992-ben ke­rültem elő­ször a község­be, akkoriban képesítés nél­kül tanítottam az 1-4 osz­tályt. A bajai tanítóképző német idegennyelv tanítói szakának elvégzése után tértem vissza. Nagyon szeretek itt dolgozni és szeretnék itt ma­radni, ameddig csak lehet. Jó légkörben, családias hangulat­ban folyik a munka. A gyerekek­kel és szüleikkel már az óvodá­ban megismerkedünk. A tantes­tületben ketten vagyunk, és na­gyon jól tudunk együtt dolgoz­ni. A tanításhoz minden eszköz a rendelkezésünkre áll. Igaz en­nek érdekében sokat pályá­zunk. Legutóbb táborozásra nyertünk pénzt. Igyekszünk ta­nulóinknak sokféle lehetőséget kínálni kirándulásokkal, szak­körökkel is. Egy-egy verseny igazi népünnepély a község la­kói számára, melynek végén kö­zösen fogyasztják el a bogrács- ban főtt pörkölteket.________ ■ A vezető erdész Rostás Róbert 1981-ben ke­rült ide, s az­óta kezeli a község hatá­rában lévő ál­lami erdőket, a Kefag Rt. al­kalmazottja­ként. A kerü­letvezető erdészdinasztia tagja­ként választotta a hivatását, de már a harmadik generáció is követi a pályán. - A település mindig sok munkást adott az erdőgazdaságnak, mivel az er­dősültség itt jóval magasabb, mint az országos átlag, eléri az ötven százalékot. Az utóbbi években egyre szaporodott a magánerdő telepítése, mivel alacsony aranykorona értékűek az itteni földek. Magam és kol­légáim évente 40-50 hektárnyi erdő telepítéséhez adunk min­denféle szakmai segítséget. A telepítéssel, az erdőműveléssel és végül a kitermeléssel hosz- szú. távon tudunk munkalehe­tőséget biztosítani az itt élő em­bereknek - vallja az erdész, aki a község alpolgármesteri tisztét is betölti. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents