Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-27 / 148. szám
PETŐFI NÉP E ALMANAC H Úszód Úszód a Duna bal partján, a kalocsai Sárköz északnyugati peremén, Kalocsától tíz-, Duna- patajtól tizenöt kilométerre fekszik. A Duna túloldalán található a paksi atomerőmű, amely a községtől légvonalban körülbelül másfél tólométerre fekszik, vagyis közelebb, mint Paks. • A község nevét a fennmaradt írásos emlékek 1318-ban említették először. Nevének alapja valószínűleg az úszó, úsztató főnév lehet, határát ugyanis gyakran pusztították árvizek. A török megszállás alatt a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjébe tartozott. • Ferdinánd király 1559. február 3-án élethosszig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken is. • A mai lakosság ősei 1620 körül népesítették be Uszódot. Mivel a betelepülők zöme a református vallást gyakorolta, s kevesebb ünnepnapot tartottak, mint a katolikusok, a török adószedők szívesebben látták őket a birtokokon. A református egyház- község dokumentumai szerint az 1620 körüli újratelepüléskor Uszódot benépesítő lakosság „egésze” protestáns volt. Azért telepedtek le, mert felvidéki falujukat el kellett hagyniuk, mivel a katolikus felekezeten levő Habsburgok miatt nem gyakorolhatták protestáns hitvallásuk szerinti hitüket. • A török elleni felszabadító háború után Úszód a kalocsai érsek birtokába került, majd a király 1832. július 5-én és augusztus 25-én kelt rendelete értelmében a kalocsai káptalan „dotatiojára” elkülönítették. Református egyháza már 1659-ben létezett, templomát 1790-ben építették. A római katolikusok száma a XIX. században kezdett nagyobb mértékben emelkedni. Római katolikus plébániáját 1870-ben szervezték, Régiszi Szent Ferenc tiszteletére ebben az évben szentelték fel templomukat, melynek festése 1940- 41-ben történt. Református templomát 1901-ben újjáépítették. A második világháború előtt a reformátusok kettő, a katolikusok egy iskolát tartottak fenn. Jelenleg a település kétharmada református, egyharma- da katolikus. A XX. század elején a zöldség-, fűszer- és gyógynövények termesztése vált általánossá. Az uszódi határ legfontosabb kultúrnövénye a majoránna volt, emellett jelentős mennyiségben termeltek csíráztatott burgonyát, salátát, vöröshagymát, fokhagymát, sárgarépát és petrezselymet. A zöldségféléket bárkával vitték a pesti és mohácsi piacokra. Pécsváradra és Soltvadkertre szekerekkel hordták a burgonyát, a fűszerpaprikát pedig bátyai és szegedi kereskedők vásárolták fel. A Dunában bányászott sódert dereglyéken szállították a Sión felfelé, illetve Paksra. • Képviselő-testület: Bazsó László, Deák László, Halász László (alpolgármester), Lukács József, Marosvölgyi László, Moravecz Zoltán, Südi István. ■ Átgondolt jövőkép Bedi Gyula polgármester szerint a település jövője szempontjából meghatározó lehet, sikerül-e életre kelteni és hasznosítani a részben uszódi tulajdonban lévő egykori szovjet repülőteret. Az önkormányzat alacsony iparűzési adóval, átgondolt jövőképpel vágott neki a harmadik évezrednek.- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?- A magyar állam döntése alapján a volt szovjet ingatlanok a közigazgatásilag illetékes önkormányzatok - Kalocsa, Foktő és Úszód - tulajdonába kerültek. Az uszódi önkormányzat ipartelepítési és foglalkoztatáspolitikai célra körülbelül 144 hektáros darabot kapott. Meglátásom szerint ez a legkomolyabb kiugrási lehetőség, hiszen kitűnő logisztikai központot lehetne ezen a területen kialakítani. Tudtommal a megyében ez a második legnagyobb szilárdpályás repülőtér a kecskeméti után: kifutópályája 2400 méter hosszú és mintegy 60 méter széles. Bízom benne, hogy a rendelkezésünkre álló vízi, légi és közúti szállítási lehetőséggel belátható időn belül befektetőket találunk. Nem ülünk karba tett kézzel, Foktővel karöltve uniós pályázatot nyújtunk be a reptér és a településen lévő kikötő hasznosítására.- Milyen beruházások valósultak meg az elmúlt években?- Négy évnyi tervezés és építés után elkészült az iskola új tornaterme, így gyerekeink már nem érzik úgy, hogy lépés- hátrányban lennének városi társaikkal szemben. A Duna- menti települések az elmúlt években egymást inspirálva egyre többet költöttek környezetük szépítésére, virágosítására. Ugyancsak örömmel számolhatok be arról, hogy folyamatban van az óvoda építése. Az uszódi képviselő-testület azt követően döntött egy új, kétcsoportos óvoda építése mellett, hogy kiderült: a régi, elavult épület nem újítható fel gazdaságosan. Az alapkövet 2002. március 9-én tettük le, a létesítmény jelenleg szerkezetkész állapotban van. Noha anyagi lehetőségeink megleBEDI GYULA 1963-ban született Budapesten. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1981-ben. A Budapes- ti Műszaki Egyetem gépészmérnö- ?Nip[ ki karán szerzett diplomát 1986 ban. Fejlesztőmérnökként, részlegvezető-főmérnökként, majd a kalocsai rendőrségen dolgozott vizsgálótisztként. 2003-ban épületgépész szakmérnöki diplomát szerzett a pécsi egyetemen. 1994-től Úszód polgármestere. hetősen szűkösek, igyekszünk kiemelt figyelmet fordítani a település szépítésére és környezetünk megóvására. Ennek érdekében több tucat virágládát helyeztünk ki a közterületeinkre, folyamatosan virágosítunk. Örömmel számolhatok be arról, hogy sok más térségi települést megelőzve több mint húsz mozgáskorlátozott számára biztosítottunk munkalehetőséget a művelődési ház előterében. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, az egyesületekkel és a két történelmi egyházzal. Több mint tíz éve működik településünkön a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi csoport, s ugyancsak meghatározó az Uszódi Sport Egyesület tevékenysége. Úszód Község Ifjúságáért és Kultúrájáért Alapítvány a község népművészeti, népi és kulturális hagyományainak fejlesztését, az óvodai és iskolai sport segítését tűzte ki célul. Sikeres tele- ház pályázatának köszönhetően egy éve az ön- kormányzat segítségével megkezdte működését az Ifjúsági Klubban a teleház. Az Iskolánk Tornaterméért Alapítványt nem szüntettük meg, hanem különböző rendezvények támogatására, sportszerek pótlására, az épület állagának javítására használjuk. A LÉLEKSZÁM ALAKULÁSA 2000-ben: 1164 2001-ben: 1154 2002-ben: 1146 A 2002-ES ÉV SZÁMOKBAN: Születtek: 5 Elhunytak: 20 Házasságkötések száma: 3 Beköltözés: 10 Elköltözés: 9 A védőnő Vimpek Istvánná a szomszédos Foktőről érkezett. Családjával együtt egyelőre szolgálati lakásban él, rövidesen azonban elkészül az uszódi házuk. Tizenhárom esztendővel ezelőtt szerzett diplomát a szegedi orvostudományi egyetem védőnő-képző szakán, s 1994 januárjában került Úszódra. - Ragaszkodom Úszódhoz, szeretek itt élni. Több mint kétszáz gyerek ellátásáért vagyok felelős, folyamatosan figyelemmel kísérem fejlődésüket a születéstől egészen 16 éves korukig. Az elmúlt közel egy évtizedben nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a szülőkkel és a gyerekekkel, m Ha van posta, van jövő is Májustól kívül-beiül megújult, esztétikus és kibővült postahivatal várja az ügyfeleket. Nem volt könnyű, de megérte - állítja a hivatal talpraesett vezetője, Kasi Csabáné, akinek sikerült kijárnia, hogy központi pénzből újítsák fel és bővítsék a posta épületét. Mindehhez persze a polgármester biztatására, segítségére és közbenjárására is szükség volt. Pedig eleinte még arról szóltak a hírek, hogy az igazgatóság sem bővítésről, sem felújításról, de még korszerűsítésről sem akar hallani, ehelyett az épületben lévő szolgálati lakás bérbeadását tervezi. Kasi Csabáné azonban a sarkára állt, s kijelentette: ő márpedig nem hagyja annyiban a dolgot. Hosszas utánajárás és győzködés után végül elérte, hogy az eredetileg mindössze egyetlen helyiségből álló hivatal 65 négyzetméteresre bővült, így kulturáltabbá váltak a munkakörülmények, az ügyfelek pedig egy külön erre a célra szolgáló, az ügyféltértől leválasztott helyen, diszkréten intézhetik pénzügyeiket. Világhírű óriásgyertya A világ eddig ismert legnagyobb gyertyáját Úszódon hitelesítették 2002. november 1- én. A 208 centiméter magas és 73 centiméter kerületű, hatka- nócos gyertyát Fejes József keceli gyertyaöntő készítette. Hagyomány, hogy a főtéren ösz- szesereglett uszódiak jelenlétében minden év november elsején este nyolckor gyertyát gyújtanak az ősök és az elhunytak emlékére. A bensőséges hangulatú megemlékezéshez azonban nem akármilyen gyertyát használnak. Méreteit tekintve alighanem ez a világ legnagyobb gyertyája, melynek története 2000-re nyúlik vissza. Az uszódi önkormányzat egy nagyméretű, amolyan „mindenki gyertyájával” szerette volna felejthetetlenné tenni. Hosz- szas keresés után találtak rá Fejes József keceli gyertyaöntő mesterre, aki első ízben - 2000 novemberében - Bedi Gyula polgármester felkérésére egy 150 centiméter magas gyertyát készített. Sokan már akkor azt rebesgették, hogy az országban ez a legnagyobb. Nem sokkal később kiderült, hogy az uszódi monstrumnak idehaza nincs párja, sőt jó eséllyel pályázik a világ legnagyobb gyertyája megtisztelő címért is. Legutóbb, 2002. november 1-én már a Guiness World Records hazai képviselőjének jelenlétében lobbant lángra a 208 centiméter magas és 73 centiméter kerületű gyertya mind a hat kanóca, s égett több mint huszonnégy órán át. A regisztrációt Sebestyén István, a rekordkísérletek hitelesítésére szakosodott hazai Hotelinfo Kft. ügyvezetője végezte. ■ Fejes József mester a saját szemével is megbizonyosodott az adatokról.__________■ A lelkipásztor A posta vezetője P. Szabó Barnabás református lelkész Sopronban született, Pápán nőtt fel, 1996-tól Ordason élt, majd 1999-ben Úszódra került. Tizennyolc évesen döntötte el, hogy Istennek szenteli életét. - Rádöbbentem, milyen sokat tett értünk Isten, amikor elküldte közénk egyszülött fiát, s meghalt értünk a kereszten. Megkérdeztem magamtól, mit tudok adni cserébe? Úgy gondoltam, ez érdemes arra, hogy közelebbi kapcsolatot teremtsek Istennel, ezért beiratkoztam a teológiára. Hálát adok Istennek, amiért érdemesnek tartott arra, hogy szolgáljam az embereket, s ellássam ezt a hivatást. ■ Mozgalmas heteket, hónapokat élt át Kasi Csaba Fe- rencné Her- czeg Mária, aki 16 éve látja el a helyi posta vezetését. A hivatal felújításának ideje alatt se éjjele, se nappala nem volt. Mindig azt kutatta, azt fürkészte, mit lehetne még dolgozni, hogyan haladhatna még jobban a munka. A posta azelőtt is amolyan közösségi találkozóhelyként funkcionált, hát még a felújítás óta! Rég nem látott ismerősök futnak össze a hivatalban, s ha már összetalálkoztak, megbeszélik problémáikat, közös gondjaikat. Nem csoda hát, hogy az ügyfelek örömmel térnek be a hivatal- ba, s elégedetten távoznak. ■
