Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-07 / 132. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Zene, tánc Tízéves hagyománya van Dusnokon a Rác Pünkösdnek, amely ma már a település kulturális életének szerves részét képezi. A kétnapos ünnep elmaradhatatlan kelléke a dusnoki halászlé, valamint a királyleányka és a kékfrankos bor. A nemzetiségi hagyományok ápolására 1993-ban életre hívott Rác Pünkösd kulturális és szórakoztató rendezvénynek az öthektáros Barai Szabadidőpark ad otthont. A szervezők már a kezdetektől kényesen ügyeltek arra, hogy árusok, bazárosok ne jelenhessenek meg a helyszínen. Az és nótaszó énekes, zenés, táncos mulatság hangulatát emeli a kiváló minőségű, bográcsban főtt igazi dusnoki halászlé, a nemzetiségi ételek sokasága és a kitűnő helyi királyleányka és kékfrankos borok. Ilyenkor kerül sor a helyi borverseny aranyérmes nedűinek ünnepélyes díjátadására, s ugyancsak a program elengedhetetlen részét képezi a máglyarakás, melyet szürkületkor gyújtanak meg.. Ennek fényénél kellemes dallamok csendülnek fel, s a dusnoki asszonyok éneke is felhangzik. Az egész napos programban borkóstolás, játszóház, kulturális és képzőművészeti kiállítások, hagyományőrző műsor, táncművészeti bemutató, táncház várja a szórakozni vágyó közönséget. Ugyancsak az ünnep velejárója az esti pünkösdi király és királynő választás, melyet a hajnalig tartó Barabál követ. A színes, változatos programok minden évben több ezer embernek nyújtanak felejthetetlen élményt. Ilyenkor hazalátogatnak a Dusnokról elszármazott rokonok, ismerősök, hiszen az ünnep kitűnő alkalmat szolgáltat a baráti összejövetelekhez, jóízű beszélgetésekhez. Délszláv dallamok Dusnok Jövőre ünnepli megalakulásának tizéves évfordulóját a dusnoki Racke Zice együttes. A délszláv népzenét játszó tam- burazenekar műsorán a határon túli szerb, macedón és horvát dallamok mellett a megyénkben élő bunyevácok, a Baranyában élő sokacok, és a Dráva menti horvátok népzenéje egyaránt megtalálható. Repertoárjuk sokszínűségére jellemző, hogy a magyar és a cigány népzene mellett a könnyűzenei feldolgozásoktól sem idegenkednek. Az együttes a dusnoki Remenica Táncegyüttes, a csikériai Rokoko együttes, a medinai Serenac Táncegyüttes és a bátyai Vodenica Hagyományőrző Együttes állandó kísérő zenekara. Az együttes tagjai: Kovács Gergely (prímatambura, ének), Szabadszállási Tibor (basszprím- tambura, ének), Balázs Miklós (brácsatambura), Vujkov Miklós (harmonika, ének). Zenéjükre a pergő, pattogó dallamok éppúgy jellemzőek, mint a ringató, lágy melódiák. ■ TÁBORTŰZ. Hagyomány, hogy a dusnoki Rác Pünkösdön sötétedéskor tábortüzet gyújtanak, melynek fényénél baráti társaságok, ro- konok, ismerősök beszélgetnek késő estig._____________________■ Új fejlődési pályán mozognak Dusnok sok tekintetben példaértékű lehet más települések számára. Nem csak a rendezett közterek, gondozott parkok miatt, hanem azért a szemléletért is, amely a község lakóit jellemzi. Palotai Péter polgármester úgy véli, a tisztaság, a szép környezet iránti igény meghonosodása már egy új generáció szemléletét vetíti előre.- Sem azelőtt, sem a választási időszakban nem titkoltam, hogy meglátásom szerint a vállalkozások megerősítése a falufejlesztés alapja. Ez persze korántsem olyan egyszerű feladat, Dusnokon ugyanis nincsenek nagy volumenű ipari vállalkozások, mindössze egy varroda és több kisebb, családi jellegű vállalkozás működik. Megvan viszont az igény egy iparterület kialakítására, s ezt az elképzelést az önkormányzat is támogatja. Mivel a vállalkozások zöme még mindig a mezőgazdaságból él, a jövőben megpróbálunk odafigyelni ezek megerősítésére és támogatására. A vállalkozóban nem a helyi adófizetőt látjuk, hanem egy olyan partnert, akire támaszkodva közösen alakíthatjuk jövőnket. Ennek szellemében döntöttünk a két százalékra megemelt helyi adó egy százalékának visszaforgatásáról. Ez röviden annyit tesz, hogy egy százalékot a vállalkozók előtti közterület rendben tartására fordítjuk.- Milyen hosszú távú terveik vannak?- Az imént említett mező- gazdasági vállalkozások fejlődésének elősegítését egy szé- rűskert-rendszer megépítésével szeretnénk előmozdítani. Ehhez persze sok pénz és még több idő kell, éppen ezért hosszú távra tervezünk. A képviselő-testületi üléseken meghatároztuk az ezzel kapcsolatos teendőket, s ennek függvényében igyekszünk kihasználni a különböző pályázati lehetőségeket. Elkelne például egy új sport- csarnok, hiszen az 1965-ben épült tornaterem semmilyen szempontból nem felel meg az igényeknek. Meggyőződésem, hogy ha megjelenik egy erre vonatkozó pályázati kiírás, a helyi vállalkozók azonnal felsorakoznak mögénk, hiszen mindannyiunk érdekét szolgáló elképzelésről van szó. Az idősekről való gondoskodásunkat jelzi, hogy készítettünk egy felmérést, lenne-e igény nyugdíjas otthonra. A visszajelzésekből egyértelműen kitűnt, hogy sokan támogatják az elképzelést, így az önkormányzat vizsgálja enPALOTAIPÉTER 1957-ben született Dusnokon. 1983-ban a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát. 1975-2000-ig a dusnoki mezőgazdasági szövetkezetben dolgozott bérszámfejtőtől-főköny- velőig beosztásokban. 1990-1994-ig Dusnok társadalmi megbízatású polgármestere, 1998-ig alpolgármester. 2000-2002-ig Érsekcsanádon főkönyvelő. 2002 októberétől polgármester. Nős, egy lánya és egy fia van. nek kivitelezhetőségét. A középtávú célok között egy Dusnokot elkerülő út megépítése is szerepel, amit többek között a megnövekedett mezőgazda- sági átmenő forgalom is indokol. Szeretnénk folytatni a Vajas-part rendbe tételét, sőt egy fürdőhely kialakítása is szóba került.- Sokan irigykednek Dusnokra, legyen szó akár a környezetvédelemről, akár a közterek karbantartásáról, vagy a most épülő Duna- hídról...- Hiszem és vallom, hogy csak közös összefogással és akarattal tudunk egyről a kettőre jutni, legyen szó akár a környezetvédelemről, akár saját lakókörnyezetünk megóvásáról, tisztán tartásáról. Már a rendszerváltás utáni legelső ciklusban is ingyen adtunk fűmagot azoknak, akik vállalták a parkosítást. Az önkormányzat is igyekezett jó példával elöl járni: rendbe tettük az elhanyagolt területeket, parkosítottunk, fákat ültettünk. A Vajas-part rehabilitációs munkálatainál a vízügy volt a segítségünkre. Eleinte meglehetősen nagy lakossági ellenállásba ütközött az az elképzelésünk, hogy a lekerített part menti részeket átjárhatóvá tegyük, vagyis visszaadjuk a Vajasnak az elvett területeket. Idővel a dusnokiak megértették, hogy ez nem csak az ön- kormányzat, hanem mindenki érdeke. Habár sok pénzbe kerül, eltökéltük, hogy a környezetszépítő munkát a jövőben is folytatjuk. A Duna-híddal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy - a közlekedési előnyöket leszámítva - rövid távon nem jár majd számunkra kézzel fogható előnynyel. Örülünk neki, de ez az öröm akkor lenne teljes, ha az 51-est is felújítanák, illetve megépülne az összekötő út a híd és az 54-es között. ■ A 2002-ES ÉV SZÁMOKBAN: születtek: 31 meghaltak;. 42 házasságkötések: 16 beköltöztek: 34 elköltöztek: 51 ____ A HÉPESSÉB ALAKULÁSA: 2000: 3512 2001: 3502 2002: 3457 Dusnok Dusnok a Sárköz egyik Vajas menti települése, félúton Baja és Kalocsa között, a Dunától öt küo- méterre. A község nevezetes és jellegzetes vízfolyása a Vajas, ami a horgászni, evezni és pihenni vágyóknak nyújt felüdülést. A horvát és rác nemzetiségű település gazdasági életét évtizedek óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. • A lakosság elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik. Közigazgatási területén található a lenesi erdő és vadászház, melyet hazai és külföldi vadászok előszeretettel keresnek fel. • Dusnok nevét III. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először. A XVII. század utolsó harmadában dalmáciai és boszniai katolikus rácok telepedtek meg a faluban. A lakók száma az 1720-as évek után kezdett rohamosan emelkedni, a község fejlődése az 1980-as évektől vált dinamikussá. A község központjában található templomot Pa- tachich Gábor kalocsai érsek emeltette 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. • Az évszázadok során több természeti csapás érte Dusnokot. Az 1956-os jeges árvízkor a lakosságot Kalocsára telepítették. Ugyancsak emlékezetes az 1981- es jégeső, amelynek során tyúktojás nagyságú jégdarabok tették tönkre a házak tetőzetét és verték el a termést. Hasonló pusztítást okozott az 1895. június 24-i jégeső, amely után a dusnokiak megfogadták: ezen a napon többé nem végeznek mezőgazdasági munkát. Ezt azóta is tartják. • Öt éve hagyomány, hogy Iyán- napján a település lakói fáklyás felvonulást tartanak a Vajason. • A képviselő-testület tagjai: dr. Bajusz István, Csongrádiné Dér Etelka, Gohér Miklósné, Hévízi János, Kiss Albert, Mihalik Gábor, Mindszenti István, Szegedi József, Tamai Istvánná, Vincze János, Walter János. Palotai Péter polgármester, Simonits István alpolgármester, Pálinkás Emilné jegyző. ____________________■ A díszpolgár Simonies Vince a 2002 decemberében megtartott falugyűlésen vehette át a Dusnok díszpolgára címet, így hálálták meg neki azt a több évtizedes áldozatos munkát, amelyet jelenleg is kifejt a helyi sportélet felvirágoztatása és a fiatal tehetségek felkarolása érdekében. „Már gyerekkoromban elköteleztem magam a sporttal, közelebbről a focival. Amint volt egy kis időnk, máris rúgtuk a bőrt. Akkoriban persze könnyebben ment, hiszen nem a tévé vagy a számítógép kötött le bennünket, hanem a futball. Ma már sokkal nehezebb rávenni a gyerekeket arra, hogy mo- zogjanak és sportoljanak.” ■ A legidősebb Sokan megirigyelhetnék Dusnok legidősebb polgárának, a 92 esztendős Kaszás Józsefnek az életkedvét. Sokat látott ember, életútja valóságos regény. „A zalai Bördőcében születtem. Pécsett voltam katona, majd 1935- ben csendőr lettem. 1942-ben Dusnokra nősültem. Alsó-Bajor- országba kerültem amerikai fogságba, s csak 1945 novemberében tértem haza. Aztán Tatabányára internáltak a 11-es aknába. Szabadulásom után rendőri felügyelet alá kerültem, később pedig mezőgazdasági munkásként dolgoztam nyugdíjazásomig. Most már eljárt az idő felet- tem, sokat fáj a derekam.” ■ A plébános A foktői születésű Kistamás István a szegedi teológián döntötte el, hogy a papi hivatásnak szenteli életét. Vallásos családból származik, így a szülők örömmel fogadták elhatározását. Herceg- szántó, Katymár és Baja után a ’70-es évek közepén „érkezett” Dusnokra, ahol rövidesen megbízott plébános, 1983-tól pedig a település hivatalosan kinevezett plébánosa. Az elmúlt több mint két évtizedben mindenki megszerette a csendes szavú, mindenkivel barátságos és megértő plébánost. „Szeretem Dusnokot, az itt élő embereket. Számíthatok rájuk, és tudják: ők is számíthatnak rám.” ■ A naiv festő Frank Nándor 1933-ban született. Gyermekkora óta fest, rajzol és farag. Büszkén vallja magát naiv festőművésznek. Szövő zakkört vezetett Kalocsán, bedolgozott a Pécsi Népművészeti Szövetkezetnek, s mindeközben megörökítette a falusi élet mindennapjait, a dolgos hétköznapokat és a jeles ünnepeket. A húsvéti lo- csolkodás, a karácsony, a kuko- ricafosztás, a mosás, az aratás éppúgy megtalálható témái között, mint a libapásztorkodás vagy a disznóvágás. Frank Nándor a 2002 májusában Mexikóvárosban rendezett naiv művészek kiállításán is bemutatta alkotásait. ■ A néptáncos Tamaskó Pé- terné szervez, ruhát varrat, időpontot egyeztet, próbákra jár, mindeközben vezeti a háztartást és helyt áll a munkahelyén. Már gyermekkorában foglalkoztatta a néptánc, aktívan részt vett a település hagyományainak ápolásában és megőrzésében. Ilyen előzmények után senki sem lepődött meg azon, hogy az ő kezdeményezésére éledt újjá a Remenica Tánccsoport. Az amúgy több évtizedes múltra visszatekintő együttes tíz évig nem hallatott magáról, mígnem az 1993-as legelső Rác Pünkösdön Tamaskó Péterné kezdeményezésére fel nem ébresztet- ték csipkerózsika álmából. ■ A vállalkozó Pécsi János gyermekként kötelezte el magát az asztalossággal. „Annak idején egy helyi asztalos készítette házunk bejárati ajtaját, tőle kaptam kedvet ehhez a munkához. Gerjenbe kerültem Sz. Vajda Benőhöz, később Kalocsán, az Asztalosipari Ktsz-ben dolgoztam tíz évig, majd a bajai városgazdálkodási vállalatnál voltam karbantartó másfél évig. Nem sokkal később Dusnokon megalakult az asztalosipari szövetkezet, ahol 15 évig dolgoztam műszakvezetőként, telepvezetőként, majd 1986-ban kisiparos lettem. Azóta a magam ura vagyok, örülök, hogy a fiam is ezt a mesterséget választotta.” n
