Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

__________Hírek_________ FELÚJÍTÁSI TERVEK. Várhatóan e hónapban jelenik meg az iskola­felújítási pályázat. A dusnoki ön- kormányzat azt reméli, hogy ked­vező elbírálás esetén sikerül felújí­tani az intézményt, beleértve a tor­natermet is. A tervek között szere­pel még az óvoda udvarán lévő úszómedence, valamint az idősek napközijének felújítása - ezek rendbe tételét az önkormányzat már régóta tervbe vette. Nemrég értek véget az aszfaltos és a füves pálya kialakításának munkálatai. Ezek átadására ma kerül sor. Ugyancsak ma adják át a társadal­mi összefogásnak köszönhetően rendbe tett három buszmegállót. ELSŐ VAJAS-PARTY. A Vajas menti községek részvételével au­gusztus 30-án Vajas-parti fesztivál­nak ad otthont Dusnok. A kezde­ményezés az érintett. községek összefogására irányul, s nem tit­kolt célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a Vajas élővilágának megőrzésére, gondozására. A fesztivál mottója akár ez is lehetne: „A Vajas közös ügyünk”. A szervezési munkálatok már javában zajlanak, az érintett települések polgármesterei és a vízügy vezetőinek körében kedve­ző fogadtatásra talált az ötlet. Dusnok önkormányzata abban a reményben indítja útjára a. feszti­vált, hogy sikerül hagyományt te­remteni. A rendezvénynek minden évben más-más Vajas-parti telepü­lés ad majd otthont. FALUNAPTÓL A RÁC PÜNKÖS­DIG. A dusnoki kulturális élet leg­nagyobb bemutatója a Rác Pün­kösd. A legelső ünnep egybeesik azzal a kormányhatározattal, amely pünkösdhétfőt munkaszü­neti nappá nyilvánította. Erre 1993- ban került sor, s ekkor tartották az első Rác Pünkösdöt is. Az ezt meg­előző év májusában is ünnepeltek a dusnokiak, igaz, akkor még nem Rác Pünkösdöt tartottak, hanem falunapot. Palotai Péter polgármes­ter: Jól eltalált ünnepről van szó, pünkösd ugyanis a Szentlélek ün­nepe, a Dusnok elnevezés pedig a dusenik, vagyis a lélekadó szóból ered. A Rác Pünkösd valójában a rác kultúra bemutatásának az ünnepe. Ilyenkor megmutatjuk ér­tékeinket, hagyományainkat, s mindazt a szépséget, ami Dusnok- ra jellemző.” SZÁMOK. Noha az utóbbi évek­ben* Dusnokon is drasztikusan csökkent a gyereklétszám, még így is jóval több a gyerek, mint más, hasonló nagyságú településen. A 2002/2003-as tanévben 335 általá­nos iskolás tanulót tartanak nyil­ván, az óvodában 125-gyereket. DÍSZPOLGÁROK. Dusnoknak két díszpolgára van. Kistamás Ist­ván plébános 1999-ben, Simonies Vince pedig 2002 decemberében lett a község díszpolgára. Énekek rácul és magyarul Hagyományőrzés Dusnokon köztudottan nagy gondot fordítanak a nemzeti ha­gyományok ápolására, a kulturá­lis értékek bemutatására. A helyi hagyományőrző népdalkor az el­múlt években Dusnokon és kör­nyékén is megalapozta hírnevét. A Rác Pünkösd elmaradhatatlan szereplői a „dusnoki asszonyok”, vagyis a Dusnoki Hagyományőr­ző Népdalkor. A három évvel ez­előtt alakult együttes egyik szer­vezője Gohér Miklósné, aki egy­ben a dusnoki Horvát Kisebbségi Önkormányzat vezetője is. A népdalkor először a millenniumi zászlóátadási ünnepségen lépett a nagyközönség elé. Az együttes tudatosan vállalja fel a néphagyo­mányok megőrzését, a magyar és a rác népdalok életben tartását, továbbadását. Tiszta szívből vall­ják, hogy az anyanyelvi gyökerek ápolásánál, a hagyományok át­örökítésénél nincs, nem lehet szebb és nemesebb feladat. Mél­tán büszkék nemzetiségi kultúrá­jukra, hagyományukra és anya- nyelv-szeretetükre. Részben e tu­datossággal magyarázható, hogy egy-egy jeles ünnepen a rác nyel­vű szentmisét is színesítik fellé­pésükkel. A Dusnoki Hagyo­mányőrző Népdalkor neve im­már nem csak Dusnokon, hanem országszerte is ismerősen cseng. Számos fellépésük közül talán a tótszerdahelyi nemzetiségi kó­rusfesztiválon való szereplésük és a szentendrei skanzenben fel­állított dusnoki szélmalom avatá­si ünnepségén való részvételük volt a legemlékezetesebb. Az együttes egy éve tagja a Hagyo­mányőrző Együttesek Egyesüle­tének. KAPITÁNY ZSOLT Dusnoki kincskeresők Oktatás A megyeszékhelyen megren­dezett XII. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó találkozón a dusnoki Kincs­kereső Dráma és Kézműves Műhely is bemutatkozott. Létezik Dusnokon egy sziget - a Kincskereső Dráma és Kézműves Műhely - ahol hétről hétre közel negyven kisiskolásnak szervez­nek vidám, játékos együttléteket. A foglalkozások célja a közös együttléten túl a tartalmas és hasznos időtöltés. Főleg 3/a osz­tályos tanulókból áll az a csoport, melynek tagjai a közelmúltban színre vitték Móra Ferenc verses meséjét, a Didergő királyt. A da­rabot a kecskeméti XII. Országos Weöres Sándor Gyermekszínját­szó találkozón is bemutatták. Szereplésük, játékuk a vártnál sokkal jobban sikerült. A közön­ség óriási tapssal, a szakmai zsű­ri őszinte kritikával és ezüst foko­zatú minősítéssel, valamint két különdíjjal honorálta a gyerekek fáradozását. Hodován Péter, a műhely vezetője úgy véli, elsőre ez igen szép eredmény. „A szín­padi előadás nyújtotta felejthetet­len élményen túl a gyerekek job­ban megismerték önmagukat, társaikat, nem utolsó sorban be­pillantást nyertek egy csodálatos világba. Ha másért nem is, de ezért érdemes volt” - összegezte tapasztalatait Hodován Péter, aki külön köszönetét mondott a szü­lőknek, a pedagógusoknak, s mindazoknak, akik részt vállal­tak a szervezésben. _____ Rác Pünkösd OVIFARSANG. A februári télbúcsúztató ovifarsangon minden megeshet. Még az is, hogy a színes forga­tagban megjelenik Szörnyella de Frász, felbukkan egy római katona, egy sellő vagy egy medve. A jó han- gulatról és a talpalávalóról évek óta Federico és Bonifác gondoskodik. _______________fotó: miklós imre Egy hely, ahol jó dolgozni Anyagi biztonság és lelki béke - röviden így lehetne jellemezni a volt TSZ-székház alagso­rában működő, csökkent munkaképességűe­ket foglalkoztató dusnoki üzem két legfonto­sabb célkitűzését. Mottójuk: „Probléma nem létezik, csak megoldásra váró feladat”. Foglalkoztatás Két esztendővel ezelőtt, 2001. április 2-án huszon­hét alapító taggal jött létre a megváltozott munka­képességűek foglalkoztatását felvállaló Pro Reha­bilitációs Kft. dusnoki üzeme. A nyíregyházi székhelyű cég több mint negyven telephellyel rendelkezik országszerte, megyei szinten pedig körülbelül három-négyezer embert foglalkoztat. TÁBLÁZAT A cég fő tevékenysége a csomagolás. Magyaror­szágon például kizárólag a Pro Rehabilitációs Kft. jogosult só csomagolására. Az évek során bebizo­nyosodott: a só gyógyítólag hat az emberekre. A dusnoki üzem jelenleg harmincnyolc főnek bizto­sít munkát. A legelején még nem ment minden ilyen simán, a TSZ-székház alagsora például való­ságos romhalmaz volt, ami - elnézve az üzem je­lenlegi állapotát - már-már hiheteüennek tűnik. Dátum 2001. április 2. 2002. április 2. 2003. április 2. Foglalkoztatottak száma 27 38 38 FORRÁS: PRO REHABiUTÁCIÓS KFT., DUSNOK- Nem csupán minimális anyagi biztonságot, de közösséget teremtő, egymásra figyelő munka­helyi légkört is nyújtunk dolgozóinknak. Segít­ségre szorulunk, de saját boldogulásunk érdeké­ben hajlandók vagyunk tenni is valamit. Kezdet­ben egyáltalán nem volt könnyű dolgunk, eleinte sokan idegenkedve fogadták az üzemet - idézi fel a két évvel ezelőtti indulást Kaszás Józsefné, aki a márciusi Batthyány-Strattmann Kollé­giumon is lehetőséget kapott a fogyaték­kal élők helyzetének bemutatására. - Ma ott tartunk, hogy helyszűke miatt sajnos nem tudunk több személyt fog­lalkoztatni. Olyan mozgáskorlátozott, beteg emberek dolgoznak nálunk, akik előtt bezárult minden kapu. Életük ez­zel a munkahellyel gyökeresen megvál­tozott, immár van céljuk, anyagi bizton­ságuk és lelki békéjük. Munkánk ered­ményessége nem kis mértékben attól is függ, müyen kapcsolatot sikerül kialakí­tanunk a helyi szervezetekkel, a mun­káltatóval és a társüzemekkel. Büszke vagyok arra, hogy ez a kapcsolat, amely a kölcsönös bizalmon és a rendszeres párbeszéden alapul, kitűnő. Bízom ben­ne, hogy ez a jövőben is így marad. Be­teg ember mindig lesz, éppen ezért na­gyon lényeges, hogy a társadalom felismerje a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását felvállaló üzemek szerepének fontosságát. Jó len­ne, ha ennek a kis üzemnek nem csak múltja, ha­nem jövője is lenne. Sőt, titkon abban reményke­dem, hogy a telephelyünk idővel bővülni fog. Ez azért is jó lenne, mert akkor a jelenlegi harminc- nyolc főnél többet tudnánk foglalkoztatni. ____________________ KAPITÁNY ZSOLT - MIKLÓS IMRE A gyerekek örömmel vesznek részt a kézműves foglalkozáson. MILLENNIUMI EMLÉKMŰ. Három évvel ezelőtt adták át a templom szomszédságában felállított Millenniumi emlék­művet. A mészkő szobor készí­tője Bállá János helyi szobrász­művész. FOTÓ: MIKLÓS IMRE Bunyevác dalok és táncok Összevonták, Dusnok Takarékossági szempontok indo­kolták a tavaly szeptember 1-én életbe léptetett változásokat, me­lyek eredményeként egy személy irányítása alá került több helyi közintézmény. Időközben a könyvtárat új helyre költöztették. Csökken az óvodai és az isko­lai létszám, ezért a település ve­zetése megszorító intézkedések bevezetésére kényszerült. Össze­vonták az iskolát, az óvodát, a könyvtárat és a művelődési há­zat. Az intézkedés éves szinten több mint egymillió forint megta­karítást jelent a dusnoki önkor­mányzatnak. A képviselő-testület erről szóló korábbi jóváhagyását követően tavaly pályázatot írtak ki az Általános Művelődési Köz­pont igazgatói posztjára. Az álta­lános iskola horvát tannyelvű ta­elköltöztették nára, Riedl Károly Jánosné, vala­mint az intézmény jelenlegi igaz­gatója, Gorbay-Nagy Tihamér írá­sos pályázatát a képviselő-testü­leten kívül a horvát és a cigány kisebbségi önkormányzat, vala­mint az óvoda, az iskola nevelő­testülete és a Bács-Kiskun Me­gyei Pedagógiai Intézet is véle­ményezte. Végül Gorbay-Nagy Tihamér kapott megbízást az AMK igazga­tói teendőinek ellátására. Időköz­ben az egykori szolgálati lakás­ban lévő községi könyvtárat át­helyezték az iskola egyik üresen álló tantermébe. A könyvtárban jelenleg mintegy tízezer doku­mentum, több hetilap és folyóirat is található. Az illetékesek azt ígérik, ősszel már számítógépes nyilvántartási rendszer fogadja a látogatókat. K. ZS. Kultúra Közel három évtizeddel ezelőtt alakult meg Dusnokon az első tánccsoport. Ebből „nőtt ki” a ké­sőbbi Remenica Kulturális Egye­sület, melynek keretein belül több együttes is működik. Az egyesület vezetőjét, Mirkovics Györgyöt a múltról és a jövőről kérdeztük.- Az idei Rác Pünkösdön a gyermektánccsoport előadásá­ban egy bunyevác kiskoreográfia lesz látható, az ifjúsági tánccso­port pedig valpovói táncokat ad elő Varga Szilvia tanárnő vezeté­sével. A Biser Vegyeskar egy bu­nyevác népdalcsokorral készül, amely népi táncba „vált át”, va­gyis az énekkarosok egy táncko­reográfiával zárják le a blokkot. Az általam vezetett énekkart a Racke Zice tamburazenekar fogja kísérni. A Biser Vegyeskar célul tűzte ki a délszláv kultúra és a népdalok ápolását, feldolgozását és bemutatását. A dusnoki tánc­csoport fellépései közül említést érdemel a néhány évvel ezelőtti lengyelországi szereplés, valamit az ifjúsági tánccsoport tavaly őszi szabadkai bunyevác orszá­gos folklórfesztiválon való rész­vétele. Idén kétszer is felléptünk Baján: egyszer az Euró-napon, majd a Bajai Német Nevelési Központ sportcsarnokában mu­tatkozott be az ifjúsági tánccso­portunk. Július 12-én Kerekegy­házán vendégszerepei az egyesü­let ifjúsági csoportja és a vegyes­kar. A Rác Pünkösdre meghívtuk a zombori Ravangrad Kulturális Egyesület tánccsoportját, amely két koreográfiával szerepel a mű­sorban: bácskai és bunyevác tán­cokkal. K. ZS. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents