Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-23 / 119. szám

Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt A nemzetközi közösség vízikapuja A Dunán hajózni környezetbarát és gazdaságos A kamionok útjukat hajón folytatva a közutakat sem rongálnák s a környezetet sem szennyeznék. fotó: pn archív Pezsdül az élet a bajai kikötő kö­rül. Élénken érdeklődnek orosz, osztrák és német cégek a ro-ro terminál használata végett. Emellett fontos lenne a kamion- forgalom egy részét a közútról a Dunára terelni, s pontot tenni a kikötői területek használatáról évek óta folyó egyeztetés végére. Hiszen a kikötő- és partfalhasz­nálati dijakból jelentős bevétel­hez juthat a kikötőt üzemeltető társaság. Segíti a fejlesztési ter­veket az is, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium dön­tése szerint Baja az egyik kiemelt országos logisztikai bázis. Tizen­három központot jelölnek ki, Ba­ja kikötője és földrajzi fekvése okán az elsők között kapta meg a besorolást. A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő (BOKK) igazgatója, Nagy László úgy véli, a fejlődéshez el­sősorban pénzre lenne szükség. Ro-ro (tehát a vízi és a közúü köz­lekedést összekapcsoló) terminál Baján és Győrött, azaz a Duna ha­zai szakaszának déli és északi pontján van. Je­lentős előrelé- | pés, hogy híva- i talosan is vám- UK "S úttá nyilvánít- KJ*., ják Baját. így a c| #.„? W teherjárművek K J a kikötőig me- fcl ...^ Jf|;| h etnek majd, s 1 ott nyílna lehe- --JSKiSLJ tőség a vámo­lásra. Útjukat hajón folytatva a közutakat sem rongálnák s a kör­nyezetet sem szennyeznék. Rendkívül biztató az is, hogy szakmai befektetők érdeklődnek a ro-ro használata iránt. - A kikö­tő Baja hosszú távú gazdasági fej­lődésének zászlóshajója lehet, ám csodát senki se várjon - nyi­latkozta Nagy László.- A BOKK Kft. mintegy 20 hek­tárnyi területet felügyel a Duna- parton, egyben a több mint egymilliárd forintból épült komp­terminált is üzemelteti - ennek révén folyami uszályokra gördül­hetnek a teherjárművek, s vízen folytathatják útjukat. A teher­gépkocsik 120 férőhelyes parko­lóban várakozhatnak. A bajai ki­kötőben még jelentős tartalékok rejlenek. Az uniós csatlakozás után várhatóan alaposan felér­tékelődnek majd a vízparti terü­letek. Fejlesztésre, telkek bevo­nására a Duna-hídtól északra van lehetőség, ám ott valóban hosszú távra szóló, többmilliárdos be­ruházásokban érdemes gondol­kodni. Baja a folyami, közúti és vas­úti közlekedés révén közlekedési csomópontja lehet a tágabb tér­ségnek (Jugoszlávia, Horvátor­szág, Bulgária, Románia, Dél- Magyarország). Nem feledhető, hogy Európa fő vízi útja a Duna, Baja pedig így az Európai Unió kapuja a vízi közlekedésben. A bajai kikötőnek már három éve együttműködési megállapodása van a belga Sea Canal céggel. Ez az 1995 óta működő társaság működteti Flandria központi vízi útjait. Amint Leo Clinckers ve­zérigazgató mondta: aktívan fej­lesztik nemzetközi kapcsolatai­kat a belvízi hajózás európai je­lentősége miatt. Magyarország az egyik legfontosabb partner, mivel Közép-Európa fő szállítási útvonalainak csomópontja. Baja mellett a Győr-Gönyű Kikötő Rt.-vel is szerződést írt alá. Cél­juk a két ország közötti áruforga­lom növelése, elsősorban vízi úton. Három körzetben alakíta­nak ki úgynevezett disztribúciós zónákat, különös hangsúlyt fek­tetve a szállítási folyamatra. A vezérigazgató abban is bízik, hogy a Duna akadály nélkül ha­józhatóvá válik. Külön felhívta a figyelmet: hajózni környezetba­rát és gazdaságos. GÉCZY ZSOLT A BOKK Kft. törzstőkéje 12 miüió forint. Állami többségi tulajdon­ban van (egyenlő arányban osztozik a bajai önkormányzat, az Alsó-Duna-völgyiVízügyi Igazgatóság és az ATI Depó Rt). 1 milliárd 90 millió forintos állami beruházás révén ro-ro (vízi és közúti közle­kedés összekapcsolása) terminál is van. 120 kamion parkolhat egy­szerre rakodásit, vagy az uszályra vezető rámpára várva. Az igaz­gató reményei szerint idén már jelentős bevételekkel számolhat a cég. Sok a tartalék: a kft.-ben is tulajdonos ÁTI Depó Rt. egymillió tonnás kapacitással rendelkezik. A területen ősszel saját kikötőt épí­tő, némét cég, a P+H négy silójának rakodókapaátása óránként 300 tonna. Ugyancsak gabonával foglalkozik az Agrosziget Kft., s telep­helye van a területen a Gemenc Rt.-nek és az ADUVIÉP vízügyi, épí­tési vállalatnak is. Mekkora támogatást kaphat az EU-tól? Csaknem 110 ezer alkalommal vették igénybe a mezőgazdasá­gi tárca honlapjának uniós tá­mogatások kiszámításával fog­lalkozó kalkulátorát. A szolgál­tatást a www.fvm.hu/euint/- szamitas/EU-tamogatas.htm internetes címen lehet igénybe venni. De el lehet ugyanide jutni a Külügyminisztérium szolgálta­tó honlapjáról is http:/ www.eu- vonal.hu/ . Ha valaki olyan állatot tenyészt vagy növényt termeszt, amelyet az unió közvetlenül is támogat, akkor a kalkulátorral is ellátott oldalon a számítógép egerével ráklikkel pél­dául a Növénytermesztés tábláza­ton belül a Gabona és olajos növé­nyek kategóriára. A kalkulátoron beírja, mekkora területen is termel a gazda: pl. 5 hektáron. A monito­ron két másodpercen belül megje­lenik a válasz. 2004-ben a terület alapú támogatás összege 198.722 forint, 2005-ben 215.446, míg Z006-ban 230.011 forint lesz. Ha valaki emellett például 10 bikát tart s erre kér speciális húsmarha-tá- mogatást, akkor a számológép alapján „9 hónapos korában életé­ben egyszeri támogatást” 2004- ben 266.750, 2005-ben 289.200, 2006-ban 308.750 forintnyi támo- gatást kaphat. ________________■ Me gkérdeztük olvasóinkat Mit mutatna meg uniós barátjának? Mészáros Csil­la, Kecskemét: ­Idegenvezető­ként nem lenne nehéz dolgom, hiszen Kecske­méten és kör­nyékén számta­lan olyan kultu­rális és építésze­ti érték található, amelyet külföldi vendégeknek büszkén bemutat­hatunk. A város központjában a templomok sokasága,^ gyönyörű városháza, a Cifrapalota, a Tech­nika Háza és a múzeumok egész napra érdekes és látványos prog­ramot nyújtanak. A látogatókat mindenképpen elvinném az Ar­borétumba is. Sőt most már a csúszdaparkunkkal is dicseked­hetünk! Szerintem az idelátoga­tók biztosan nem unatkoznának. Kovács B. Károlyné, Bács­almás: - Min­denképp meg­mutatnám Bács­almás természe­ti szépségeit. Ugyanis abban az áldásban van részünk, hogy magunkénak tudhatjuk például a Kossuth parkot, illetve a Sós-tó környékének élővilágát, ahol a védett gyapjas gyűszűvirág nyílik. Kirándulásokat tennénk a mada- rasi-katymári löszfalhoz. Termé­szetesen nem hagynám ki a vodi- cai templomot sem. Emellett be­mutatnám Bácsalmás jellegzetes épületeit - legelsőként is a Csau- ser-házat - illetve elvinném a ba­rátaimat a Skorutyák - féle kék­festőműhelybe. Palotás Já- nosné, Kiskun­halas: - Ha vendégeim ér­keznének min­denképpen el­mennénk a Csipkeházba A Thorma-mú- zeumban is akadna sok érdekes látnivaló és a Sáfrik-féle szélmalom is szép ipartörténeti emlék. Az alsóváro­si római katolikus templom sem maradhatna ki a sorból. Vacsorá­ra a Csipke Hotelbe vinném a vendégeket. Egyéb programokat is lehetne ajánlani így egy kelle­mes, gyógyító fürdőzést a stran­don, vagy horgászást a Sós-tón, melynek a környékén lévő park­erdőt épp mostanában tették rendbe. Gaál György, Baja: - Nagyon „fotogén” város a miénk, sok látványos utca, épület található itt. Egyedülálló a főterünk, a nyitott negye­dik oldalával, mely a városnak a vége, határa tulajdonképpen, hiszen mellette a nemrég még lakatlan Pető­fi-(Pandúr) sziget volt. Amit én is nemrégen fedeztem fel az a panoráma, ami a város szélei­ről illetve a magasabb épületek­ről látható, a Mecsek és a Zengő közelsége. Ezek a hegyek fan­tasztikus hátteret nyújtanak a városnak. Az ipari út mellett egy kilátóról nagyon jól látszana mindez. ■ A Külügyminisztérium támoga­tásával minden héten egy­oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdései­ről. Ha észrevételük, vélemé­nyük, kérdésük van úgy azt je­lezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecske­mét, Szabadság tér 1/a), fa­xon (76/481-434), e-mailen ( bartaz@axels.hu ) vagy telefo­non (76/518-286). Összeállítá­sunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. r—' W bú ^ |j§fsi ß i *11 $■ ________Hétköznapi Európa ________ B aráti meglepetések Az Európai Unió, mint olyan, sok meglepetést tartogat. Mit hoz hazánknak, azt egyelőre nem tudni, csak reményke­dünk, hogy több jót, mint rosszat. De meglepi minden­képp lesz, mert az velejárója a megismerés rögös folyamatá­nak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, érettségire sem kap minden gyermek jó nagy Merdzsót, sok végzős legény a susogós macinak is örül. Visszatérve az európai álla­mokra, a szövetség boncolga­tása előtt talán célszerű meg­ismerni az azt alkotó országo­kat - már csak a meglepetések végett. Mert vannak érdekes dolgok. Például itt van Fran­ciaország, oly sok minden ha­zája. így a boroké, sajtoké is. Na igen, de például Norman- diában, ahol a szövetséges haderők szoktak partra száll­ni, továbbá magam is eltöltöt- tem vagy két hetet, egyáltalán nincs szőlő, s mivel a magyar Aranyháromszögben megho­nosodott technikákat nem is­merik, bornak szintúgy híján vannak. Arrafelé a Calvados dívik, a Remarque-regények­ből híres almapálinka. Az na­gyon finom ital, minden por­tán van házi főzet, söijel kísé­rik a derék franciák. Úgyhogy a borkóstolás kizárva, a diszkrét berúgás kevésbé. Vi­szont véres hurka - ez ott, Calvados megyében a nemze­ti eledelük -, hal és sajt bőven akad. Utóbbit rafináltan kí­nálják. Jó sok félét-fajtát he­lyeznek a tálcára, pici dara­bokra szelve. Igyekszik az ember valahányat megkóstol­ni, s eközben érheti a tájéko­zatlan, egyelőre az Európai Unió előszobájában dekkoló polgárt a nagy- meglepetés. Ugyanis az ízes sajtdarabkák közé formás vajkockákat rak­nak, azokból bekapni egyet nem nagy öröm, magam - a tejtermékeknél maradva - a túróba kívántam a míves fran­cia konyhát. Persze egy bizonyos meny- nyiségű Calvados elfogyasztá­sa után már mindegy, csúszik a vaj is, háttérbe szorítva a gasztronómiai kultúrát, s elő­térbe helyezve a nemzetek ba­rátságát. GÉCZY ZSOLT AZ OKTATÁSRA FORDÍTOTT ÖSSZEG NÉHÁNY UNIÓS 0RSZÁ6RAH A GDP SZÁZALÉKÁBAN (a 2000-2001-es tanévben) 8,17 7,77 7,48 6,14 5,86 5,83 5,79 5,04 3,82 Forrás: Világgazdaság Dánia Svédország Észtország Finnország Belgium Franciaország Ausztria Magyarország Görögország A forint után euró- Járai Zsig- mond szerint az euró ma­gyarországi be­vezetésére az eredetileg ter­vezett 2007 he­lyett csak 2008-2009-ben reális az elkép­zelés. A Magyar Nemzeti Bank elnö­ke erről szerdán Kecskeméten a Polgári Körök által rendezett fó­rum előadójaként beszélt. Járai Zsigmond a fórum előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: „két­ségtelenül szükség van a bérek európai uniós bérszínvonalhoz történő felzárkóztatására, de eh­hez nagyon hosszú időre - meg­ítélése szerint - 15-20 évre van szükség. Az unióhoz képest csak annyival emelkedhet gyor­sabban a magyar bérszínvonal átlaga, amennyivel a termelé­kenység gyorsabban emelkedik, ami ma a számítások szerint 3 százalékkal gyorsabb növeke­dést jelent. Az euró előnyeiről szólva elmondta: sokkal stabi­labb pénz, mint a forint, hiszen egy nagy gazdasági térség stabil és erős pénze, aminek bevezeté­se után Magyarországon gyor­sabb lenne a gazdasági növeke­dés, könnyebb lenne az export és alacsonyabbak lennének- a kamatok a gazdaságban. Hozzáfűzte: az euró bevezeté­sével valóban elveszítenénk az önálló monetáris politika lehető­ségét, hiszen nem mi döntenénk arról, hogy mi történjen az euró- val, és nem mi határoznánk meg a kamatokat, de az előnyök ezt a hátrányt bőven ellensúlyoznák. Járai Zsigmond az MTI-nek hangsúlyozta: az erős forintnak döntő része volt az infláció üte­mének leszorításában. Kétségte­len, hogy a magyar vállalatok egy része, köztük a magyar konzerv­gyárak is nehéz helyzetbe kerül­tek, de ez nemcsak a forint erősö­dése, hanem a béremelkedés és a dollár gyengesége miatt is történt - tette hozzá. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents