Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-23 / 119. szám
P E T Ö F I NÉP E ALMANACH Kecskemét Kecskemét hiteles fennállását 1353-tól követhetjük nyomon, melyet 1368-ban Nagy Lajos király oklevele is megerősít. Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost, mely azután a török uralom alatt a budai pasa, később a szultáni kincstár birtoka lesz. Pár évvel a Rákóczi- szabadságharc után, 1710-ben Habsburg-kézre kerül, majd vezetői 1832-ben egyösszegben megváltják hűbéri terheit. 1870- ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. A város fejlődésének alapját korábban a környező vidék állat- és mezőgazdasági termelése és a földrajzi helyzetéből adódó kereskedelmi központ szerepe képezte. A gazdasági háttér tette lehetővé a XIX. sz. végén - a XX. sz. elején a város rendkívüli léptékű fejlődését, melynek eredménye az európai viszonylatban is egyedülálló, szecessziós-eklektikus épületegyüttes. Kecskemét 1950-ben Bács-Kiskun megye székhelye lett. Gazdasági jelentőségére és munkaerő felszívó erejére jellemző, hogy a város lakossága az 1960-as 57.000 főről 1998-ra 108.180 főre emelkedett. AZ ÖNKORMÁNVZAT KÖLTSÉGVETÉSE (milliard Ft) 16 20 22,1 , '/*& 2001 2002 2003 terv Forrás: városháza A 32.136 hektár területű Kecskemét a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak, vasutak kereszteződésében helyezkedik el. Az M5-ös autópályát 1996-ban adták át, s ezzel a város bekapcsolódott az európai úthálózatba. A megye- székhely jelen- és jövőbeni fejlődését az 1989-90-es évektől a hazai és nyugati tőke megjelenése biztosítja. Kecskeméten három ipari park is működik. Számos vállalkozás választja régiós központjának Kecskemétet, hiszen a fővárosból 50 perc alatt ide lehet érni az autópályán. Több bevásárlóközpont is épült Kecskeméten. Ezek vonzáskörzete meghaladja az ötven kilométert. Egyedülálló turisztikai lehetőséget kínálnak a város közelében lévő lovas panziók és Bugac puszta. A széktói strandot félmilliárdos ráfordítással élményfürdővé és csúszdaparkká alakították át. E létesítmény újabb mérföldkő lehet a kecskeméti idegenforgalomban. Kulturális kikapcsolódást biztosító rendezvények és kiállítások egész sora is csalogatja a vendégeket. A Kecskeméti Főiskola három karral várja a tanulni vágyó fiatalokat. Magyar- ország légterét a hírős városi légibázison állomásozó vadászrepülőezred biztosítja. Kecskemét lélekszáma folyamatosan növekszik, évente mintegy 700 új lakás épül. _______________■ V árosfejlődés az uniós csatlakozás jegyében A magyar települések közül elsőként kapta meg Kecskemét 2000-ben az El) Környezetvédelmi Bizottságától az európai uniós csatlakozásban élen járó város fődíját. A megyeszékhely jó úton halad ahhoz, hogy integrálódjon az európai városfejlődési trendbe. Az elmúlt években több olyan, nagy volumenű beruházás valósult meg, amely mind az uniós elvárásoknak való megfelelést célozta meg. Az eredményekről dr. Szécsi Gábor polgármesterrel beszélgettünk.- Felkészült már Kecskemét a csatlakozásra?- Bár rendkívül sok feladatot kell még megoldanunk, városunk csatlakozási mutatói egyre jobbak. Minden esélyünk megvan arra, hogy az elkövetkező években a várost bekapcsoljuk az EU nagyvárosait jellemző fejlődési trendbe. E törekvés jegyében még 2001-ben pályázatot nyúj- tünk. A környezetvédelmi rendeletünket például tettunk be az EU ISPA elnevezésű alapvetően már úgy alkottuk meg, hogy az teljes mértékben környezetvédelmi beruházásait támogató elő- igazodjon az EU-normákhoz. A jövőben na- csatlakozási alapjához. 2006-ig egy több mint 5,7 gyobb figyelmet szeretnénk fordítani a város ter- milliárd forint értékű beruházási program kereté- mészeti környezetének megóvására. A 2000-ben ben 130 km szennyvízgyűjtő-hálózat és hozzá kapott európai uniós csatlakozásban élen járó vá- kapcsolódóan 70 km bekötő vezeték fog épülni, ros fődíjjal bizalmat szavaztak számunkra, s úgy- Milyen egyéb közműberuházásokat tervez- érzem ennek a bizalomnak meg fogunk tudni fércéit még az elkövetkező években? lelni az elkövetkező években.- Az előbb említett program részeként az út- -A zöldfelület növelését is tervezik? építések terén szeretnénk még jelentős előrelépő- - A környezeti politikánk jegyében nagyobb fiseket elérni. Teljes körű út helyreállítást terve- gyeimet fordítanánk a jövőben a belterület, zöld- zünk. 2007-ig évente 250-500 millió forintot for- felületeinek növelésére. Érzékelhető előrelépé- dítanánk ilyen jellegű beruházásokra, melynek sek már történtek ezen a területen. A Városgaz- eredményeként Kecskemét területén és térségé- dasági Kft. munkatársai évről évre hatékonyabb ben 400 ezer m2 út épül majd meg. munkát végeznek. Az új településrendezési terv-Mia helyzet a környezetvédelem területén? ben kiemelt hangsúlyt kap egy úgynevezett zöld- A kistérségi településekkel és már térségek- ék kialakítása, amely alapvető eleme egy harmo- kel együttműködve dolgozunk azon, hogy ezen a nikus, emberléptékű városmodellnek. téren is megfeleljünk az uniós elvárásoknak. En- - A város minden évben eredményesen szerepel nek keretében egyfelől a város vállalkozói tőke a Virágos Magyarországért versenyen is. bevonásával korszerű regionális hulladéklerakót - Ez is hozzátartozik a környezetvédelmi tö- alakított ki Kisfáiban. Másfelől a ceglédi kistér- rekvéseinkhez. Szeretnénk, ha a városképünk séggel kooperálva az uniós kritériumoknak meg- szépségét tovább emelné az a több ezer virág, felelő hulladékgazdálkodás feltételeit megterem- amely a várost díszíti. Az országos versenyre tendő pályázatot nyújtottunk be az ISPÁ-hoz. Mi- minden évben benevezünk, munkánk eredmé- után a project kedvező elbírálást kapott a beruhá- nyességét fémjelzi, hogy már a legszebb megyezás 2004-ben indíthatóvá válik. De a város nem székhely címet is magunkénak tudhattuk. Re- csupán ezekkel a nagy volumenű beruházások- méljük ez a trend folytatódik. Ehhez azonban el- kal szeretne az EU-elvárásoknak megfelelni. A engedhetetlen az önkormányzat és a polgárok helyi jogalkotás területén is az elsők között lép- együttműködése, együttgondolkodása. _______■ D R. SZÉCSI GÁBOR polgármester 1966-ban született Kiskunhalason. 1990-ben végzett a JÄTE BTK magyar-történelem szakán. 1991- ben ösztöndíjas a London Univer- sity-n. 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1995-től az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tud. főmunkatársa, osztályvezetője. 1995-ben Helsinki Egyetem vendégtanára. 1996- tól főiskolai tanár a Kecskeméti Főiskolán. 1997- től az MTA köztestületi tagja. 2002-től a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációelméleti doktoriskolájának alapító tanára. 1998- tól Kecskemét polgármestere. Az irodalmár Fűzi László: - 1982-ben költöztem ide családommal Egerből. Előtte egyszer jártam itt, 1981- ben előadást tartottam. Aztán a sors úgy hozta, hogy az itteni Forrás Szerkesztőséghez kerültem, ahol a mai napig is dolgozom, ma már mint főszerkesztő. Gyökeret vertünk itt, nagyon megszerettem Kecskemétet. Nyitott a város, befogadott minket és még sok-sok embert. Lendületesen fejlődik, szépül. De nemcsak ezért szeretek itt élni. Nyitott szellemiség jellemzi, úgy gondolom munkám szempontjából pontosan ideális ez a szellemi közösség, öröm így dolgozni. Az évek során bármilyen programot is szerveztem, akármerre fordultam, mindig segítő kezekre találtam. A nemesítő Farkas Gézá- né: - Soltvad- kertről származom, 1953 óta élek Kecskeméten. Nagyon gyorsan megszerettem az itteni életet. Tetszik a város, sok lehetőséget rejt magában fiatalok és idősek számára egyaránt. Nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, évtizedekben. Öröm számomra látni milyen szép érzékkel formálják a város központját, és külső városrészeit. Mára igazi otthonommá vált a Kecskemét. Hűséges típus vagyok, közel 50 éve dolgozom a szőlővel. A nemesítés és vírus tesztelés a szakterületem, 46 évig a szőlészeti kutatóintézetben, egy éve pedig a növényvédelmi és talajvédelmi szolgálatnál dolgozom. Az ásványgyűjtő Fuxreiter András: Nem vagyok tősgyökeres kecskeméti, de már 30 éve itt élek. Jól érzem itt magam, sikerült beilleszkednem. Az ásványgyűjtést 32 évvel ezelőtt kezdtem el, de csak 20 éve foglalkozom vele aktívan. A városban és a környéken élők közül sokan ismernek az állandó ásványkiállításomnak köszönhetően. Hat éve nyitott meg a tárlatom, amelyet nemcsak a diák-, hanem felnőttcsoportok is örömmel keresnek fel. Külön öröm számomra, hogy nemcsak Kecskemétről érkeznek látogatók, hanem évről évre több vidéki keresi fel. Az ásványgyűjtő szakkörünk tagjai között is több környékbeli településen élő diák és felnőtt található. A művészetek városa Kecskemét kulturális, művészeti műhelyei komoly rangot vívtak ki maguknak. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - ezekből mutatunk be néhányat. Kecskeméten született 1882-ben a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán. A nevét viselő intézet 1975- ben kezdte meg működését a város központjában álló, több évszázados kolostorépületben. Kecskemétet a képzőművészeti közvélemény az 1900-as évek elején ismerte meg, amikor Iványi-Griinwald Béla megalapította a - ma is működő - műkertvárosi művésztelepet. Kerámia A Nemzetközi Kerámia Stúdió 1978 óta van Kecskeméten. A művészi kísérleteket és technológiai kutatásokat folytató intézmény falai között több mint 30 ország csaknem 400 ösztöndíjasa dolgozott, így Európa egyik legnagyobb és legértékesebb kortárs kerámiagyűjteménye. A negyed- százada működő Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely ugyancsak komoly rangot vívott ki magának itthon és külföldön egyaránt. Színház A Katona József Színház az ország egyik legszebb épületében, kitűnő műszaki-technikai feltételek közepette tart nívós előadásokat a nézőknek. A Ciróka Bábszínház saját épületben és társulattal várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. A Forrás című folyóirat a vidéken szerkesztett, de az egész országban terjesztett folyóiratok egyike. A szépirodalom, a szociográfia és a művészetek témakörébe vágó írásokat közöl. A város egyik legfontosabb kutatófejlesztő intézménye a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, melynek igazgatósága található Kecskeméten. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely a magyar nyelvterület hagyományos és népi játékkultúráját mutatja be. Rajzfilm Kecskemétet joggal nevezik a rajzfilm magyarországi fővárosának. Az itt működő rajzfilmstúdió - a Kecskemétfilm Kft. - a hagyományos magyar animáció legnemesebb tradícióit folytatja. A Magyar Naiv Művészek Múzeumának kiállításai az élő és folyamatosan megújuló népi alkotóerőt mutatja be. A Népi Iparművészeti Múzeum a népi fafaragás, fazekasság, hímzés, szövés, vessző- és gyékényfonás, valamint a régi kismesterségek legszebb darabjainak ad otthont. A Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarországon egyedülálló állandó kiállítása közel 1500 hazai és európai népi, valamint modern hangszert mutat be az őskortól napjainkig. A Ráday Múzeum a Dunamellék református egyházművészeti emlékeit gyűjti és tárja a nagyközönség elé. Fotográfia A Magyar Fotográfiai Múzeum az egykori kis zsinagóga épületében 1991-ben nyílt meg Magyarország egyetlen fotóművészeti gyűjteményeként. A Bozsó Gyűjtemény - a műemlék jellegű Klapka-házban látható - gazdag néprajzi, iparművészeti és egyházművészeti tárlatát az alföldi táj neves festőjének, a gyűjteményalapító Bozsó Jánosnak képei foglalják méltó keretbe. 1791- ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a Bánk bán szerzője. A Katona József Emlékházban látható irodalomtörténeti kiállítás a drámaíró életével és munkásságával kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat őrzi. A Cifrapalotában működő Kecskeméti Képtárban Tóth Menyhért életmű-kiállítása látható. ■ Az óvodavezető Kiss Gézáné: - Az első perctől kezdve magával ragadott a város szépsége. 1965-ben érkeztem Kecskemétre, mint diák, de a sors úgy hozta, hogy azóta is itt élek és dolgozom. Kezdetektől fogva nagyon jól érzem magam, évről évre több barátra és ismerősre találtam. Csodálatosnak találom, hogy nagyvárosban élek, s mégis olyan közvetlen az emberek közötti kapcsolat mint egy kis közösségben. Szeretem a város nyugalmát, s büszke vagyok a város lendületes fejlődésére. Munkám révén az évek alatt több ezer kis óvodást neveltünk fel, az ismeretségnek köszönhetően szinte nem tudok úgy végig menni ma az utcán, hogy egy ismerős arccal ne találkozzak. S ez boldogsággal tölt el. ______■ A tűzoltó Szabó József, tűzoltóparancsnok: - 27 éve költöztem Kecskemétre. Bevallom nem volt könnyű megszoknom a változást. Bajáról érkeztem, s nagyon hiányzott a vízpart és a horgászat. Végül azonban új lehetőségek nyíltak előttem itt is: mégpedig a vadászat. Többször felvetődött bennem az elköltözés gondolata, de ma már hat ökörrel sem lehetne elvontatni innen. Nagyon megszerettem mára Kecskemétet. 1976-hoz képest hatalmasat változott a városkép. Szemem láttára épült meg a Kiskörút, a Főtér, a Széchenyiváros, az Árpádváros. Sokszor érkeznek tűzoltó kollegák az ország más részeiről, s mindig rácsodálkoznak a város szépségére. Büszke va- gyok új otthonomra! _________■
