Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-22 / 118. szám
■ PETŐFI NÉP E ALMANACH A szanki homokvilág világhírű fametszője A világutazó erdélyi fametsző, Gy. Szabó Béla 1936 őszén vetődött el először Szánkra. A művész 1943-ig több alkalommal is visszatért az „Alföld legvadabb helyére”. Nádtollal készített tusrajzokon örökítette meg a korabeli homokvilágot és az ott élő embereket. A táj annyira megihlette, hogy később olajképeket is festett Szánkon. Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án született Gyulafehérváron. A neve előtti rövidítés - a „Gyé”, ahogyan a hozzá közelebb állók szólították - a szülővárosára utal. A gépészmérnöki oklevelét Budapesten szerezte 1927-ben. Az első tárlata után Kós Károly biztatására kezdett el fametszéssel foglalkozni. A képzőművészeti főiskolát 1939-ben fejezte be. Tanulmányai során a világ számos országába eljutott: Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában, Ausztriában, Belgiumban, Kínában, Mexikóban, Kolumbiában, Németországban és Finnországban is készültek fametszetei, illetve munkáit ottani kiállításokon is megismerhették. Szánk különleges helyet foglalt el a művész életében, s oda többször is visszatért. „Szeptemberi ősz volt, amikor a Kiskunság egyik legmostohább homokvidékére kerültem először. Kecskemétről kellett kanyargós, kes- kenyvágányú vasúton délnek döcögnöm. (...) Hirtelen ősidők óta műveletlen, vad dombok tűntek fel, ami alföldi értelemben nagy ritkaság. (...) Az alföld legvadabb helye ez. A húsznegyven méteres homokbuckák hullámaihoz hasonlót csak a sivatagi képeken láttam.” - így vallott első szanki vendégeskedéséről Gy. Szabó Béla, akinek tiszteletére 2002-ben Gy. Szabó Béla utoljára 1982. július 27-én járt Szánkon. emlékkönyvet jelentetett meg a helyi Általános Művelődési Központ. A fametsző 1971 nyarán is visszatért Szánkra. „Láttam, nagy változás történt 1943 óta. (...) Az ismerős házak egy része megvan, de most cseréptetősek. Nádtetőt nem is láttam már. A szankiak szegény sorsú rétege megemelkedett. De kevés a gyermek.” - jegyezte fel útinaplójába. „Szánk egyedülálló. Sehol sem éreztem hasonlót.” Gy. Szabó Béla emlékét tábla őrzi a református parókia falán, ahol ottlétei idején megszállt. A fametszeteinek is otthont adó közösségi házat 1986. október 3-án avatták fel. A kiállítóterem terveit még jóváhagyta a művész, aki 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron. ■ Megfontoltan építkeznek Szánk község önállóságát az anyaközségtől, Kunszentmiklóstól történt elszakadásával 1874-ben nyerte el. A falu házhelyeit csak 1892-ben kezdhették el kimérni, mert a puszta elválásába a szentmiklósiak nehezen egyeztek bele. Mindenki vehetett telket, aki akart, s hamar híre ment, hogy a házhellyel együtt földet is vásárolhatnak a betelepülők. Az állattenyésztés volt akkoriban a fő foglalatosság, később a szőlő- és gyümölcstermesztés vált jellemzőbbé. A sivár, homokos területen nem volt könnyű az élet, melyről még egy szólás-mondás is keletkezett: „Tázlár, Bodoglár átkozott két határ, hát még az a kutya Szánk.” Az „évszázados sóhajtás” mára elveszítette érvényességét, hiszen 1964 után nagyot változott az élet a faluban. A Kiskunság legterméketlenebb földje ugyanis „fekete aranyat” rejtett. Az új iparág megjelenése nagy fellendülést hozott Szánkon, nem csoda, hogy az olaj- cseppek bekerültek a település címerébe. A tősgyökeres szanki kötődésű Zaka László több mint két évtizede vezeti a települést. A hangulatos, fákkal, virágokkal díszített szanki utcák, terek láttán megállapítható: gondos gazdái vannak a községnek. A település komfortfokozata lassan teljes lesz, hiszen jó az esélye annak, hogy befejezzék a szennyvízcsatornázást.- Szánk szennyvízhálózatának első üteme 2002-ben elkészült, s ennek révén a község nyolcvan százaléka bekapcsolódhatott a hálózatba. A második ütemet, amely több mint százharmincmilliós kiadást jelent, szeretnénk idén folytatni - számolt be a legnagyobb tervről a polgármester.- Az olajtársaság több településen is jókora összegeket követelt vissza az adóforintokból. Szánkon sikerül-e kigazdálkodni az így kieső bevételt?- A tárgyalások során sikerült olyan egyezségre jutnunk, hogy a visszakövetelt 21,8 millió forint megadására év végéig haladékot kaptunk. A költségvetésünket ennek tudatában alakítottuk. Ez a pénz természetesen hiányzik majd a ZAKA LÁSZLÓ mű 1944-ben született Szánkon. 1962-ben végzett a kecskeméti kertészeti technikumban. 1980-tól Szánk tanácselnöke. 1990-ben választották a település polgármesterévé. Nős, két leánygyermek édesapja. V« ■g. Léé kasszánkból, de úgy terveztünk, hogy az elképzeléseinket így is megvalósíthassuk.- A csatornázás mellet mire futja még?- Az egészségház felújítása révén lehetőség nyílik egy szociális gondozói központ létrehozására, így egy átszervezéssel a szakfeladatok egy helyre kerülhetnek. A belterületi úthálózat kiépítését is folytatjuk a Bem és a Kossuth utca aszfaltozásával. Az iskola lapos tetős épületrészének átalakítását régóta tervezzük, mert az épület beázik. A bócsai összekötőút kikövezésére pályázatot nyújtottunk be. A polgármesteri hivatal épülete 2004-ben lesz százéves, melyet szeretnénk az eredetihez hasonló külsővel felújíttatni.- A kistérségben meghatározó szerepe van a turizmusnak. Milyen szerepet kaphat Szánk a vendégvárásban?- A kistérségben együtt kell gondolkodni ezen a téren is. Hiszen egy-egy település önmagában nem tud elegendő programot biztosítani az idelátogatóknak. A Bugac-Majsa-Ópusztaszer tengely mentén Szánk is részesülhet az idegenforgalomból. A Gy. Szabó-képtár, templomaink, tereink mellett egyéb kikapcsolódási lehetőségeket és szálláshelyeket is kínálunk.-Mi a helyzet a foglalkoztatás területén?- Évtizedek óta az olajipar a legnagyobb munkaadó a településen. A vállalkozóbb kedvű emberek többsége is ott talált munkát, de egyre több szanki tósvállalkozás bizonyítja életképességét. Az ipari övezet részére kijelölt területen például egy autójavító és egy fémmegmunkáló vállalkozás nyit telephelyet. Az ültetvények gyarapodásán is látszik, hogy a nagy hagyományokkal bíró gyümölcstermesztés is sokaíoiak biztosíthat megélhetést. Baromfitenyésztéssel is sokan foglalkoznak, számukra viszont még bizonytalan a jövő. Nem tudni, hogy az uniós csatlakozás után milyen követelményeket szabnak, a szárnyasok tartására.- Ha már az uniót említette, mi lehet a hozománya Szánknak?- A meglévő természeti és tárgyi értékeink mellett mi a várakozásunkat és a reményeinket visszük magunkkal. Mi továbbra is a megfontolt építkezések hívei maradunk. Most viszonylagos politikai nyugalom jellemző a településre, így nyugodt körülmények között lehet dolgozni, tenni a jót. ________________________________■ S zánk A község címerében látható motívumok a település jellegzetességeire, a szőlőtermelésre és az olajra utalnak egyaránt. A címerpajzs alatt olvasható a község bibliai eredetű jelmondata: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!” • Az 1900-as évek elején már állt a községháza, a postahivatal, felépült a katolikus és a református templom. 1928-ban elkészült a Kecskeméti Gazdasági Vasút szanki állomása. • Szánk nevét az északi sarkkör közelében is ismerik. A finnországi Mauru településsel tartják a kapcsolatot a szankiak. A legrégebbi kötődése az erdélyi Nagygalambfalvához van a községnek. St. Leonhard révén él az osztrák kapcsolat, a vajdasági Topolyához is szorosok a kötelékek, de Guna- rassal is felvetődött a partnerség lehetősége. A szanki lakosság adományai néhány éve az árvíz sújtotta Kárpátalja magyarok lakta településeire is eljutottak. • 2001-ben Szánk községnek ítélték oda az Év Faluközpontja díjat. Az elismerést 2001. augusztus 25-én a felújított főtéri parkban tartott ünnepség keretében adták át, ahol feklBt- ták Szent István király szobrát. Az alkotást Kalmár Márton szegedi szobrászművész készítette. A helyi általános iskola névadóját is aznap tartották, az intézmény Gy. Szabó Béla nevét vette fel. A község a Virágos Magyarországért mozgalom többszörös díjazottja. Néptáncosok randevúja A 2003-as lakodalmas találkozón is remek volt a hangulat. A szankiak kedvelik a zenés-táncos vigasságokat. A népünnepélyeket gyakran színesítik fellépéseikkel a helybéli hagyományőrző néptáncosok. A szankiak „táncos kapcsolatai” hat éve már átnyúlnak határainkon túlra is. Szánk ad ugyanis otthont minden év augusztusában a Szankfeszt elnevezésű, nemzetközi néptánctalálkozónak, melyre a Vajdaságból, Ausztriából és Erdélyből is érkeznek fellépők. A közelmúltban újabb hagyományteremtő rendezvényt honosítottak meg Szánkon. Húsvétvasárnap ott randevúznak a lakodalmi ceremóniamesterek. 2003-ban már negyedik alkalommal rendezték meg a Du- na-Tisza köze lakodalmas zenekarainak, vőfélyeinek és anyakönyvvezetőinek találkozóját. A hangulatos rendezvényen egymást váltják a zenekarok, miközben a vőfélyek tréfás rigmusokkal szórakoztatják a vendégeket. A messze földön híres szanki húsfőzőknek is akad ilyenkor bőven munkájuk a bográcsok mellett. A harmadik lakodalmas találkozón a vőfélyek „élesben” is bemutathatták tudományukat, hiszen egy igazi esküvő násznépe is ott mulatott. Az alpolgármester Csertő István, matematika- rajz-számítás- technika szakos tanár 1977-ben kezdett el tanítani Szánkon.- Kecskeméti származású vagyok. A szegedi főiskolásévek után jöttem dolgozni Szánkra. 1988 és ’93 között az ÁMK igazgatója voltam. Ez idő alatt bevezettük a német és angol nyelv tanítását, s megkezdődött a számítástechnikai oktatás. Jó kapcsolatokat ápoltunk az iskola és az egyházak között is. A szaktudásomat igyekeztem a közéleti területen is a település szolgálatába állítani. Számítástechnikai tanfolyamokat szerveztem a köz- alkalmazottak és a köztisztviselők számára, hogy a legújabb információs technológiai alapismereteket elsajátíthassák. Szánk hivatalos honlapjának elindítása mellett én terveztem a szanki címert és a zászlót. Alapítója és tíz évfolyamon keresztül szerkesztője voltam a községi újságnak, a Szanki Kisbírónak. 1994-ben lettem önkormányzati képviselő, 1998-tól az ügyrendi bizottság elnöke voltam, majd a legutóbbi választások után lettem alpolgármester. Szánk ugyanolyan kényszerpályán van, mint a hasonló nagyságú települések, de eközben épül és komfortosabbá válik. Jó lenne, ha több munkahely volna itt, és fellendülne az idegenforgalom. _______________■ A közösségteremtő Fáik Miklósné fiatal házasként olaj- mérnök férjével együtt 1969-ben költözött Szánkra.- Emlékezetes honfoglalás volt, hiszen akkora hóesésben jöttünk, hogy egy nap alatt értünk ide Szegedről! Richárd fiunk még abban az évben jött világra. Nóra lányunk 1974-ben született. Hegyvidékről származunk: a férjem soproni, én pedig miskolci vagyok. Megszerettük ezt a tájat, amiben sokat segített, hogy az idegenektől ódzkodó helybéliek hamar befogadtak bennünket. Örömömre részese lehettem annak a közösségteremtő munkának, melynek révén megnyílt a közösségi ház, benne a Gy. Szabó-képtárral s a könyvtárral. ’82-ben sikerült ismét Szánkra csábítanunk a világhírű fametszőt. A buckákat járva csak annyit kért, hogy száraz és világos helyre kerüljenek az alkotásai. A tőle kapott fametszetek kalandos úton jutottak el ide, de sajnos a képtár avatóját nem érhette meg. Tíz évig dolgoztam a közösségi házban. Mindent megkaptam Szánktól, de a legértékesebb az a szeretet volt, amit az itteni emberek adtak. Büszkék vagyunk az elismerésekre: a férjemet díszpolgárrá választották, az én munkámat pedig Szánk Községért Emlékéremmel ismerték el. ■ A fényképész Felföldi Frigyes György az erdélyi Tas- nádon született 1944-ben, de gyermekéveit már Bo- rotán töltötte.- 1976-ban épp munkahelyet kerestem, amikor megtudtam, hogy Szánkon „kultú- rosra” van szükség. Már első látásra megtetszett a barátságos település, ahol fák szegélyezték az utakat, és az emberek kalákában építkeztek. Még abban az évben ideköltöztem Tataházáról. Népművelőként és könyvtárosként szinte mindenkit megismerhettem közelebbről is az elmúlt évek során. Időközben a „falu mindenese” lettem, hiszen a térhangosítástól kezdve, a moziüzem-vezetésig sok mindent végeztem és fotósként ott voltam szinte minden nagyobb rendezvényen. Tizenhárom évesen fogtam először fényképezőgépet a kezembe. A hobbiból később hivatás lett: 1983-ban kiváltottam az ipart és azóta hivatásos fényképész is vagyok. A szankiak nehezebben fogadják be a máshonnan érkezőket, de a kölcsönös tisztelet és szeretet révén idővel feloldódhat ez a bizalmatlanság. A munkám révén napi kapcsolatban vagyok a faluval és nem bántam meg, hogy ideköltöztem. Egyedül élek, de a szanki embereknek köszönhetően nem érzem magam magányosnak_________________■
