Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-22 / 118. szám

PETŐFI NÉP E AL MANACH Megszínesítik az ünnepet A hagyományok ápolására alakult a zenekar A kalocsai Pünkösdi Koncert egyik állandó résztvevője és alapítója a Hajósi Ifjúsági Fú­vószenekar. A német nemzetiségi hagyomá­nyok ápolására 1991-ben alakult zenekar rendszeresen képviselte­ti magát a különböző helyi és környékbeli kulturális rendezvé­nyeken, koncerteken. Az együt­tes több alkalommal is vendég­szerepeit Németországban és kü­lönböző hazai fesztiválokon, ren­dezvényeken. Műsorukban a né­met népzenei feldolgozások mel­lett indulók, népszerű könnyűze­nei feldolgozások is szerepelnek. Az együttes karnagya Busa Ist­ván. A Magyar Fúvószenei Szö­vetség minősítő versenyén orszá­gos ezüst minősítést kapott az együttes. Óbor vagy újbor? Némi túlzással akár azt is mondhatnánk, hogy Hajóson minden a bor körül forog. A szőlőtermesztés nagy társa­dalmi jelentőséggel bír, hi­szen a földművelő lakosság egyik alapvető megélhetési forrása a bortermelés. Hajós neve immár jól ismert véd­jegyként szerepel a palackokon. Ehhez az is kellett, hogy a nemes nedű rangjához és kultúrájához megfelelő ünnepek, helyi hagyo­mányok is társuljanak. E megfon­tolásból knndulva hívták életre 1981-ben a szőlőtermesztők és borászok védőszentjének tiszte­letére az Orbán-napi Borünnepet. Ilyenkor rendszerint harminc- ezernél is több vendég érkezik itthonról és a határokon túlról, hogy tiszteletüket tegyék Szent Orbán előtt, nem utolsó sorban pedig együtt mulassanak a roko­nokkal, barátokkal, ismerősök­kel. A hajósi Szent Orbán Bor- rend azért jött létre, hogy megis­mertesse és terjessze a hajósi bor jó hímevét idehaza és külföldön, ápolja a település történelmi ha­gyományait, hozzájáruljon a ma­gyarországi és dél-alföldi idegen­forgalom fejlesztéséhez, a vidék folklórjának, gasztronómiájának népszerűsítéséhez. Leglátványo­sabb ceremóniájuk Orbán napján 'zajlik: a ceremónia mester ekkor üti lovaggá a díszruhába öltözött tagokat, majd átadja új lovag­jainak a diplomát, és egy-egy névre szóló boros palackot. A Szent Orbán Borrend új és min­denkori tagjainak nevét a Borren­di Könyvbe jegyzik. Az ünnepsé­get megelőzően kerül sor a Hajó­si Hegyközség és a Szent Orbán Borrend közös szervezésében a helyi gazdák borversenyére. A legeredményesebb fehér és vö­rös bor készítőjének jut az a meg­tiszteltetés, hogy meglocsolhatja a pincefalu főterén elhelyezett Szent Orbán-szobrot. Ezt meg­előzően azonban ki kell még áll­niuk egy próbát, melynek során meg kell állapítaniuk a két bemu­tatott hajósi Cabernet borról, hogy melyik az óbor, és melyik az újbor.____________________■ A BORREND LOVAGJAI. A bőséges szőlőtermés a helyi szokások szerint azt jelenti, hogy nem hozott fagyot Szent Orbán, így a hajósi gazdák köszönetük jeléül meglocsolják borral az Orbán-szobrot. Ám előtte a Szent Orbán Borrend lovagjai díszruhás felvonulást tartanak a pincefaluban._____________________________________________p Ahol bizakodva várják a holnapot Tizenkét év alatt több mint egymilliárd forin­tos beruházást sikerült megvalósítani Hajó­son. Elkészült a sportcsarnok, kiépítették a csatornahálózatot, korszerű szennyvíztelepet és víz-vastalanítót adtak át, a település útjai pedig szilárd burkolatot kaptak. Schön Ferenc polgármester szerint a fejlődés záloga az ösz- szefogás és a közös akarat.- Milyen éheket tudhat maga mögött Hajós?- Küzdelmes és dolgos, ámde eredményes éveket. Sikerült elérni, hogy a pályázati források felhasználásával, illetve a saját erő hozzáadásá­val évente átlagosan százmilliót fordítsunk fej­lesztésre. Az utóbbi négy évben Hajós belterületi útjai - összesen körülbelül 40 kilométerről van szó - szüárd burkolatot kaptak és kapnak. A nyolcvanas évek végén kiépített utak már nem fe­leltek meg a mai kor követelményeinek. Több mint negyvenmilliós ráfordítással víz-vasta- lanítót adtunk át, négy évvel ezelőtt pedig teljesen új, mo­dem napközit építettünk, s kí- vül-belül felújítottuk az 1890- ben épült polgármesteri hiva­talt. Meg kell említenem még, hogy tavaly augusztus 15-én adtuk át ünnepélyes keretek között a felújított Nepomuki Szent János szobrot, restaurál­tuk az első világháborús em­lékművet, s ugyancsak öröm­mel tölt el, hogy a művelődési központ előtti téren sikerült felállítani a hajósi svábok idete- lepülésének 275 éves évfordu­lójára emlékeztető faszobrot. A község központjában található szolgáltatóház te­tőzetét hárommillióért felújítottuk, a valamikori református imaházra pedig tizennyolcmilliót for­dítottunk. Remélem, a jelenleg Egyesületek Há­zaként funkcionáló épületben rövidesen sikerül beüzemelni a hat számítógépet magában foglaló teleházat. Az összes intézményünket korszerű lámpatestekkel láttuk el, megújult a közvilágítás, rendbe hoztuk a rendőrség épületét és a hozzá tartozó lakást. Évente két-három millió forint kö­rüli összeggel támogatjuk a sportot, s ugyaneny- nyit fordítunk a kalocsai Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett tagozatának működtetésére. A közel­múltban vásároltuk meg a legrégebbi, 1840-es építésű műemlék pincét, amely egykoron a kalo­csai érsek dézsmapincéjeként funkcionált. Sze­retnénk korhű állapotában restaurálni, s ha elké­szül, átadjuk a hegyközségnek. Az épület tudni­SCHÖN FERENC 1948-ban született Hajóson. 1990-ig a Költségvetési Üzem igazgatójaként dolgozott. 1990-től Hajós polgármestere. Nős, két felnőtt lánya és két lány­unokája van. illik tökéletesen alkalmas arra, hogy ott rendez­zük meg a borversenyeket, fogadjuk a külföldi vendégeket.- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?- Az imént említett Egyesületek Háza zárt ud­varát szeretnénk átalakítani játszótérré, nyitott közösségi találkozó hellyé, a művelődési ház fö­lé pedig nyeregtetőt tervezünk emelni. Ugyanígy „hadat üzentünk” az összes lapos tetős épület­nek, a szocreál stílusú épületek ugyanis „kilóg­nak” a sorból. Bízom benne, hogy sikerül közös nevezőre jutni a régen lakodalmas házként, illetve pártházként funkcionáló épület telkének ügyében, a lebontott épület he­lyére ugyanis egy kecskeméti cég tervez üzleteket és lakáso­kat építeni. Sokunk bánatára még mindig megoldatlan a Haynald-kastély sorsa. Mióta a megyei önkormányzat ’98-ban megkapta az APV Rt.-től, gya­korlatilag semmilyen előrelé­pés sem történt az ügyben. Az üresen álló, egykor az érsekség tulajdonát képező épület állaga folyamatosan romlik - kár érte. Mivel műemlék­ről van szó, érdemes lenne mondjuk múzeumot kialakítani benne. Folyamatban van egy elkerülő út kiépítése, amely összeköti a mezőgazdasági területeket, így az átmenő forgalom nem zavarná a település nyugalmát.- Milyennek látná Hajóst tíz év múlva?- Remélem nem tűnök szerénytelennek, de olyannak, mint amilyen most. Prosperáló, folya­matosan fejlődő, gazdagodó és bővülő települést. Talán az eddigieknél is több pénzt kell majd ál­doznunk a pincefalura, hogy még jobban ki tud­juk szolgálni a megnövekedett turista forgalmat, s természetesen hangsúlyozottan igyekszünk odafigyelni a szőlőtermelő gazdákra és a borá­szokra, hogy a hajós-bajai borvidék a jövőben is hírnevéhez méltó elismerésben részesüljön ide- haza és külföldön egyaránt. _________________g A LÉLEKSZÁIW ALAKULÁSA (FŐ): 2000-ben: 3528 2001-ben: 3496 2002-ben: 3461 FORRÁS: PN-JNFO A 2002-ES ÉV SZÁMOKBAN: Születtek: 31 Elhunytak: 50 Házasságkötések száma: 14 Beköltöztek: 37 Elköltöztek: 62 _______________FORRÁS: PN^NFO A Duna menti löszháton, az al­földi régió délnyugati részén el­terülő borvidék az alföldi szőlő- termelő tájba tartozik. A vidék­re a meleg, mérsékelten száraz éghajlat és az átlagosnál maga­sabb napsütéses órák száma jellemző. A kiemelkedőbb ül­tetvényeket főként humuszos homoktalajokon és csernozjom jellegű homoktalajokon telepí­tették. A borvidék elsősorban testes, zamatos vörös borairól híres, ismertebb fajtái a Kadar­ka, a Rajnai Rizling és a Kék­frankos. • Az első írásos bizonyíték a terü­let szőlőtermesztésbe vonását il­letően 1075-ből származik, a balkáni eredetű vörösborkultúra mégis jóval később, csak a XVI- XVII. századi népmozgások ide­jén érte el ezt a hajósi térséget. A futóhomok megkötése céljából Mária Terézia fokozott telepítés alá vonta a homoktalajjal bíró alföldi termőtájakat. A XVIII. században német ajkú lakosság települt le, s ekkor indult virág­zásnak a szőlőtermesztés és a borkészítés nyugati kultúrája. Elterjedtek a löszbe vájt boros­pincék, és a német szaktudás rö­vid időn belül felvirágoztatta a térség szőlőkultúráját. • Hajós nevének eredetével kap­csolatban többféle felvetés van. A hagyomány szerint egykoron erre folyt a Duna egyik ága, a legelső települők pedig hajón ér­keztek, innen a név. Mások sze­rint a „Hajósy” és a „de Hajós” birtokod család volt a névadó. • Az 1998-ban Hajós-Vaskútiról Hajós-Bajaira átkeresztelt borvi­déken jelenleg nyolcvan száza­lékban magas művelésű szőlőte­rület található. Noha manapság is magasabb a fehér borszőlők aránya, mégis a vörös bort adó szőlőfajták bírnak komolyabb jelentőséggel. A képviselő-testület tagjai: ifj. Alföldi Albert, Balogh Gyárfás, Bohner Ignác (alpolgármester), Czick István, Gácsér Zsolt, Hirth József, Oswald István, Stefán Lászlóné, Szabadi Zoltán, Wicker József, Wilhelm András. Polgármester: Schön Ferenc. Jegyző: Mayer Ferenc. _______■ A hegybíró Wilhelm And­rást már gyer­mekkorában elleste a bor­készítés mes­terségét. Me­zőgazdasági szakközépis­kolával a háta mögött mégis úgy gondolta, autószerelőnek áll. Négy év után - amikor már éppen kezdett elege lenni a kup­lungokból és a dugattyúkból - a földművelésügyi minisztérium jóvoltából lehetősége adódott részt venni egy németországi ta­nulmányúton. „Szerencsémre egy családi borászati gazdaságba kerültem, ahol rengeteget tanul­tam, s megszerettem a borkészí­tést. Persze itthonról is kitűnő in­díttatást kaptam, édesapám ugyanis elsőként nyerte meg az Orbán-napi borversenyt.” a Az alpolgármester Bohner Igná­cot sohasem vonzotta a polgármesteri szék. Pedig már-már ha­gy o m á n y, hogy a vá­lasztásokon ő gyűjti be a leg­több szavazatot. „Meg sem for­dult a fejemben, hogy máshol él­jem le az életemet, miként az sem, hogy más iskolában tanít­sak, vagy én legyek a polgármes­ter. Idestova 57 éves leszek, így azon kell tömöm a fejem, mihez fogok kezdeni nyugdíjasként. Nagyon szeretek tanítani, hiá­nyozni fognak a gyerekek” - hangjában szomorúság bujkál. A helyi általános iskola megbecsült matematika-fizika szakos tanára - ha úgy adódik - akár svábul is szót ért az idős emberekkel. ■ A plébános Ilosvay Gyula szereti a ren­det, a szép környezetet. Meg is lehet nézni a temp­lom és a plé­bánia környé­két! Ő maga nyírja a füvet és a sövényt, gondozza a kertet, a virágokat. „A szellemi munka akkor teljes, ha fizikai munkával társul” - vallja. Kalandos út ve­zetett a Szatmár megyei Mérktől Hajósig, hát még a papi hivatá­sig! Tizenhat évesen úgy dön­tött, missziós papnak áll. A gim­náziumot a nagykárolyi piaris­táknál kezdte, Szatmárnémeti­ben, Munkácson folytatta és Debrecenben fejezte be. Kő­szeg, Pannonhalma, Esztergom, Somlóvásárhely után ’93-ban Hajósra került.______________■ A háziorvos Dr. Zakupsz- ky Endre ere­detileg állator­vosnak ké­szült, majd „hirtelen felin­dulásból” or­vos lett. „Édes­apám Jakab- szálláson volt állatorvos, s tudta, mivel jár ez a munka. Mindenféleképpen gyó­gyítani szerettem volna, ezért be­iratkoztam a szegedi orvostudo­mányi egyetemre, amit sikeresen el is végeztem. Nőgyógyász sze­rettem volna lenni, ezért bead­tam a pályázatomat Kecskemétre és Balassagyarmatra. Ez utóbbi jött be, de nem voltam elégedett. Néhai kollégám, Pap István hívá­sára 1984-ben Hajósra kerültem körzeti orvosnak, majd házior­vosnak. Szeretem ezt a falut, az itt élő embereket.” ■ A vendéglátós A Popey étter­met senkinek sem kell be­mutatni Hajó­son. A presz- szóból átalakí­tott hangula­tos vendéglő­ben a külföldi­ek éppúgy ott­hon érezhetik magukat, mint az ország távoli szegletéből ideláto­gató belföldi vendégek. Mendler Ferenc szerint a siker titka egy­szerű: sok munka, kitartás, csöppnyi leleményesség és per­sze a szakma szeretete. Kacska- ringós út vezetett a Popey éttere­mig: kőművesnek tanult, pecse­nye- és lángossütőben, később büfében és presszóban (a mai ét­terem elődjében) is dolgozott. Aki ismeri, tanúsíthatja: „Meci” csupaszív ember, aki a lelkét is kiteszi a vendégekért. ________■ A kereskedő Berta Sándor eredetileg rá­dió-műsze­résznek ta­nult. Tíz évvel ezelőtt gon­dolt egy na­gyot, otthagy­ta a szakmá­ját, s édesap­jával együtt önálló vállalkozásba kezdett. Egy évtized alatt elérte, hogy a nevével fémjelzett hajósi Gazdabolt immár nem csak a helyi, hanem a környékbeli kis­termelők és magánszemélyek körében is elismerést vívott ki magának. Küzdelmes út veze­tett a 240 négyzetméteres, min­den „földi jóval” feltöltött üzle­tig. A vállalkozás éppen tíz évvel ezelőtt indult a jelenlegi telep­helytől mintegy száz méternyire egy huszonöt négyzetméteres üzlethelyiségben. ___________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents