Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-16 / 113. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Siker - tetszés szerint Tizenkét éve néhány, a zenét, az énekszót kedvelő bajai fia­tal összejött, hogy kórust ala­pítson. Legtöbben közülük már előbb „megfertőződtek” az énekszó szeretetével, amikor a III. Béla Gimnázium kórusában egész éle­tükre meghatározó élményeket szereztek. Kézenfekvő volt, hogy tanárukat, Pethőné Kővári Andre­át kérjék fel énekkaruk vezetésé­re. Amikor pedig felvételt készí­tettek a város zenei életét bemu­tató hanglemezre, nevet válasz­tottak. A zenei műszó - Ad Libi­tum - jelentése: tetszés szerint. Ezzel megkezdődött egy párat­lan sikersorozat, melynek akár csak főbb állomásait is lehetetlen néhány sorban megjelenítem. Említhető a Magyar Rádió Kórus­pódium című műsorában való szereplést, majd az önálló rádió­koncerteket. Az 1997-ben rende­zett nemzetközi kórusversenyen Arany Diplomával jutalmazott produkciót. Majd Bács-Kiskun Határok A város utóbbi évtizedeit megha­tározta a határmentiség. Ez el­zártságot jelentett Bajának, ami megmutatkozott a megközelíthe­tőségében, megközelíthetetlen­ségében, illetve a visszafogott fej­lesztésekben. A régiók kialakítá­sától azt várják, hogy azok között egyfajta kapocs szerephez juthat a település. Ezért a dél-alföldiek mellett a dél-dunántúli települé­sekkel is kapcsolatokat épít a vá­ros. így például Péccsel, a pécsi egyetemmel vagy Mohács önkor­mányzatával több évre vissza­nyúló, rendszeres együttműkö­dés. A Duna menti Folklórfeszti­vál kapcsán hasonlóan szoros szálak kötődtek Kalocsához és Szekszárdhoz. Csaknem egy év­tizedes a 6-os, és az 56-os út fej­lesztése érdekében létrehozott, majd a közelmúltban felélesztett, Megye Művészeti Díját, vagy a legmagasabb fokozatot, tehát a „Hangversenykórus” minősítést. Rövidesen CD-lemez következett, majd két nemzetközi kórusver­seny, egy spanyolországi, majd a Budapesten rendezett Kodály Zoltán kórusverseny díjai. Ha a sikerekről van szó, egyik fő ténye­zőként mindenképpen említeni kell Pethőné Kővári Andrea párat­lan kórusnevelő munkáját és ki­emelkedő karvezetői képességeit. A kórus mindent énekel, ami értékes, igényes és szép zene. A gregoriántól kezdve a reneszánsz madrigálokon keresztül Kodály Zoltán, Bárdos Lajos vagy mai magyar szerzők műveit.- Még friss az élmény - mond­ja Pethő Attila, a kórus elnöke -, amikor a közelmúltban megtér­tünk az olaszországi Grado város­ban rendezett nemzetközi kórus- versenyről. Nagyon jó érzés, hogy hazánkat és városunkat képviselhettük olyan színvona­lon, hogy Arany Diplomával tér­hettünk haza. ■ mentén régión átnyúló együttműködés. Ugyanis a Duna mindkét partján azonos az érdek: a gyorsforgalmi úthálózat teremtse meg a hátrá­nyos térségek felzárkózásának egyik feltételét. Régiós együttmű­ködésben az országhatár sem le­het akadály. Jól működő, határon átnyúló együttműködések sokfe­lé jellemzőek, említhető például a Duna-Dráva-Száva Eurorégiót. Baja testvérvárosával Zomborral közösen azt fontolgatja, hogy kö­zös érdek lenne ehhez csatlakoz­ni. Ezt nem könnyíti meg a szer­biai politikai helyzetnek nem kel­lő mértékű stabilitása. A folytató­dó demokratizálódás lehet a to­vábbi együttműködés alapja ön- kormányzatok, vállalkozások, ci­vil szervezetek és magánszemé­lyek számára egyaránt. 1 A Türr-kitátó köszönti a Sugovica torkolatánál a városba vízen érkezőket. í. ■ : ■: ■ ■■■■ '■■■■.......... .......■■........ ■ v.:. :V:. .......... ........,........ .... .. 1 A kórházigazgató Dr. Poór Lász­ló főigazgató főorvos el­mondta: a vá­rosi kórház az 1995-ös átvilá­gítás óta pél­dásan gazdál­kodik. Kö­szönhető ez annak, hogy egyrészt profilt vál­tottak (bezárták a bőrgyógyá­szati, valamint a fertőző osz­tályt, de megtartották ezek am­bulanciáit), majd önelszámoló egységeket alakítottak, melyek abban érdekeltek, hogy a kont­rolling rendszer alkalmazásával nyereséget produkáljanak. Je­lenleg a kórház 110 ezer (a mű­tétekkel együtt 160 ezer) lakost lát el miközben csak 582 aktív és 66 krónikus (összesen 618) ággyal rendelkezik. Fejlett és jól műszerezett diagnosztikai rész­lege van az intézménynek, így a járó betegek száma meghaladja az évi félmilliót, a fekvőbetegek száma pedig 26 ezer évente. ■ A kikötős Nagy László 2000 óta veze­ti a bajai kikö­tőt működtető társaságot. A többségi álla­mi, önkor­mányzati tu­lajdonban lé­vő Bajai Or­szágos Közforgalmú Kikötő Kft. ügyvezetője szerint kedvező, hogy hajózható a Duna és a kö­zelgő EU-csatlakozás is növelte a kikötő iránti érdeklődést. - Azt szoktam mondani, hogy én va­gyok a piacfelügyelő. Húsz hek­táron, nyolc berakóhelyen van mód az áruk, termékek ki-, illet­ve berakására. A közelmúltban egy német érdekeltségű cég 1 milliárd forintot fektetett be, amikor modem berakót létesí­tett a Duna-partján. Egyébként az utóbbi időben mind keletről, mind nyugatról egyre többen ér­deklődnek a kikötői szolgáltatá­sokról vagy befektetési lehetősé- gekről. ■ Lényeges változások, de lassan Harmadik ciklusban tölti be tisztét Széli Péter polgármester. A város vezetője szerint a ked­vezőtlen körülmények ellenére Baja jelentő­sen átalakult az utóbbi években.- Hol a tart a város ahhoz képest, amilyennek el­képzelte első megbízatásának kezdetén?- Amikor első ízben nyertem el a választók bi­zalmát azt reméltem, hogy néhány év alatt a város jobban élhetővé válik, arculata megszépül, alap­vető szolgáltatásaiban többet fog kínálni az embe­reknek és gazdaságában lényeges változások mennek végbe. Arra is gondoltam, hogy a történelem során kü­lönböző formában meglévő térségköz­ponti szerepet meg kell őrizni és erősíteni kell. Ez nem városi önzés, hiszen az élet különböző területein a környék számára nyújtunk szolgáltatásokat. Rengeteg minden történt szűkebb és tágabb kör­nyezetünkben. Ezek a körülmények befolyásol­ták életünket. Ha lassan is, de lényeges változások történtek. így például a közlekedési feltételekben. Gondolok itt a város jobb közlekedést lehetővé te­vő hídjára, a kapcsolódó utak fokozatos és ma is zajló bővülésére. De a város belső úthálózatában is észrevehető változások történtek és szándéka­im szerint történni is fognak. Egy picit javult a vasúti közlekedés, fontos változás a kikötő fejlő­dése. Infrastrukturális alapszolgáltatásokban ta­lán a legjelentősebb változás a szennyvíz-csator­názottság növekedése és a telep korszerűsítése. Ma már a kibocsátott szennyvíz víz tisztábbá teszi a Dunát és nem szennyezi. Mindezeket összevet­ve: nem vagyok elkeseredett, de túlságosan elége­dett sem lehetek.- Baja iskolaváros, ami komoly kiadással jár. Más megfogalmazás szerint: túl nagy az intéz­ményrendszer.- Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült meg­őrizni azokat a szolgáltatásokat, amelyek mindig is jellemezték a várost. A gyereklétszám draszti­kus csökkenése ellenére megmaradt az oktatási hálózat. Mi több, struktúrájában inkább előnyére változott, új elemek jelentek meg. Nemzetközileg ismertté vált a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, megőrizve az ország leg­jobb gimnáziumai közötti helyét átalakult a III. Béla Gimnázium, bővült és színesedett a szak­képzési kínálat. Alapítványi, egyházi intézmé­nyek működnek, az egész térséget behálózza a művészeti alapképző magániskola. Különleges, hogy az Udvardi Vizuális Iskola képzési sora kö­zépiskolai folytatást nyert a Jelky-szakképzőben. Szűkös anyagi körülmények között sikerült ezek alapvető működési feltételeit biztosítani. Nem a kötelező szinten, hanem picikét afölött. Az intéz­ményi körben jelentős eredménynek tartom, hogy a kórház stabilan gazdálkodva, évente lé­nyeges fejlesztésekkel javítja szolgáltatásait.- A gazdaság szempontjából nem lehet sikertör­ténetnek minősíteni az utóbbi éveket.- Voltak szép ívű fejlesztések és sajnos, nagy leépítések is. Vi­szont hiba lenne telje­sen sötétnek látni a helyzetet. Jelentősnek tartom, hogy a kis- és középvállalkozások fokozatosan megerősödtek. Ez kedvező a munka­helyteremtésben, az alkalmazkodóképességben és a városi bevételek szempontjából is. Ugyanak­kor a textilipar általános válsága csaknem nullára írta le könnyűiparunkat. De rendkívül fontos, hogy nagyobb társaságok - stabilizálva helyzetü­ket és reagálva a piaci igényekre - hosszú távra szóló fejlesztéseket hajtottak, hajtanak végre bajai üzemekben. Mezőgazdasági, kereskedelmi, élel­miszer-, illetve építőipari cégek jöttek létre és mű­ködnek sikeresen. Fejlesztésekre került sor a ki­kötőben, jelentős mértékben magántőkéből. Az itt élőket egy lüktető, gyorsan változó kiskereske­delmi üzlethálózat szolgálja. A megjelent multik pedig a kereskedelmi vonzerőt kiterjesztették egy nagyobb térségre. Ez egyszerre hordozza magá­ban az előnyt és a hátrányt. Jellemzi a változáso­kat az is, hogy az integrációban létrejött Eötvös József Főiskola által kínált képzések között a gaz­dasági szakok is megjelentek. Ez még inkább ér­zékelhető lehet, ha létrejön az önkormányzat és az intézmény által tervezett innovációs központ.- Nagy foglalkoztató betelepülése nem várható?- Nem feküdnénk a gyorsvonat elé, ha egy nagy foglalkoztató kívánna idetelepülni. Bár alap­vetően nem gyárvárossá szeretnék alakítani Ba­ját. De törekszünk rá, hogy a középtávú gazdasá­gi fejlesztési programban számba vegyük a lehet­séges eszközöket, amelyekkel segíthetjük a vállal­kozások megerősödését, újak betelepedését. Eb- ben számítunk a vállalkozások tapasztalataira. ■ SZÉLL PÉTER 1950-ben született Orosházán. 1975-től tanár a Bereczki Máté Szakközépiskolában, majd igazga­tóhelyettes és igazgató. 1990-től a képviselő-testület tagja. 1994-től polgármester. A muzeológus A cégépítő A mecénás- Az utóbbi időben két si­keres kiállítás megrendezése volt számom­ra a legfonto­sabb - mondja Merk Zsuzsa, a bajai múze­um igazgató­ja. - Az egyik a múzeumban lát­ható Kelebiai ezüstkincs, a má­sik pedig a Nagy István Képtár­ban megtekinthető Éber mű­vészcsalád című kiállítás. Nincs könnyű dolgom, jelenleg egyma­gám vagyok muzeológus az in­tézményben, a múzeum vala­mennyi gyűjteményét ismernem kell. A szakmai munka, az egye­düllét, a kiállítások szervezése egyre kevesebb időt hagy arra, hogy a saját tudományterüle­temmel, Baja és Észak-Bácska történetével foglalkozzam. Most három kiadványt készítünk elő. Ami legalább ilyen fontos szá­momra: törődni két egyetemista gyermekemmel._____________■- A szolgálta­tás fontosabb, mint a nyere­ség, a nyere­ség nem cél, hanem a szol­gáltatás ered­ménye - idézi és vallja Hen­ry Ford véle­ményét Harsányi Zsolt. Cége, az Axiál Kft. országszerte 15 telep­helyen több mint 300 embernek ad munkát, jelen van a környe­ző országokban is. Tavalyi árbe­vétele 23,8 milliárd forint volt. - Kényszerből kezdtem vállalkoz­ni, amikor tönkrement a mun­kahelyem. Sikerünkhöz kellett a bácskai emberek sokszínűsége, elszántsága. Nem szenvedtünk jelentős piaci hátrányt azért, mert Baja a központunk. Se szándékom, se kedvem nem volt máshová telepíteni a céget. Jövőnk a mezőgazdaság jöve­delmezőségétől függ. Tervez­zük a szolgáltatások továbbfej­lesztését. ■- Mindig fon­tosnak tartot­tam, hogy ne csak átérez- zem ember­társaim gond- ját-baját, ha­nem, ha tu­dok, próbáljak meg segíteni is - mondja Mezei Lajos építési vállalkozó. Főként az ifjúsággal és a zenével kapcsolatos tényke­dés okoz számára örömet. Szív­ügyének tartja, és régóta támo­gatja az evezős sportot, elkötele­zett híve a jazz zenének is. Mint a városi magisztrátus tagja, az idegenforgalom fellendítését tűzte ki céljául. Mecénásként volt jelen Nagy András egyko­ri főépítészről szóló emlék­könyv megjelentetésénél, a bajai rotarysták emberbaráti program­jainál, egyházközségi elöljáró­ként a ferences rendház felújítá­sánál. Mindig talál időt kertész­kedésre és - ami még fontosabb számára - három unokájára, a JELKY ANDRÁS. A világjáró szabólegény szobrát Medgyessy Ferenc 1936-ban alkotta. ■ A képviselő-testület: Széli Péter (polgármester), Barna György (alpolgármester), dr. Sziegl Zsu­zsanna, Bartos Nándor, Kajtár József, dr. Révfy Zoltán, Várhal­mi Miklós, dr. Bálint Gábor, dr. Zöld László Csabáné, Hajdú Miklós, Nemes Gábor, Kemyáné Patarcsity Barbara, Márfai Péter, Nagy Attila, Bán Béla, Brachin- ger Tamás, Fábián Sándor, Fercsák Róbert, Glasenhardt Já­nos, Köteles Ilona, Mirk Sza­bolcs, Sörös László, D. Szabó Je­nő, dr. Vácity János, Vízin Ta­más, Zsigó Róbert. Jegyző: dr. Völgyesi László _____________■ A halban és erdei vadakban bő­velkedő vidék már a kőkorszak emberét letelepedésre késztette. A sok gazdag legelő, a víz bősé­ge, a dunai átkelés lehetősége ki­váló otthont adott honfoglaló őseinknek, Botond törzsének. A víznek, kiváltképpen a Sugovicá- nak mindig meghatározó szere­pe volt Baja életében. A város első említése 1323-ból származik okiratban, melyből kitűnik, hogy már ennek előtte is lakott helynek tekintették ezen a néven. Fontos vásáros hely volt már 1406-ban. A török hódoltság idején forgalmas köz­lekedési csomópontként és ki­kötővárosként szerepelt. A mai főteret körülvették földsánccal és gerendafallal. A török 1687- ben történt kiűzése után települ­tek be a bunyevácok és a szer- bek, akik a határőrvidék őrzésé­ben szerepet vállaltak. A német nemzetiség betelepülésével sok- nemzetiségű helységgé vált. I. Lipót 1696-ban mezővárosi ki­váltságlevelet adományozott Ba­jának. IPARŰZÉSIADÓ-BEVÉTELEK (millió Ft) ■Teljes bevétel Virilisták 885 814 628 77% 634 69% 2000. 2404 2002. s 2974 i Vállalkozások száma ■$ Virilisták: A 15 legnagyobb adófizető £ l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents