Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

I PETŐFI NÉP E ALMANACH Pirtó Pirtó 1676 hektáros külterületé­nek felét erdők borítják, melyek­ben szarvasok is találhatók. A település címerében a buckák­kal és az ősborókával együtt he­lyet kaptak ezek a helyi jellegze­tességek. A címerben látható a legismertebb pirtói gyümölcs a kiffer körte. A birka az állattar­tást szimbolizálja. A címerpajzs mellett két kun vitéz őrködik. • A település nevének eredete is­meretlen, de egy 1575-ben ké­szült feljegyzés szerint egy sze­gedi ifjút egy Eperd nevű elha­gyott földön támadtak meg. A területen egy tó is található, me­lyet Peer-tó és Eper-tó néven em­lítenek a régi iratok. Egy 1655- ben keltezett oklevél tanúsítja, hogy Peerbete és Toósemeg ne­vű pusztákat Wesselényi Ferenc nádor Mihalek Miklósnak ado­mányozta. • Egy 1680-ban készült puszta­jegyzékben szerepel először Pir­tó neve a mai írásmóddal. A terü­let bérlője egy Tegzes István ne­vű halasi gazda volt, aki Wattay Pál földbirtokosnak fizetett. • A pirtói csárda már 1761-ben is létezett. A mai település környé­kén két hétig tartó vásárokat is tartottak, ahol cseh kereskedők is megfordultak. Pirtó az akkori térképek szerint már Halas vá­ros határán belüli területnek számított. A csárdánál később postakocsi állomás is működött. • Az 1835-ös népesség-összeírás szerint Pirtón hetvenhätan éltek. A parcellázás 1903-ban kezdő­dött meg a településen, a mai 53- as főút melletti területeken. A te­lepülés 1947-ben vált önállóvá. • A híres, zamatos kiffer körtét Szathmáry Sándor honosította meg a környéken. Az 1920-30-as években komoly szerepet töltött be a település életében a Gazda­kör. Egy almafajta is őrzi a tele­pülés nevét. Haluza Ferenc ta­nár úr nemesítette a Pirtó pur delichiosus A nevű almát. • Pirtó képviselő-testülete: Deme­ter József, Ekéné Misándi Klára, Fogl József, Molnár László, Nagy Ferenc polgármester, Ritter János, Rontó Sándor, Vá­gó Ferenc alpolgármester. Jegy­ző: dr. Tallós Bálint. ■ Töretlenül fejlődő község Kerékpárút Halasig és Soltvadkertig, két új játszótér, szoborpark, díszkút, díszfákkal szegélyezett utak, új munkahelyek, egészsé­ges ivóvíz a község egész területén. Ha a ter­vek valóra válnak, akkor 2006 végére ilyen lesz Pirtó. A szűkös költségvetésből persze nem futja mindenre, de reménykednek, hogy az uniós csatlakozást követően a kötelezően előírt beruházásokra, mint például a szenny­vízcsatornázás, sikerül megfelelő támogatási forrásokhoz jutniuk. Nagy Ferenc polgármes­ter egy évtizede tevékenykedik a község ve­zetésében, s tőle érdeklődtünk arról, milyen változásokat hoztak az elmúlt évek.- A rendszerváltozás idején mindössze két kikö­vezett utcája volt a falunak, ma már minden ut­cánk szüárd burkolatú. Büszke vagyok arra is, hogy már megválasztott képviselőként lobbizhat­tam a Bócsa-Tázlár-Pirtó gázvezeték kiépítésé­ért, amely 1995 végére elkészült. Minden intéz­ményünk gázfűtéses, megépült a víztisztító, melynek révén egészséges, kiváló minőségű ivó­vizet fogyaszthatnak a háztartásokban. A műve­lődési központban új vizesblokk épült és két he­lyiséggel bővítettük a polgármesteri hivatalt is. A község első köztéri szobrát 2001 augusztusában avattuk. Szent István mellszobra után a követke­ző évben Kossuth Lajoséval gyarapodott a főtéri szoborpark. Mindent összegezve, óriási fejlődé­sen ment keresztül a település az elmúlt évüzed során - sorolta Nagy Ferenc polgármester.- Folytatódik a lendületes gyarapodás?- A faluszépítést az 53-as főút mentén folytat­tuk, ahol eltávolítottuk az öreg fákat és százötven díszfát ültettünk a helyükre. Nagy örömünkre, mindegyik kifakadt. A központi park felújítását is szeretnénk befejezni, ahová egy köztéri díszku­tat is tervezünk. Remélem, hogy a „falu szégye­nének” nevezhető buszmegálló helyére is új váró kerül. A Dózsa utca alsó szakaszán élőknek sem kell már sokat várniuk arra, hogy vezetékes ivó­vizet fogyaszthassanak, mert 2003-ban szeret­nénk befejezni a gerincvezeték kiépítését. Az in­tézményeink a fűtéskorszerűsítése is elodázha­tatlan feladat.- Pirtó mindig is ezer szállal kötődött Halas­hoz. Tovább erősödhet-e ez a kapcsolat?- A két város, Kiskunhalas és Soltvadkert kö­zelsége meghatározó volt mindig az itt élők szá­mára, melyek a középiskolák és munkahelyek ré­vén is erősödtek. Több olyan kistérségi terv van melyek megvalósulhatnak a közeljövőben, így NAGY FERENC 1952-ben született Pirtón. Az ál- talános iskolát szülőhelyén vé­gezte, majd a halasi II. Rákóczi- szakközépiskolában érettségi- ■pöM zett. Húsz évet dolgozott a kis- jL fl kunhalasi Fémmunkás, majd Ika­rus gyárban. 1990-ben lett a pirtói művelődési ház vezetője. 1992-től tagja a pirtói képviselő-testületnek. 1998-tól tagja a Bács-Kiskun megyei közgyűlés­nek, melynek 2002-ig társadalmi megbízatású alelnöke volt. 2002 óta Pirtó polgármestere. A bajai EJTKF művelődésszervező szakának végzős hallgatója f (2003). Nős, három gyermek: Mária (1973), Fe- j renc (1974), Melinda (1976) édesapja. például a regionális hulladéklerakó. Ha elkészül, az itteni szeméttelepet is felszámolhatjuk. Remé­lem a ciklus második felére sikerül megvalósítani a kerékpárút kiépítését Vadkert-Pirtó-Halas kö­zött, így Kiskörösig lehetne biztonságosabban el­jutni biciklivel. Mindez a kerékpáros turizmust is fellendíthetné, hiszen a páratlan szépségű ősbo­rókásunk megtekintése megér egy kirándulást.-Mi a helyzet a munkahelyekkel?- A nádtelep leállása komoly gondot okozhat, hiszen ott sokan kaptak munkát korábban. Re­méljük, hogy hamarosan új munkahelyteremtő beruházások is indul­nak, mint például az új gombatelep, ahol legalább tíz helybéli kaphat múnkát.- Fogyóban van a te­lepülés...- Valóban csökken a lélekszám, az isko­lánkat már csak tár­sulásban tudjuk mű­ködtetni Kömpöccel és Harkakötönnyel. Mégis biztató, hogy akadnak, akik közsé­günket választják la­kóhelyül. Halasiak is letelepednek itt. Ná­lunk 300-400 ezer fo­rintért már közműve­sített telkeket lehet vásárolni. A céljaink jórészét társadalmi munkában valósítjuk meg, amelyre nem kell ösztökölni az itt élőket. Nagyon-nagy az összefogás ezen a téren, hiszen ha öt emberre lenne szükség, gyakran húszán jönnek az első hívó szóra. Az ő példamutatásuk is megerősít abban, hogy helyesek azok a célok, melyeket magunk elé tűztünk. A községháza és környéke is szépül. SZOBORAVATÓ. Kossuth Lajos mellszobrát 2002. március 15-én avatták fel Pirtón. Az államférfi szobránál a község apraja-nagyja le- rótta tiszteletét az ünnepi alkalomkor. _________________________■ Ő si foglalkozások A pirtói táj ősi jellegét százado­kon keresztül a vizek mellett - melyek közül a Patkó-tó és kör­nyéke ma is kedvelt kiránduló- hely -, a hatalmas kiterjedésű fü­ves, ligetes puszták adták. Gulyá­sok, csikósok, juhászok, kondá­sok legeltettek arrafelé. Az 1761-es évtől működött a pirtói csárda, melynek környé­kén nagy állatvásárokat tartottak. A XVIII. században néha két hé­tig is tartott a vásár, még külföldi kereskedők is, főleg csehek jöt­tek, akik kiválogatták, azaz „ki- csehelték” a jószágokat. Az 1800-as évek második felé­ben a nádas, vízállásos területek sokaknak biztosítottak megélhe­tést. Halas városát rendszeresen pirtói náddal látták el. A tó kör­nyékén sokan éltek halászatból és vadászatból. Varsával, tapoga­tóval vagy nádból készült hal­csapdával fogták a zsákmányt. Jellegzetes foglalkozás volt a vadászat is. Fácánból, nyúlból, őzből volt elég a környéken. Fő­ként drótból készült hurok segít­ségével fogták el a vadakat. A fá­cánozáshoz leginkább csapóhá­lót használtak. ■ HÁZI GALÉRIA. Az időszaki kiállításokon kortárs művészek alkotá­sait és míves kerámiákat is megtekinthetnek azok, akik elvetődnek Pirtón a Petőfi utca 86. szám alatti házi galériába. Krebsné Tuska Zsuzsa nem csak tanítja műtárgyak készítésének titkait, hanem ma­ga is formázza az agyagot. Nyaranta alkotótáborokat is szerveznek a tehetséges fiatalok számára.__________________________________■ SZENT ISTVÁN SZOBRA. A nyírfákkal szegélyezett pirtói faluközpontban kapott helyet a telepü­lés első köztéri szobra. Az államalapító Szent István király szobrát Máté István szobrászművész ön­tötte bronzba. A szoboravatót 2001. augusztus 19-én tartották, amikor a település hírnevének öreg­bítéséért többen vehettek át elismeréseket. A tervek szerint a parkot minden évben gyarapítják majd egy művészi alkotással, ____________________________________________________________________■ A vállalkozó Ritter János: Tősgyökeres pirtói vagyok, 1968-ban szü­lettem. A hala­si középisko­lai évek után, itt alapítottam családot. Két gyermekünk van a tízéves Lea és az ötéves Dominik. Az egyéni vállalkozást még 1994-ben kezdtem, s folya­matosan fejlődött a cégünk. Spe­ciális tartályokat, egyedi tároló­edényeket készítünk, s az or­szág minden részéről akad meg­rendelésünk. Jelenleg kilencen dolgozunk az üzemben. A tele­pülés közéletéből is kiveszem a részem, már a második ciklus­ban vagyok tagja a képviselő- testületnek. Minden Pirtóhoz köt, s igazából nem vonzott a városba költözés lehetősége, hi­szen minden adott az itteni bol­doguláshoz; ________________■ A tanárnő Dr. Bikfalvy Miklósné: Most is abban a házban élek melyet száz évvel ezelőtt építettek a Horgosról, il­letve Buda­pestről, az el­sők között idetelepült nagyszü- leim. Magam is fővárosi születé­sű vagyok, de a nyarakat mindig itt töltöttem és Pirtó volt szá­momra a földi paradicsom. 1957-ben költöztünk ide. Ma­gyart, történelmet, földrajzot ta­nítottam. Három év múlva a ha­lasi technikumba kerültem, ahol tizenhat évet töltöttem a kated­rán. A nyugdíj után visszahívtak a halasi szakképzőbe, ahol tíz évig könyvtáros is voltam. Ösz- szeállítottam egy emlékkönyvet Pirtó történetéről, mellyel örö­mömre minden helybéli csalá- dot megajándékoztak. _______■ A lóápoló Id. Tuska Pál: Tótkomlósról költöztünk ide 1985-ben. Jöttünk a gye­rekek után, de nem bántuk meg, mert itt jobb élni és hamar befo­gadtak bennünket. 1921-ben születtem, s életemet a lovak kö­zött töltöttem. A békéscsabai méntelepen kezdtem, majd Me­zőhegyesen dolgoztam. A világ­háború végén, egyedüli lovász­ként visszahoztam Passauból ti­zennyolc csődört. Lóápolóként két olimpián, Münchenben és Moszkvában is ott lehettem. A fiam olimpikon lovastusázó lett, de már unokám is válogatott versenyző. A munkám legna­gyobb elismerése, hogy 2000- ben megkaptam a legnagyobb hazai lovas kitüntetést, a Szé- chenyi-emlékérmet. ________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents