Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-03 / 78. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Az egyik út nehéz, a másik járhatatlan Őszintén kell elmondani, mivel jár a csatlakozás Az uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatókon gyakran felvetődik a mezőgazdasági termelők esélyegyenlőségének kérdése. A honi gazdák többsége úgy véli, az agráriumnak szánt támogatás nem elegendő ahhoz, hogy versenyre kelhessenek az uniós országok termelőivel. - Még hosszú ideig másodrendű állampolgárok leszünk Európában - mondják keserűen - Jogos-e az aggodalmuk? - erről kérdeztük a soltvadkerti Font Sándor országgyűlési képviselőt, a parlament mezőgazdasági és költségvetési bizottságainak tagját, frakcióvezető helyettest. Interjú- Milyen direkt támogatásra számíthatnak a termelők?- A főbb támogatások kétfélék lehetnek. Az egyik, a kvótás, védővámmal védett, a másik az ezen kívül eső, ún. puha szabályozás alá eső termékekre vonatkozik. Kvótás termékek a gabonafélék, olajos magvak és a fehérje termékek. Ezek termeléséhez földalapú támogatás jár, amely szántóföldi növények esetében jelenleg hektáronként 7 Vajon megéri-e az unióban szőlőt termeszteni? fotó: b. zs. ezer forint, de jövő évben 40 ezerre emelkedik. (Franciaországban ugyanez 92 ezer forintnak megfelelő euro. Szerk.) Ugyancsak kvóta alá esik a hús- szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés is. Magyarország 97 ezer szarvas- marha után kap támogatást az uniótól, s ezt kell elosztani a tényleges darabszámmal. Jó tudni, hogy a kvótán belüli mennyiséget az unió garantáltan fel- ||| vásárolja úgy, hogy megállapítja az előállítási költséget, s ez alapján meghatá- rozza az ideális árat. Aki magasabb költséggel termelőknek ennélfogva keve: sebb lesz a hasznuk.- Mi a helyzet a kvótán kívüli termékekkel?- A puha szabályozás azt jelenti, hogy ezek termelésére nem vonatkoznak közvetlen, direkt gazdasági szabályzók. Ugyanakkor a gazdálkodás körülményeit rendkívül szigorú törvények írják elő. Ilyen például az élelmiszerbiztonsági, az állatjóléti, az élelmiszerpiacra jutási, vagy a takarmányozási törvény. Ezeket részleteiben még nem ismerik a gazdák, pedig szigorú szabványokat tartalmaznak, amelyeknek óriási beruházásokkal lehet csak megfelelni. Hozzáteszem, hogy az előírások kizárólag a tudatos piacra termelőre vonatkoznak. A puha szabályozás körébe tartoznak a szőlő- és bor-, a gyümölcstermelés, valamint a sertés-, baromfi-, juh- és kecsketenyésztés.- Mire számíthatnak a szőlő- és gyümölcs- termelők?- A szőlő- és bortermelés támogatási formáit nagyjából már ismerik a környékbeliek különböző tájékoztatókból. Ezért csupán egyikhez, a törköly és seprő lepárlási támogatáshoz fűznék hozzá néhány gondolatot. Szerintem a borászati melléktermékek lepárlása megoldhatatlannak látszik. A Kunfe- hértón működő üzem ugyanis a várható mennyiség egyharmadát tudja csak feldolgozni. Újabb lepárló üzemek létrehozása jelentős költséggel jár, s az sincs tisztázva, hogy kit terhel majd a szállítás költsége. Mert nem mindegy, hogy Kiskőrösről vagy Sopronból kell a seprőt, törkölyt KunfeA FÖLDTULAJDONOS HÁZTARTÁSOK MEGOSZLÁSA(SZÁZALÉK) 0-0,2 hektár 57%' 0,2-1 hektár 22,4 50 hektár felett, 0,3% 1-10 hektár 18,3% 50 hektár 2,1% Forrás: MKIK lllj % Font Sándor hértóra szállítani. A gyümölcsösökre általában nem vonatkozik a telepítési korlátozás. Az unió ugyan nem támogatja a bővítést, de nem tiltja, hogy a nemzeti kormányok ezt megtegyék. Kivéve az alma, körte és őszibarack ültetvényeket, amelyeket csak saját erőből lehet bővíteni.- Az elmondottak szerint reménytelennek tűnik, hogy a magyar gazdáknak esélye lenne az uniós kollégáikkal való versenyben.- Ezt azért nem mondanám. Ne felejtsük el, hogy nálunk megmaradtak a természet közeli termelés tényezői. Nem lú- goztuk ki az elmúlt évtizedekben a talajt, nem vegyszereztünk, műtrágyáztunk annyit, mint az uniós országokban. A napsütötte órák számában is jóval előttük járunk, ami kihatással van számos termék minőségére. Mindezek együtt esélyt adnak arra, hogy a hazai szőlő- és gyümölcstermesztés továbbra is megélhetést biztosítson a termelőknek. Természetesen nem csak megtermelni kell az árut, hanem el is kell adni. A piacon való egységes megjelenéshez, az érdekek érvényesítéséhez pedig elengedhetetlen az integrációban való gondolkodás. A most elindult szövetkezési, társulási folyamatot jó előjelnek látom a jövőre nézve. Azt nem állítom, hogy az unióban mindenkinek egyformán jó lesz. Az igazság az, hogy két út van előttünk: az egyik nagyon nehéz, a másik pedig járhatatlan. A magam részéről egyetértek a csatlakozással, de őszintén meg kell mondani az embereknek, hogy ez mivel jár. SINKOVICZ LÁSZLÓ ■ indor I AZ OLVASÓ KÉRDEZ • Az OLVASÓ KÉRDEZ • AZ OLVASÓ KÉRDEZ Mi vár az őstermelőkre a csatlakozás után? Megvásárolják- e a jól fizető külföldiek a tőkeszegény gazdák elől a termőföldet. Egyebek mellett ezek a kérdések izgatják ma a gazdaembereket. A válaszokat a Külügyminisztérium www. eu2004.hu honlapján találtuk meg. Mi lesz az őstermelőkkel? Az őstermelői kategóriát az EU nem ismeri. Agrártámogatás szempontjából a támogatás mértéke nem attól függ, hogy a gazdálkodó őstermelő-e vagy nem, hanem az a használatában lévő terület nagysága alapján kerül megállapításra. A kistermelők az EU-ban sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, ugyanakkor a néhány hektár területen gazdálkodóknak el kell dönteniük, hogy önellátásra rendezkednek-e be vagy árutermelő profiljukat erősítik. Az őstermelők a megtermelt termékeket szabadon é:1 ékesíthetik a háztól és a helyi piacokon. Támogatás nyújtható még ha az őstermelő különleges, egvedi termék előállítására ill. forgalmazására kíván felkészülni pl. kecskesajt, különleges minőségű lekvárok stb. Védi-e valaki az őstermelésből élő gazdákat a már betelepedett és ezután betelepedő külföldiektől? Nem kell attól tartani, hogy külföldiek nagy számban telepednek majd Magyarországra a csatlakozás után. A külföldiek földvásárlását a csatlakozási tárgyalások eredményeképpen 7 évig terjedő átmeneti időszakban korlátozzák, annak megakadályozására, hogy külföldiek olcsón felvásárolják a magyar földeket. A csatlakozási tárgyalásokon elért eredmények szerint ez az időszak három évvel meghosszabbítható. Eszerint külföldi állampolgár, illetve jogi személy ebben az időszakban nem vásárolhat földet Magyarországon. A korlátozás alól kivételt képez, ha egy külföldi állampolgár önfoglalkoztató farmerként kíván letelepedni. Ebben az esetben a földvásárlást megelőző legalább három évben legálisan Magyarországon kell tartózkodnia, és mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia. ___________________________________________Megkérdeztük olvasóinkat___________________________________________ N épszavazás: mekkora lesz a részvétel? Földesi Istvánná (Tompa):- Magas részvételi arányra számítok. Szerintem a szavazásra jogosultak legalább hetven százaléka leadja a voksát. Biztosra veszem, hogy az igennel voksolók lesznek döntő többségben. Úgy vélem 80:20 százalék lesz az igenek és a nemek aránya. Remélhetőleg az unióban könnyebben boldogulnak a mezőgazdaságból élők is. Nagyon bízunk benne, hogy az olyan kis családi gazdaságok mint a miénk is komolyabb támogatásokat kapnak az EU-tagság után, garantáltab- bak lesznek a felvásárlási árak. Pillér R. József (Bácsalmás): Szerintem igen magas szavazói arányra lehet számítani. A fővárosiak bizonyosan maradéktalanul elmennek, inkább vidéken lesz olyan, ahol kevesebben vesznek részt. A vidéken élő lakosság részvételi aránya meghatározó lehet a népszavazás érvényességét, de még az eredményességét tekintve is. A lakosságnak a korrekt és mindenre kiterjedő alapos tájékoztatása és tájékozottsága szükséges ahhoz, hogy mindenki igennel voksoljon. Ratkai János (Kecskemét): Április 12-én véleményem szerint a szavazásra jogosultak közel hatvan százaléka fog elmenni voksolni. A megjelentek nyolcvan százaléka pedig szerintem igennel fog szavazni arra, hogy hazánk tagja legyen-e az Európai Uniónak. Természetesen én is elmegyek, s már most mondhatom, hogy igennel fogok voksolni. Gyakran járok külföldön, olyan országokban is, amelyek már tagjai az uniónak. Szerintem érdemes egy már működő, kipróbált rendszerhez csatlakozni. Kovács Lajosné, (Kiskőrös): Szerintem az emberek 70-80 százaléka elmegy szavazni, és többségük igennel voksol. Nagy volt a kampány és a mindenre kiterjedő tájékoztatás az unióval kapcsolatban. Az átlagembert érdekli, hogyan alakul a sorsa ezután. Úgy gondolom, az eddig megszerzett információkból kiderült, hogy nincs más út, mint Európához csatlakozni. Valószínűleg nem vesznek részt a szavazáson, illetve nemmel szavaznak azok a polgárok, akik nem értenek egyet az uniós csatlakozással. A Külügyminisztérium támogatásával minden héten egyoldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér l/a), faxon 76/481-434, e-mailen ( bartaz@axels.hu ) vagy telefonon 76/518-286. Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa Rópa és Tibilis Ez egy rejtélyes - és jelenleg értelmetlennek tűnő - cím. Pedig aprólékos, tudományos igényű tájékozódás után döntöttem mellette. De térjünk a lényegre! A történeti hűség kedvéért elárulom, hosszas felkészülés után ültem le számítógépem elé, hogy gépbe pötyögjem dolgozatomat. Betűvetéssel foglalkozó ember ne féljen az írásos anyagoktól! Ezzel a jó tanácscsal bátorítottam magam és olthatatlan tudásszomjtól vezérelve kezdtem kutatni. Mi az az EU? - írtam fel füzetembe a munkacímet, majd lexikonokat, szótárakat vettem le a polcról. Néhány jól irányzott lapozgatás után már tisztult a kép. Az Eu az Europium vegyjele - olvashattam a vaskos kötetben. Egy ritka földfémet jelöl hát e két betű! Néhány pillanatig úgy éreztem, projektem végére értem, megkezdhetem a kutatás eredményéről szóló publikáció előkészítését. Reményem rövidesen szertefoszlott, hiszen a lexikonban - bármennyire hihetetlen - egymást követték az eu- val kezdődő szavak.- Hogy a kakas csípje meg! Rögtön kezembe kapom a késem és eunuchhá teszem magam - szaladt ki a számon. (Ez eufémizmus, azaz durvát helyettesítő, szépítő körülírás.) Mérgem azonban elillant, hiszen a szócikkeket olvasgatva rájöttem: jobb az íróasztal fölé görnyedni, mint az Eufrátesz partján élni. Vagy halni. Ettől a megállapítástól még nem tört ki rajtam az eufória, de közérzetjavító intézkedésként - tudományos kutatásomat rövid időre felfüggesztve - közöltem feleségemmel: a fejlett világban a zsörtölődő asszonyokat EU-fúriának nevezik. Erre ő felém dobott egy üdítős palackot. Nem tudom, milyen ital volt. Csupán abban vagyok biztos, hogy nem eu- pepszia. Az ugyanis azt jelenti: jó emésztés. Civódásunk azonban rögvest véget ért, mert szemem megakadt a legfontosabb bejegyzésen: eu-szóösszetéte- lek előtagjaként a vele összetett fogalomnak jó voltát jelöli. Hurrá! Tudom már, mit jelent Európa! Pedig a rópáról egy sort sem találtam. Essék szó a cím második részéről. Bevallom töredelmesen én még sosem láttam a Tibilist. Viszont sokszor említették, ezért kíváncsi vagyok rá. Állítólag a kontinens boldogabbnak nevezett részén gyakran használják és elég jól haladnak vele. Biztos mindenki hallotta már, hogy EU-komp: a Tibilis! Azaz: eukompatibilis. gubacs A kimaradás lehetséges gazdasági következményei MEGYEHÁZA Az Európai Unió tíz tagjelöltje között Magyarország élen jár a csatlakozásra való felkészülésben - mondta Palánkai Tibor akadémikus, az Európa In¥ * * *-¥■ * tézet igazgatója, az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnöke múlt héten egy sajtótájékoztatón a kecskeméti megyeházán. (A jakabszállási születésű közgazdász professzor a tájékoztató előtt vette át azt a díjat, melyet tudományos tevékenységéért, még 1998. augusztus 20-án a dr. Balogh László vezette megyei közgyűlés adományozott a tudósnak. Akkor, az akadémikus külföldön tartózkodott, ezért nem került sor az átvételre.) Palánkai professzor elmondta: az Európai Unió nemzeti ügy, mert csak Európával együtt haladva van esélye Magyarországnak arra, hogy visszatérjen a világfejlődés fő áramába, amelyből külső erők hatására kisiklott. Rámutatott: a századfordulón Finnország nemzeti jövedelme hozzávetőleg ugyanakkora volt, mint Magyar- országé, ma 2,5-szerese; Portugália, Gö- rögország azon a szinten, vagy talán még alacsonyabban volt akkor, most pedig mindkét országban Magyarországénak a másfélszerese a nemzeti jövedelem. A tájékoztató után munkatársunk arról kérdezte a közgazdászprofesz- szort, mi történne akkor, ha kimaradnánk a csatlakozásból. A professzor elmondta: a magyar fejlődés szempontjából meghatározó szerepe van a külföldi tőkének. Ha kívül maradunk, kivonul a működő tőke egy része, annak súlyos következményei lesznek. Ha a piacok elérése megnehezedik, akkor a magyar gazdaság visszakerülhet abba a stagnálási állapotba, amely a korábbi évtizedekben jellemezte a szektort. Palánkai Tibor szerint nem kell attól tartani, hogy a kisnemzetek esetleg eltűnnek az unióban. A kisnemzetek identitás tudata inkább megerősödött, minthogy meggyengült volna. Például a skótok vagy az írek esete jó példa. Pont ez a két nemzet, mely az angolt beszéli azért voltak hívei az uniós csatlakozásnak, mert úgy érezték hogy az unióban jobban megőrizhetik nemzeti karakterüket, mint Nagy-Britannia keretein belül. BARTA ZSOLT Az unióból történő kimaradás lehetséges hátrányait fogalmazta meg múlt héten, egy szekszárdi vállalkozói fórumon Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Megítélése szerint: a/ megszűnne a tőkebeáramlás, a magyar tőke egy része is a szomszédos országokba menekülne, b/ a fentebb említett következmény akár a forint 30-35 százalékos leértékeléséhez vezetne, amely az infláció jelenlegi mértékét 10 ponttal is megemelné, c/ jelentős reálbér-, reálfogyasztás-, reálprofitveszteség érné az országot.
