Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-10 / 84. szám
Kistérségek Területfejlesztési tanácsok a kistérségekben is Az ÚJ SZOLGÁLTATÓIRODÁK SEGÍTHETIK A HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉST A helyi területfejlesztési elképzelések összehangolása érdekében kistérségi tanácsok jönnének létre a kormány törvénymódosítási elképzelései szerint. Az állam egy normatív támogatási rendszer kiépítésével segíteni kíván a pályázat készítésben is. Az együttműködésben jelentős előrelépést hozhatnak a kistérségi szolgáltatóirodák, amelyek nemcsak a 150 területfejlesztési megbízottnak, hanem több más szakértőnek is helyet adnak majd. Az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény nem határozta meg kellőképpen a kistérségek helyét és szerepét - mondja Gyöngyössy Kálmán, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (NTH) főosztályvezetője. Emiatt a jogszabály önkormányzati társulási hullámot váltott ki, amellyel a helyhatóságok arra törekedtek, hogy a megyei fejlesztési tanácsokban megfelelő képviselethez jussanak. Gondot okozott a kistérségek statisztikai behatárolása is, mert ez többnyire nem igazodott a gazdaságföldrajzi és kultúrális határokhoz. A 150 hazai kistérség valójában olyan statisztikai körzetnek felel meg, amelyek határait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapította meg. Egy-egy kistérségen belül sokszor több önkormányzati társulás jött létre, és ezek működési területe nem mindig esett egybe a statisztikai körzetével, illetve átfedések is vannak. ÚJ TÖRVÉNY - ÚJ SZEREPEK A törvény újbóli korrekciója - a megyei tanácsok fejlesztési és koordinációs feladatainak meghagyásával - növelné a régiók és a kistérségek jelentőségét. Emellett az úgynevezett partnerség (fokozott helyi együttműködés) uniós elvére építene, és a fejlesztési tevékenységet még átláthatóbbá és decentralizáltabbá tenné. A jogszabály-módosítási elképzeléseket tavasszal kívánja benyújtani a parlamenthez a kormány. Az egyik fontos módosítás az lenne, hogy az eddigi megyei és regionális szervezetek mellett a kistérségekben is területfejlesztési tanácsok jönnének létre a civil és a vállalkozói szféra bevonásával. Alapvető feladatuk az lenne, hogy koordinálják a programokat és a fejlesztési elképzeléseket összehangolják az elérhető forrásokkal. A kistérségek akkor hatékonyak, ha nem egy fejlesztési projektben gondolkodnak, hanem olyan fejlesztési csomagban, amely valós térségi hatást fejthet ki. Cél, hogy a projektek különböző fázisokban, egymást erősítve valósulhassanak meg. A források jó koordinálásához az úgynevezett kínálati oldal is fontos - hangsúlyozza Gyöngyössy Kálmán. Az uniós és a nemzeti társfinanszírozású támogatásokat össze kell hangolni. így azok jól kiegészíthetik egymást, vagyis el lehet kerülni a programok közötti átfedéseket. A főosztályvezető szerint alapvető cél, hogy azok a projektek kapjanak támogatásokat, amelyek a lehető legjobb területfejlesztési hatást érik el. A sikeres pályázatkészítés szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a kistérségekben megfelelő munkaszervezetek alakuljanak ki, de ezt forráshiány miatt sok helyen nem tudták biztosítani, s nem nyílt mód szakértők foglalkoztatására sem. A tervek szerint a problémák kezelése érdekében normatív állami támogatási rendszer jönne létre, hogy a projekttulajdonosok már a kidolgozási fázisban is forrásokhoz juthassanak. A kistérségi tanácsok megalakulása után a kidolgozott projektek „első szűrője” helyben lenne. Itt azt kellene eldönteni, mely projektek felelnek meg leginkább a helyi fejlesztési érdekeknek. A következő szint várhatóan a régiókban lesz, ahol a pályázatokat regionális szempontból is értékelik majd. Az itt is sikerrel szerepelt projektek ezután kerülhetnek abba a pályázati rendszerbe, ahonnan a kidolgozók a megvalósításhoz forrásokat szeretnének kapni. Kistérségi megbízottak A pályázatok elkészítésében koordinatív szerepet tölthetnek be a kistérségi megbízottak, ha hálózatuk megerősödik. Ők is hozzájárulhatnak ugyanis ahhoz, hogy az eddig kevésbé jellemző helyi összefogások kialakuljanak. A megbízottak már az „ötletgyártás” időszakában segítséget nyújthatnak ahhoz, milyen elképzelések tartozhatnak össze, vagyis melyeket érdemes együtt kezelni. így olyan „legitim” kistérségfejlesztési alapprogramok állhatnak össze, amelyekhez a később felmerülő elképzeléseket viszonyítani lehet, ami könnyíthetné a majdani kistérségi tanácsok munkáját. A megbízottaknak ma segíteniük kell a jobb együttműködést a kistérségekben működő társulások, közigazgatási és civil szervezetek, illetve a vállalkozói szféra között. Közvetítenek a kormányzati döntésekről, elképzelésekről, és továbbítják a helyi véleményeket és kezdeményezéseket a kormányzati szervek felé. A megbízottak elhelyezése még nem egységes, önkormányzatoknál, kamaráknál, érdekképviseleteknél kaptak helyet, vagy otthon, bérelt irodában dolgoznak. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal ezért azt tervezi, hogy a közeljövőben kistérségi szolgáltatóirodákat hoz létre. Ezek olyan információs központok lennének, amelyek az önkormányzatoknak és a helyi vállalkozóknak szakmai segítséget nyújthatnának, és akár a lakossági problémák megoldásában is közreműködhetnének. Az elképzelések szerint az irodákban helyet kapnának az agrártárca megyei hivatalainál működő falugazdászok, a vidékfejlesztési menedzserek és más szakértők (például az ifjúsági vagy bűnmegelőzési szakemberek) is, így a központok a kistérségekben jelentős koordinációs szerepet tölt- hetnének be. Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal - 1357 Budapest, Pf. 2.1015 Budapest, Hattyú u. 14. Tel.: 441-7100, Fax:441-7102 www.vati.hu VÁTI területfejlesztési Kht. - területfejlesztési kutatások, páláyzatok, programok, koncepciók, stratégiák 12 Járóföld • I. évfolyam 2. szám » 2003. április
