Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-10 / 84. szám
Európai Unió Regionális politika A magyar-EU viszony TÖRTÉNETE -T Tizenhat év: kapcsolat- felvételtől A TAGSÁGIG Magyarország hivatalosan 1988. augusztus 8-án vette fel a diplomáciai kapcsolatot az akkor még Európai Közösségek néven működő szervezettel, és szeptember 26-án már alá is írtak az EGK és Magyar- ország között egy a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. 1990. június 8-án pedig megegyeztek arról, hogy a közösség képviseletet nyit Budapesten. Innentől gyors sebességgel közeledett egymáshoz hazánk és a közösség: 1991 szeptemberében az Európai Parlament már ratifikálja is az EK-ma- gyar és az EK-lengyel Európa-Megállapo- dást, más néven a társulási szerződést, melynek gazdasági része már márciusban, a teljes szerződés pedig 1994-ben lépett hatályba. Megelőlegezett bizalom E megállapodást Magyarország már a közösséghez való későbbi csatlakozás szándékával kötötte. A tagság elvi lehetőségét az 1993. júniusi koppenhágai uniós csúcs teremtette meg, meghatározva a felvétel kritériumait. A magyar kormány pedig 1994. április 1-jén hivatalosan átnyújtotta a magyar felvételi kérelmet. A felhatalmazást a parlament 1994. március 22-én csaknem egyhangúan (239 igen szavazattal és 3 tartózkodással) adta meg. Magyarország példáját rövidesen követte Lengyelország, majd a többi társult közép és kelet-európai ország. A koppenhágai csúcstalálkozó a tagság feltételeiként a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitását, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét, a működő piacgazdaságot, valamint annak a képességnek a megszerzését jelölte meg, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az 1994 óta már az Európai Unió nevet viselő szervezeten belül uralkodó versenyviszonyokkal és piaci erőkkel. A tagság előfeltételeként szabták, hogy a csatlakozni szándékozó ország legyen alkalmas a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, beleértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió céljaihoz való csatlakozást. Azt is kikötötték, hogy az új tag felvétele „nem fékezheti le az európai integráció lendületét”. A TÁRGYALÁSOK KEZDETE A folyamatban új szakaszt jelölt ki az Európai Tanács 1995. decemberi madridi ülése, ahol felkérték az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a csatlakozni kívánó országok kérelmével kapcsolatos vélemények kidolgozását. A jelölt országok 1996. áprilisában egy igen részletes, mintegy 150 oldalas kérdőívet kaptak, mely 23 fejezetben, azaz 23 „metszetben” kért röntgenfelvételt a társadalom és a gazdaság helyzetéről, jogszabályairól, intézményeiről. Az Európai Bizottság elsősorban a kérdőív alapján dolgozta ki véleményét a jelöltek alkalmasságáról, melyet 1997. júliusában megkaptak a csatlakozni kívánó országok, az Európai Parlament valamint a Tanács is. Az országjelentések mellé a Bizottság kidolgozott egy átfogó stratégiai javaslatot, az Agenda 2000-et is, mely ösz- szefoglaló formában is értékeli a koppenhágai kritériumok valamennyi elemének a teljesítését. Magyarország számára ez az „érettségi vizsga” összességében igen jó eredménnyel végződött. A politikai feltételeket (demokrácia és jogállamiság érvényesülése, valamint az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása) a jelentés „teljesített”-nek értékelte. A gazdasági feltételeket illetően (működő piac- gazdaság megléte, az integrációba, a verseny feltételeibe való beilleszkedési képességünk) a társult országok közül a legjobb minősítést kaptuk, s hasonlóképpen az elsők között voltunk a jogi feltételek teljesítése (az Európai Megállapodás végrehajtása, az EU-hoz történő jogharmonizáció előrehaladása és eredményei) szempontjából is. A dokumentum egyúttal azt is megjelölte, hogy mely területeken milyen feladatokat kell még Magyar- országnak megoldania. A Bizottság egyúttal javaslatot tett arra, hogy Magyarországgal, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovéniával és Észtországgal 1998 elején kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások, míg a többi ország esetében erre annak a függvényében kerüljön sor, ahogyan ezek az országok előrehaladnak a feltételek teljesítésében. A bűvös Agenda 2000 Az Agenda 2000 hat ország 2002-es felvételével számolt, és ennek meg is teremtette a pénzügyi fedezetét, ugyanakkor javaslatot tett arra is, hogy a csatlakozni kívánó országokat a már 1990-től működő Phare mellett két új úgynevezett előcsatlakozási alap felállításával is támogatni kell. A környezetvédelmi és a szállítási infrastruktúra fejlesztésétre ezért 2000-től létrehozták az ISPA, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás és a vidékfejlesztés céljaira 1990. április: társulási intézmény felajánlása Magyarországnak 1991. december 18.; Ideiglenes társulási szerződés aláírása 1993, június: Koppenhágai csúcs: az EU hivatalosan is kijelentette, hogy azok a közép- és kelet-európai országok, melyek szeretnék, a csatlakozási feltételek teljesítése esetén taggá válhatnak 1994. február 1.; A társulási szerződés hatályba lépése 1994. áprilisi,: Magyarország beadja csatlakozási kérelmét az EU-ba 1997, július 16.: Az Európai Bizottság kiadja az Agenda 2000-et 1998, március 31,: Megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Magyarországgal 1998. november 10.: A fejezetekről szóló konkrét tárgyalások elkezdése Magyar csatlakozási kronológia 1999. december 7.: A gazdasági és Monetáis Unió fejezet lezárása 2000. május 28.: Az iparpolitika és a távközlés fejezetek lezárása 2000 június 14,: A kül- és biztonságpolitika és a pénzügyi ellenőrzés fejezetek lezárásra 2000. október 5,: Az energia és a külgazdasági kapcsolatok fejezetek lezárása 2000. november 18z A szociális politika és a foglalkoztatás fejezetek lezárása 2000. december 7-9.: A Nizzai szerződés elfogadása és a bővítési stratégiai dokumentum megerősítése 2001. március 29 z Az áruk szabad áramlása, a szolgáltatások szabad áramlása és a vállalati jog fejezet lezárása 2001. júniusi.: A környezetvédelem és a vámunió fejezet lezárása 2001. júniusit; A személyek szabad áramlása, a tőke szabad áramlása és az adózás fejezetek lezárása 2001. november 28.: A bel- és igazságügyi lezárása 2001. december 21,: A közlekedés fejezet lezárása 2002. március Hz A mezőgazdasági fejezet növény- és állategészségügyi alfejezetének lezárása 2002. december 13-14,: Koppenhágában végleg lezárulnak a csatlakozás tárgyalások, miután megállapodnak a bővítés pénzügyi feltételeiben 2003. ápris 12,: Népszavazás a csatlakozásról Magyarországon 2003. április 16.: A csatlakozási szerződés aláírása 2004. május 1,; Magyarország csatlakozása 2003. április » I. évfolyam 2, szám • Járófőid 5
