Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Harminc éve dalolnak Népdalkor Messze földön, még határainkon kívül is híre van a sükösdi nép­dalkörnek. Tavaly novemberben harmadszor is megpróbálkoztak a minősítő hangversennyel. Mondanom sem kell, hogy teljes sikerrel. A rangos zsűri - dr. Al­földi Boruss István, Fehér Anikó, Birinyi József - ismét a legna­gyobb népzenei kitüntetésre, az Arany Páva-díjra tartotta érde­mesnek a sükösdi dalosok és ci- terások teljesítményét. Amint Ko­dály Zoltán megfogalmazta: töb­bet ér, ha többen összedalolnak. Nos, ezt teszik a sükösdi népdal­kor tagjai immár több mint há­rom évtizede. Történetük valósá­gos mese, de igaz mese: 1971­Lányoka Sport- Ha összeszedtek 15 lányt, akkor vállalom! - döntött öt évvel ezelőtt Lógó Mihályné Kovács Zsuzsanna. Néhány helybéli lány ugyanis arra kérte a pedagógust: focicsa­patot szeretnének alapítani, legyen az edzőjük. Azóta megyeszerte sok szép szót lehet hallani a sükösdi leány focicsapatról és edzőiről, vezetői­ről - vagy ahogy a községben mondják olykor - „mindenhatói­ról”. Lógó Mihály és felesége mostanra nemcsak a helyi gárdát, de a Bács-Kiskun megyei női fut­ballt is összefogja, irányítja.- Nemrég jelentkeztek be ná­lunk a nagykőrösiek, már ők is ebben a bajnokságban versenyez­nek - mondja Lógó Mihály. Majd visszatérve saját csapatára így fo­galmaz: középiskolás lányok al­ben felmerült a helyi termelőszö­vetkezet munkabrigádjának tag­jaiban - valamennyien dalos ked­vű asszonyok, férfiak voltak -, hogy jó lenne a csodálatos ma­gyar népdalokat együtt énekelni. Az elhatározást tett követte. Szorgalmasan gyakoroltak, majd felkérték dr. Cseh Béla tanár urat,- ma a bajai Eötvös József Főis­kola gyakorlóiskolájának igazga­tója -, hogy álljon az élükre, se­gítse az összmunkát tapasztala­tával és tudásával. Az együttmű­ködés most, három évtized múl­tán sem fejeződött be. A népdal­kor - mely sok százszor szerepelt a hazai és külhoni színpadokon- sikert sikerre halmozott, öreg­bítve községe jó hírét. GÁL ZOLTÁN focipályán kotják az együttest, szabadide­jükben hódolnak kedvenc sport­águknak. Mikor pedig a bajai Szil­veszter Kupán szerzett tornagyő­zelmüket megemlítve kérdez­nénk sikereikről, az edző gyorsan megjegyzi:- Rengeteget köszönhetnek a Vill-Travelnek, hiszen a sükösdi cég állja a csapat összes költségét. És máris sorolja a fontosabb ered­ményeket: 2001-ben másodikok lettek az egri országos tornán, ta­valy Budapesten, Mórahalmon és Baján nyertek tornát, kupát, s je­lenleg a megyei női labdarúgó­bajnokságban veretlenül listave­zetők. Negyvennyolc gólt rúgtak a lányok és csak nyolcat kaptak. A csapat: Kvala Anna, Rózsi Tí­mea, Rózsi Lilian, Manga Móni­ka, Kovács Kinga, Kovács Kitti, Geleta Lilian, Geleta Csilla, Vigi Nikolett, Bognár Bernadett, Ne­mes Renáta, Szűcs Anita, Mészá- ros Rebeka, edző: Lógó Mihály, m TURISTAHÁZ. A településtől négy kilométerre fekszik az ósükösdi turistaház, mely egykoron iskola, majd raktár volt. Nyaranta az or­szág távoli tájairól érkező táborozók, kerékpáros és bakancsos turis- ták is megszállnak itt._______________________________fotó: m. a. Utak kellenek az előrelépéshez Negyedszer kapott bizalmat Lógó András pol­gármester. A napi teendők mellett a település életét hosszabb távra meghatározó körülmé­nyekről is kérdeztük a község első emberét. Interjú- Milyen tervekkel, álmokkal vágnak neki az esz­tendőnek?- Ma már valóban úgy tűnik, hogy álmodoz­tunk. Megszületett a költségvetésünk, és a rideg számok visszarántják az embert a földre. A leg­több önkormányzathoz hasonlóan elmondhatjuk: ez nem a mi évünk. Mivel a közalkalmazottak idő­szerű és méltányolható béremeléséről fedezet nél­kül döntött a parlament, így kénytelenek vagyunk helyben előteremtem a szükséges pénzeket. Adót kellett emelnünk. Kedvezőtlenül érintette anyagi helyzetünket a legalább öt évre bérbe adott termő­földek forrásadójának eltörlése is, ami ötmilliós ki­esést okoz. Az iparűzési adó mértéke 1,5-ről 1,8 százalékra nő, a súlyadó pedig mázsánként 900 forint. Mindezek ellenére fejlesztésre csupán a költségvetés két szá­LÓGÓ ANDRÁS 1955-ben született Sükösdön. 1978-ban diplomázott a Budapes­ti Műszaki Főiskolán. A Videoton­nál, majd a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinátban dolgo­zott. 1998-ban végzett az Állam- igazgatási Főiskola igazgatásszervező szakán. 1990-től Sükösd polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. SZÁMOKBAN 2003 Lélekszám: Költségvetés: Úthálózat: Burkolatlan út: __ A szennyvízberuházás érteket' ^ Forrás: PN-infö zaléka, azaz ötmillió forint jut. Ezt pályáza­tokon szeretnénk fial­tatni. Napi gond, hogy jelenleg egyetlen házi­orvosunk van, de fo­lyamatosan keressük a másik helyre alkal­mas doktort.- Mire szeretnének pályázni pénzt szerezni1- Kövesutat kell építenünk. A község 24 kilo­méteres úthálózatából 5 kilométer még nem ren­delkezik szilárd burkolattal. Persze ennyi pénz­ből nem lehet egyik évről a másikra mindet le­aszfaltozni. Igyekszünk takarékosan, ésszerűen előrelépni. Erre példa, hogy korábban döntöttünk az egyik óvodaépület bezárásáról, a meglévőt vi­szont felújítjuk. A 18 milliós beruházás tavaszra fejeződik be, két épületben 150 gyereknek jut hely. Sajnos ennél kevesebben vannak, de re­ménykedünk, hogy lesz ez még másképp is.- Ebhez viszont biztos megélhetés szükséges.- Ez így van. Sükösd szorosan kötődik Bajá­hoz, ezért az itt élőket is érintették a tavalyi gyár­bezárások. Halvány reménysugárnak tűnik az új Duna-híd megépülése. Általa elérhetőbbé válik a tolnai megyeszékhely, ami talán álláslehetősége­ket teremt. Persze a híd miatt számítunk a gépjár­műforgalom növekedésére. Ez a hercegszántói te­herforgalommal párosulva komoly veszélyeket je­lenthet. Ezért Bajával és Érsekcsanáddal közösen 4100 450 millió Ft 24 km 5 km 2,2 milliárd Ft évek óta tervezgetjük az 51-es főút melletti kerék­párút megépítését, akár szakaszolva is. Ez több százmilliós tétel. Viszont óriási gondot okozhat a hiánya. Saját erőből is igyekszünk fejleszteni. Er­re a célra területet jelöltünk ki, ahol a közművesí­tés megkezdődött, de csak anyagi erőnkhöz mér­ten lépegethetünk előre. A község mezőgazdasá­gi jellegű, márpedig várhatóan egyre kevesebben fognak megélni az agráriumból. Esetleg a feldol­gozóipar megtelepülése segíthetne a munkahely- ____________________ teremtésben.- Régi tervük a csa­tornázás.- Tavaly ősszel ne­gyedszer utasították el forráshiányra hivat­kozva az Érsekcsanád­dal közös tervünket.---------------------------------- Pályázataink jók vol­tak, a lakossági támo­gatás meghaladta a 90 százalékot, mégsem jár­tunk sikerrel a címzett támogatás elnyeréséért ví­vott versenyben. Mit tehetünk? Ismét próbálko­zunk, ha kiírják a pályázatot.- Mennyiben felel meg jelenleg annak a képnek Sükösd, mint amü 1990-ben elképzelt?- Kezdetben nem nagyon volt időm álmodozni, a feladatok jöttek sorban. A sükösdi polgárok ál­mait igyekeztünk velük együtt megvalósítani. Az összefogásnak köszönhetően több utca aszfaltozá­sa elkészült, az óvoda és az iskola épületeinek kor­szerűsítése sikerült, és a vezetékes földgáz is itt van. Ami keserű tapasztalat: az önkormányzatok élete évről évre nehezebb. Ez 1990 óta kormá­nyoktól függetlenül és folyamatosan érzékelhető. Rengeteg feladatot kaptunk és kapunk, de nem járt, illetve jár velük kellő forrás. Emiatt egyetértek azokkal, akik szerint megérett az idő az önkor­mányzati törvény felülvizsgálatára. Azt hiszem, szemléletes a példa: az első ciklusban öt kilométer utat építhettünk, akkor nem hittem volna, hogy az ezredforduló után is lesz még földes utcánk, k. t. Az elnök Kozma József, a mezőgazda- sági szövetke­zet elnöke:- Tősgyökeres vagyok, az ükapám is itt született. Két ciklusban vol­tam képvise­lő. Ez idő alatt készült a gázve­zeték és az iskola új szárnya. Bízom a község fejlődésében, az itt élők tehetségében, szorgal­mában. A szakmát gyerekként kezdtem: nagyapám beállította az ekét, én 12 évesen tartottam. Keményen részt vettem az ara­tás utáni behordásban. A kalo­csai mezőgazdasági technikum­ba jártam. A szüleim arra számí­tottak, hogy hazajövök, de jött a téeszesítés. Az állatforgalminál kezdtem, majd ’69-től vagyok itt, a szövetkezetben. Három gyermekem van, és két unokám. Valamennyien együtt lakunk, u A képviselő Rózsi József: Vaskútról származtam ide 1984-ben, feleségem sü­kösdi lány. Most nagyon büszke va­gyok. Három gyermekem­ből a fiam az első sükösdi, aki NB I-es labdarúgó lett. Mun­kámban végigjártam a ranglét­rát. Most szerzem a növényvédő szakmérnöki képesítést. A kép­viselő-testületbe most választot­tak be. Két nagy álmom van. Az a célom, hogy ha valaki eljön a határba, rögtön észrevehesse, hogy itt kulturált gazdálkodás folyik. A másik, hogy mielőbb megoldódjék a szennyvízcsa­torna ügye, ami nagyon hozzá­tartozik a mai élet szükségletei­hez falun is. Mint képviselő szorgalmazom a vízlevezető ár­kok mielőbbi rendbetételét. ■ A vadász Németh Jó­zsef: - Itt szü­lettem 1950- ben. Baján, a Türrben érett- ségiztem, majd elvégez­tem a szegedi technikumot. Egy fiam van, meg egy lányom. Ezt Sükösdön úgy mondjuk, hogy van a gye­rek meg egy lány. Vadásztársa­ságunk harminckilenc tagot számlál. Két község, Érsekcsa- nád és Sükösd vadászait fogja össze. A 8600 hektár, melyen gazdálkodunk, az említett két község közös határán levő te­rületre terjed ki. A társaságunk feladata részben a tagok szóra­kozási, kikapcsolódási igényei­nek kielégítése. De ami legalább olyan fontos vagy talán még fon­tosabb is számunkra: jó álla­potban tartani, óvni és védeni a vadállományt. ______________■ A vállalkozó Marusa Mi­hály: - Sükös­di születésű vagyok. Hu­szonnyolc é- vig mint tető­fedő kisiparos dolgoztam. Számomra mindig csak a minőségi munkavégzés volt el­fogadható, és ennek igyekeztem megfelelni egész életemben. Kö­zel tizenöt éve építőanyag-ke­reskedéssel foglalkozom. A Ma­rusa Kft. családi vállalkozás, melyben együtt dolgozom a ne­jemmel és mindkét fiammal. A cég sikeres, a térség meghatá­rozó építőanyagtelepe. Rend­szeresen tartunk szakmai to­vábbképzéseket. Az elmúlt években önkormányzati képvi­selőként is részt vállaltam a köz­életben. Korábban is és a jövő­ben is célom, hogy mindent megtegyek Sükösdért. _______■ A lelkipásztor Binszki Jó­zsef: - A fa­luba 1999-ben kerültem plé­bánosként. A népszámlálá­son 3600-an vallották ma­gukat katoli­kusnak. A lel­kipásztorkodás mellett fontos a közösségépítés. Alakult például szülők énekkara, család-csoport, baba-mama klub. Nagy jelentő­sége van az idős, beteg, szegény emberek felkarolásának. Ko­moly feladat, hogy itt él a kör­nyék legnagyobb cigány közös­sége. Jól működik a Karitász- csoport. Fontos terület a gyerme­kekkel való foglalkozás. A tanu­lók négyötöde igényli a hitokta­tást, hetventagú a cserkészcsa­patunk. Közösségi házunk tér­ségi feladatokat is ellát: ifjúsá­gi találkozók, házas- és családi programok követik egymást, m Sükösd Sükösdnek a magyarok által la­kott volta a honfoglalással egy­idős. A magyarok bejövetelekor Árpád fejedelem törzse telepe­dett le a vidéken, és a helység környéke a vezérlő fejedelem szállásának déli határát képezte. • A falu nevével okiratban először 1055-ben találkozunk „lacum segisti” alakban. Mai hangalak­ja abból eredeztethető, hogy a magyar Sükösd személynevet azonosnak vették a latin Sixtus személynévvel. • A község címere a magyar heral­dikai tudomány egyik legszebb teljesítménye. Ábrázolása, az Angyali üdvözlet bibliai jelenete - mely egyedülálló a hazánkbe- li címerekben -, a település la­kosságának vallási elkötelezett­ségére, egyszersmind a hagyo­mányok tiszteletére utal. Ugyan­is a község pecsétjén már 1742- ben ez a jelenet szerepelt. • A község északi részén levő magaspartot ma is Őrjegpartnak nevezik. A régi magyar nyelv­ben ugyanis az „őrjeg” a „pos- ványos” megfelelője volt. A Du­na az idők folyamán változtatta a medrét, a régi holt mederben posványok keletkeztek. • A mai Ósükösd helyén lévő köz­séget, melyet szinte évente el­öntött a Duna, a kalocsai érsek 1810-ben kezdte elköltöztetni a mai, magasabban fekvő helyé­re. Az áttelepítés a lakosság erős ellenállásába ütközött, ezért csak 1816-ban fejeződött be. A híres búcsújáró hely, a község­től félórányi járásra levő Szent Anna-kápolna 1747-ben épült. A néphagyomány szerint egy erdőőr építtette engesztelésül. A kápolna helyén akkor erdő volt, s a szerencsétlen ember - Pocskai Gergelynek hívták - egy vadászaton véletlenül agyon­lőtte egyetlen kislányát, Annát. • A képviselő-testület. Lógó And­rás polgármester, Csizmadia Mi­hály alpolgármester, Bogdán Jó­zsef, Bujdosó Márton, Csizma­dia Sándor, Garisa Lukács, dr. Plázár Lajos, Rózsi József, dr. Szarka Miklós, Tamás Márta, Tátrai Józsefné, Tóth Gyula, Vaskó György (képviselők), a TEMPLOM. A sorban a harma­dik, de a község ma is meglevő temploma 1821-ben épült. A ré­gebbi templom berendezését át­hozták ide, így megmaradtak a képek is és a szobrok is. Az első nagy rendbehozatalra 1950-ben került sor. Az oltárkép a világ­hírű pap-festő, Prokop Péter al­kotása. FOTÓK: GÁL ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents