Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
AZ ESÉLYTEREMTÉS, A FELKÉSZÜLÉS ÉVE Meg kell tanulni, élni az eséllyel - ez az elcsépeltnek tűnő mondat lényegében a hazai területfejlesztés előtt álló feladatokat összegzi. Az eddigieknél nagyobb pénzkeret, 2003-ban 46 milliárd, 2005-ig összesen 93 milliárd forint áll rendelkezésre. E pénz lényegében egy célt szolgálhat: a térségek közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítődését úgy, hogy közben a fejlett régiók is fejlődjenek. Mindennek részleteiről Nagy Sándorral, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Terület- fejlesztési Hivatalának politikai államtitkárával beszélgettünk.- Magyarországon még sokan megfoghatatlan, inkább divatos, mint praktikus szóként értelmezik a területfejlesztést. Mi ennek az oka?- Ma még egy tanulási folyamat elején tartunk, s ez lehet az oka annak, hogy sokan még nem érezték saját bőrükön, mit is jelent a területfejlesztés. Holott ez a tevékenység mindig jelen volt környezetünkben, igaz, nem a mostanság kialakulóban lévő formájában. Sokan nem értik még mi az a kistérség, régió, regionális politika. Holott ezek az alapelemei az Európai Unióban is meglévő területi különbségek kiegyenlítését szolgáló területfejlesztésnek. Ezek végrehajtó részei és egyben ötletgazdái a gazdasági, politikai egységként is .értelmezhető kistérségek, az azokból felépülő régiók. Magyarországon is volt, van területfejlesztés, csak sokak számára nem tudatosult. Pedig mi más egy falu utcáinak aszfaltozása, a csatornázás, a gáz-, villany-, víz- vagy éppen telefonhálózattal való ellátás? Vagy az egészségügyi szolgáltatások, az oktatás, a mezőgazdaság fejlesztése, fejlődése?- Sokak számára azonban ezek inkább egyszeri beruházásoknak tűnhetnek, s nem egy tervszerű program részének.- Valóban, a modernkori területfejlesztésnek pontosan az a lényege, hogy a helyi igények, ötletek és sajátosságok figyelembe vételével, helyi és központi források felhasználásával, előre kialakított tervekhez illeszkedően valósítja meg a beruházásokat egy-egy régió - ami ma általában három megyének felel meg - keretein belül. Ez a lényege az uniós régió-politikának, és ehhez alkalmazkodik Magyar- ország, amikor területfejlesztési koncepcióját, programját kialakítja. Helyi ötletről beszélek, de ez, alatt igazából nem egyedi akciót kell érteni. A területfejlesztés lényege, hogy egy-egy térség szerves fejlődésen menjen keresztül, melyet kisebb területi egységek együtt-gondolkodása, együttműködése valósít meg, amelynek A területfejlesztés közvetlen eszközei 2003-ban (Mrd Ft) Területfejlesztési célelőirányzat 7,7 Területi kieqyenlító támoqatások 10,6 Céljellegű decentralizált előirányzat 6,3 Terület- és település felzárkóztatási előirányzat 12,0 Kistérséqi Támoqatási Alap 2,0 Vállalkozási övezetek támoqatása 1,0 Összesen 39,6 keretében a külön-kölün álló fejlesztések összekapcsolódnak, „összeadódnak”, egymást erősítik, támogatják, nem mennek el egymás mellett. A területfejlesztés egyik színtere a kistérség, ami táji, földrajzi határokkal leírható, és többé-kevésbé egy gazdasági egységet képvisel. Talán könnyebben érthető ez a fogalom, ha a régi járásokra gondolnak az olvasók. Ezek a kistérségek alkotják a régiókat. Ma az ország 7 nagy régióból áll.- Az EU-csatlakozás előnyei során pozitív példaként kerül szóba Portugália, vagy Írország. Számíthatunk-e hasonló fejlődésre Magyarországon?- Az Unió lényege valóban a felzárkóztatás. Az elmaradott régiókhoz csoportosított keretek hosszú távon fejlődést biztosító felhasználása, az ott lakók életkörülményeinek javítása, a helyi szellemi, kulturális értékek fennmaradása a lakosok helyben maradásával és boldogulásával elérendő cél. Kétsebességes fejlődés- Ha ezt lefordítom magyar viszonyokra, akkor a hátrányos borsodi, szabolcsi kistérségeket, illetve az ezekből szerveződő régiókat próbálja felzárkóztatni a fővárosi, vagy nyugat-dunántúli életkörülményekhez?- Lényegében igen. De mindezt úgy kell elérnünk, hogy a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása ne a fejlettebbek rovására történjen. Egy viszonylag fejlett régióban, kistérségben élő ember is jogosan várja el, hogy ne stagnáljon az életszínvonala. Ezt a kétsebességes, és minőségében is különböző fejlesztést, fejlődést hivatott koordinálni a területfejlesztési politika. Magyarországon az utóbbi évtizedben sajnos nem sikerült ezt elérni, mivel a régiónkénti különbségek növekedtek. A legfejletlenebb területek és Budapest gazdasági teljesítménye között hozzávetőleg négyszeres a különbség.- Ez a helyzet a források eddigi elosztásával, vagy egyszerűen szűkös voltával magyarázható?- Tulajdonképpen mindkettővel, de a válasz ennéf bonyolultabb. Inkább most arra szeretnék utalni, hogy egy biztos: az unió tagjaként mindenképpen több forrással fogunk rendelkezni, mintha csak a magyar költségvetésre kellene hagyatkozni. Nagy Sándor: „A jó ötletek nem veszhetnek el"- Az uniós pénzek elnyeréséhez viszont jó tervek, projektek kellenek, melyek elkészítése külön ismeretet igényel.- Ez igaz. És az is igaz, hogy ez nem megy magától. Ebben a kormánynak is segítenie kell a kistérségek lakóit, ön- kormányzati vezetőit, vállalkozásait, csakúgy, mint a regionális fejlesztés szereplőit. Oktatási, képzési program indul. Nem maradhat egyetlen jó ötlet sem kihasználatlan azért, mert annak megtervezéséhez nincs elég pénz helyben. Brüsszel döntött az úgynevezett „projektgeneráló alap” létrehozásáról, mely a legjobb ötletek teljes kidolgozását támogatja. Ez az egyik legjobb példája az unió demokratikus felfogásának. Esélyegyenlőséget kell biztosítani ott, ahol még a tervek elkészítésére sincs anyagi és szellemi erő, mivel a leszakadt térségek elmaradásának éppen ez az egyik oka. A fejlettebb, már pályázni is megtanult közösségek eleve nagyobb eséllyel készítik terveiket, mint hátrányosabb helyzetű társaik. A hozzáférhetőséget illetően is esélyegyenlőséget kell biztosítani. Szakemberek a kistérségekben- Honnan tudhatja meg egy kis falu lakója, netán vezetője, miként vágjon neki ötletei felvetésének, megvalósításának?- Számos segítség létezik már, és egy sor, amellyel rövid időn - hónapokon belül - találkozhatnak az érdeklődők. Minden kistérségben dolgoznak már a kistérségi megbízottak. Ők azok a szakemberek, akik az országos szintű területfejlesztési programokról a régiók programjairól, pályázati lehetőségekről, támogatásokról, a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjáról, az EU-s lehetőségekről, az adott régió saját fejlesztési terveiről képesek ismereteket átadni az érdeklődőknek. Terveink között szerepel, hogy kistérségenként folyamatosan szakértői irodákat hozunk létre. Járóföld • í. évfolyam 1. szám • 2003. március
