Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám

Hírlevelünk Fórum oldalán a jövőben olvasóink területfejlesztéssel, régiókkal, kistérségi programokkal kapcsolatos véleményét szándékozunk megjelentetni. Első számunkban a négy parlamenti párt frakcióvezetőjét, illetve területfejlesztéssel foglalkozó szakemberét kérdeztük egyrészt arról, miként ítéli meg az ország, illetve szűkebb hazája, az általa képviselt választókörzet területfejlesztésbeli lehetőségeit. Leveleiket, észrevételeiket a Regionális Fejlesztési Holding Rt. 1054 Bp., Szép u. 2., vagy a hirlevel@rfh-rt.hu e-mail címre várjuk. Az uniót összetartó egyik leg­fontosabb alapelv a területi kü­lönbségek kompenzálása - ál­lapította meg Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. E szem­pontból az EU nem más, mint egy esélykiegyenlítő szervezet. Egyúttal szakítás azzal a piac- gazdaságokat korábban jel­lemző filozófiával, hogy a pénz magától áramlik a gazdagabb területekről a szegényebbek felé. Az EU arra törekszik, hogy a források a rászoruló térsé­gekbe ne összeviszsza, hanem célszerűen és rendezetten jus­sanak el. Míg azonban eddig az uniót az észak-déli különb­ségek jellemezték, addig az újabb csatlakozási hullámmal a Csatlakozási szempontból a legnagyobb előnyre a terület- fejlesztésben tehetünk szert, ha élni tudunk a lehetőségek­kel - állítja Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. A régiók kialakítása gazdasági értelem­ben is optimális méretet je­lenthet ahhoz, hogy jó eséllyel pályázzunk az Európai Uniós forrásokra. így az ország tér­ségei közötti fejlettségbeli kü­lönbségek nagy valószínű­séggel kiegyenlítődnek. En­nek gyorsasága attól függ, mi­lyen eredménnyel pályázunk majd az EU-s pénzekre, illetve meg tudjuk-e valósítani a fel­tüntetett célokat - mondta He­rényi Károly. Az MDF frakcióvezetője szerint a ma hátrányos helyzet­ben lévő, kelet-magyarországi régiók nagy előnye lesz, hogy a csatlakozás után ott húzódik majd a schengeni határ (az Eu­rópai Unió külső határa). Ez azt jelentheti, hogy e térség szá­mos cég számára ugródeszka­ként szolgálhat a keleti irányú terjeszkedéshez. Ez lehet a kelet-nyugati is megjelenik majd az EU-n belül. A kormány az Európai Tervvel igyekszik megfelelő infrastrukturális felté­teleket teremteni, de a frakció- vezető szerint alapvető a szub­jektív tényező, vagyis a pályáz­ni tudás is. Emellett fontosnak tartja a kistérségek megerősö­dését, területfejlesztési önálló­sodását is. Saját választókörzete, Bu- dafok-Nagytétény hátrányos helyzetűnek számít - mondta Lendvai Ildikó. A kerület Buda­pesten belül mezőgazdasági övezetnek minősül, hiszen több neves borászat is itt található és a pincei gombatermelés is je­lentős. A frakcióvezető szerint ezért Budafok-Nagytétényben is első számú feladat, hogy az agrárium alkalmazkodni tudjon az EU-s elvárásokhoz. Mivel a kerület a főváros „déli kapuja”, idegenforgalmi szempontból fontos, hogy a turistákat itt meg lehessen állítani. Cél, hogy több megyei önkormányzat, il­letve a dél-pesti és dél-budai kerületek között területfejleszté­si összefogás jöjjön létre. A hét magyarországi régió mindegyike jogosult lesz arra, hogy hozzáférjen az Európai Uniós területfejlesztési forrá­sokhoz - hangsúlyozza Gu­lyás József, az SZDSZ szakér­tője. Az EU két helyről, az úgy­nevezett strukturális és kohé­ziós alapokból folyósítja az összegeket. Gulyás József szerint a régiók a pénzeket jól használhatják fel többek kö­zött ahhoz, hogy behozzák infrastrukturális lemaradásai­kat az út-, a szennyvíz- vagy a csatornahálózat-bővítésben. Komoly lehetőségek nyílnak a környezetvédelmi beruházá­soknál is. Utóbbi fejlesztések az EU-nak is érdekében áll­helyzet az uniós befektetők esetében is, akik továbblépési lehetőséget láthatnak a keleti országrészben. Odavonzásuk­hoz azonban több infrastruk- túrális beruházás (például az autópálya-építés folytatása) el­engedhetetlen lesz. Területfej­lesztési szempontból a frakció- vezető kedvezőnek ítéli „szű­kebb hazája”, a Balaton déli partjának lehetőségeit is. A Balatonföldvár és Balaton- szentgyörgy közötti térség szá­mára számos olyan pályázati lehetőség kínálkozik, amellyel az infrastruktúra fejleszthető lesz - szögezte le. Az uniós csatlakozás jelentős pluszforrásokat hozhat, ame­lyeket a nemzeti fejlesztési terv alapján kidolgozott regionális operatív programokra igénybe lehet majd venni - mondja Bó­ka István, az Országgyűlés ön- kormányzati bizottságának fi- deszes elnöke. Gondot okoz­hat ugyanakkor, hogy valójá­ban azokon a településeken és térségekben indulhatnak prog­ramok, ahol saját források is rendelkezésre állnak. így fenn­áll annak a veszélye, hogy ki­egyenlítődés helyett a szegé­nyebbek még szegényebbek, a gazdagabbak még gazdagab­bak lesznek. Ezért az államnak meg kell erősítenie a települési önkor­mányzatokat és a kistérségeket. Egy területfejlesztési program előkészületei önmagában 25-40 millió forintot emésztenek fel, de kormányzati oldalról egyenlőre csak ígéretek hangzottak el ar­ra, hogy a rászorulók az ilyen és ehhez hasonló célokra támoga­tásokhoz juthatnak. Az önkor­mányzatok több kormányzati in­nak, hiszen e beruházásokkal tud majd megfelelni Magyar- ország a közösségi követel­ményeknek - mondja az SZDSZ szakértője. Gulyás Jó­zsef szerint a magyar költség- vetésnek meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az EU-s pénzek lehívhatóak le­gyenek. A régiókban és kistér­ségekben pedig konkrét fej­lesztési terveket kell kidolgoz­ni. A kormány felkészítő kép­zés címén forrásokat kíván biztosítani ahhoz, hogy sike­res pályázatok szülessenek. Ennek érdekében olyan pro­jektmenedzsereket szeretne kiképezni, akik a pályázatok megírásához kézzelfogható segítséget nyújthatnak. Számos kistérség fő fel­adata az lesz, hogy az idegen- forgalmi fejlesztésekhez sze­rezzen forrásokat. Gulyás József szerint ez jellemzi választókörzetét, a szentend­rei kistérséget is. A turizmus szempontjából fontos, hogy a Duna-kanyar termálvízkészleti adottságait ki lehessen hasz­nálni - állapította meg. tézkedéshez nem kaptak ele­gendő forrást, így azok végre­hajtása saját pénzeik jelentős részét is igénybe veszi - hang­súlyozta az elnök. A választókörzetéhez tarto­zó balatonfüredi és balatonal­mádi kistérségekben azt tartja a jegfontosabb feladatnak, hogy az ott élők megfelelő környezet- védelmi és turizmusfejlesztő programokat dolgozzanak ki. Megítélése szerint e kistérsé­gek 3-5 jó projekttel - például csapadékvíz-elvezetési prog­rammal - rövid időn belül kap­csolódhatnak az EU-s pénz­alapokhoz. 2003. március • I. évfolyam 1. szám • Járóföld 13

Next

/
Thumbnails
Contents