Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
- Amire szükség is lehet, legalábbis, ami a magyar felkészülési szintet illeti. Nem fél attól, hogy a potenciálisan elérhető uniós és hazai területfejlesztési források egy része megmarad?-Az idén 46 milliárd forint áll rendelkezésre e célra, amely forrás egy részének terhére 2004-re további 50 százalék, 2005-re további 20 százalék kötelezettséget lehet vállalni. így, ez az összeg a harmadik év végére 93 milliárd forintot jelent. Ezekhez csatlakoznak még az uniós források. 2004-től 2006 végéig hozzávetőleg 1300- 1400 milliárd forint áll rendelkezésre ösz- szességében. Ha nem csatlakozunk, e pénz töredékét tudnánk a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására és a fejlettek további fejlődésére fordítani. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal és a köré kialakított intézményhálózat feladata éppen az, hogy ezeket a forrásokat hozzáférhetővé tegye, s a kistérségekben a pályázaA kibővülő EU-ban a regiók fejlettsége közötti különbségek a többszörösükre nőnek. A jövő májusban csatlakozó országok egyes régióinak GDP-je még a vásárlóerőt figyelembe véve is - azaz, hogy az alacsonyabb árak miatt ugyanannyi pénzért több árut vásárolhatunk - alig egyharmada az uniós átlagnak. A leggazdagabb uniós régiónak, Londonnak pedig mindössze egyötöde. Ha ilyen hatalmas fejlettségbeli különbségekkel nem is, de nagyokkal persze eddig is meg kellett küzdenie a közösségnek. A felzárkóztatás feladata már az 1957-es római alapítószerződés pream- bulumában - bevezetőjében - felmerül, igaz még csak mint eszköz, amelynek segítségével megteremthető a tagállamok gazdasági egysége. Az első segélyprogramok ennek megfelelően a legelmaradottabb, olasz Mezziogorno, illetve néhány szegényebb francia és német területre koncentráltak. Már Írország és Nagy-Britannia 1973- as csatlakozása is jelentősen növelte a különbségeket. Görögország (1981), valamint Spanyolország és Portugália (1986) felvétele azonban, miközben csak 18 százalékkal emelte meg a közösség tok készítéséhez szükséges ismereteket, vagy támogatást az érintettek mielőbb megkapják. A Regionális Operatív Program célja pedig éppen az, hogy egyszerre, de külön ismérveknek és céloknak megfelelően tudjuk fejleszteni a fejlett és elmaradottabb térségeket, régiókat. Már az idei év hazai területfejlesztési forrásai is minden korábbinál erőteljesebben koncentrálnak a felzárkóztatásra. Kiemelt támogatások- Hogyan?- A tavalyi évben sikeres kistérségi támogatási alapon keresztül, idén 2 milliárd forintot juttatunk a leghátrányosabb 42 kistérség számára. További új elemként jelenik meg a támogatási rendszerben a terület- és település-felzárkóztatási célelőirányzat (12 Mrd Ft), ami a zsáktelepülések elérhetőségének javítása, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képesEurópai Unió népességének számát, a munkanélküliekét 30, a mezőgazdaságból élőkét pedig 36 százalékkal bővítette. Gyakorlatilag megduplázódott az elmaradottabb terülteken lakók száma: minden ötödik ember olyan régióban élt, ahol a GDP nem érte el az uniós átlag 75 százalékát. Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Írországban egyáltalán nem volt olyan terület, ahol elérte volna. Egyre költségesebb bővítések Az első bővítést követően, 1975-ben ezért létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, amély 1975 és 1988 között 24,4 milliárd ECU-t költött el, mintegy 41 ezer közösségi beruházás finanszírozására, 873 ezer munkahelyet hozva létre. A fejlesztések 80 százalék infrastrukturális beruházás volt. Míg 1975-ben a közösségi költségvetés 4,8 százalékát fordították felzárkóztatásra, 1988-ban már az úgynevezett strukturális alapok (lásd a keretben) költhették el a büdzsé 8,1 százalékát. Ennyi pénz felhasználásához négy alapelvet fogalmaztak meg: • Koncentráció és addicionalitás - mely azt jelenti, hogy a nemzeti stratégia ségének erősítése és infrastrukturális fejlesztése mellett elősegíti a térségi szereplők felkészítését az uniós tagságra. Ez az előirányzat a hátrányos helyzetű kistérségek mellett a legelmaradottabb települések fejlesztéséhez is nyújt támogatást. A fentieken kívül, a mindenki számára felvehető állami támogatásokból a 94 hátrányos helyzetű kistérség közül 52-ben 10 százalékkal, a 42 legsúlyosabb helyzetben levő kistérségben pedig 20 százalékkal több állami támogatás adható. www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal www.fvm.hu Földművelésügyi Minisztérium www.mfa.gov.hu Külügyminisztérium (csatlakozási szerződés) www.ekormanyzat.hu Nemzeti Fejlesztési Terv Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal - 1357 Budapest, Pf. 2.; 1015 Budapest, Hattyú u. 14., Tel.: 441-7100, Fax: 441-7102 Regionális politika A térségek sorsáról is dönt az Európa Parlament kialakítása során jól el kell határolni a fejlődést leghatékonyabban szolgáló fejlesztési típusokat, a megfelelő ágazati prioritásokhoz rendelve őket, az uniós támogatások pedig csak a nemzeti felzárkóztatási pénzek és a helyi források kiegészítői; • Szubszidiaritás és dekoncentráció - melynek értelmében a döntéseknek a hatékonyságot még megfelelően szolgáló legalacsonyabb szinten kell megszületniük, a nemzeti stratégiának alulról szerveződve, a regionális programok összehangolásával kell kialakulnia, valamint a különböző jogállású és méretű területeknek saját erőforrással is kell rendelkezniük; • Partnerség - mely a különböző ágazati, tulajdonosi és eltérő tevékenységű szervezetek, intézmények területi fejlesztéssel kapcsolatos döntéseinek intézményes koordinálását jelenti; • Programozás - melynek során alulról építkezve kell több évre szóló programok stratégiáit és operatív programjait megtervezni, mert egyedi projektek helyett programokat finanszíroz a közösség. Meghatároztak hat célcsoportot, célkitűzést is (lásd a keretben), melyek számát 2000-től háromra szűkítették. 5 2003. március • I. évfolyam 1. szám • Járóföld Az Unió lényege * -*■ A FELZÁRKÓZTATÁS Régiók Európája. Ezt a szlogent hallgatjuk immár évek óta, amikor hazánkban szóba kerül az uniós csatlakozás, és az ettől várt segítség a felzárkózásban. Persze, miközben a tagállamok a „nemzetek Európájáért” jelszó alatt vívják harcukat az unió jövőjével foglalkozó Európai Konventben, a hazai pénzügypolitika pedig folyamatosan nyirbálja az önkormányzatoknak a rendszerváltás során megerősödött önállóságát, a magyar régiók egyre kevesebb reményét látják annak, hogy önálló erőként jelenjenek meg az uniós politikában. A
