Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
Regionális politika Egy lakosra jutó GDP az EU-15-ök ése csatlakozásra váró 10 tagjelölt régióiban Forrás: GISCO és KSH Magyarország számára ezek közül egyelőre az 1-es célcsoport az igazán fontos. Ebbe azok a területek tartoznak, melyek GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Egyelőre Brüsszel elfogadta, hogy 2007-ig a Budapestből és Pest megyéből álló Központi régiót is ezek közé sorolja, holott a régió már 98 százalékot is teljesíteni tud. A szerkezeti problémákkal küszködő pest megyei részek, azonban még bekerülhetnek a 2 célcsoportba, így továbbra is részesülhetnek támogatásokban. * 1991-ben még inkább előtérbe került a felzárkóztatás fontossága. Ekkor Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország egy főre jutó GDP-je még mindig nem érte el az uniós átlag 90 százalékát. Látva tehát, hogy a legszegényebb országok felzárkóztatásához nem elégséges a regionális szintű támogatás, úgy döntöttek: 15 milliárd ECU-vel létrehozzák a kohéziós alapot, mely nemzeti szinten összehangolt nagy infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat tesz lehetővé. Az új 1994-99-es költségvetésben pedig összességében már 155,1 milliárd ECU-re, azaz a teljes büdzsé kiadásainak 33,7 százalékra nőtt a fejlesztési támogatások aránya. A keleti bővítéssel számolva a 2000- 2007-es költségvetésben újabb összegeket állítottak be felzárkóztatásra. Ugyanakkor félve attól, hogy az újonnan csatlakozó szegény országoknak minden pénz kevés lesz, és így a nettó befizető államoknak túl sokba kerül majd a bővítés, az uniós GDP 1,27 százalékában maximálták a központi büdzsét, gazdasági és szociális felzárkóztatásra a EU GDP-jének 0,46 százaléka fordítható, míg e támogatások egyik országban sem haladhatják meg a nemzeti össztermék 4 százalékát. A segélyezetti körből kieső régiók részére pedig átmeneti támogatást nyújtanak. Ezzel párhuzamosan, elkülönítettek évente 3,12 milliárd eurót, úgynevezett előcsatlakozási támogatások formájában a tagjelöltek számára. Több új tag, kevesebb pénz 2002-től hat új tagország csatlakozásával számoltak, melyek bekerültek volna a kohéziós támogatásban részesülők közé, és 2006-ig összesen 39,58 milliárd eurót kaptak volna strukturális segélyek formájában. Közben azonban a tagállamok úgy döntöttek, hogy 2004-től ugyan, de 10 országot vesznek fel. A 2002-2003-as támogatásokat viszont nem csoportosították át, így még az eredetileg a bővítésre szánt fejlesztési támogatásoknál is kevesebb pénzen kell hat helyett tíz országnak osztoznia. A végső támogatási összeg 22 milliárd euró lett, így az új tagállamokban az egy főre jutó strukturális segélyek összege csak mintegy 68 százaléka jelenlegi tagállamokénak. Igaz, az eredeti költségStrukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása. Támogatások fontosabb területei: termelőinfrastruktúra, kutatás-fejlesztés, az információs társadalom, a környezet védelme és rehabilitációja, a nemek közti esélyegyenlőség, nemzetközi határokon átnyúló, interregionális együttműködés. Európai Szociális Alap (ESF) Célja: a foglalkoztatás elősegítése a munkaerő földrajzi és szakmai mobilitásának növelésével. Támogatások fontosabb területei: tartós munka- nélküliséggel küzdők szakmai integrációja, egy életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, megfelelő képzési, foglalkozatatási és támogatási struktúrák kiépítése az innováció befogadásának elősegítésére. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) ' Célja: mezőgazdasági és vidékfejlesztési feladatok kiegészítése. Támogatások fontosabb területei: beruházás mezőgazdasági holdingba, fiatal farmerek, szakképzés, korengedményes nyugdíjazás, agrár-környezetvédelem, mezőgazdasági termékek feldolgozása, agrármarketing, erdősítés, kedvezőtlen adottságú vagy érzékeny területek. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) Célja: halászatban érdekelt térségek szerkezetváltásának támogatása A strukturális támogatások célcsoportjai Célkitűzések 1- es célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradott területek felzárkóztatását célozza, ahol a GDP nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. 2- es célkitűzés: szerkezetváltási nehézségekkel (hanyatló mezőgazdaság, halászat, ipar stb) küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakítását segíti. 3- as célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek, politikák meghonosítását és modernizációját támogatja. vetésben nem tettek félre semekkora ösz- szeget közvetlen agrártámogatásokra az új tagállamok részére. Mivel végül az új belépők gazdái is megkapják a jelenlegi tagállamok agrártermelőinek jutó összeg negyedét, a következő három évben a csatlakozó országok összességében 41 milliárd euró támogatáshoz jutnak. A 2007-2012-es költségvetés elfogadásában azonban már az újak is részt vesznek, így várhatóan ezek az arányok jelentősen módosulnak. www.eudelegation.hu Európai Bizottság (EB) magyarországi delegációja europa.eu.int/comm/enlargement/ az EB bővítési honlapja www.eur-op.eu.int hivatalos uniós kiadványok www.ces.eu.int/ Régiók Bizottsága www.etf.eu.int/etfweb.nsf Európai Képzési Alap www.ccre.org Európai Régiók Tanácsa 6 Járóföld I. évfolyam 1. szám • 2003. március
