Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
Közép-Magyarország: központi szerep Közép-magyarországi régió Nemcsak földrajzi, hanem tulajdonképpen minden más szempontból központi szerepet tölt be a közép-magyarországi tervezési-statisztikai régió. A térség Budapestet és Pest megyét foglalja magában. Gazdasági helyzete sokkal jobb az országos átlagnál: itt állítják elő az ország bruttó hazai termékének (GDP) legnagyobb hányadát, és az arány évről-évre nő. Ebben is kiemelkedő szerepet tölt be a főváros, amely önmaga 35 százalék körüli mértékben részesedik a magyar GDP-ből. A régió adja az ipari hozzáadott érték mintegy 29 százalékát és az építőiparban létrehozott új érték 44-45 százalékát. Területi szempontból e térség a legkisebb, mindössze 6919 négyzetkilométer. Ugyanakkor a népesség nagyfokú koncentrációját mutatja, hogy a népsűrűség négyszerese az országos átlagnak. Az idetartozó 185 településből 2002 elején 32 számított városi rangúnak: itt él a lakosság csaknem 80 százaléka. Ez is azt tükrözi, hogy a településszerkezet alapvetően eltér a többi régió sajátosságaitól. Az 1,738 millió embernek otthont adó Budapestet leszámítva ugyanis hiányoznak az 50 ezer főnél népesebb települések. Ma az 1000- 5000 lakosú falvak a tipikusak. A kedvezőtlen népesedési helyzetre jellemző, hogy a halálozási ráta viszonylag magas, miközben a születésszám rendkívül alacsony az országos átlaghoz viszonyítva. A régió számára előnyös, hogy a sugaras szerkezetű út- és vasúthálózat révén a legfőbb hazai közlekedési csomópontnak számít. Itt találkoznak a Magyar- országon áthaladó fő európai közlekedési folyosók, miként az összes hazai autóKözép-magyarországi régió főbb adatai Népesséq 2002. 01. (ezer fő) 2826 27,8 Települések száma 2002.01. (db) 185 5,9 Ebből városok száma (db) 32 12,7 Foqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) 1195 31,0 Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) <2 75,4 Gazdasáqi szervezetek 2001 (db) 352953 382 Külföldi céqek 2000 (db) 16329 61,3 GDP 2000 (Mrd Ft) CCRQ 30D9 43,1 Eqv főre jutó GDP 2000 (ezer Ft) 1993 1522 Ipari termelés 2001 (Mrd Ft) 2904 232 Beruházások 2001 (Mrd Ft) 1196 532 • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) pálya is. Ennek is köszönhetően az úthálózat jóval sűrűbb az országos átlagnál, és az utak kiépítettsége is felülmúlja azt. A Budapest központúsággal jellemezhető magyar sajátosságok miatt a régióban jegyezték be a működő gazdasági szervezetek mintegy 40 százalékát és a külföldi érdekeltségű vállalkozások több mint 61 százalékát. A munkaerő piaci helyzet itt a legkedvezőbb a munkavállalók szempontjából, vagyis a legkisebb a munkanélküliség és legmagasabbak a bérek. A munkanélküliek aránya mindössze 2,5 százalék körüli, vagyis alig nagyobb a listavezető közép-dunántúli régió adatainál. A bruttó átlagkereset 2001 -ben 127 517 forint volt, amely az országos átlag mintegy 123 százalékát tette ki. A térség vonzerejére jellemző, hogy itt összpontosul Magyar- ország szellemi-kulturális javainak legnagyobb része. A külföldi turisták vendégéjszakáik 41 százalékát e régióban töltik. Ebből Budapest több mint 90 százalékkal részesedik. Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Tel.: (1) 317-6172, 266-0545 Fax: (1) 350-6694 e-mail: proregio@proregio.hu internet: www.proregio.hu Régiók Nyugat-Dunántú! Nyugat-Dunántú!: kiugró foglalkoztatottság A legjobb foglalkoztatottsági adatok jellemzik a nyugat-dunántúli tervezési-statisztikai régiót, amely Győr-Moson- Sopron, Vas és Zala megyére terjed ki. Itt a 15-74 év közötti népesség 58,5 százaléka dolgozik, így a térség - legalábbis a 2001-es adatok tanúsága szerint - Budapestet is megelőzi a rangsorban, és a legjobbnak számít az országban. A munka- nélküliek aránya mindössze 2,5 százalék körül mozog, az alkalmazottak átlagos bruttó bére pedig - harmadik legkedvezőbb keresetként - rrrár két évvel ezelőtt elérte a havi 91 ezer forintot. Most is jelentős a turizmus, amelyet az átmenő, a hivatásos és a határ menti utasforgalom (az osztrák-német vendégkör) egyaránt jellemez. A régió ásványkincsekben nem bővelkedik, de termál-, gyógy-, és folyóvizekben gazdag. A kedvező körülményekre utal, hogy a 21 idetartozó kistérségből hét már most dinamikusan fejlődik, hat pedig fejlődő besorolást kapott. A felzárkózók száma szintén hat, és csak kettő tartozik a stagnáló kategóriába. Az infrastrukturális ellátottság ugyanakkor nem tér el számottevően az országos átlagtól. A régió egyébként terület és népesség szerint is a kisebb térségek közé tartozik 11 209 négyzetkilométeres területével és 89,3 fős népsűrűségével. Településszerkezete kiegyensúlyozottnak tekinthető az országos átlaghoz Nyugat-dunántúli régió főbb adatai Népesséq 2002.01.(ezer fő) 1003 92 Települések száma 2002.01. (db) 648 20,7 Ebből városok száma (db) 26 102 Foqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) 426 J12 Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) 42 73.7 Gazdasáqi szervezetek 2001 (db) 92330 102 Külföldi céqek 2000 (db) 2810 102 GDP 2000 (Mrd Ft) 1468 112 Eqv főre iutó GDP 2000 (ezer Ft) 1492 1132 Ipari termelés 2001 (Mrd Ft) 2357 182 Beruházások 2001 (Mrd Ft) 215 9-7 • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) képest. A népesedési helyzetre jellemző, hogy a három megyében tavaly 2 ezerrel többen laktak, mint 1995-ben. Ez azonban az országon belüli migráció eredménye, mivel a természetes népességfogyás e régióra is jellemző. Pedig a gazdasági helyzet sokkal jobb az országos átlagnál, és a térséget e mutatókban csak Közép-Magyarország előzi meg. A jó eredmények azzal függenek ösz- sze, hogy a régió volt - földrajzi elhelyezkedése miatt - az egyik fő célpontja az elmúlt évtized tőkebeáramlásának. A Magyarországra érkezett külföldi tőke 30 százalékát itt fektették be. Ennek nyomán ma a régió adja az ország iparban termelt hozzáadott értékének mintegy 17 százalékát, és részaránya általában a többi ágazatban is megfelelően, 7-11 százalék között alakul. A gazdasági szerkezetben is az ipar dominál, a mezőgazdasági eredmény viszont a vidéki régiók átlaga alatt marad. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 9400 Sopron, Új u. 12. Tel.: (99) 512-910 Fax: (99) 510-150 e-mail: westpa99@matavnet.hu internet: www.westpa.hu 2003. március '• I. évfolyam 1. szám Járóföld 11
