Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
Hegiok Eszak-Magyarorszag: nehéz gazdasági helyzet Az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb gazdasági helyzet jellemzi az észak-magyarországi statisztikai-tervezési régiót, amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét foglalja magában. A térség mutatói több szempontból rosszabbak a két másik kelet-magyarországi térség adatainál is. Jellemző, hogy a hét hazai régió közül itt állítják elő a legkevesebb GDP-t (az arány 2000-ben 8,2 százalék volt, amely lakosonként mindössze 846 ezer forintot jelentett). Egyértelműen e régióban a legnehezebb a foglalkoztatási helyzet is: a 15-74 év közötti népességnek mindössze mintegy 43 százaléka dolgozik, ami 5 százalék ponttal rosszabb a vidéki térségek átlagánál. Észak-Magyaror- szágon a legrosszabb a munkanélküliek aránya is, ami a 2001 -es statisztikák szerint 4,1 százalékos szint körül mozog. Bár a műszaki infrastruktúra színvonala általában megközelíti az országos átlagot, a régióbeli területek között nagyok a különbségek. A megyeszékhelyek jól megközelíthetők, de a közlekedési hálózat fejletlensége a megyék közötti szorosabb együttműködést már akadályozza. Tetézi a gondokat, hogy a korábban húzóágazatnak számító nehézipar leépült. A gazdasági szerkezetben az agrárszféra aránya alacsony, csupán 4,4 százalékos. A régió egyébként az ország egyik legváltozatosabb tájegysége, hiszen észak-déli irányban hat kisebb hegységcsoport uralja, míg déli része alföldi jellegű. A korábbi természeti erőforrások (barnakőszén- és érclelőhelyek) kimerültek, így már az ideÉszak-magyarországi régió főbb adatai : Népesség 2002. január (ezer fő) 1297 12,7 Települések száma 2002.01. (db) m 19,2 I Ebből városok száma (db) ■ 33 13,1 : Foqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) «19 10,9 j Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) as 149,1 i Gazdasági szervezetek 2001 (db) 35754 9,3 j Külföldi cégek 2000 (db) 844 3,2 | GDP 2000 (Mrd Ft) 1MB 6,2 í Eqv főre iutó GDP 2000 (ezer Ft) m 64,6 : Ipari termelés 2001 (Mrd Ft) 1219 9,7 j Beruházások 2001 (Mrd Ft) m U • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) genforgalmi szempontból fejleszthető adottságok váltak fontossá. Ilyen lehet a Tisza-tó, az aggteleki cseppkőbarlang vagy a miskolctapolcai üdülőövezet. A régióban 23 kistérség található, amelyek közül egy dinamikusan fejlődőnek, kettő fejlődőnek számít. A felzárkózók száma három, a stagnálóké és lemaradóké pedig nyolc, illetve kilenc. Az észak-magyarországi népesedési helyzetre a nagymértékű elvándorlás és az erőteljes természetes fogyás a jellemző. A régióban 2002 elején 1,297 millióan éltek, de csak 50 százalékuk volt városi. Utóbbi arány a legalacsonyabb a régiók között, és arra is utal, hogy a településszerkezetben a kis lélekszámú falvak a meghatározók. A népsűrűség viszont magasabb a vidéki átlagnál: 2001-ben 96 ember lakott egy négyzetkilométeren, aminél többet csak a Közép-Dunántúlon regisztráltak. A térség 13 429 négyzetkilométerével a nagyobb régiók közé tartozik, területe az ország 14,4 százalékát teszi ki. Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 3529 Miskolc, Csabai kapu 37. Tel.: (46) 563-300 Fax: (46) 561-389 e-mail: norda@norda.hu internet: www.norda.hu Közép-Dunántúf: látványos fejlődés Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területe a közép-dunántúli régió, ahová az átlagosnál jóval gyorsabban áramlik a külföldi tőke. A térség Fejér, Komárom és Veszprém megyét fogja át. A befektetések révén az iparosodottság | jelentős. A régióban 23 kistérség található, amelyek közül hat dinamikusan fejlődik. További hét-hét fejlődő, illetve felzárkózó minősítést kapott, és csupán három (a sümegi, az enyingi és a sárbogárdi) számít stagnálónak. A térség gazdasági helyzete is sokkal jobb az országos átlagnál, e téren tulajdonképpen csak a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió előzi meg. A Közép-Dunántúlon állítják elő a magyar GDP több mint 11 százalékát, és itt termelik az ipari hozzáadott érték mintegy 18 százalékát is. Ennek megfelelően a térség gazdasági szerkezetében az ipar a meghatározó 47-48 száza- | lékkai, amelyet a szolgáltatások követ- ; nek. A mezőgazdaság az országos át- I lagnál kisebb részarányt képvisel. A Közép-Dunántúl Budapest felől köz- : úton jól megközelíthető, és a vasúti fővonalak zömét is villamosították. Sőt, az ! utóbbi évtized pályarekonstrukciói nyo- j mán a főváros és a nyugati országhatár közötti vasúti szállítás európai színvonalúvá vált. Nem véletlen, hogy e régióban létesült a legtöbb ipari park. (Hiányos Közép-dunántúli régió főbb adatai Népesséq 2002.01. (ezer fó) «21 11,0 Települések száma 2002.01. (db) 405 12,9 Ebből városok száma (db) 29 11,5 ! Foqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) 481 11,9 í Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) 4,3 75,4 í Gazdasáqi szervezetek 2001 (db) 95949 10,4 ! Külföldi érdekeltségű cégek 2000 (db) 1*1 6,8 I GDP 2000 (Mrd Ft) 14® 11,1 I Egy fóré jutó GDP 2000 (ezer Ft) t$í* 100,6 I Ipari termelés 2001 (Mrd Ft) 3W 25,2 I Beruházások 2001 (Mrd Ft) m 9,3 * Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) ugyanakkor a térség összeköttetése az északi és déli szomszédos vidékekkel.) Az itt működő gazdasági szervezetek az ösz- szes hazai vállalkozás mintegy 10 százalékát, a külföldi részvétellel létrejött cégek 6,8 százalékát teszik ki. Kedvező, hogy a 15-74 év közötti lakosság 53,5 százaléka dolgozik, ami a harmadik legjobb adat volt az országban. Az alkalmazottak 95 551 forintos, havi bruttó bére pedig a második legnagyobb átlagkeresetet jelentette. A régió település-szerkezete a kisebb, 6-28 ezer lakosú városok, és az ezer főnél kisebb falvak túlsúlyát mutatja. A városok közül 100 ezer főnél többet csak Székes- fehérvár számlál. így is számottevő azonban a 100,5 fős, egy négyzetkilométerre jutó népsűrűség, amely a közép-magyarországi régió után a második legnagyobb. A jó népesedési helyzet a bevándorlásnak köszönhető, mivel a születések és halálozások egyenlege itt is negatív. Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (22) 312-340 Fax: (22) 312-340 e-mail: info@kdrfu.hu internet: www.kdrfu.hu 10 JárófökJ L évfolyam 1. szám • 2003. március
