Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
Dél-Dunántúl: a legritkábban lakott vidék A dél-dunántúli statisztikai-tervezési régiót Baranya, Somogy és Tolna megye alkotja, amelyek a Duna, a Dráva és a Balaton által határolt területen helyezkednek el. A térség az ország legritkábban lakott vidéke: 14 169 négyzetkilométerén ugyan 653 település található, de többségük ezer lakosnál kevesebbet számláló apró falu. így egy négyzetkilométerre mindösz- sze 70,2 fő jut, szemben a hat vidéki régió 83,5 fős átlagával. Szintén a leggyengébb adatnak számít, hogy a lakosság 55,8 százaléka él városokban. Nem kedvező a népesedési helyzet sem, hiszen a születések és halálozások egyenlege az egyik legrosszabb az országban. A térség gazdasági teljesítménye ugyanakkor megfelel a vidéki régiók átlagának, de a leszakadás a két másik dunántúli területtől egyértelmű és erőteljes. A helyzetre jellemző, hogy a Dél-Du- nántúlon 2001-ben mindössze 62,8 milliárd forintnyi ipari beruházás valósult meg, ami az országos érték 7,5 százalékát tette ki. Ennél kevesebb invesztíció csak a Dél- Alföldön történt. A térség az egy főre jutó ipari termelésben csaknem 30 százalékkal marad el az országos átlagtól, viszont lényegesen nagyobb aránnyal, 14,7 százalékkal részesedik a mezőgazdasági, halászati és erdőgazdasági ágazat bruttó hozzáadott értékéből. Ennek ellenére tény, hogy a mező- gazdaság - illetve a szintén természeti erőforrásokra épülő bányászat - az utóbbi évtizedben leértékelődött. A nemzetközi hírű borvidékekre és a Balatonra épülő Dél-dunántúli régió főbb adatai Népesséq 2002, 01. (ezer fó) 995 9,8 Települések száma 2002.01. (db) 653 20,8 Ebből városok száma (db) 34 13,5 Foqlalkoztatottak 2001 (ezer fó) 34« 9,0 Munkanélküliséqi ráta, 2001 (%) 7,8 136,8 Gazdasáqi szervezetek, 2001 (db) 84997 _____9,2 Külföldi céqek 2000 (db) 1594 6,0 GDP, 2000 (Mrd Ft) 955 7,3 Eqv főre jutó GDP, 2000 (ezer Ft) 979 74,8 Ipari termelés értéke, 2001 (Mrd Ft) 706 5,6 Beruházások 2001 (Mrd Ft) 121 5,4.. • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) turizmus viszont még nem tudott a helyükre lépni, elsősorban a 90-es évtizedben zajló, hosszantartó délszláv háború miatt. Ezért nem meglepő, hogy a régió 22 kistérségéből mindössze három minősül dinamikusan fejlődőnek, további három pedig fejlődőnek. Hat kistérség a felzárkózó, míg öt-öt a stagnáló, illetve lemaradó besorolását kapta. A térség ráadásul viszonylag zárt földrajzi egységnek tekinthető. Gazdasági-társadalmi pozícióit alapvetően meghatározza, hogy gyenge „tér- kapcsolatokkal” rendelkezik az ország többi részével. A Dél Dunántúl közlekedési hálózata meglehetősen Budapest-ori- entált, és a közelebbi régiókkal is hiányos az összeköttetés. Nem meglepő, hogy az egy lakosra jutó külföldi tőke értéke itt a legalacsonyabb a régiók közül, és a munkaerő-piaci helyzet is rosszabb az átlagosnál. A 2001-es adatok azt tükrözik, hogy a 15-74 év közötti népesség mindössze 46,6 százaléka dolgozik, szemben 50,3 százalékos országos átlaggal. Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 7621 Pécs, Tímár u. 23. Tel.: (72) 513-760 Fax: (72) 513-768 e-mail: ddrft@ddrft.hu internet: www.ddrft.hu Régiók Észak-Alföld Észak-Alföld: kevés dinamikus kistérség Összesen 13 lemaradó és 4 stagnáló kistérség jellemzi az észak-alföldi tervezésistatisztikai régiót, amely Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét öleli fel. Jellemző a helyzetre, hogy a 23 kistérségből egy sem számít dinamikusan fejlődőnek, és fejlődőnek vagy felzárkózónak is csak 3- 3 minősül. A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos régió az ország keleti részén terül el, 17 729 négyzetkilométerével az ország második legnagyobb kiterjedésű térsége. Viszonylag kevés, 387 település található itt, közülük a tavalyi év elején 55 volt városi rangban. A településszerkezet valamelyest kiegyensúlyozottabb a dél-alföldihez képest, vagyis a kisebb (1000 fő alatti) és a nagyobb (1000-5000 lakosú) falvak száma csaknem azonos. A régióban 2002 .elején 1,56 millióan éltek, ami az ország teljes lakosságának 15,3 százalékát tette ki. A városlakók aránya 62,2 százalék volt, ami meghaladta a vidéki régiók 58,4 százalékos átlagát. A térség gazdasági helyzete rosszabb az átlagosnál, és keletmagyarországi összehasonlításban is kedvezőtlen. Az elmaradottság egyik alapvető oka, hogy fejletlen az infrastruktúra. Különösen fontos lenne az M3-as autópálya mielőbbi továbbépítése. A gazdasági szerkezetben az iparés a szolgáltatás a meghatározó, de a mezőgazdaság 9 százalék körüli részaránya is kétszerese az orszáÉszak-alföldi régió főbb adatai Népesséq 2002.01. (ezer fó) 1560 15J_ Települések száma 2002.01. (db) 387 12,3 Ebből városok száma (db) 55 21,8 Foqlalkoztatottak 2001 (ezerfó) 507 13,1 Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) 7,8 136,8 Gazdasáqi szervezetek 2001 (db) 104102 11,3 Külföldi céqek, 2000 (db) 1232 4,6 GDP, 2000 (Mrd Ft) 1265 1 9,6 Eqv főre jutó GDP 2000 (ezer Ft) 942 72,0 Ipari termelés értéke 2001 (Mrd Ft) 1205 _ 9,6 Beruházások 2001 (Mrd Ft) 164 7,4 • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) gos átlagnak. A térség nem bővelkedik természeti kincsekben, bár a jó minőségű termőföldek és a hévizek értékesek. A regionális fejlődés egyik kulcskérdése, hogy az országhatáron túlról érkező folyók szennyezését, illetve az ár- és belvízveszélyt csökkenteni lehessen. Az Észak-Alföldön működő gazdasági szervezetek az összes hazai vállalkozás 11,2 százalékát, a külföldi részvétellel létrejött cégek 4,6 százalékát teszik ki. Utóbbi, 2001-es adat is arra utal, hogy a régió kiesett a külföldi befektetők érdeklődési köréből. A munkavállalási és munkanélküli adatok az itteninél csak Észak- Magyarországon rosszabbak. Az átlag- kereset szempontjából pedig az összes térség közül itt a legkedvezőtlenebb a helyzet: a két évvel ezelőtti statisztikák szerint az alkalmazottak átlagosan csak 80 834 forintos bruttó havi fizetést kaptak, ami 6000 forinttal volt kevesebb a hat vidéki régió átlagánál. Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4029 Debrecen, Piac u. 79. Tel.: (52) 524-760 Fax: (52) 524-770 e-mail: info@eszakalfold.hu internet: www.eszakalfold.hu 2003. március • I. évfolyam 1. szám Járőföld 9
