Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
Megújuló GAZDASÁGFEJLESZTÉSI EGYSÉGEK Régiók. Évek óta halljuk ezt a kifejezést, mégis úgy tűnik, a megyékre alapozott közigazgatási rendszerhez szokott lakosság nem igen tudja mit is takar e fogalom. Holott 1996-97-től már kialakultak ezek a két-három megyéből álló területek. Sokáig csupán mint statisztikai egység léteztek a régiók, de amióta a területfejlesztés az uniós normákhoz közelítő metodika szerint valósul meg az országban, egyre fontosabb szerepet kapnak. Az ország 19 megyéjét és Budapestet a területfejlesztésről szóló 1996-ban megalkotott törvény szerint 7 régióba sorolták be a szakemberek. Erre azért volt szükség, hogy az ország területfejlesztése, statisztikai adatsorai az Európai Unióban alkalmazott rendszere szerint valósulhasson meg. A csatlakozás előtti évtized a harmonizáció jegyében zajlott. A területfejlesztés országos programját ennek a területi, földrajzi beosztásnak megfelelően készítették el, s az egyes régiókban végrehajtandó feladatokat egy-egy regionális fejlesztési tanács hajtja végre, illetve koordinálja a pénzeket, pályázatokat, kistérségi igényeket. Az egyes megyéket Dél-Alföld Mintegy 18 339 négyzetkilométernyi területével a dél-alföldi tervezési-statisztikai régió az ország legnagyobb térsége, a teljes magyarországi terület 19,7 százalékát teszi ki. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét foglalja magában. A régióra az egykori mezővárosok túlsúlya jellemző, de a terület nagyságához képest meglehetősen kevés, 254 település található csak itt. Az urbanizáció Közép-Magyarország után e régióban a legerőteljesebb, mivel az 1,377 milliós lakosság 67 százaléka él városokban. A népesedési helyzetre ugyanakkor az elvándorlás, illetve a természetes fogyás a jellemző. Utóbbi itt a legnagyobb az országban, és az öregedési index is magas. Összefügg ezzel, hogy a 23 dél-alföldi kistérségből csak a szegedi fejlődik dinamikusan, míg négy kistérség fejlődő, tíz pedig felzárkózó minősítést kapott. A aszerint osztották be az egyes régiókba, hogy a régiók nagyjából azonos népességgel, településszámmal rendelkezzenek. Emellett igen fontos rendezőelv volt, hogy az egy régióba sorolt megyék fejlettségi szintje hasonló legyen, illetve ezek a megyék élő kapcsolatban legyenek egymással úgy gazdasági, mint kulturális, turisztikai, infrastrukturális stb. téren egyaránt. Az országos területfejlesztési programok nagy része a régiók fejlesztési tervei összehangolását jelenti. A régiók programjainak egy részét teszi ki csupán az országos területfejlesztési program helyi szintű lebontása, a régiók eltérő sajátosságaik miatt ugyanis egyéni projektekkel is bírnak. Régiók stagnáló vagy lemaradó kistérségek száma öt, illetve három. A Dél-Alföldön elsősorban a mező- gazdaság jelentős, hiszen az ágazat bruttó hozzáadott értékének több mint 23 százalékát itt állítják elő. Az agrárszféra a régió gazdasági szerkezetében mintegy 10 százalékos részarányt képvisel, ami kétszerese az országos átlagnak. A síkvidéki terület földminősége sokkal jobb más térségekhez viszonyítva. A természeti kincsek közül a kőolaj- és földgázlelőhelyek fontosak, amelyek az ország szénhidrogén-termelésének jelentős hányadát adják. A gyógy- és ökoturizmus Dél-alföldi régió főbb adatai Népesséq 2002.01.(ezer fő) 1377 13,5 Települések száma 2002.01. (db) 254 8,1 Ebből városok száma (db) 43 17,1 Fpqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) 505 13J_ Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) 5,4 94,7 Gazdasáql szervezetek 2001 (db) 107171 11,6 Külföldi céqek 2000 (db) 2035 7,6 GDP, 2000 (Mrd Ft) 1262 9,6 Eqy főre iutó GDP 2000 (ezer Ft) 940 71,8 Ipari termelés 2001 (Mrd Ft) 976 _____M. Beruházások 2001 (Mrd Ft) 150 6,8 • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) A régiókat alkotó megyék szintén rendelkeznek a területfejlesztés koordinációját végző testületekkel, amelyeket megyei területfejlesztési tanácsoknak neveztek el. Ezekben képviseltetik magukat többek között a kistérségek, önkormányzati társulásokon keresztül is. www.rfh-rt.hu Regionális Fejlesztési Holding Rt. honlapja www.teruletfejlesztes.lap.hu/ www.terulet-fejlesztes.hu/ www.vati.hu VÁTI területfejlesztési Kht. területfejlesztési kutatások, pályázatok, programok, koncepciók, stratégiák fejlődési lehetőségét jelentheti, hogy a régió gazdag hévizekben is. Összességében a Dél-Alföld gazdasági helyzete rosszabb az országosnál, de a legjobb a három kelet-magyarországi régió között. A térség a Balkán és Délkelet- Európa kapuja, ezért határ- és tranzitforgalma jelentős. Ennek ellenére a közlekedési infrastruktúra nem megfelelően fejlett, így az úthálózat hossza és minősége is elmarad az országos átlagtól. Az M5-ös autópálya egyelőre csak Kiskunfélegyházáig épült meg, ami korlátozza a térség előrelépés! lehetőségeit. A régióban az összes hazai vállalkozás 11,6 százaléka működik. A munkanélküliek aránya a 15-74 év közötti korcsoport mintegy 2,8 százaléka ami a legjobb adat a keleti országrészben. Az átlagkeresetekről viszont nem mondható el ugyanez: 2001-ben az alkalmazottaknak 81 245 forintos havi bruttó fizetéssel kellett megelégedniük, aminél kevesebbet csak az észak-alföldi statisztikák mutattak. Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: (62) 422-252 Fax: (62) 424-497 e-mail: info@del-alfold.hu internet: www.del-alfold.hu Dél-Alföld: az ország legnagyobb régiója 8 Járóföld I. évfolyam 1. szám • 2003. március
