Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám

Megújuló GAZDASÁGFEJLESZTÉSI EGYSÉGEK Régiók. Évek óta halljuk ezt a kifeje­zést, mégis úgy tűnik, a megyékre ala­pozott közigazgatási rendszerhez szo­kott lakosság nem igen tudja mit is ta­kar e fogalom. Holott 1996-97-től már kialakultak ezek a két-három megyé­ből álló területek. Sokáig csupán mint statisztikai egység léteztek a régiók, de amióta a területfejlesztés az uniós normákhoz közelítő metodika szerint valósul meg az országban, egyre fon­tosabb szerepet kapnak. Az ország 19 megyéjét és Budapestet a te­rületfejlesztésről szóló 1996-ban megalko­tott törvény szerint 7 régióba sorolták be a szakemberek. Erre azért volt szükség, hogy az ország területfejlesztése, statiszti­kai adatsorai az Európai Unióban alkalma­zott rendszere szerint valósulhasson meg. A csatlakozás előtti évtized a harmonizá­ció jegyében zajlott. A területfejlesztés országos programját ennek a területi, földrajzi beosztásnak meg­felelően készítették el, s az egyes régiók­ban végrehajtandó feladatokat egy-egy re­gionális fejlesztési tanács hajtja végre, illet­ve koordinálja a pénzeket, pályázatokat, kistérségi igényeket. Az egyes megyéket Dél-Alföld Mintegy 18 339 négyzetkilométernyi terü­letével a dél-alföldi tervezési-statisztikai ré­gió az ország legnagyobb térsége, a teljes magyarországi terület 19,7 százalékát te­szi ki. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét foglalja magában. A régióra az egykori mezővárosok túlsúlya jellemző, de a terület nagyságához képest meglehető­sen kevés, 254 település található csak itt. Az urbanizáció Közép-Magyarország után e régióban a legerőteljesebb, mivel az 1,377 milliós lakosság 67 százaléka él vá­rosokban. A népesedési helyzetre ugyan­akkor az elvándorlás, illetve a természetes fogyás a jellemző. Utóbbi itt a legnagyobb az országban, és az öregedési index is magas. Összefügg ezzel, hogy a 23 dél-al­földi kistérségből csak a szegedi fejlődik dinamikusan, míg négy kistérség fejlődő, tíz pedig felzárkózó minősítést kapott. A aszerint osztották be az egyes régiókba, hogy a régiók nagyjából azonos népesség­gel, településszámmal rendelkezzenek. Emellett igen fontos rendezőelv volt, hogy az egy régióba sorolt megyék fejlettségi szintje hasonló legyen, illetve ezek a me­gyék élő kapcsolatban legyenek egymás­sal úgy gazdasági, mint kulturális, turiszti­kai, infrastrukturális stb. téren egyaránt. Az országos területfejlesztési progra­mok nagy része a régiók fejlesztési tervei összehangolását jelenti. A régiók program­jainak egy részét teszi ki csupán az orszá­gos területfejlesztési program helyi szintű lebontása, a régiók eltérő sajátosságaik mi­att ugyanis egyéni projektekkel is bírnak. Régiók stagnáló vagy lemaradó kistérségek szá­ma öt, illetve három. A Dél-Alföldön elsősorban a mező- gazdaság jelentős, hiszen az ágazat bruttó hozzáadott értékének több mint 23 százalékát itt állítják elő. Az agrárszféra a régió gazdasági szerkezetében mintegy 10 százalékos részarányt képvisel, ami kétszerese az országos átlagnak. A síkvi­déki terület földminősége sokkal jobb más térségekhez viszonyítva. A termé­szeti kincsek közül a kőolaj- és földgázle­lőhelyek fontosak, amelyek az ország szénhidrogén-termelésének jelentős há­nyadát adják. A gyógy- és ökoturizmus Dél-alföldi régió főbb adatai Népesséq 2002.01.(ezer fő) 1377 13,5 Települések száma 2002.01. (db) 254 8,1 Ebből városok száma (db) 43 17,1 Fpqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) 505 13J_ Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) 5,4 94,7 Gazdasáql szervezetek 2001 (db) 107171 11,6 Külföldi céqek 2000 (db) 2035 7,6 GDP, 2000 (Mrd Ft) 1262 9,6 Eqy főre iutó GDP 2000 (ezer Ft) 940 71,8 Ipari termelés 2001 (Mrd Ft) 976 _____M. Beruházások 2001 (Mrd Ft) 150 6,8 • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) A régiókat alkotó megyék szintén ren­delkeznek a területfejlesztés koordináció­ját végző testületekkel, amelyeket megyei területfejlesztési tanácsoknak neveztek el. Ezekben képviseltetik magukat többek között a kistérségek, önkormányzati társu­lásokon keresztül is. www.rfh-rt.hu Regionális Fejlesztési Holding Rt. honlapja www.teruletfejlesztes.lap.hu/ www.terulet-fejlesztes.hu/ www.vati.hu VÁTI területfejlesztési Kht. területfejlesztési kutatások, pályázatok, programok, koncepciók, stratégiák fejlődési lehetőségét jelentheti, hogy a régió gazdag hévizekben is. Összességében a Dél-Alföld gazdasági helyzete rosszabb az országosnál, de a legjobb a három kelet-magyarországi ré­gió között. A térség a Balkán és Délkelet- Európa kapuja, ezért határ- és tranzitforgal­ma jelentős. Ennek ellenére a közlekedési infrastruktúra nem megfelelően fejlett, így az úthálózat hossza és minősége is elma­rad az országos átlagtól. Az M5-ös autó­pálya egyelőre csak Kiskunfélegyházáig épült meg, ami korlátozza a térség előrelé­pés! lehetőségeit. A régióban az összes hazai vállalkozás 11,6 százaléka működik. A munkanélküliek aránya a 15-74 év kö­zötti korcsoport mintegy 2,8 százaléka ami a legjobb adat a keleti országrészben. Az átlagkeresetekről viszont nem mondható el ugyanez: 2001-ben az alkalmazottaknak 81 245 forintos havi bruttó fizetéssel kellett megelégedniük, aminél kevesebbet csak az észak-alföldi statisztikák mutattak. Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: (62) 422-252 Fax: (62) 424-497 e-mail: info@del-alfold.hu internet: www.del-alfold.hu Dél-Alföld: az ország legnagyobb régiója 8 Járóföld I. évfolyam 1. szám • 2003. március

Next

/
Thumbnails
Contents