Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-15 / Különkiadás
4. oldal - Petőfi Népe N E MZETI ÜNNEPÜNK 2003. Március 15., szombat A FORRADALOM VERSE Petőfi Sándor Nemzeti dal Talpra magyar, hí a Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Emlékmúzeum az erdő közepén Évszázados relikviák a Szulyovszky-erdészházban Kecskemét-Hetényegyházától négy kilométerre található a Nyíri-erdészház, amely történelmi emlékhelyként működik és évente több ezer látogatót vonz. A házat a rendszerváltást megelőzően el akarták dózerolni, megmentése és hasznosításának ötlete Szulyovszky László kerületvezető erdész nevéhez fűződik. Ma is sokan az ő nevével összekapcsolva emlegetik az 1848/49-es szabadságharc előtt tisztelgő történelmi emlékhelyet. 1999- ben bekövetkezett halála óta felesége, Szulyovszky Lászlóné folytatja mindazt, amit férje elkezdett, felvirágoztatott. Ugyanolyan lelkesen és kitartóan. Kecskemét- Sokan még ma sem ismerik a Nyíri erdei erdészház történetét. Hogyan alakúd ki az emlékhely? - kérdeztük Szulyovszky Lászlónét.- A XX. század elején, 1905-ben épült az erdészház, ahová férjem kerületvezető erdészként 1969-ben költözött be. Az élete volt az erdő. Pályafutása során különösen szem előtt tartotta a természeti környezettel való harmonikus együttélést, a fakitermelés mellett több mint másfél ezer hektár erdőt telepített. Egy életen át azért dolgozott, hogy az erdő és annak élővilága fennmaradjon, az épület környéke pedig méltó legyen a Nyíri erdő varázslatos szépségéhez. Az 1990-es évekig éltünk ott, majd a közelben egy komfortosabb házat építettünk. Az erdészházból múzeum lett, a Szent Hubertus park pedig kedvelt kirándulóhely- lyé vált. 1993-ban avattuk fel a Szent Hubertus-kápolnát az erdészház melletti tisztáson, a vadászok védőszentjének tiszteletére.- A múzeummá alakított erdészház ma már a főtéri rendezvények mellett hivatalosan is a március 15-i ünnepségek szinte állandó otthona. Mikorra vezethető vissza e szoros kötődés a magyar történelem kiemelkedő eseményeihez?- A férjemben mindig is erős volt a magyarságtudat. 1989-től rendszeresen megemlékezést tartottunk március 15-én, amelyre mindenkit örömmel vártunk. De László dolgozói körében már korábban is megünnepelte a számára oly fontos magyar eseményt, titokban. Az erdei tisztás csak néhány éve vált hivatalos színhelyévé a városi ünnepségeknek. Néhány esztendeje a március 15-i ünnepség mellett már az október 6-i megemlékezéseket is sorra a Nyíri erdészháznál tartják meg Kecskemét polgárai.- Számos értékes relikvia található a múzeumban. Hogyan jutottak hozzájuk?- Az 1848/49-es szabadság- harc eseményeit szívügyének tekintette László. Harminc évvel ezelőtt kezdte meg az 1848-as szabadságharc ereklyéinek gyűjtését. Elsősorban a környékbeli tanyák padlásain lelt rájuk, illetve ismerősök adták neki. Sokan titokban, hiszen akkoriban nem vetett volna rájuk jó fényt, hogy ilyen tárgyak vannak a tulajdonukban. A kiállított emlékek közül jó néhány számít különlegességnek. A Kossuth-szobában a Kossuth-bankók mellett igazi ritkaság például a Kossuth Lajos családfáját ábrázoló nyomat, illetve a Kossuthról 1858-ban Amerikában készült dagerrotí- pia. A Petőfi-szoba őrzi többek között a Nemzeti dal és a 12 pont egy-egy korabeli nyomatát. Az aradi vértanúk folyosóján szintén kuriózumok tűnnek fel, mint például Paskievics kiáltványa vagy a Batthyány Lajos kivégzéséről készült, korabeli, színes nyomat. A gazdag gyűjteményt az érdeklődők először 1989. március 15-én tekinthették meg.- Ki finanszírozza ma az erdészház fenntartását?- 1993-ban az emlékgyűjtemény folyamatos bővítésére létrehoztuk a Szabadságharc 1848- 49 elnevezésű alapítványt. Emellett nagyon sok segítséget kapunk dr. Göbölös Antaltól, az Erdészeti Szolgálat igazgatójától, Sódar Páltól, a KEFAG Rt. vezérigazgatójától, valamint a helyi önkormányzattól. Az elmúlt években ennek köszönhetően az erdészház környéke számos emlékhellyel és látnivalóval bővült. Felújítva bekerült a parkba az a nádkunyhó, amelyen Fülöp herceg az 1978-as négyesfogat-hajtó- világbajnokságon felborult, fedett erdei tanterem és ökológiai tó létesült, s nem utolsósorban több történelmi eseménynek emléket állító alkotás gazdagítja ma már az erdészház közvetlen környezetét. Tavaly pedig a Kefag Rt. beruházásában felépült a Vackor vár erdei iskola az erdészháztól mintegy 200 méterre, amely a maga egyedi stílusával tökéletesen illeszkedik a környezetbe.- A hosszú tél Önöknek sem kedvezett. Az erdőben élő állatoknak sikerült-e átvészelniük a több hónapos, összefüggő hótakarót?- Szerencsére az állatok sikeresen túlélték a zord időjárást. A rendszeres etetésnek és a külön, számukra letisztított utaknak köszönhetően mindegyik megérte a tavaszt. Egyetlen nagy fájdalmam, hogy a lassú és kései olvadás következtében hatalmas sártenger alakult ki az erdőben és a környező utakon. így sajnos a dagonya miatt le kellett mondanunk az idei március 15-i ünnepséget, amelyre minden évben több ezren jönnek ki. Májusban azonban egy nyárváró programmal szeretnénk majd kedveskedni az ide kilátogatóknak. SEBESTYÉN HAJNALKA Kossuth Lajos az egyik relikvián. A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! PEST, 1848. MÁRCIUS 13. Petur bán elmondja... A Petur bánt alakító Sólyorn- Nagy Sándor operaénekessel beszélgettünk a filmbemutató után.- Mennyire aktuális a darab?- Ha egy darabban ellentét húzódik meg, az mindig aktualizálható. A Bánk bán pedig tele van ellentéttel. A békédének hada, melynek Petur a vezetője, próbálja kijózanítani Bánkot, s rábírni, ne higgyen a királynőnek. Ellenzéki szerepben van, a mai politikában is van ellenzék.- A filmezés mennyire bizonyult más közegnek, mint a színpad?- Operafilmben még nem énekeltem, de a Zenés Tévészínházban több szerepet is eljátszottam. A kamerával érzékeny bánásmódot már ott elsajátítottam, megtanultam. Ez azonban ennél keményebb dolog volt, főleg egy olyan operatőrrel, mint Zsigmond Vilmos. Nagyon kellett vigyázni, hogy „közelikben” nem túlartikulálva s nem elbagatellizálva kellett énekelni. Ezt nehezítette, hogy playback technikával készült el a film. Nagyon jó, de nehéz munka volt. _____________bosnyák jAnos Bánk bán-film Katona városában Az Ezüsthajó operafilmjének kecskeméti díszbemutatójáról Kritika Az alkotók jelenlétében tartották meg a Bánk bán című új magyar film kecskeméti premierjét a Multiplexben szerda este. Káéi Csaba alkotásával kapcsolatban az utóbbi idők éles vitái nem elsősorban a film minőségéről szóltak, sokkal inkább arról, hogy a Fidesz-közeli Ezüsthajó Produkció kiemelten sok állami pénzből készítette el. Valószínű ennek tudható be, hogy a pesti filmszakma leplezetlen utálkozással és irigységgel fogadta a filmet. Pedig a Bánk bán - csakúgy, mint Beremé- nyi Géza Hídembere - kiváló film. Kár a politikai mellék- zöngékért... Mert azok vannak azért, ne is tagadjuk. Nem tehetek róla, de a film elején megjelenő Ezüsthajó- lógó láttán a zsebemben azért kinyílt a bicska. A rendező, Káéi Csaba eddigi filmes pályafutása is csupán arra korlátozódott, hogy rendre levideózta Orbán Viktor külföldi útjait. E megkérdőjelezhető hasznosságú videofilmtár elkészítését persze mi, adófizetők finanszíroztuk, súlyos százmilliókért. Ne kerteljünk, az előző kormány által jól tartott haveri kör bulija ez az operafilm. Rossz ómen az ilyesmi. Ehhez képest a Bánk bán - hál’ istennek - emelkedett, szép alkotás. Ez persze nem Káéi és az Ezüsthajó érdeme, sokkal inkább a világhírű, Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőré és a kiváló művészeké, akik megszólaltatják Erkel Ferenc csodálatos muzsikáját. A főszerep ugyanis magától értetődően a zenéé. Az opera kiváló minőségben, mos káprázatos fényképezése emeli a film színvonalát. Bár a felvételek java része belső térben készült, néhány szépen bevilágított Az már nem Zsigmond Vilmos hibája, hogy maga a darab - a filmszerűvé varázslás szándéka ellenére - színpadi darab marad. Az évtizedekkel korábban, Simándy József címszerepével készült televíziós film a mostani mozi költségvetésének kb. 0,5 százalékából gyönyörű hang- szerelésben csendül fel, Dolby Digital 5.1-es keverésben. A dalszöveget a kópián feliratozták, ami első pillanatban kissé furcsának tűnik, mivel az énekesek meglepően szépen artikulálnak a felvételen, később azonban, különösképpen a duetteknél nagyon hasznosnak bizonyul, hogy a dalszöveg folyamatosan nyomon követhető. A szereplők közül kiemelkedik Marton Éva szuggesszív Gertru- dis-alakítása. A Kossuth-díjas világsztár felejthetetlenül testesíti meg a meráni matrónát, mellette Rost Andrea Melindája érdemel még tökéletes minősítést. Kiss B. Attila Bánkja, Sólyom-Nagy Sándor Petur bánja, Gulyás Dénes Ottója sem kifogásolható; az operaénekesek zseniálisak. Mint már említettem, Erkel muzsikája mellett Zsigmond Vilkészült, egyszerűbben felvett, szerényebb kiállítású produkció volt, művészi hatásában viszont fikarcnyit sem maradt el a 700 milliós Káel-verziótól. Az opera ugyanis nem igényli, hogy az utolsó kellék is hitelesnek tűnjön. Nem igényli, hogy élethű díszletek között mozogjanak a karakterek. Az opera színpadi műfaj, s ha valaki pénzt és fáradtságot nem kímélve megteremti az (ál) hű környezetet hozzá, az igyekezet görcsös erőlködéssé válik. És ez a film legnagyobb problémája. Ha tízszer eny- nyi pénzt öltek volna bele, a Bánk bán című operából akkor sem lehetett volna jobb filmet csinálni. Se rosszabbat. Mint ahogy ugyanez lenne a végeredmény, ha tizedannyi pénzből forgatták volna. Arról nem is beszélve, hogy - valljuk be őszintén - az operafilm sajnos nem fog fiatalokat vonzani a moziba. Összegzésképp: profi fényképezést, zseniális operaénekeseket, káprázatos jelmezeket és díszleteket kapunk. S azt hiszem, végül is ez a lényeg. ban jAnos külső is gazdagítja a film vizuális összhatását. Zsigmond kiváló munkát végez, és különösen szimpatikus, hogy nem nyoma- kodik rá túlságosan a filmre a fényképezés túlhangsúlyozásával. Teszi a dolgát, azt viszont profi színvonalon. A szépen bevilágított díszletek, valamint Ják, Ócsa, Visegrád, Esztergom, Bélapátfalva valódi helyszínei komor, súlyos hátteret biztosítanak a műhöz.
