Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-27 / 300. szám
2002. December 27., péntek HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Egy győztes kor nyertesei és vesztesei A fiatalok korán futhatnak be karriert, de korán megismerkednek a kudarccal is fotó: europress/kallus györgy Az egyes életesemények bekövetkezése A bekövetkezett és a tervezett életesemények átiagévekben Magyarországon is bekövetkezett az ifjúsági korszakváltás - állítják a szociológusok, akik konferenciát rendeztek, hogy áttekintsék a fiatalok társadalmi helyzetét. Az Ifjúsági korszakváltás - Az ifjúság az új évezredben című tanácskozáson a Magyar Szociológiai Társaság, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet és az Oktatáskutató Intézet szakemberei vettek részt. Gábor Kálmánt, az Oktatáskutató Intézet munkatársát a konferencia eredményeiről kérdeztük. Budapest-Mi az aktualitása a konferenciának, mi volt a központi kérdés?- A konferencia apropóját az adta, hogy az elmúlt években hazánkban is bekövetkezett az úgynevezett „ifjúsági korszakváltás”, amely a nyugati országokban és Amerikában már a hatvanas években lezajlott. Vannak olyan alapvető társadalmi jelenségek, amelyek ezt a korszakváltást kísérik. A legfontosabb az oktatás expanziója, amelynek következményei még beláthatatlanok, sokak életében jelentős fordulatot hoznak. A nyugati fejlett társadalmak igen széles rétegei kerültek közép- és felsőoktatásba, először ültek be tömegesen munkás származású fiatalok, azon belül munkás lányok az érettségit és diplomát adó iskolapadokba. Meghosszabbodott az ifjúsági életszakasz, ugyanakkor a fiatalok egyre korában önállósodtak. Erre jó példa a szexuális kapcsolatok egyre szabadabbá és koraibbá válása, amelyben nagy szerepet játszott a lányoknál az antibébi- tabletták elterjedése is. Az addig kisvárosi környezetben élők tömegével kerültek át - főként az Amerikai Egyesült Államokban - az egyetemvárosokba, ami gyökeres életmódváltást jelentett. Átalakultak a szocializációs feltételek, a család szerepe bizonyos értelemben csökkent, éppúgy, mint a területhez kötődés is. Sokkal nagyobb szerepet kapott a fogyasztás, a fogyasztói kultúra, ezzel ösz- szefüggésben az egyes értékek preferencia-sorrendje is jelentős változásokat mutat az ifjúság körében.- Hogyan következett be ez a váltás Magyarországon?- A korszakváltás problémájával a magyar szociológia sem most kezdett el foglalkozni. Már a nyolcvanas években készültek összehasonlító vizsgálatok a nyugati fiatalokkal. Akkor azt láttuk, hogy a magyar fiatalok körében ez a korszakváltás késik. Ennek több oka volt. A rendszerváltásig nem történt meg az oktatás expanziója, a piac hiányában nem alakult ki az a társadalmi környezet, amely a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, és egy ifjúságközpontú, szabad médiát feltételez. Ennek ellenére megfigyelhető volt a fiatalok korai önállósodása és a kulturális értékváltás, de a lényeges fordulat mégsem következett be. Hipotézisünk az volt, hogy a piaci rendszer és a demokratikus viszonyok kiépülésével az ifjúsági korGÁBOR KÁLMÁN szociológus, az Oktatáskutató Intézet munkatársa 1969-ben végzett a József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakán. 1971-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa. 1980 óta a JATE szociológia tanszékén tanít. 1993 óta az Oktatási Minisztérium háttérszen/ezeteként működő Oktatási Kutatóintézet munkatársa. szakváltás felgyorsul majd, és ez egyszerre jelent előnyöket és hátrányokat a fiatalok számára. Várakozásaiknak megfelelően a kilencvenes években bekövetkezett az oktatás expanziója, a piac kiépülése és a média felszabadulása következményeként pedig az ifjúsági korszakváltás igen nagy mértékben felgyorsult hazánkban is. Az Ifjúság 2000 vizsgálat azt mutatta, hogy a korszakváltásban korcsoportonként jelentős eltérések figyelhetők meg: a 25-29 éveseknek több mint egytizede csak 8 általánost végzett, tehát korán fejezte be az iskolát, és korán állt munkába, és inkább jellemzi a korai házasodás, gyermekvállalás. A 20-24 évesekre ezzel szemben már az iskolai idő meghosszabbodása, a házasodás, gyerekvállalás késleltetése jellemző. Megindul a „lavírozás” az iskola és munka világa között: ez a két életesemény gyakran felcserélődik, egymásba fonódik.- A konferencia két, látszólag egymásnak ellentmondó következtetésre jutott. E szerint az önállósodás egyre korábban kezdődik, de a felnőtté válás egyre későbbre tehető.- Ez valóban paradoxon. A korai önállósodással együtt az ifjúsági életszakasz kitolódása válik jellemzővé. Ezt a vizsgálatok is mutatják, és azt is, hogy ez a jelenség egyértelműen összefüggésben van az oktatás expanziójával. Nyilván minél tovább lehet vagy kell tanulni, annál későbbre tevődik a „valódi” felnőtté válás. Olyan nagyon fontos, a felnőtt-társadalomba korán integráló szerepek, mint a munkába állás, megváltoznak. Nem azt mondom, hogy egyszerűen csak kitolódnak, hanem megváltoznak. A mai elsős egyetemistáknak csak a fele nappali tagozatos, a másik fele esti vagy levelező tagozatos, tehát tanulás mellett munkát vállal. A fiatalok korán futhatnak be karriert, de korán megismerkedhetnek a kudarcokkal is. Az új ifjúsági korszak fiatalját a próbálkozások és az újrakezdések jellemzik. Megszűnik a pályára kerülés automatizmusa és biztonsága, amely korábban a magyar társadalomban jellemző volt. A ’60-as ’70-es években egy fiatal életében az egyes életesemények szinte „leszabályozottak” voltak, manapság azonban sokfélék lehetnek. Az egyéni döntések szabadsága felerősödik, szakkifejezéssel élve életútjuk egyre inkább individualizálódik.- Az imént azt mondta, ennek a váltásnak vannak vesztesei és nyertesei is. Kik ők?- Szakmai berkekben vita folyik erről. Vannak, akik azt állítják, hogy a magyar társadalom középosztályosodása következtében a fiatalok többségének esélyei egyre jobbak, egyre szélesebb rétegük tud felemelkedni. Vannak ugyanakkor, akik azt mondják, hogy csak egy privilegizált szűk elit és a társadalomnak mintegy harmadát kitevő középosztály gyermekeinek életesélyei javultak, a fiatalok többsége viszont a társadalmi átalakulás vesztese lett. Az Ifjúság 2000-ből tudjuk, hogy a 15-29 éves korosztálynak több mint egytizede csak nyolc általánosig jutott! Az ő munkapiaci esélyeik igen rosz- szak. Ennek következtében az iskolázatlan fiatalok veszteseivé válnak az átalakulásnak, és sajnos ez éppúgy, mint Nyu- gat-Európában, etnikai problémákkal is együtt jár. Különösen vesztes helyzetbe kerültek a roma fiatalok.- Kik a nyertesei a változásnak?- Itt is vita folyik a szakemberek között. Szerintem - összefüggésben a középosztályosodással - a fiataloknak legalább kétharmada soha ilyen kedvező helyzetben nem volt. Abban az értelemben, hogy soha nem voltak ekkora esélyei, nem adatott meg korábban egyik generációnak sem ennyi lehetőség. Ezt mutatja az is, hogy talán soha ilyen tömegben munkás- és kispolgári származású fiatalok nem emelkedtek fel az értelmiségi, gazdasági elit rétegeibe. Ez azonban csak esélyt jelent, melynek vannak árnyoldalai is. így például egyesek jelentősen leszakadnak. Áz elsőéves hallgatók körében mindössze 3 százalék a roma fiatalok aránya, vagyis tényleges arányuknál jóval kevesebben jutnak el a felsőoktatásig. (Bár hozzá kell tennünk, hogy évekkel korábban ez az arány lényegesen alacsonyabb, 0,5 százalék volt.) A másik, aggodalomra okot adó jelenség, hogy miközben az esélyek növekednek a fiatalok körében, a nyerteseknek is szembe kell nézniük azzal, hogy az életük egyre több kockázattal, fokozottabb kihívásokkal jár. Az ezzel járó konfliktusok talán legerőteljesebben a kisvárosi, továbbtanuló, korán önállósodó lányok körében érvényesülnek ____ STEINER KATA N yelv nélkül az iskolában A magyar középiskolás diákok 19 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgával. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos felmérése szerint jelentős az idegen- nyelv-ismeret a magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók körében. Rendelkezel-e nyelvvizsgával, és ha igen, milyen nyelvből, milyen típusúval és milyen fokozatúval? Budapest A FISZ több mint 370 középiskola több mint 12 ezer diákját kérdezte meg. Az eredmény: használható idegennyelv-ismerettel (közép- illetve felsőfokú nyelvvizsgával) csupán a diákok 19 százaléka rendelkezik. A 2003- ban érettségizők körében 25 százalék, a 2004-ben érettségizők között pedig 10 százalék az arányuk. A nyelvvizsgával rendelkezők aránya a dél-dunántúli régióban a legmagasabb, és itt a legmagasabb a németnyelv-vizsgá- val rendelkezők aránya is, ami nemzetiségi hatások érvényesülését jelzi. A felsőoktatási felvételikhez ugyan egyelőre csak néhány helyen alapkövetelmény a nyelvvizsga, ennek ellenére az évente 10-szeres túljelentkezéssel birkózó karrierszakokon a felvettek többségének van nyelvvizsgája. Ez azt jelenti, hogy csak az kelhet érdemi versenyre a felvételi küzdelemben, aki a pluszpontokat is adó nyelvvizsga-bizonyítványt be tudja mutatni a felvételi időpontjában. A Marketing Centrum által feldolgozott adatokból kiderül, hogy a diákok többsége az utolsó pillanatra hagyja a nyelvvizsga megszerzését. A típusú B típusú C típusú van % alap közép felső alap közép felső alap közép felső angol 12 5 23 1 2 4 0 6 57 3 német 10 10 18 1 1 5 0 9 49 7 egyéb nyelvek 1 9 21 3 4 5 0 4 29 25 Szakértők szerint a hosszú távú cél az lenne, hogy a diákok a főiskolákon és az egyetemeken már a szaknyelv elsajátítására koncentrálnának, különös tekintettel arra, hogy a szakirodalom jelentős része idegen nyelvű. EUROPRESS nem hallottam még róla 52% Országos Nyelvvizsga Nyílt Nap részt is vettem a rendezvényen 4% üti hallottam róla 44% Rendszeres tájékoztatást kapsz a középiskolákban ezekről a térítésmentes központi felvételi rendezvényekről? nem is hallottam még a rendezvényekről 26% Hírek BÉKEFENNTARTÓK. A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára elképzelhetőnek tartja magyar katonák részvételét esetleges iraki béketeremtő, békefenntartó műveletekben, de csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alapján. Havril András vezérkarifőnök- helyettes szerint a magyar katonáknak különlegesen nehéz kiképzésen kellene átesniük ahhoz, hogy sivatagi béke- fenntartásban vehessenek részt. Mn IGEHIRDETÉS. A szellemi, lelki sötétség mintha növekedne a világban, legyünk hát követekké a XXI. század értékeket kereső világában - mondta D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök Budapesten, a Bécsi kapu téri templomban tartott karácsonyi istentiszteleten. A püspök utalt arra, hogy sokan a többséghez igazodnak, s a többség bizony elutasítja a hitet. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy nemrégiben végzett felmérés szerint Németországban a gyerekek egyharmada semmit sem tud a karácsonyi történet hátteréről. MTI FÚJT RÁ. Kovács Zoltán fideszes képviselő hétfői autóbalesetét követően mentelmi jogára hivatkozva nem fújta meg az alkoholszondát, és a rendőrök kérése ellenére nem várta meg a helyszínre induló ügyészt. A politikus a helyszínen elismerte a felelősségét a balesetért, majd az ügyész megérkezése előtt, a rendőrség kérése ellenére eltávozott. A képviselő később maga kérte, hogy vegyenek vért tőle, annak bizonyítására, hogy a baleset idején nem volt ittas, mű SZTRÁJK. Felfüggesztette éhségsztrájkját Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsa, a Magyar Demokrata Fórum Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szervezője. A politikus Dávid Ibolya pártelnök és Lezsák Sándor alelnök kérésére hagyta abba demonstrációját, amit december 18-án kezdett meg azért, mert az MDF pártigazgatója felmentette a munkavégzés alól. Lezsákné elnöki és alelnöki garanciát kapott arra, hogy január 15-én Nyíregyházán személyesen tisztázzák az ellene felhozott vádakat, mti RONGÁLÁS. Ismeretlen tettesek megrongálták a Kossuth téri 56-os emlékhelyen felállított „őrt álló” demonstrációs táblát. Az 56-os Magyarok Világtanácsa rongálás vádjával feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon. A Kossuth téri jégpálya mellett - a szervezet kérése ellenére - nem biztosították az emlékhelyet. A világtanács szerint lehetetlen, hogy a jégpálya őrzői ne vették volna észre a történteket, mti SEGÍTSÉG. Meleg étellel, süteménnyel, gyümölccsel és forró teával fogadta Zalaegerszeg és környéke rászorulóit a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Szent László Kommendája. A zalai megyeszékhelyen 300 adag húsos káposztával, édes- és péksüteménnyel, almával és naranccsal vendégelték meg a hajléktalanokat, a családos szegényeket, mti JÉGZAJLÁS. Befagyott a Felső-Tisza és mellékfolyóinak vize az utóbbi napok időjárása miatt. A mérések szerint a Tiszán, a Szamoson, a Krasznán és a Túron igen alacsony a vízállás, és 10 centiméter körüli a jég vas- tagsága. mti ________________ ■
