Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-27 / 300. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. December 27., péntek HBB Nézőpont Szász András Ki tartatja be a tiltást? Talán még sokan emlékeznek a nyolcvanas évek elején nálunk is bemutatott Konvoj című filmre. A jó zenéjű mozi révén a magyar közönség is bepillantást nyerhetett abba az egységes és zárt világba, amelyet az észak-amerikai kontinens kamionos társadalma képviselt akkor, s talán most is. A hatalmas járművek sofőrjei készek voltak állásukat, életüket is kockára tenni egy-egy bajba jutott társukért. Természetesen mint minden filmben ebben is volt némi túlzás, ám lényegét tekintve a filmbéli szolidaritás az európai kamionosokra is éppúgy érvényes. Mikulás napjától kitiltották az öt tonnánál súlyosabb teherjárműveket Kiskunfélegyházáról. Arról, hogy a tiltás milyen érzéseket váltott ki a kamiono- sokban, nincs információnk. Valószínűleg azért, mivel nem is okozott különösebb fejfájást a nehéz járművek pilótáinak. Annál inkább viszont a kiskunfélegyháziaknak, akik csalódottan tapasztalták, tapasztalják, hogy az öt-, tíz-, húsz- és harminctonnás járműmonstrumok továbbra is a városon keresztül dübörögnek. Azóta is. Mintha mi sem történt volna. Pedig az elkerülőútra a város északi és déli határában is két-két hatalmas, térképpel kiegészített tábla hívja fel a Szeged, illetve Kecskemét felöl érkező kamionosok figyelmét. Bár méreteit tekintve mind a négy tábla meglehetősen szembeötlő, valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a sofőrök mégsem veszik észre egyiket sem. Legalábbis Mikulás óta továbbra is egymást érik a városon keresztül haladó hatalmas járművek. A változatosság okáért van köztük állatszállító, ponyvás-, hűtő- és tartálykocsi is. A rég áhított elkerülőút tehát megépült, a forgalmirend-változás is ki van táblázva, most már csak a kamionosokat kellene valamilyen úton-módon rákényszeríteni. Főleg, hogy az egész elterelés - beleértve utat, táblát - tömérdek pénzbe került. A legjobb megoldást valószínűleg a folyamatos rendőri jelenlét jelentené. Ám ilyen farkasordító hidegben nem várható el a rend őreitől, hogy éjjel-nappal a szabad ég alatt legyenek. Erre egyébként egyik illetékesük szerint amúgy sincs kapacitásuk. Nem marad más hátra, mint reménykedni. Elsősorban abban, hogy a szokásos év végi fogadkozások majd meghozzák a várt eredményt. A kamionosok megfogadják, hogy jövőre nem hagyják majd figyelmen kívül a mozivászonnyi közlekedési táblákat, az illetékes hatóságok emberei pedig elhatározzák: az új esztendőben az eddiginél jóval nagyobb eréllyel lépnek majd fel a táblákat figyelmen kívül hagyó, szabálysértő járművezetőkkel szemben. Ha mindez sikerül, talán végre fellélegezhet a város. Ellenkező esetben viszont az egész hajcihő nem ér majd egy fabatkát sem. A keriílőútra négy tábla figyelmeztet Nagy evések idején a pulykagyárban A még állami tulajdonban lévő két baromfiipari üzem egyike a Bábolna Rt. kecskeméti baromfifeldolgozó gyára. (A másik a békéscsabai, amely szintén a Bábolnához tartozik). A gyár alighanem a legnagyobb munkaadó a termelő szférában Bács-Kiskun megye székhelyén: létszáma hatszáz felett van. A nagy evések évadján ellátogattunk az üzembe. Kecskemét Fölér egy sikerrel, hogy az egykori jóval nagyobb létszámból legalább ennyit foglalkoztatni tud az üzem, amely nem kevés hányattatáson ment keresztül az utóbbi tíz évben. Értendő ez az 1992-ig létezett Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat részekre bomlására, a profilmódosulásokra, a gyakori vezetőváltásokra, az egymást követő névváltozásokra. Dómján Balázs ez év tavaszától igazgatja a Bábolna Rt. Kecskeméti Baromfifeldolgozó Gyárát. Az egykori KBV-ból a privatizáció során a Hajdúbét kivásárolta a toliüzemet, amely a maga nemében a legjelentősebb volt az országban. Az iparági gépműhely - amely szintén a kecskeméti vállalat része volt - ma Konvejor Kft. néven magántulajdonban folytatja működését. A baromfivágó és -feldolgozó rész 1998-ban beolvadt a Bábolna Rt.-be, annak Kecskeméti Baromfifeldolgozó Gyára lett. Jelenlegi helyzetüket a hatékonyság folyamatos javulásával jellemzi Dómján Balázs igazgató. Mint megtudom, a gyár termelési szerkezete lényegesen megváltozott. Eredetileg az elsődleges baromfifeldolgozás volt a fő (örökölt) profilja. A csirkevágó pályát még 1997- ben felszámolták, s ezután a megmaradt másik pályán dolgoztak fel csirkét kisebb volumenben, a tyúk, a kakas, a pulyka, a pecsenye- és a hízottkacsa, a hús- és a hízottliba mellett. 1999-ben csaknem 1 milliárd forintos beruházással teljesen új pulykapályát hoztak létre. Ezzel a gyár a pulykafeldolgozásra specializálódott, 2000-ben teljesen fölhagytak a víziszárnyasok vágásával. Mindez a Bábolna Rt.-nél végrehajtott racionalizálás keretében történt. Az elsődleges feldolgozás mellett már a 80-as években húskészítményeket is gyártottak az akkori Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Töltelékes árukat, paníro- zott termékeket, konzerveket. Arra törekedtek, hogy minél több saját alapanyagot dolgozzanak fel késztermékké, jól jövedelmező, bővülő piac reményében. A termelésnek ezt az ágát ma is perspektivikusnak tekintik a Bábolna Rt. kebelében is - tájékoztatott Dómján Balázs. Az árakat, minőséget tekintve - magas hozzáadott értékkel - kialakult a közép- és felsőkategóriás termékek jellemDOMJÁN BALÁZS 1968-ban született Kecskeméten. 1989-ben végzett Szegeden hús- és baromfiipari mérnökként. Abban az évben lett gyakornok a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. 1997-től üzemvezető. 1999-2001.: a kereskedelemben dolgozott. 2001.: a Bábolna Rt. békéscsabai gyárának igazgatója lett. 2002-től Kecskeméten igazgató. Nős, kisfia szintén Balázs. zően kecskeméti köre az rt.-n belül. Sorozatos fejlesztések révén sonkatermékek (az rt. teljes alapanyag-kínálatából dolgoznak itt fel), szeletelt töltelékáru (pl. párizsi védő- gázas csomagolásban), májkészítmények (tégelyes félkonzervek), panírozott áruk, füstölt és pácolt termékek alkotják a kínálatukat. Évente 18 ezer tonna élőárut - benne 1,5 millió pulykát - dolgoznak fel a Bábolna Rt. kecskeméti gyárában. A húskészítmények évi összmennyisége 3500-4000 tonna. Ez utóbbiak volumenének növelését tervezik. Dómján Balázs szerint a pulyka felfutásának hátterében az áll, hogy a fogyasztói ára elérhető és hogy az utóbbi évtizedben elfogadta a magyar ember is ezt a szárnyast. Jól ízesíthető alaphús a pulykáé. Népszerűsö- désében a nyugati szokások átvétele szintén szerepet játszott, például beépült a pulyka a karácsonyi hagyományokba, amerikai ihletésre. Ma már a panírozott termékek 60 százalékát is pulykából állítják elő Magyarországon. A kecskeméti baromfifeldolgozó gyár elsődlegesen feldolgozott termékeinek 60 százalékát külföldön - főként a német nyelvterületen -, a többit itthon értékesíti. A húskészítményeket döntően belföldön adják el, de Dómján Balázs úgy véli, csak idő kérdése, ■ hogy a magas minőségű termékek nyugati exportja elől ledőljenek az akadályok. A magyar baromfiipar a hazai szükséglet kétszeresét képes megtermelni. Ez valaha jó adottság volt, azonban ma - amikor az EU- ban túltermelés van, s az itteni önköltség 4Ó- 60 százalékáért eljut Európába a thaiföldi, a kínai és a brazil baromfi - gondokat okoz. Jelenleg az ágazatot nem támogatja az állam, így kell megmérkőznie a támogatott keleti és nyugati versenytársakkal. Bár nincs éppen ereje teljében a magyar baromfiipar, azért a nehéz körülmények közt is megáll a talpán - ezért Dómján úr azt reméli, hogy ők igazán nagy kárvallottjai nem lesznek az EU-csatlakozásnak. a. tóth Sándor Ajándék tortaszeletek A hatalmas karácsonyi tortából 450 helybelinek jutott egy-egy jókora szelet. FOTÓ: SZ. T. Lakótelek Nem mindennapi ajándékot kaptak karácsonyra a lakitelekiek. A művelődési házban megtartott falukarácsony alkalmával az óvodások és az iskolások mutatták be produkciójukat, amellyel nagy sikert arattak. A szokásos tombolahúzást is mindenki figyelemmel kísérte, mivel a fődíj egy színes televízió volt. Ezután következett a meglepetés. A szervezők minden jelenlévőt meghívtak egy-egy szelet tortára. A torta amely 180 cm hosszú, hetven cm széles és 41 kilogramm súlyú volt, egy csodálatosan szép téli tájat ábrázolt. Nagy Péter többek között 370 tojást, öt és fél kiló lisztet és cukrot, tíz liter tejszínt és kilenc liter tejet használt fel készítéséhez. A torta tésztájának elkészítése tizenhét, sütése tizenegy, a krém főzése és betöltése pedig négy óráig tartott. Két fajta ízből lehetett választani: úgynevezett orosz krémből, és mogyorós csokiból. A hatalmas torta elkészítése során semmiféle szintetikus anyagot nem alkalmazott Nagy Péter, minden természetes anyagból készült, még a torta színezésére használt festék is. Összesen 450 szeletet jött ki belőle, amit maga a készítő kínált a jelenlévőknek. Közösen vagy külön-külön? Kecel / Imrehegy Az Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Baján tartott legutóbbi ülésének egyetlen napirendi pontja volt: Kecel és Imrehegy szennyvíz elhelyezésének és -elvezetésének megbeszélése, a legelőnyösebb megoldás kiválasztása. Ez azért is időszerű volt, mert az önkormányzatok címzett- vagy céltámogatásra való igénybejelentésének határideje 2003 április eleje. Megvitatták a környezetvédelmi és ÁNTSZ szakemberek, a Megyei Földmű- A tervező Kecelen napi 1100 velési Hivatal, a Kiskunsági Nem- köbméternyi szennyvízzel szá- zeti Park és az Aduvízig képvise- molt, míg Imrehegyen legfel- lői, hogy Kecel és Imrehegy közö- jebb napi 50 köbméterrel, a fe- sen vagy külön-külön építsen jenkénti és napi átlagos vízfo- szennyvíztisztítót. A tanács tagjai gyasztásnál 150 litert véve ala- kéresték a szigorú rendeleteknek, pul, és azt, hogy ennek 80 szá- ugyanakkor a gazdaságosságnak zaléka kerül a csatornába. Az is megfelelő legjobb megoldást, Alsó-Duna-völgyi Területi Víz- Kecel és Imrehegy terepviszonya- gazdálkodási Tanács további inak ismeretében gravitációs egyeztetéseket tartott szüksé- vagy kényszeráramlású rendsze- gesnek, így a beruházásról a ren gyűjtsék-e és vezessék-e el az végleges döntést februárra ha- összegyűjtött szennyvizet a tiszti- lasztotta. tóra? ________________________GÁL ZOLTÁN D rágul a temetői szolgáltatás Tizenhétezer forintba kerül egy temetői pad felállítása Kiskunhalas Januártól változnak temetői díjak Kiskunhalason. Az egyes sírhelyek megváltása 17 ezer forint lesz, de egy nemrég hozott rendelet szerint: fizetni kell a sírhelyek melletti padok felállításáért is. A temetői padok felállításához az üzemeltetőnek kell hozzájárulni. A pad sírhely melletti felállítása ugyanis sírhelynek minősül. A pad területét a tulajdonos egyház- községnél kell megváltani. Á rendelet szerint: az engedély nélkül felállított padokat az üzemeltető eltávolíthatja, ha azok a temetőben folyó munkálatok akadályozzák. (A rendelkezés a 2003. január 1. előtt felállított padokra nem vonatkozik.) A halasi képviselő- testület maximálta a temetői sírhelyek árát is. Az egyes sírhelyekért - áfával együtt - 17 ezer forintot kell fizetni, a kettes sírhelyek pedig pontosan a duplájába kerülnek. A kripták ára - sírhelyenként - 44,1 ezer forintban lett maximálva. Az urnafülkékért 25,5 ezer forintot kell fizetni. A legdrágább kategóriába kerültek a kitéglázott sírhelyek, melyek ára 61,2 ezer forintban lett megszabva. A sírásási díjak 7840 forinttól (gyermeksír) 34,7 ezer forintig (kettes sírhely) terjednek. A hullák hűtéséért az első napon 1680, míg a további napokon 896 forintot kell fizetni. Az exhumálás tarifái: 15,6 ezer illetve 30,2 ezer forint. (A több pénzt akkor kérik, ha a maradványokat a temető más részén kívánják eltemettetni.) Fizetniük kell a temetőkbe történő belépésért a sírköves vállalkozóknak is. Kettes síremlék készítésénél 6048 forint a díj, de a kripta építéséért 11,2 ezer forintot kell leróni. Ez utóbbi költségeket a kivitelezést végző vállalkozók alighanem továbbhárítják majd a síremléket állíttató hozzátartozókra, akiknek amúgy is hatalmas költségeket jelent szeretteik eltemettetése. Hiszen a temetői sírhelyek megváltása mellett, a koporsó vagy urna megvásárlása, a hamvasztatás, a kegyeleti szertartás, a virágok, koszorúk költségei a százezer forin- tot is meghaladhatják.________■ H úskészítmények döntő többségét egyelőre még belföldön értékesítik.
