Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-14 / 240. szám
IIHIB 2002. Október 14., hétfő HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Dátumválasztó Budapest Elfogadhatatlan a Fidesz számára, hogy a kormány jövő év március 15-ére írná ki az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást, mert akkor a választópolgároknak a csatlakozási szerződés ismerete nélkül kellene voksolniuk. Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke, frakcióvezetője erről nyílt levélben tájékoztatta Medgyessy Pétert. A politikus arra kéri a miniszterelnököt, hogy az „unalomig hajtogatott általánosságok felsorolása helyett Magyarország sikeres uniós csatlakozásával kapcsolatban végre több odafigyelést tanúsítson, érdemi programmal álljon elő, míg a népszavazás kiírásának időpontjára úgy tegyen javaslatot, hogy ezzel se a magyar emberek érdemi döntéshez való joga, se pedig a hatályos törvény ne sérüljön”. A népszavazás március 15-i időpontjára tett javaslat kapösán a fideszes politikus felhívja a kormányfő figyelmét: a népszavazás és népi kezdeményezés kiírásáról szóló törvény nem teszi lehetővé népszavazás megtartását ünnep- és munkaszüneti napokon. Most, hogy Magyarország valóban eljutott az Európai Unió küszöbéig, nem helyes, ha valaki önös politikai érdekből akarja ezt a küszöböt megmagasítani- nyilatkozta a kormányszóvivő Áder János nyílt levelére válaszolva. Gál J. Zoltán elmondta: a jövő héten megkezdődik a pártok közötti egyeztetés az uniós csatlakozás- hoz szükséges, és annak jogi alapját megteremtő alkotmánymódosítás ügyében. Erre igent vagy nemet lehet mondani - szögezte le, megjegyezve: igent mondanak azok, akik a társadalom túlnyomó többségéhez hasonlóan támogatják a csatlakozást. A kormány és a kormánypártok bizonyosan ilyenek. Nemet mondanak azok, akik a csatlakozást gátolni akarják - folytatta Gál J. Zoltán, hozzáfűzve: biztos abban, hogy a Fidesz nem ilyen párt. Gál J. Zoltán emlékeztetett: nem a pártok, nem a kormány, hanem az ország csatlakozik az Európai Unióhoz, és úgy demokratikus, ha a kormányfő a csatlakozási szerződés aláírása előtt előzetesen felhatalmazást kér. ■ A szavazatok számlálója Budapest Más szavazatösszesítő rendszere lesz az önkormányzati választásoknak, mint az országgyűlési képviselő-választásnál. Ezúttal sokkal több és többféle szavazatot kell megszámlálni, így aligha fordulhat elő, hogy az urnák lezárását követő percekben adatokkal szolgáljon a központ. A több mint 3000 településről összegyűjtött adatokat 174 okmányiroda továbbítja a 19 megyei, és a budapesti választási irodákhoz, amelyek így összegezve kerülnek majd az Országos Választási Központba - mondta Demjénné dr. Kertész Krisztina, az Országos Választási Iroda in- formaükai rendszerét irányító helyettes vezető. A részeredményeket a nap folyamán közvetlen vonalon kapják meg a pártok, másik vonalon a közszolgálati televíziók, az ml és a Duna TV, megint más vonalon a választási szervek. Az adatok a beérkezést követő percekben felkerülnek az internetre is, és így az internetszolgáltatással rendelkező állampolgárok lakásukban figyelhetik az eredmények alakulását. Az iroda nagy teljesítményű, megbízható eszközparkkal dolgozik, megerősítették a hálózatot, és négy, egymást kiváltó rendszer áll a rendelkezésükre. A hackerek ellen erős tűzfallal és megerősített hackerszolgálattal védekeznek. Az országgyűlési választások során ez a rendszer már bevált. Az utolsó próbát október 19-én, a választásokat megelőző szombaton tartják. KOÓS TAMÁS Haladás és változás Budapest Boross Péter volt kormányfő szerint alapvető fontosságú, hogy nem kérdőjeleződött meg Magyarország alkalmassága az EU- csatlakozásra az országjelentésben. Az EU-csatlakozás egyszerre nyílhat meg 10 ország előtt. Ez talán elhalkítja azokat a nem eléggé érett hazai hangokat, amelyek még mindig az európai uniós belépés problémáira helyezik a hangsúlyt, mert aki most ebből a körből kimarad, az tartósan nem lehet része annak a nagy agglomerációnak, amelyet nem lehet elmulasztani - mondta Boross Péter. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a záradékra, amely szerinte hátrányos Magyarország számára. A közelgő önkormányzati választások kapcsán kifejtette: 1994 őszén a Hom-Knncze-kormány elkövette azt a hibát, hogy egyfordulóssá tette az önkormányzati választást, ami most azt eredményezheti, hogy 15 százaléknyi vokssal is polgármester lehet valaki. Boross Péter szerint a választási rendszeren mindenképpen változtatni kell. ■ Uniós szakértőképzés Gyula Stratégiai együttműködést kötött a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) Gyulai Egészség- ügyi Intézete és a Pécsi Tudományegyetem (PE). A békéscsabai főiskolán végzett személyügyi szervezők humán menedzser szakos negyedéves hallgatóként kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, februártól pedig európai uniós szakértőképzés is indul a főiskolán. A kari képzésre nagy szükség van a térségben, mondja Köteles Lajos. A TSF főigazgatója utalt rá, hogy a humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozó kar elsősorban az egészségügyi képzésre és az idegenforgalomra alapoz. Ehhez magasan kvalifikált, speciális tudású szakemberekre van szükség. Az Pécsi Tudományegyetem hosszú távú megállapodás keretében segíti a karrá fejlődést olyan modem szakokkal, mint az egészségturizmus-szervező, az egészségterapeuta-képzés. A főiskola februártól európai uniós szakértőképzést szervez a Pécsi Tudományegyetemmel, hiszen térségünkben főiskolai szinten ilyen szak nincs - tette hozzá a főigazgató. Koltai Dénes közel tízéves együttműködésről tájékoztatott, amely Békéscsabán kezdődött. A PE-nek jól kiépített euroközpont- ja van, ami elsősorban a jogharmonizációs folyamatokat, a köz- igazgatás európai léptékű képzését szolgálja, s mint a rektorhelyettes mondta: a gyulai kar létrehozása nekik is érdekük az európai uniós csatlakozás előtt és után. Az egyetem a stratégiai együttműködésben vállalja, hogy Gyulán állandó kihelyezett képzé- si központot létesít, szőke maróit Magyarok Európa felé Tárgyalások folynak a magyar delegáció létszámának huszonkettőre növeléséről az Európai Parlamenttel. A tagokat közvetlen választással delegálhatjuk az intézménybe. A választás szabályai egyenlőre kérdésesek, mivel figyelembe kell venni az itthoni választási szokásokat és az Unió ajánlásait is. Az uniós választási törvényt jövőre tárgyalja a magyar parlament. Budapest Az Európai Unióhoz való csatlakozás után Magyarország is képviselőket delegál az Európai Parlamentbe (EP). Országunk a jelenlegi állás szerint húsz tagot küldhet majd. A tagországok képviselőinek számát az Unió szabja meg lakosságarányosan. Magyarország esetében jelenleg is folynak a tárgyalások, hogy húszról huszonkét főre növekedjék a képviselői létszám. A vita hátterét az adja, hogy Portugália, amely hazánkkal szinte azonos lélekszámmal és területtel rendelkezik, huszonkét fővel képviselteti magát az Európai Parlamentben. Az EP padsoraiban - amely az 1957-es Római Szerződés szerint az európai közösség tagállamainak polgárait képviseli - jelenleg üzenöt ország 626 képviselője ül. A képviselők politikai csoportokban ülnek a parlamentben, nem a nemzeti hovatartozásuk szerint. Jelenleg hét politikai tömörülés van, ezek több mint száz nemzeti politikai párt tagjait foglalják magukba. Egyes képviselők nem tartoznak egyik „párthoz” sem, azaz függetlenek. Az EP legitimációja képviselői közvetlen választásából származik. A mostam szabályok szerint egy ország képviselőit az adott állam polgárai választják öt évre. A Maastrichti Szerződés kimondja, hogy minden uniós tagország minden polgára választhat és választható akkor is, ha az EU egy másik országában telepedett le. A demokratikus választás fő szabályai azonosak az EU tagországaiban, vonatkoznak minden tizennyolcadik életévét betöltött EU-polgárra, férfiakra és nőkre egyaránt, és a titkos szavazás irányelvét követik. Egyes országokban - így Belgiumban, Görögországban és Luxemburgban - az EP-képviselők választásán kötelező a részvétel. A magyar kormány külügyi szóvivői irodájának tájékoztatása szerűit a magyar választási szabályokat még nem fektették le, mivel az uniós választási törvény csak jövőre kerül a parlament elé. Az ugyanakkor köztudott, hogy a listás szavazás módszerét javasolják a tagállamoknak. Az Unió ajánlásaihoz a tagállamok általában tartják magukat, és a külügyi szóvivői iroda szerint ez nem lesz másképp hazánk esetében sem. Valószínűleg szervezetek és pártok is állíthatnak majd képviselőjelölteket. Az EP képviselői ugyanakkora fizetést kapnak mint saját nemzeti parlamentjük honatyái, ám honoráriumukat az EU-tól kapják. Az EP kötelezettséget vállalt egy új törvény létrehozására, amely segítené a különböző nemzetek képviselőinek fizetésbeli eltérésének kiküszöbölését. A törvényt az Európa Tanács és az EP még tárgyalja. Az képviselők kötelesek nyilatkozni szakmai tevékenységükről, más fizetett állásukról, illetve a közszférában betöltött esetleges tisztségükről, és anyagi érdekeltségeikről, forrásaikról. STEINER KATA Csatlakozásra várva A KÉPVISELŐK ISKOLÁZOTTSÁGA Szakképesítés Főiskola Egyetem MSZP 11 38 129 Fidesz 10 23 122 SZDSZ 1 1 17 MDF 5 • 4 15 A magyar Országgyűlés internetes adatbázisa szerint az Országgyűlés képviselőinek egyharmada nyelvismeret nélkül ül a parlamentben, huszonhét képviselőnek pedig nincs felsőfokú végzettsége. Budapest Politikusaink azonbap nem alulképzettek. Nyolcvankilencen rendelkeznek egynél több diplomával, ebből harmincketten a Fidesz, ötvenegyen az MSZP padsoraiban ülnek. (A frakciókon belüli diplomások pontos számát megtalálják táblázatunkban.) A Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa az MSZP-frakcióban helyet foglaló Füle István és Tabajdi Csaba, valamint az intézményben szerzett tudományos doktori címet a szintén szocialista Vitányi Iván. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kandidátusa Hörcsik Richárd, a Fidesz, valamint Vastagh Pál és Weiner György, az MSZP képviselője. Megdöbbentő azonban, hogy az adattár szerint másfél évvel a várható uniós csatlakozás előtt a képviselők mintegy egyharmada - százhuszonhárman - nem beszél idegen nyelven. A valóság azonban eltérhet az adattári információktól, hiszen elképzelhető, hogy a politikusok beszélnek valamilyen nyelven, de ezt nem tüntetik föl. Az adattár viszont így is beszámol arról, hogy akadnak igazi kozmopoliták a padsorokban. (Képviselőink nyelvi tudásáról is tájékozódhatnak táblázatunkból.) Kuriózumként szolgáljon néhány adat: a Fidesz korábbi frakció- vezetője, Szájer József, valamint Vadai Ágnes, az MSZP képviselője öt idegen nyelven beszél. Négy idegen nyelvet sajátított el Medgyessy Péter miniszterelnök, Kelemen András, az MDF és Zwack Péter, az SZDSZ képviselője, valamint Boros Imre független képviselő. A különleges nyelvek ismerőiről külön összeállítást találhatnak anyagunkban, steiner A KÉPVISELŐK NYELVTUDÁSA Angol Német Francia Orosz Olasz Spanyol Latin Nem beszél idegen nyelvet MSZP 78 fő 42 fő 10 fő 42 fő 1 fő 4 fő 2 fő 51 fő Fidesz 61 fő 47 fő 12 fő 18 fő 1 fő 2 fő 2 fő 62 fő SZDSZ 14 fő 14 fő 3 fő 3 fő 1 fő2 fő MDF 5 fő 8 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő8 fő RITKA NYELVEK ISMERETE Román Kovács Tibor (MSZP) Medgyessy Péter (MSZP) Dr. Szabó József (Fidesz) Lengyel Hárs Gábor (MSZP) Szerbhorvát Horn Gyula (MSZP) Stipkovics Pál (MSZP) Illés Zoltán (Fidesz) Szlovák Vári Gyula (MSZP) Balázs Mihály (Fidesz) Japán Kása Ferenc (MSZP) Kínai Dr. Veres János (MSZP) Török Dr. Kelemen András (MDF) Népzenei fesztivál Bonyhád Tizedik alkalommal rendezték meg Bonyhádon az országos népzenei találkozót, amely a táncházi muzsikusok, hangszeres és énekes szólisták bemutatkozása, versenye. Idén tizennégy zenekar - köztük a képen látható Tinter együttes - és harminc szólista produkcióját értékelte a neves szakemberekből álló zsűri. A díjakat gálaműsor keretében dr. Olsvay Imre és dr. Halmos Béla népzenekutató adta át. FOTÓI QOTTVALD KÁROLY Hírek Négy- vagy kétpárti A Fidesz és az MDF jelezte: nem vesznek részt a Bárándy Péter igazságügy-miniszter által kezdeményezett, az EU- csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás négypárti egyeztetésén. A megbeszélés célja, hogy az alkotmány- módosítás tervezete négypárti konszenzussal kerüljön a parlament elé. Az előterjesztés foglalkozik többek között az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazás ünnepnapra, március 15-ére történő kitűzésével, mti Ellenzéki jelöltek A Fidesz-MPP Országos Elnöksége tiltakozik, amiért- megítélésük szerint - az Országos Választási Iroda a napilapokban megjelentetett közleményeiben manipulativ módon ismerteti az önkormányzati jelöltek számáról szóló adatokat. Az ellenzéki párt vezető testületé szerint a települések túlnyomó többségében a Fidesz-MPP, az MKDSZ és az MDF közös jelöltet állít, számuk több mint 6900. mti Független bíróságok A bíróságok függetlenségének tényleges megvalósulásához nagyon fontos megteremteni pénzügyi autonómiájukat is, azért, hogy költségvetési eszközökkel se lehessen nyomást gyakorolni rájuk - állapították meg a legfelső bírósági elnökök konferenciájának résztvevői budapesti ülésükön. Szlovénia esetében a bíróságok pénzügyi függetlenségének elve már megvalósult, hiszen az ottani legfelső bíróság által készített bírósági költségvetést a kormány változtatás nélkül terjeszti a parlament elé. mti Polgári szeretet Orbán Viktor szerint téves a szocialisták állítása, miszerint a polgári köröktől félni kell, mert azok felülről szervezett, a bol- sevizmusra emlékeztetető képződmények. A volt miniszter- elnök a bernecebaráti polgári körök rendezvényén azt mondta: a nemzeti egység nem politikai szerveződések és pártideológiák mentén alakulhat ki, hanem olyan szervezetek jóvoltából, mint a polgári körök. E körökben ugyanis a legfontosabb, legmélyebb emberi érzések - a barátság, a bizalom és a szeretet - találhatnak egymásra, mti Csurka tiltakozik Egy esetleges iraki háború ellen tiltakozott a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom vasárnap a budapesti Kossuth téren. Csurka István szerint az Amerikai Egyesült Államokat Izrael érdekei irányítják, mti Nemzetközi egyetem Megalakulása óta a vélemény szabad kifejezésének szimbólumává vált Magyarországon a Közép-európai Egyetem, amelynek működése mintául szolgálhat a jövőbeni oktatási reformok megvalósításához- mondta Magyar Bálint oktatási miniszter az intézmény tanévnyitóján. Idén, az egyetem tizenkettedik tanévében 46 ország 930 - köztük 550 új- hallgatója kezdi meg tanulmányait. MTI Iskolafejlesztés A Nemzeti Fejlesztési Terv oktatási céljai között a különböző oktatási és képességfejlesztő technikák bevezetése, iskolafelújítási program, informatikai képzés, valamint a vidéki tudásközpontok fejlesztése szerepel. 2004-től - 15-20 éven át - mintegy 12-14 milliárd forintból újítanak fel számos iskolát, egyúttal számítástechnikai laborokkal látják el azokat, mti
