Petőfi Népe, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-16 / 113. szám

10. oldal - Petőfi Népe IPAR PÉNZ I H F RAS TRUKTÚRA 2002. Május 16., csütörtök Azonos elbírálást kérünk az EU-tól A csatlakozást követően nehéz körülményekre számíthatnak a sertés- és a baromfitenyésztők Senki se várja azt, hogy az Európai Unió támogatásai egy csapásra megoldják az agrár termelők gondjait. Aki nem jól gaz­dálkodik, csak várja a csodát, arra agónia vár - jelentette ki a minap Szolnokon tar­tott előadásában dr. Pete Nándor, a Kül­ügyminisztérium (KÜM) főosztályvezető­je. Hozzátette: az a gazdálkodó, aki nem rendelkezik versenyképes üzemmérettel, mindenképpen a csatlakozás vesztese lesz. Európai integráció A külügyi tárca integrációs államtitkársága főosztályvezetője a Magyar Agrártudományi Egyesület meghívására tartott előadást a Technika Házában. A téma elismert szakér­tője elöljáróban elmondta: minden remény megvan arra, hogy hazánk 2004. január else­jétől az EU teljes jogú tagjává váljon. A csat­lakozási tárgyalások legnagyobb, legbonyo­lultabb témaköre az agrárfejezet, ami nem csoda, hiszen a közösségi joganyag közel fe­le a mezőgazdaság szabályozására hivatott, s az EU közös költségvetésének majdnem felét költik a közös agrárpolitika (KAP) működte­tésére. A szakértő úgy vélte, jelenleg nagyok az ellentétek a magyar igények és célok, vala­mint a közösség szándékai és lehetőségei kö­zött. A tisztánlátást nehezíti, hogy a legfonto­sabb kérdésekben (kvóták, támogatások) még nem ismert a tagállamok közös tárgya­lási álláspontja, csupán az Európai Bizottság javaslatai szolgálnak támpontként. Az 1999 ősze óta változatlan magyar tár­gyalási álláspont lényege, hogy hazánk a csatlakozást követően teljes körűen átveszi a közös agrárpolitikát, átmeneti szabályozást csak kivételes esetekben tart szükségesnek. Mind a piaci esélyek, mind a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén a jelenlegi tagálla­mokkal azonos elbírálást és feltételeket sze­retne elérni Magyarország, ezért teljes körű­en igényli a tagállamokban a paraszti jövede­lem több mint felét kitevő közvetlen termelői támogatásokat, valamint a tagországokra ér­vényes szabályok szerint meghatározott ter­melési kvótákat. Ha ugyanis a kvóták révén a termelést a jelenlegi szinten fagyasztanák be, előfordulhat, hogy néhány év múltán agrár­importra szorul hazánk. Bővítés minél olcsóbban Az EU céljai azonban nem esnek egybe el­képzeléseinkkel. A közösség az olcsó bőví­tésben érdekelt, és el kívánja kerülni a közös agrárpolitika kiadásainak jelentős növekedé­sét. (A berlini EU-csúcson 2006-ig elfogadott közös költségvetésben csupán öt tagjelölt or­szággal kalkuláltak, s nem számoltak a köz­vetlen kifizetések új tagokra történő kiter­jesztésével.) Ugyancsak nyomon követhető az EU azon szándéka, hogy megőrizze a sta­tus quót, azaz ne csorbuljanak a jelenlegi tagállamokban a paraszti kedvezmények, ne kelljen felforgatni a keleti bővítés miatt a kö­zös agrárpolitikát, s a piaci egyensúly megőr­zése érdekében az új tagok felvétele ne járjon együtt a termékfeleslegek növekedésével. Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy az EU a bővítés során az azonos megoldások, azaz a blokkszemlélet híve (ami azonban jó Lengyelországnak, nem feltétlen előnyös Magyarországnak), és valamennyi piacsza­bályozási eszköz alkalmazásával számol. Azzal pedig, hogy az 1995-1999-es időszakot veszik a kvóták alapjául, befagyasztanák az új tagok termelését, ezzel a jelenlegi tagál­lamok lehetőséget kapnak feleslegeik értéke­sítésére. Főként pénzügyi okok miatt az EU hosszú átmenettel kalkulál a közvetlen termelői kifi­zetésekkel kapcsolatosan. Ez különösen ér­zékeny pont a tárgyalásokon, hiszen renge­teg pénzről van szó. Jelentős versenyhátrány A jelenlegi szabályozás szerint országunk gazdáinak évente körülbelül 1,2 milliárd euro közvetlen támogatás járna. (A magyar agrárium a vidékfejlesztési forrásokkal együtt becslések szerint összességében évi 1,8 milliárd euro támogatást kapna.) Brüsz- szel azonban átmeneti szabályozást tart szükségesnek 2013-ig. Ez az jelenti, hogy ha­zánk 2004-ben az említett összeg negyedét kapná meg, és 2007-ig évente 5, utána pedig évi 10 százalékkal nőne a közvetlen támoga­tás. Természetesen ez igen jelentős verseny- hátrányt okozna a honi termelőknek, sőt, a mostani temelési színvonalat alapul véve többségük veszteséges lenne. Az unió szándéka ismeretében a magyar tárgyaló delegáció többféle úton indulhat el, így például törekedhet a közvetlen kifizeté­sekre vonatkozó átmeneti időszak lerövidíté­sére, illetve arra, hogy 25 százalék helyett az első években ennél nagyobb arányban (pél­dául 50 százalékban) részesüljön e forrásból hazánk. Lehetséges olyan megoldás is, hogy a nagyobb arányú közvetlen támogatás he­lyett többlet pénzt kérünk vidékfejlesztésre, szerkezetátalakításra. Az agrárfejezet tárgyalásának másik kriti­kus kérdése a termelési kvóták ügye. Dr. Pe-. te Nándor szerint a bizottsági javaslatok jó része tárgyalási alapként elfogadható, nem így például a tejkvóta, a brüsszeli javaslat ugyanis a hazai tejtermelés ötödével való csökkentését jelentené. Szintén távoliak az álláspontok az izoglükóz-, a durumbúza-, a szárított takarmány- és a hízómarhakvóták esetében, valamint a regionális hozam kér­désében. „Üvegfarmerré” kell válni A közös agrárpolitika hatásait elemezve az előadó rámutatott: az egységes belső piac lé­nyegéből eredően iszonyú verseny kezdődik majd, s ebből a szempontból gyengeségünk, hogy egyik tagjelölt államban sincs olyan arányban jelen a külföldi tulajdon az élelmi­szer-feldolgozásban és -kereskedelemben, mint a hazánkban, a multik pedig ki fogják használni az egységes belső piacban rejlő le­hetőségeket. A termelőknek alkalmazkodni­uk kell egy merőben más piaci rendtartás­hoz, magasabb minőségi és élelmiszer-biz­tonsági követelményeknek kell megfelelni­ük. A honi gazdáknak több tekintetben meg kell változtatniuk eddigi szokásaikat, ha a közösségi támogatásokat igénybe kívánják venni, „üvegfarmerré” kell válniuk, tehát át­láthatóvá kell tenniük gazdálkodásukat. A magyar agráriumon belül már-már vilá­gosan látszik, mely ágazatok lesznek az EU- csatlakozás nyertesei és vesztesei. A KÜM szakértője szerint az előbbi csoportba sorol­hatjuk a szántóföldi növénytermelést, ezen belül a gabonaágazatot, valamint a szarvas­marha-tenyésztést (itt sajnos a kvóta jelent­het gondot, azaz nem bővíthető a temelés). A vesztes ágazatok között kell megemlíte­ni a sertés- és baromfitenyésztést elsősorban a csekély támogatottság miatt. A magyar ter­melőknek ezenfelül az elavult technológiá­val, a minőségi problémákkal is számolniuk kell, s nem utolsósorban szigorú állatvédel­mi előírásoknak kell megfelelniük. Az előadó szerint ha nem tudjuk növelni számottevően a hatékonyságot és a minőséget, nincs jövője az ágazatnak. Ugyancsak vesztesnek számít a hazai kertészet főként a kedvezőbb éghaj­latú mediterrán tagállamok támasztotta piaci verseny, a telepítési korlátozások, az értéke­sítési csatornák hiánya és a minőségi gondok miatt. A magyar gazdák egyetlen lehetősége a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működtetése. Országunk taggá válásáig az egyik legfon­tosabb feladat a versenyképes üzemi struktú­ra kialakítására való törekvés. - Senki se vár­ja azt, hogy az EU-támogatások megoldják a magyar gazdák gondjait. Aki nem jól gazdál­kodik, és a csatlakozás után csodára számít, arra agónia vár - fogalmazott a szakértő, utalva arra, hogy az agrárium integrációja nagyon nehéznek ígérkezik. laczi zoltán Uj gyártástechnológia A mikroprocesszorairól ismert amerikai AMD lapkagyártó vállalatnál a flash memóriaelemek kapacitásának megdup­lázását lehetővé tévő új gyártástechnológiát fejlesztettek ki. Sunnyvale A megoldással többletköltség nélkül javítható például a mobil- telefonok, a kézi számítógépek és más fejlett elektronikai eszkö­zök adattároló kapacitása. Az AMD által MirrorBit névre keresztelt gyártástechnológia lé­nyege a flash memóriaelemek szerkezetének teljesen új elveket követő kidolgozása. A technoló­giát az AMD a japán Fujitsu mér­nökeivel szoros együttműködés­ben dolgozta ki. A technológia alkalmazásával ké­szülő első memórialapkák júni­usban jelennek meg a piacon. Később, az év folyamán az AMD a technológia alkalmazását a 0,13 mikronos lapkagyártásnál is bevezeti. __________________■ K enőpénz-világlista PÁRIZS A Transparency International (TI) által végzett felmérés szerint az orosz vállalatok mutatják a legnagyobb hajlandóságot kenő­pénz felajánlására megbízások megszerzése végett. A nem túl díszes rangsorban a második és a harmadik helyen a kínai és a tajvani cégek állnak, őket a dél-koreai, az olasz, a hongkongi, a malajziai, a japán és az amerikai vállalatok követik vesztegetési hajlandóságban. A felmérés szerint az ausztrál, a svéd, a svájci, az osztrák és a kanadai vállalatok hajlamosak legkevésbé kenőpénzt fizetni. A viszonylag legtisztább országnak Ausztrália tűnik az idén, amely Svédországgal cserélt helyet az elmúlt évi felméréshez képest. Rekord üzleti eredmény Bécs Az osztrák BBAG söripari kon­szern csoportszintű működési nyeresége (EBIT) 68,4 millió euró volt tavaly. Ez rekord a cég történetében, és 35,4 százalék­kal több a 2000-es 50,5 millió eurós eredménynél. Az értékesí­tés 17,9 százalékkal 1,1 milliárd euróra nőtt 937 millióról - első íz­ben haladva meg az egymilliárd eurót. Az adó előtti nyereség 26,9 százalékkal 57,7 millió euróra nőtt 45,3 millióról. A konszern az előző évivel azonos 1,40 euró osztalékot fizet. A cég számára a 2001-es év a konszolidációk éve volt, mivel ekkor integrálta az ér­tékesítési hálózatát, valamint a Lengyelországban és Romániá- ban felvásárolt öt sörgyárat, m Osztrák bankvásárlás Bécs Az osztrák Erste Bank főrészvé­nyese, a Részesedéskezelő Ta­karékpénztár (AVS) a Ceska Sporitelna (CS) cseh takarék- pénztár kisbefektetőknél lévő papírjaira meghirdetett és má­jus 10-én lejárt átvételi ajánlata nyomán az összesen 60 millió részvény közül 46,46 milliót, vagyis 35,13 százaléknyi tulaj­donrészt szerzett. Ezzel az Erste Bank és az AVS közösen a CS 91,59 százalékát tartja. Az Erste Bank a szavazati joggal rendelkező tőke többsé­gét tartotta kezében eddig is. A mostani átvétel során megszer­zett tulajdonrészt négy éven belül Ausztria második legna­gyobb pénzintézete szerezheti meg. __________________________| Ö römlányok GDP-ben Sikerágazat a prostitúció Csehországban Prága Mintegy 5,7-6 milliárd koro­nát - 43-46 milliárd forintot - fizettek ki a hazai és külföldi partnerek a cseh örömlá­nyoknak szexuális szolgálta­tásaikért 2000-ben. Ezt a Cseh Statisztikai Hivatal közölte szakértői becslésekre és számításokra hivatkozva. Te­kintettel arra, hogy ez a pénz az úgynevezett feketegazdaság­ban fordult meg, az állam mint­egy kétmilliárd koronás adóbe­vételtől esett el. A statisztikai hivatal, amely első ízben készített részletekbe menő és átfogó szakértői elem­zést erről a témáról, bejelentet­te, hogy az örömlányok „gaz­dasági” teljesítménye a cseh ha­zai össztermék (GDP) 0,2 szá­zalékát teszi ki. Húzóágazat is ez, mivel az örömlányok koz­metikára, ruházatra, higiéniai eszközökre, illetve szobabérlet­re 1,1 milliárd koronát költöt­tek. Csehországban a felméré­sek és a becslések szerint na­ponta mintegy 6300 prostituált kínálja szolgáltatásait egyrészt az utcán, másrészt az erre sza­kosodott szalonokban. Ilyen szalonokból hivatalosan 600 van. Szakértők szerint azonban számos lokál engedély nélkül is csak ilyen céllal működik. Egy- egy ügyfél átlagban 2500 koro­nát (18 ezer forint) fizet a szol­gáltatásokért. A bárok, lokálok mellett mintegy 1700-2000 olyan lakás van az országban, amelyben szexuális szolgáltatást kínálnak gyakran alkalmi örömlányok. A prostituáltak egy-egy munka­napon átlag 2000 koronát ke- resnek. _______ ■ K isebb kínai acélexport Peking delmi Világszervezetbe (WTO). ~-------------------------------------------- Az USA márciusban bevezetett A kínai acélipar az első negyed- pótvámja is gátolja a kínai expor- évben 34%-kal kevesebbet expor- tot. Ugyanakkor a kínai acélim- tált (1,19 millió tonna), mint a ta- port jelentősen nőtt. Az első ne- valyi év első negyedében. A gyedben 17,5%-kal volt nagyobb, China Daüy jelentése szerint en- mint egy évvel azelőtt, és elérte a nek oka Kína belépése a Kereske- 4,91 millió tonnát.______■ M o AQrakedelmi és &&elbank Süt A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és a Talentum Rt. közös közleménye A Talentum Rt. (1051 Budapest, Vigadó tér L, Cgj.: 01-10- 041635), valamint annak tulajdonosa, a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1., Cgj.: 01-10-041043) az alábbiakról tájékoztatja a WVM Lízing-kötvénybirtokosokat: A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és az ABN AMRO Magyar Bank Rt. egyesülését követően a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. áttekintette a jogelőd bankok függő ügyeit, igy a Talentum Rt.-ét is. Az összes körülmény megismerését követően a bank vezető testületéi meghozták a rendezés előmozdítását segítő döntéseket. Azzal a szándékkal, hogy minden egyes ügyfelének igényeit a le­hető legteljesebb mértékben kielégítse, a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. bejelenti, hogy a WVM Lizing-kötvényesek évek óta hú­zódó ügyét számukra megnyugtató módon mielőbb lezárja. A megvalósítás első lépéseként a Talentum Rt. május 23-i közgyű­lésén a kötvényesekkel kötendő - fizetési ajánlatot magában fog­laló - megállapodás tartalmáról és annak technikai lebonyolítá­sáról fog dönteni. Ezt követően a Talentum Rt. tájékoztatni fogja a kötvénytulajdo­nosokat a rendezési ajánlatról. Fentiekre tekintettel kérjük, hogy a kötvénybirtokosok kísérjék figyelemmel a Talentum Rt. közleményeit, melyeket közzéte- szünk a Népszabadságban, a Magyar Hírlapban, a Magyar Nem­zetben, a Heti Világgazdaságban és a megyei napilapokban. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Talentum Rt. Halászcsárda a vízparton ízletes halételek elegáns környezetben A természet lágy ölén, a Holt-Tisza- part közvetlen kör­nyezetében nyílt meg a napokban a Ti-szaalpári Ha­lászcsárda. Az igé­nyesen kialakított étteremben a ven­dégek különleges halételek mellett sok más ízletes fi­nomságból is vá­laszthatnak. A Halászcsárda étlapján - mint a ne­véből is adódik - többféle halkészít­mény található. A bőséges választék­ból külön figyelmet érdemel a ha­lászlé, amelynek alapanyagát termé­szetesen a néhány méterre található Tiszából halásszák. De ugyanúgy megtalálhatóak az étlapon a szár­nyas-, sertés- és marhahúsból ké­szült magyaros, illetve a könnyű, kí­mélő ételek. Ételeiket roston sütéssel készítik. Keddenként ajánlatukban fő hangsúlyt kap a kakastaréj- és he­repörkölt. Pénteken emellett rende­lésre kapható Csülök Pékné módra is. Hétvégeken pedig élő enével ked­veskednek a vendégeknek. A csárda belső és külső kialakítá­sa egyaránt az eleganciát, a minősé­get és a kényelemet sugározza. A 100 férőhelyes belső terem mellett a külső teraszon akár 150-en is helyet foglalhatnak jó idő esetén. A fo­gyasztás előtt és után lehetőség van minigolfra, nyáron csónakázásra, il­letve a közeljövőben tervezik a sé­takocsikázás bevezetését. A vendé­gek a festői környezetű ösvénye­ken, a természetvédelmi tájon át juthatnak majd el a közelben talál­ható tőserdei Holt-Tisza partjára. De már a Halászcsárda közvetlen környezetét is érdemes megtekinte­ni, hiszen a kerthelyiségből lépcső­sor vezet le az alig pár méterre talál­ható vízpartra. A Ételrendelés esetén az üzlet ajándéka 2 cl akácmézes kisüsti pálinka! Tiszai hal fatányéros 4 személyre 4.000 Ft Harcsapaprikás túrós csuszával 1.600 Ft Szezámmagos ponty rántva 850 Ft Makói haltepertő sült burgonyával 850 Ft Tiszaalpári Halászcsárda - Tiszaalpár, Deák Ferenc út 80. Tel.: 76/421-646 20/450-30-20 Nyitva tartás: mindennap 11-22 óráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents