Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-22 / 68. szám

I 2002. Március 22., péntek N Ő I Petőfi Népe - 17. oldal T U K O R Jó szó csak az ételért A tíz leggyűlöltebb házimunka __Háztartás E gy átlagos nő az életében 30 ezer négyzetméternyi szőnye­get sikál ki, a bevásárlások alkalmával 5 ezer kilométert gyalogol, és 7 ezer kilónyi edényt pakol el a szekrénybe. A nők fele dicsérő szót otthon legfeljebb a főztjéért kap. Van, aki inkább főz egy tízfogá- sos menüt, minthogy kitakarítsa a fürdőszobát - mégis meg kell tennie. Sok nő nem mondja ki, de elege van az otthoni rabszol­gaságból. Kérdésekre adott vála­szokból kiderült, mi a tíz legjob­ban gyűlölt házimunka. A fürdőszoba takarítását szin­te mindenki elkerülné, a megkér­nek is. Csak 13 százalék mosogat el morgás nélkül, a többiek gép­ről álmodnak. A mosás egysze­rűbb, szinte minden családban van már automata mosógép. De a ruhaválogatás, a teregetés, lesze­dés, összehajtogatás is sok időt elvesz. A vasalást a legtöbben csak télen csinálnák. Máskor túl meleg van hozzá, bár tévénézés közben csak-csak elviselhető - mondja 17 százalék. Összerámolni sem eszményi dolog más után, ezt csak 22 szá­zalék teszi meg szó nélkül. A por­törlést sokan kutyafuttában inté­zik el (23 százalék), viszont a sü­tés-főzés jó dolog, főleg, amikor a barátokat kell elkápráztatni. Sok időbe kerül, de ügyességet, krea­tivitást igényel. 51 százalék szíve­Ki-ki szíve szerint utálkozhat, a mosogatás persze a leggyűlöltebbek között van, dezettek 7 százaléka szereti csu­pán. Legjobban a vécésikálást utálják a nők. A szőnyegtisztítást és porszívózást csupán 8 száza­lék kedveli. Fáj tőle a hát, a kar, ráadásul a szőnyeg napokon be­lül újra koszos lesz. Az ablaktisz­tításnak szintén alig akad rajon­gója (10 százalék). A mosogatást sem szeretik a hölgyek, árt a bőrnek, a körmök­sen csinálja, mert csak ezért kap dicséretet a családtól. Egyébként a bevásárlás a legkedveltebb há­zimunka. Miközben a férfiak csak 3-4 órát, a nők átlagosan 38 órát töl­tenek hetente háztartási munká­val. Akik pedig otthon vannak a gyerekekkel, még többet. Ezért nem szeretik a házimunkát: mert sosincs vége._________________■ A csábítás édes illatai Jövök haza, ne mosakodj! Ez­zel a híressé vált kéréssel for­dult Napóleon császár hitve­séhez, Josephine-hez, a neki küldött levelében. A vonzást keltő természetes illatok ha­tását azóta a tudomány is iga­zolta. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói szerint az illatszerek nél­küli, eredeti testkipárolgás erős és kellemes hatást gyakorol a partner szexualitására. A sok par­füm viszont elnyomhatja az érzé- kileg befolyásoló ingereket. Mit is jelent a rokonszenv és az ellenszenv kémiája? Minden lélegzetvétellel az ember szag­mintát is felvesz a környezetéből, érzi mások kigőzölgését, a kollé­gák parfümjét, a frissen sült ke­nyér illatát. Mindez az agyunk­ban összpontosul azon a félte­kén, amely szoros összefüggés­ben van az érzelmi-emlékező te­vékenységgel. A párkapcsolatuk­ban is nagyobb szerepe van a szagoknak, mintsem gondol­nánk. A szerelem „kémiája” ha­tással van a megértésre, az ösz- szetartozásra, de okozhat távol­ságtartást, elhidegülést is. Annak is utánajártak a tudó­sok, hogyan élik meg mindezt az emberek? Brémai kutatók felmé­rése szerint a megkérdezettek­nek megközelítően a fele (48,4 százaléka) legjobban annak örül, ha élettársát nem lengi körül egész felhőnyi parfümillat, s él­vezheti testének kisugárzását. Csak 45,8 százalék kedveli, ha párjának hamisítatlan illatával némi kozmetikum is elegyedik. Ebben is érződnek némi elté­rések a két nem vonatkozásában. Egyet azonban a kutatók bátran kijelentenek: a hölgyeket elsősor­ban a férfi felsőtest illata élénkíti fel, az urakat azonban a deréktól lefelé áradó női illatok hozzák lázba. Nemrégen állapították meg a kutatók, hogy a nyálkahártyában lévő idegsejtekben több ezer ér­zékelő receptor található, ame­lyeknek mind-mind külön szerep jut az ember életében. Azáltal, hogy több idegvégződés érzékeli az azonos illatanyagokat, átfogó egésszé egészül ki arról a bizo­nyos anyagról alkotott szima­tunk. így vagyunk képesek arra, hogy érzékeljük a minket körül­vevő világ illatát, szagát. ______■ 3. gyakorlat: Térdelőtámasz, alkartámasz a talajon, a jobb comb függőleges. Emeljük fel bal lá­bunkat oldalra. Közben tartsuk meg a de­rékszöget a térdhajlatban, s a lábfejünk pi- pálását. Harmincszor ismételjük, majd láb­csere. 4. gyakorlat: Helyezkedjünk el jobb oldalsó fekvésbe, s bal, nyújtott lábunkat vigyük hátra, emeljük fel oldalra, felfelé, majd enged­jük vissza. A lábfej itt is pipál. Har­mincszor ismételjük, majd oldalcsere. 5. gyakorlat: Hanyattfekvés, húzzuk sarkunkat ma­gunk alá, emeljük fel csípőnket, előre billentve a medence - csontunkat. En­gedjük vissza, de ne érintsük a talajt, hanem tartsuk meg a fenekünket né­hány centivel fölötte. Harmincszor is­mételjük, majd lábcsere. Fenékformáloji^testmozgás Ki ne szeretné megőrizni, vagy a téli hízást követően visszaszerezni fenekének formás alkatát? Itt most néhány praktikus gyakor­lat leírásával segítjük a vágyott cél eléré­sét. (Fontos figyelmeztetés: nem elég csak elolvasni!) 1. gyakorlat: Térdelőtámasz, alkartámasz a talajon, a hát egyenes. Emeljük fel a bal lábunkat hajlítva hátra, úgy hogy combunk vízszintes legyen a talajhoz képest. Toljuk felfelé magasra a sarkunkat, majd eresszük vissza, de csak vízszintesig. Harmincszor ismételjük, majd lábcsere. 2. gyakorlat: A kiindulóhelyzet marad, hajlítva emel a bal láb. Térdünket engedjük le a jobb térd­hajlat mögött, innen emeljük fel, toljuk felfelé, magasra sarkunkat, és engedjük vissza. Harmincszor ismételjük, majd láb­csere. Mézbe fojtott búbánatok Nemcsak a medvének tesz jót a méz, különösen, ha nem szorul bele a feje a csuporba. A méz nem csupán egy raga­csos nassolnivaló, hanem az egészséges életmód nélkülöz­hetetlen kelléke, sőt gyógyír a stresszre. Először a rossz hír: a méz négy­ötödrészt cukorból áll. Pontosab­ban szőlő- és gyümölcscukor ke­verékéből. Túlzásba vitt fogyasz­tása tehát hizlal (100 g = 325 kcal), ráadásul halmazállapota miatt a fogaknak is árt. A jó hír viszont az, hogy az ipa­rilag előállított édesítőszerrel el­lentétben a méz kizárólag termé­szetes összetevőket tartalmaz, ed­dig körülbelül 180 féle hatóanya­got találtak meg benne. Igaz, ezek közül néhány (például a vitami­nok) csupán kis mennyiségben vannak jelen. Annál fontosabb a szerepük az ásványi anyagoknak, illetve a nyomelemeknek. Utóbbi­ak közül a króm elősegíti a cukor feldolgozását, szabályozza a vér- cukorszintet. Ez az egyik oka, amiért a méz könnyebben meg­emészthető a háztartási cukornál. A baktériumok egyáltalán nem örülnek a méznek: már az ókori egyiptomiak is ebből készítettek kenőcsöt nyílt sebek gyógyításá­ra. A mézes tea megfázás elleni hatását pedig már minden gyerek ismeri. Ez az ital hasmenés keze­lésére is hatásos. Fontos: bár a mézet nyugodtan lehet forró ital­ba keverni, sosem szabad együtt főzni vele, mert elillannak a ható­anyagok. A méz legfontosabb tu­lajdonsága, hogy a szervezet ren­geteg energiát nyer belőle. (A Mo­unt Everest, a világ legmagasabb pontja első meghódítójának, Sir Edmund Hillarynek is ott lapult egy üveg méz a hátizsákjában.) Természetesen elsősorban a ma­gas cukortartalom miatt van ez így, de kísérletileg bizonyított, a cukor önmagában sokkal gyen­gébb hatású. Ennek ellenére a legjobb méz sem helyettesítheti a gyümölcsöt és a zöldséget! Az is vitathatatlan, hogy a méz megnyugtatja az idegeket. Az ilyenkor termelődő szerotonin nevű hormon ellenben nemcsak a mézben található szénhidrátok­ra indul be. Ugyanilyen hatás al­mával, banánnal szintén elérhető. Összegzésül: a méz nem csoda­szer. Megfelelően adagolva azon­ban jó közérzetet biztosít - és kel­lemes ízt ad az ételeknek. ■ Nektáros tudnivalók • Virágméz: növényi nektárból (pl. repcéből, hársból, akác­ból) készül. • Erdei méz: fán élő rovarok nedvéből származik. Sötét, fű­szeres aromájú, ásványi anyagokban gazdag. • íz: minél sötétebb a méz, annál zamatosabb. A világos mézfajták lágyabbak. • Sűrűség: a minőséget nem befolyásolja. Minden termé­szetes alapú méz megsürűsödik egy idő után. „Tanítómesteremet szülőmnek tekintem" Segítsen, hogy segíthessek! Egész életünket meghatározzák az emberi kapcsolatok. Csalá­dunk, barátaink, ismerőseink segítsége nélkül nehezen tudnánk boldogulni. Ha betegek vagyunk, mindennél fontosabb számunk­ra, hogy megtaláljuk azt a szakembert, akihez legnagyobb ba­junkban is reménnyel fordulhatunk, akitől segítséget várhatunk, s akitől segítséget kapunk. Dr. Szűcs Miklós, a kecskeméti megyei kórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa a magyar orvostársadalom azon tag­jai közé tartozik, akik a gyógyítást a szó teljes értelmében élethivatásul választották. Az országosan is elis­mert szakember mottójául Hippok- ratész szavait vallja: „Tanítómestere­met szülőmnek tekintem". Egész ed­digi pályafutása azt példázza, hogy az elődök tisztelete, a múlt értékei­nek elismerése nélkül nem érhető el egyetlen szakterületen sem ered­mény. Dr. Szűcs Miklós 1944-ben Tót­komlóson született, munkáscsalád gyermekeként. Édesapja cukrász- mester, édesanyja varrónő volt. Bé­késen érettségizett, majd egy év be­teghordói munka után 1963-ban nyert felvételt a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Általános Orvosi Ka­rára. A végzés után Baján helyezke­dett el mint szülész-nőgyógyász. Ám már abban az időben vonzotta az on­kológia, mert úgy érezte, a nőgyógy­ászati daganatok kezelése, gyógyítá­sa terén a hazai orvoslás még nagy adósságokkal tartozik. Az akkor még gyerekcipőben járó szakterület kiválóságai: dr. Mestyán Rudolf, dr. Eckhardt Sándor és dr. Németh György voltak a tanítómesterei, a tő­lük kapott szakmai és emberi útrava- ló ma is meghatározó érték számá­ra. 1984-től él Kecskeméten, s azóta egyetlen cél vezérli: megteremteni a modern onkológiai ellátást a megye- székhelyen. Időközben a szülészet­nőgyógyászat mellett radiológiából, onkoradiológiából és klinikai onko­lógiából is szerzett szakképesítést. Tervei megvalósításához új lendüle­tet adott, hogy 1991-ben megbízták a kecskeméti megyei kórház onkora­diológiai részlegének irányításával. Az akkor öt ággyal működő részleg 1997-re nőtte ki magát egy, az or­szágban is egyedülálló onkoradioló­giai központtá. A másfél milliárd fo­rintos beruházásként megvalósuló központ 1997 júliusában kezdte meg működését. A XXI. század elvá­rásainak megfelelő épületben dr. Szűcs Miklós és csapata világszín­vonalú gyógyító centrumot hozott létre: a ma Magyarországon elérhe­tő legkorszerűbb diagnosztikus és terápiás készülékek (lineáris gyorsí­tó, szimulátor, brachyterápia, rönt­genterápiás készülék, ultrahang, lo­kális és teljestest-hypertermia) áll­nak a betegek szolgálatában. A köz­pont regionális feladatokat lát el, Bács-Kiskun megye betegei mellett Pest megye déli részéből és Szol­nok megye nyugati részéből is fo­gad betegeket. Az ország első há­rom legjobb, legteljesebb szolgálta­tását nyújtó központjaként tartják számon: a daganatos betegek komplex (sugár-, kemoterápia, pszi- choonkológia, fájdalomcsillapítás, rehabilitáció, szűrés, gondozás) ke­zelését biztosítja. A hatvanágyas, kiváló eredmé­nyeket felmutató központot dr. Szűcs Miklós méltán tarthatja eddigi szakmai pályafutása csúcsteljesít­ményének. Hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kiváló szakembert - aki a megyei szak­főorvosi teendőket is ellátja - a kö­zelmúltban megválasztották a Ma­gyar Klinikai Onkológiai Társaság és a Magyar Sugárterápiás Társaság, il­letve az Onkológiai Szakmai Kollégi­um vezetőségi tagjának. Az onkoradiológiai központ - nem utolsósorban az irányításával út­nak indított nagyszabású szűrő- és rákmegelőzési programoknak kö­szönhetően - új fejezetet nyitott Bács-Kiskun megyében a daganat­kezelés és gyógyítás tekintetében. A központ legfőbb értékmérője, hogy míg a daganatos megbetegedések előfordulása megyénkben is sajnála­tos módon növekszik, addig a halá­lozás csökken. Ma már bízva mond­Dr. Szűcs Miklós, a kecskeméti megyei kórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa hatják a kecskeméti szakemberek: a daganatos betegek ötven százalékát képes megmenteni, meggyógyítani az orvostudomány. S nem túloz dr. Szentirmay Zoltán, az Országos On­kológiai Intézet főorvosa, amikor így nyilatkozik: „Kecskemét büszke le­het a dr. Szűcs Miklós vezette team eddigi teljesítményeire. így tovább! Adjanak mintát az ország többi egészségügyi intézete számára, a betegek mielőbbi gyógyulása érde­kében." Szakmai elkötelezettsége mel­lett dr. Szűcs Miklós számára a kö­zösségi elkötelezettség is legalább annyira fontos volt és maradt. Az otthonról hozott tartás és erkölcsi támaszték, a családjától kapott fo­lyamatos, szeretetteljes támogatás megkönnyíti számára, hogy nagy lendülettel és az esetleges kudar­cok ellenére is töretlen akarattal vállaljon szerepet Kecskemét politi­kai és közéletében. A Magyar Szo­cialista Párt városi elnökeként, 1994-98 között önkormányzati képviselőként és az egészségügyi bizottság elnökeként, 1998 óta megyei közgyűlési tagként fontos szerepet vállalt abban, hogy mind a város, mind vonzáskörzete egész­ségügyi alapellátása jelentős mér­tékben javuljon. A háziorvosi ren­delők korszerűsítése, a számítógé­pes rendszer kiépítése, a Piaristák terén lévő egészségügyi centrum megmentésének terve a legfonto­sabb állomásai az elmúlt eszten­dők közéleti tevékenységének. Országgyűlési képviselőjelölt­ként Kecskemét 1. számú választó- kerületében indulva is legfonto­sabb célkitűzései közé tartozik az egészségügyi ellátás feltételrend­szerének javítása. Fontos feladatá­nak tartja, hogy befejeződjék a kecskeméti megyei kórház rekonst­rukciója, megnyíljon a belvárosi egészségügyi centrum, javuljanak a háziorvosi szolgálatok működési feltételei. Tágabb összefüggésben tekintve, a betegségmegelőzés eszméjét szem előtt tartva ország- gyűlési képviselőként fontos céljá­nak tekinti, hogy csökkenjen a vá­rosban a légszennyezettség, na­gyobb legyen az erdő- és növény­zettelepítés, bevezessék a szelek­tív hulladékgyűjtést, épüljön ki a tel­jes víz- és csatornahálózat Hetényegyházán, Ménteleken és a belvárosban. Az életminőség javítása az egész­ség megőrzése mellett azon is mú­lik, hogy milyen az az intézmény- rendszer, amelyben a mai fiatal ge­neráció felnövekszik, s természete­sen azon is, hogy a mai pályakezdők és családos fiatalok hol és hogyan kezdhetik meg önálló életüket. A la­kásépítés, az útépítés, a munkahely- teremtés folyamatának segítése te­hát alapvető közösségi feladat dr. Szűcs Miklós számára. Erre kötelezik tanítómesterei és a szülői útravaló is. Orvosként és kö­zösségi vezetőként is legfontosabb elve volt és maradt az a mondat, amelyet édesapjától kapott a diplo­maosztó ünnepség után: „Maradj mindig ember!" Ezt szem előtt tartva indul az újabb megmérettetésre, hogy együtt tehessünk még többet Kecskemétért! (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents