Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

Egy szabadságharcos életútja Könyvvel lepték meg a 70 éves Pongrátz Gergelyt A könyv szerzője, Kozma Huba történész (jobbra) dedikálja művét Tajti Erzsébetnek, a kécskei Móricz-gimnázium történelemtanárának. Középen Pongrátz Gergely, fotó: sz. a. Könyvismertető „A hősök kényelmetlen embe­rek: van véleményük a világ­ról, nem ugranak készségesen az éppen ügyeletes politikai főtanácsadók, intézők és ügy­intézők parancsaira. A hősök­nek tartásuk van, büszke ma­gyar szívük. A hősöknek múltjuk van. Ez némelykor bosszantó tény lehet azok számára, akiknek csak jele­nük és gazdagnak lázálmo­dott jövőjük van". A fenti idézet részlet abból az ün­nepi beszédből, amely 1999. ok­tóber 23-án hangzott a Corvin közben. A teljes szöveg bevezető­ül szolgál ahhoz az életrajzi könyvhöz, amely Pongrátz Ger­gely címmel jelent meg a napok­ban. A remekül megírt, lebilin­cselő könyv születésétől napjain­kig követi nyomon az örmény­magyar származású forradalmár kalandos életútját. A filmként pergő emlékképek között elsőként a szülőváros, az erdélyi örménység egyik köz­pontja, Szamosújvár és az otthon képe bukkan fel. Majd folyamato­san bontakoznak ki az egymást követő történelmi sorsfordulókba ágyazott gyermek- és kamasz­évek, a költözések, meghurcolta­tások, az áttelepülés, a forrada­lom előtti időszak, az ’56-os forra­dalom, az azt követő kényszerű emigráció, végül a hazatérés. A születésnapi meglepetésnek szánt könyvet a Kiskunmajsán élő Kozma Huba történész írta, a mit sem sejtő Pongrátz Gergellyel folytatott gyakori és hosszas be­szélgetések alapján. A Corvin köz legendás vezére ugyanis február­ban töltötte be hetvenedik évét. A könyvhöz írt ajánlóban ez olvasható: „Pongrátz Gergely gyönyörű élete mindig nagyszerű példát mutat a kortársaknak és az utánunk következő nemzedék­nek, arról a személyes erkölcsi vállalásról, amellyel az embernek szolgálnia kell az egyén számára elérhető legkisebb és közösséget. Ahogyan a családban, nemzetben élni érdemes”. Az Antológia Kiadó gondozásá­ban megjelent könyv fotóit Ta- podi Kálmán, a Petőfi Népe mun­katársa szerkesztette. Ugyancsak ő készítette a címlapfotót is. ____________________SZÁSZ ANDRÁS Szabadszállás múltjából Az ember életében fontos dolog a honismeret, amely nagy szerepet tölt be a szülőhelyhez va­ló mélyebb kötődés kialakításában, s ezáltal a hazaszeretet kifejlesztésében. Helytörténet Hogy minderre igény is van, azt jelzi, hogy szű- kebb hazánk, Bács-Kiskun megye településeiről mind több helyi kiadvány jelenik meg. Nemrégi­ben írtunk az izsáki képeslapokról. Most újabb, úgymond nyomdameleg kötetet kaptunk a sza­badszállási Tóth Sándortól. A szerző bizonyára nagyon sokak előtt nem ismeretlen. Hiszen nevé­hez fűződik több, Petőfivel kapcsolatos könyv, de feldolgozta, hogy a település életében mit je­lentett az 1848/49-es szabadságharc. Ez utóbbi munkájával egy országos néprajzi gyűjtőpályáza­ton előkelő díjat kapott. A Szabadszállás múltjából című kötet nem­csak terjedelmében, hanem tartalmában is jóval többet mondó a korábbiaknál. Hiszen nem keve­sebb, mint három évtizedes kitartó kutató és mentő munkának eredménye. A majd’ hétszáz oldalon nemcsak a város történetét ismerheti meg az olvasó, hanem „ellátogathat” az intézményekbe, betekinthet a szervezeti életbe. A szerző persze nem feledkezett meg az egyház- községekről, a művelődésről, az egészségügyi el­látásról. Nem kí­mélték a telepü­lést a természeti csapások, de vannak értékes régészeti leletei is - derül ki az ol­dalak lapozgatá­sakor. Helyet kapnak a könyv­ben mindazok, akikről meg kell emlékezni, va­gyis a nevezetes emberek, a vers­írók, az adako­zók, s akik már a temetőben nyu- gosznak. A jelen­tős események között ott van­nak a betyártör­ténetek is. Bem Tóth Sándor ■ József hamvai­nak fogadása 1929. június 26-án volt Szabadszál­láson. Ehhez - éppúgy, mint a többi fejezetnél - dokumentumfotót is szerkesztettek. A népszokások sorában ott a születés, a ke­resztelés, a halál és a temetés, a lakodalom, az öl­tözködés, a kukorica-, a tollfosztás, de még az időjóslás is. Hogy kit szólítottak egykoron nem- zetes úrnak, vagy éppen mi is az a strumfli, viga- nó, bigyisz, fékötö, azt is megtudhatjuk az Egyéb érdekességek című összeállításból. Szabadszállás díszpolgára, Tóth Sándor eddig feltáratlan adatokat is közread. A szerző aprólé­kos odafigyelése dicséretes éppúgy, mint Bozóki- né Bogáts Marianna tipográfiai munkája. A kötet felelős kiadója a város önkormányzata, amely felkarolta e helytörténeti munkát. A „könyv megjelenése nagy adósságot ró le, hisz Szabadszállás népének életéről szól” - olvasható dr. Bak István polgármester ajánló soraiban. Bi­zonyára a városban arra is vállalkoznak, hogy a kötet szerzőjével egy élő könyvbemutatót szer­vezzenek. PULAI SÁRA Tóth Sándor SZABADSZÁLLÁS MÚLTJÁBÓL Nem kell Budapestre utaznia! SONY Panasonic PHILIPS THOMSON gruüdig SIEMENS termékek 50% engedménnyel! ELEKTRJPONT Kiskunhalas, Köztársaság u. 10. (volt Inform Áruház). Nyitva: h.-p.: 8.30-17.00, sz.: 8.30-12.00 Kiskőrös, Áfészáruházban,Petőfitér8. Nyitva tartás: h.-p.: 8.00-18.00, sz.: 8.00-12.00 Kalocsa, Búzapiac tér 13. (a SPAR mellett). Nyitva: h.-p.: 8,00-17.00, sz.: 8.00-12.00 Kecskemét, JESCO áruházban, az üzletsoron. Nyitva: h.-sz.: 9.00-20.00, v.: 9.00-17.00 _______________________________ Az akció március 1-től, a készlet erejéig érvényes! • TV • VIDEO ‘ HIFI • HUT0 • MIKRO • P0RSZIV0 • TŰZHELY * MOSOGEP • Tájékoztató a 2001. évi munkaerő-piaci folyamatok alakulásáról Bács-Kiskun megyében A regisztrált munkanélküliek, valamint azon belül a különböző szociális segélyben részesülők számának alakulása. Bács-Kiskun megyében .... B Síuoalis tániügáltflak □ jiH-wfcktiipólíOM'l. □ Kouk/ots sA'üáii* ■ Ríjítitfr/)!! mnfiLi»K.-!kiiÍ!ck Bács-Kiskun megyében a regisztrált munkanélküliek létszámának változása 2001-ben megegyezett az országos fo­lyamatokkal. A megyében 2001-ben az átlagos havi regisztrált munkanélküli-létszám 21.287 fő volt, a 2000. évi átlagos havi 22.140 fővel, illetve az 1999. évi átlagos havi 22.469 fővel szemben. Ez 3,8%-os, valamint 5,3%-os csökkenést jelentett az egy, valamint a két évvel korábbi ál­lapothoz képest. A létszámvisszaesés mögött erő­sebb fluktuációs mozgásokat figyelhet­tünk meg: a regisztrált munkanélküliek állományába belépők létszáma (38.953 fő) 4%-kal meghaladta a 2000. évi belépő létszámot, a kilépőké (40.058 fő) pedig 2,6%-kal múlta felül a megelőző évben kiesőkét. A regisztrált munkanélkülieken belül a nem pályakezdők átlagos száma (19.804 fő) 4,5%-kal mérséklődött egy év alatt, ugyanakkor a pályakezdők kö­rében (1.483 fő) 5,4%-os növekedés volt megfigyelhető. 2001-ben a pályakezdők aránya az összes munkanélküli között 7,0%- os volt, míg a korábbi évben némi­leg alacsonyabb 6,4% volt. Arányuk emelkedése egybecseng a 2001. évi prognózisfelmérésben jelzett tendenciák­kal, miszerint kevesebb munkáltató vala­melyest kevesebb számú pályakezdőt kí­ván alkalmazni 2001-ben. Változatlanul több volt a nyilvántartott munkanélküliek között a férfi (51,3%), mint a nő. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben (több mint egytizedével) csök­kent a 36-45 korosztályba tartozó mun­kanélküliek létszáma, míg az 56 év feletti­eké csaknem egyötödével bővült. Az előbbi korosztály számának és arányának visszaesése pozitív jelenségként értékel­hető, hiszen ők képviselik a munkaválla­lók derékhadát, míg az utóbbi, idősebb korcsoport részesedésének emelkedése a megváltozott nyugdíjkorhatár következ­ménye (korábban a munkanélküliek igen kis hányada tartozott ebbe a kohorszba). A különböző iskolai végzettséggel rendelkező csoportok száma a főátlag­hoz hasonló ütemben csökkent, kivéve a diplomásokét, akiknek létszáma 4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Kedvező jelenség a tartós munkanél­küliség enyhülése; 2001-ben átlagosan a munkanélküliek 24%-a szerepelt egy éven túl a nyilvántartásban, míg 2000-ben 26,5%-a. Bács-Kiskun megyében a regiszt­rált munkanélküliség mértéke 2001- ben átlagosan 9,3% volt, 0,6 százalék­ponttal alacsonyabb, a 2000. év átlagá­nál. A munkanélküliségi ráta a megyében 2001-ben 0,4%-ponttal volt kedvezőbb a dél-Alföld átlagánál. A munkanélküliség év végi szintje alapján Bács-Kiskun a tize­dik (legkedvezőbb) helyet foglalta el a megyék és a főváros rangsorában. A munkanélküliségi ráta mértéke alap­ján a legkedvezőtlenebb foglalkoztatá­si helyzet - 12% feletti ráta - hagyomá­nyosan a kunszentmiklósi és a bács­almási térségekben tükröződött; 10% alatt maradt az éves mutató értéke Kis­kunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kecskemét és Tiszakécske munkaerő­piaci körzetében. A megye egyes térsé­gei között meglévő különbségek tovább enyhültek; a megyén belül a térségi ráták maximális eltérése 1999-ben 7,7%-pont, 2000-ben 7,1%-pont, és 2001-ben pedig 6,0%-pontos volt. A nyilvántartott munkanélküliek ellátá­si arányai a jövedelempótló támogatás megszűnésével némileg módosultak: év végén a regisztrált munkanélküliek 35%-a kapott munkanélkülhjáradékot, 8%-uk jö­vedelempótló támogatást (kifutó támoga­tási forma), és 18%-ra emelkedett azok aránya, akik rendszeres szociális segély­ben részesültek. 2001. év folyamán a munkáltatók 20.159 munkalehetőséget jelentettek be, 8,6%-kal (1.892 darabbal) keveseb­bet, mint 2000-ben. A bejelentett állások döntő hányadát (70%-át) a támogatás nél­küliek tették ki. A 2001. évi munkaerő-kereslet egy- egyharmadát az iparban, illetve a nem anyagi szolgáltatásban, egyötödét az anyagi szolgáltatásban, 7%-át az építő­iparban, és 6%-át a mezőgazdaságban te­vékenykedő munkáltatók hirdették meg. Az elmúlt évhez viszonyítva növekedett a nem anyagi, és az anyagi szolgáltatás, va­lamint az építőipar munkahelyeinek szá­ma, ugyanakkor egynegyedével csökkent az ipar, és egyharmadával a mezőgazda­ság munkaerőigénye. A zárónapi (hó végi) munkalehetősé­gek átlagos száma 1.752 darab volt, míg 2000-ben némileg több, 1.887 darab. En­nek alapján 100 regisztrált munkanél­külire 2001-ben átlagosan 8,2 állásle­hetőség jutott, ugyanez a mutató 2000- ben 8,5; 1999-ben pedig 8,6 volt. A munkáltatók 2001-ben 55 alka­lommal jelezték létszámcsökkentési szándékukat a korábbi évi 38 esettel szemben. Ezzel összességében 1.277 fő várható leépítését közölték, mely 62%- kal felülmúlta a 2000-ben bejelentett lét­számot. Az egy bejelentésre jutó létszám 23 fő volt átlagosan (2000-ben 21 fő, 1999- ben 25 fő). Ágazati hovatartozás szerint a leépí­tések négytizede a feldolgozóipar, közel egyharmada a közigazgatás, véde­lem; kötelező társadalombiztosítás, több mint egytizede a kereskedelem, javítás munkavállalóit érintette. 2001-ben aktív munkaerő-piaci programokban összesen 13.554 fő vett részt a megyében. Az alkalmazott eszközrendszeren belül továbbra is há­rom eszköznek: a munkaerő-piaci kép­zésnek, a bértámogatással történő fog­lalkozatásnak és a közhasznú foglalkoz­tatásnak volt meghatározó szerepe. Ezekben a programokban vett részt az aktív eszközökkel érintettek több mint négyötöde. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents