Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-28 / 200. szám
AZ UI EVEZRED 2001. augusztus 28. Petőfi Népe FALURÓL VAROSRÓL iiváncADáv nxHnallFH 1 ■ ■-■■■■■ GAZDAKÖR. A nyársapáti gazdakör tagjai nyár végén felsorakoztatják földjük legszebb gyümölcseit, zöldségeit. A terménykiállítással azt üzenik mindenkinek, hogy a földműveléshez értők a néhány arany- koronás homokon is csodákra képesek.____________________________________________________fotó: m. j. Akik a semmiből is adnak Nyugdíjasklub A községben egyszer híre ment, hogy egy súlyosan beteg kislány gyógyításához kell a pénz. A helyi nyugdíjasklub tagjai azonnal sok ezer forintot gyűjtöttek össze. Ekkor Csonki Lászlónénak, a klub elnökének egyik szeme sírt, a másik nevetetett. A semmiből adni a rászorulóknak, ilyesféle tettekre csak az idős emberek képesek. Persze amennyire a költségvetés engedi, a helyi önkormányzat mindig megsegíti a nyugdíjasokat. A faluháza támogatása sosem marad köszönet nélkül. Ha Nyársapát virágain, parkjain megakad a látogató szeme, gondoljon a nyugdíjasokra is, mert az ő kezük munkája is meglátszik az épülő, szépülő községen. Amikor a faluban szükség van a kétkezi munkára, parkosításra, takarításra, a klub tagjai mindig derekasan kiveszik a részüket. ■ Országos motorverseny Sport Szeptemberben ismét mozgalmas napok várnak a Nyársapáti Motokrossz Egyesület versenyzőire. Most szombaton és vasárnap Szegeden az országos bajnokságon gurulnak pályára a község színeiben, a szeptember 9-i országos mérkőzésnek viszont ők lesznek a házigazdái. Az ország egyik legjobbnak tartott pályájára több mint száz sporttársat várnak. ■ Az apátságtól a templomig Helytörténet Noha Nyársapát község csak 1954-ben jött létre a ceglédi Alsónyársapát és Kistelek, valamint a nagykőrösi Csemő, Gógány, Nyársapát és Nyilas elnevezésű határrészek településsé szervezése révén, története sokkal régibb múltra tekint vissza. Túl azon, hogy a nagykőrösi és ceglédi oklevelekben már igen korán előfordul Nyársapát neve, a hajdani település létezésére tárgyi bizonyítékaink is vannak. Am ezekről csak 1928 óta van tudomásunk. Ekkor történt, hogy a Templompart nevű határrészt, mely addig legelő volt, felszántották, és a földmunka során egy templom és régi házak alapfalai, valamint sírhelyek bukkantak elő. A helyszínen Buday Árpád és Banner János szegedi régészek végeztek leletmentést, s megállapították, hogy jelentős középkori településre bukkantak. A falmaradványok konzerválására ekkor nem volt mód, s a későbbi években a romokat a helybeliek kőbányának használták. Csupán az 1950- es években került sor komolyabb ásatásra, melynek vezetője Bálint Alajos régész volt. E munkálatok keretében sikerült azonosítani a Nyársapáti család XIV-XVI. századbeli udvarházát, mely régészeti körökben mindmáig a régi Nyársapát legjelentősebb épületeként van elkönyvelve. E család első ismert tagja Sebestyén fia Miklós, aki a király embere volt 1376-ban. A falu és templomának pusztulása valószínűleg az 1658-64 közötti török hadjáratokkal függ össze. Annyit tudunk, hogy 1666-ban „nem maradhatván az Nyáras Apátiak faluiokban az sok ragadozások miatt mentenek lakóiul Czeglédre...” Mindenesetre a hely településre alkalmassága a későbbi békeidőkben ismét bebizonyosodott, s Nyársapát önálló községként létezése már csaknem fél évszázada igazolja ezt az alkalmasságot. S ha erődített udvarházat nem is építettek a nyársapátiak (mert erre most nincs szükség) templomot igen, mintegy követve az ősök példáját. DIRMIEN Tanult embereket vidékre! A demokráciában Nyársapáton is megmutatkozott: kicsi településen is nagyon sokféle a polgárok érdeke. Apáti közéletében talán az oktatásügy az a találkozási pont, ahol a közösséget megosztó helyi politikai ellentétek valamelyest mindig feloldódtak. Törökfalvy Gyula, az iskolaszék elnöke azt mondja, a gazdaságban korrigálható egy- egy rossz döntés, de az oktatás-nevelés helyzete évtizedekre megszabja a közösség szellemi fejlődését. Iskolaszék- Nyársapáinak nem lehet fontosabb érdeke annál, hogy fiatalságát a legjobb szellemi alapokkal indítsa az életbe - érvel az elnök. - E szándékunk megvalósulása természetesen jelentős mértékben attól az embertől is függ, aki vezeti az oktatási intézményt. Ezért örülök most annak, hogy az Erdei Ferenc Általános Iskola élén a régi igazgatót megerősítették posztján. Tóth Tibor és az általa összefogott, jó tanári kar s az ebben a szellemben működő iskolaszék tudja, miként építsék tovább az elmúlt évtizedben korszerűvé vált iskolát.- Az összehasonlításban milyennek látja Nyársapát iskoláját?- A továbbtanulók száma alapján egyértelmű, hogy színvonala semmivel sem rosszabb, mint bármely vidéki iskoláé. Nem kell azt hangsúlyozni, hogy faluhelyen mindig is nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk a nevelésnek. A vidéket csak tanult, a haladó hagyományokat ismerő és tisztelő emberek tudják talpra állítani. Nem mindegy tehát, hogy évente a közoktatásban részt vevő mintegy kétszáz gyerek milyen színvonalon és felkészültséggel, milyen önismerettel indul útnak. Akkor jó egy iskola, ha nemcsak a falain belül tekinti a nevelést feladatának, hanem azon kívül is. Szerencsések vagyunk, mert a tanításon túli programokat anyagi lehetőség szerint az önkormányzat mindig segíti. A rendszeres sport- és kulturális rendezvények haTÖRÖKFALVY GYULA agrármérnök 1948-ban született Pócs- megyeren. 1977 óta él Nyársapáton. 1979-ben diplomázott Debrecenben. 1979-től a Haladás Tsz főállattenyésztője. 1989-től egyéni vállalkozó. A Nyársapáti Erdei Ferenc Általános Iskola iskolaszékének elnöke. Nős, három gyermeke van. tása felmérhető: a gyerekek szeretik az iskolájukat.- A régi falusi iskolákat és azok tanítóit lámpásoknak nevezték. A mai iskolának van-e kisugárzása környezetére?- Természetesen. Kevésbé líraian úgy fogalmazok, hogy az iskola kapcsolatokat épít a környezetével. Ez nagyon fontos feladat. Helyileg említhetem az iskolamúzeum létrehozását, a művelődési ház fejlesztését. Aztán szövődnek a szálak a környező települések intézményeivel is. Meggyőződésem, hogy az iskolának nagy szerepe van a ma még csak csírájában létező kisrégiós szemlélet kialakításában is.- A tanult, jól nevelt fiatalsággal a közösség csak nyerhet, de sokat veszíthet azokkal, akik máshol teremtenek egzisztenciát.- Mindig akadnak, akik azon sopánkodnak, hogy a tehetséges gyerekek elmennek. Miért baj az? Egy kistelepülés fogadókészsége rendszerint kisebb annál, mint amennyi tehetség kijön az iskolából. Annak örüljünk, hogy a gyerekeink érvényesülni tudnak. Az a lényeg, hogy a falujukat sose felejtsék el. Persze az lenne a legjobb, ha minél többen itthon maradnának. Ennek érdekében az iskola is sokat tehet, oly módon, hogy együttműködik a gazdaság szereplőivel. Mindenekelőtt azokkal, amelyek a település megtartó erejét képezik. M. J. Szakácsból lett vegyesboltos Kereskedelem Barkóczi Józsefet alighanem szakácstudományáról ismerik a legtöbben. Főleg Kecskemét környékén. A nyársapáti ínyesmester fogásait valamikor a legelőkelőbb Bács- Kiskun megyei fogadókban szolgálták fel. Éveken át szakácsko- dott az Aranyhomok Szállóban is. Ilyen rangos vendéglátók csak azokat fogadják be, altik kitűnő iskolában tanulták meg a szakmát. Barkóczi úr igazán nem szégyenkezhet: tanítómestere a nagykőrösi Nagy István volt, akinek neve közismert a hazai vendéglátásban. A ’80-as évek elején Barkóczi úr úgy látta, hogy meg tud állni ő a saját lábán is. Híre volt annak idején, amikor megnyitotta a községben az Apáti Bisztrót, amely vetekedett a városi vendéglátóhelyekkel is. Aztán öt év után megint újat gondolt és belevágott a vegyeskereskedésbe. Két boltot is vezetett a faluban, de ma már egynek a gondja is elegendő. A Pici Boltban, ami nem is olyan pici, sőt kényelmes, komfortos üzlet, naponta tizenkét órát is dolgozik. Szabadnapok nélkül. A legtöbb magyar kisvállalkozó sorsa az, hogy a kevésért is sokat kell hajtaniuk. A Pici Bolt tulajdonosa elmondhatja, amit manapság kevesen: a falusi kereskedésben szerény, de legalább biztos a jövedelem. Azt mondja, éppenséggel jobban is mehetne az üzlet, ha a nyársapátiak csak a négy helyi vegyeskereskedés között válogatnának... Mert a boltok amúgy nagyon jól megvannak egymással, mindegyiknek megvan a maga vásárlói köre. A multikkal van a baj. A környékbeli városokban letelepedett nagyáruházak bizony tőlük is elszipkázzák a vásárlókat. Egy-egy árleszállítást, akciót az apátiak sem hagynak ki, a buszjárat jó, bevásárolnak, és a helyi boltosokhoz napokig legfeljebb csak beköszönnek. Barkóczi úr mégsem elégedetlenkedik. Azt mondja, amin nem tud változtatni, ahhoz alkalmazkodni kell. Egyébként sem olyan ember, aki szeret panaszkodni. A pult mögött mindig derűs és jókedvű. Tevékeny faluszépítők Civil szervezetek A nyársapátiak többsége tiszta, virágos faluról álmodik. Ezért nem lehet véletlen, hogy a tavasszal létrehozott Faluszépítő Egyesület az egyik legnépszerűbb a helyi civil szervezet között. Igaz, az egylet születésénél bábáskodók - Miczi Flóriánné, Horváth Istvánná, Csonki Lász- lóné, Flórián Sándomé, Kovács- né Csonki Katalin és Kis Miklós- szinte egyenként keresték meg a lakókat. Elmondták terveiket és azt, hogy mit várnak a Nyársapátiaktól. Sehol nem mondtak nemet.- Magunk is meglepődtünk, hogy milyen nyitottak voltak az emberek a kezdeményezésünkre- emlékezik Kovácsné Csonki Katalin, az egyesület titkára.- Igaz tapasztalatok nélkül láttunk hozzá a feladatokhoz, de nem restelltük megkérdezni a csemőieket, ők hogyan teremtették meg a példátlan ösz- szefogást. A jelek szerint a csemői példák Nyársapáton is beváltak. A lakosság segítőkész, nem csak ígérgettek. Havonta egy délutánt mindig feláldoznak a falu egy-egy szeletének rendbetételére. Jól számítottak akkor is, amikor Kis Miklós alpolgármesterre ruházták az elnöki tisztet. Ő ugyanis a helyi gazdakör elnökének tisztében is hatékonyan tudja támogatni a faluszépítő- ket. Gépekkel, felszerelésekkel, mikor mi kell a munkához. Kezük nyomán szépül a falu. Sfa4frufáe6cxclád! NYITVA naponta 07-18 óráig, szombat-vasárnap 07-12 óráig Cégtulajdonos: TÖRÖKFALVY GYULA agrármérnök AZ ÖN SIKERE AZ ÉN GARANCIÁM! Nagykőrös, Széchenyi tér 13. Tel./Fax: 53/350-342 Mobil: 30/9382-491 pályázati felhívás Kőcser Község Önkormányzat Képviselő-testülete i; (2755 Kocsér, Sünt István tér 1.) nyilvános versenytárgyalást ír ki 1 a tulajdonát képezi Kocsér, József Lu. 11-2. szám alatti, 25 hrsz.-ú | 2 db komfortos lakás megvásárlására. A lakások adatai, jellemzői: A település központi fekvésű helyén közművekkel É (víz, gáz, telefon] ellátott 709 m2 közös I használatú telken, 2 db külön bejáratú, kámfor-1 tos lakás együtt, egy épületben eladó. 1.63,24 m'-es egy szoba, fürdőszoba, előszoba, | éléskamra helyiségekből áll, gázkonvekteros fülessel, elektromos vízmelegítővel felszerelve. | 2. 71,46 m’-es két szoba, előszoba, fürdőszoba, p éléskamra, kamra helyiségekkel, egyedi fűtés- | sei, elektromos vízmelegítővel felszerelve. I A kit lakást tartalmazó ópüK a tatok együttes for-1 gain» értéke, vételár Modulé összege: 4 mié Ft. | Az ajánlatokat 2001. szeptember 28., 15 éráig | lehet benyújtani a polgármesteri hivatalba, | (Ajánlat a József A u. 11-2. szám alatti ingatlan I megvételére felirattal, lezárt borítékban.) Az ajánlatok felbontására és a legjobb ajánlatié- I vő részére szóló döntésre 2001. október 5«i, | du. 16 érakor a testületi ülésen kerül sor a pol- ! gámresteri hivatal tanácskozótermében, melyről I ezúton értesítem a pályázókat Érdeklődni: Kocsér Polgármesteri Hivatalnál, j munkaidőben 8-15 éráig, vagy , a 06-53/359-883-as telefonszámon. i; 35 éve a mérlegjavító szakmában! Különböző típusú aknás és aktm nélküli hídmérlegek gyártása, szerelése, adásvétele 8 m-től 18 m-ig; 10 Hói 60 t-ig. Meglévő hagyományos hídmérlegét új mérleg telepítése esetén beszámítom. Érdeklődni lehet: Balázs Imre 2700 Cegléd, Etelka u. 1. Telefon: 06-20/9-253-460; 06-53/314-031 | o
