Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

2001. Augusztus 28., kedd ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 7. oldal Az intézet tevékenységi köre: Szőlészet Szőlőnemesítés Szőlőélettan Szőlőkárosítók vizsgálata Szőlőtermesztés technológiája Borászat Bortechnológia Borkémia Bor-mikrobiológia Ökonómia Oktatás, szaktanács- adás, szolgáltatás clftSKo VII. Alföldi Szőlő-Bor Konferencia Interjú dr. Botos Ernő Péterrel, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatójával Parasztfőiskola EDES DOLGOK. Öt esztendő mézmintái, 15 éves vegyesméz, mé­zeskalácsok, egyéb édes dolgok. A kunpeszéri falunapon mutatták be mindezeket. Megannyi eszköz - köztük szalma méhkas - is terí­tékre került. FOTÓ: PULAI SÁRA Kanadában az új évzered növénye a homoktövis moktövis felhasználási területe igen széles. Gyógyszer, gyógyha­tású élelmiszerek, szeszesitalok, teák, jégkrémek alapanyaga, va­lamint természetes élelmiszer- festék. A C-vitamin-tartalma 5- 10-szerese a grapefruiténak, de megtalálható benne az E-, a B12- vitamin és a karotin is. A homoktövis kitűnően alkal­mazkodik a Duna-Tisza köze szélsőséges időjárásához. Csa­padékigénye 300-600 miliméter egy évben, ez térségünkben 550 milliméter. Tehát rendkívül szá­razságtűrő növény. Az ültetés utáni 3-4. évben terem először, majd évente egyszer ad termést. Júliustól október végéig szedhe­tő. Az agrárkamara szervezésében a kecskeméti Parasztfőiskolán mű­ködő BÁCS-ÁG Kft. holnap reg­gel 9-től a homoktövis bemutató­jára várja az érdeklődőket. Ez a növény sokak számára talán is­meretlen, de több országban nagy reményeket fűznek hozzá. Európában Németország és Oroszország foglalkozik a ter­mesztésével, a tengerentúlon pe­dig Kína és Kanada. Utóbbi or­szágban az új évezred növényé­nek tekintik. Hazánk, mint az EU-tagság várományosa, nagy reményekkel tekinthet az alter­natív növények termesztése elé, ugyanis az európai piacon egyre nagyobb a kereslet irántuk. A ho­Díjas kadarka Borverseny A hétvégi Magyar Borok Útja Ra­li idén csupán áthaladt Baján, ám a hajós-bajai borvidék sike­rét hozta. Közéleti személyisé­gek, politikusok ültek volán mö­gé, hogy több borvidéket érintve ügyességi versenyeken, teszte­ken bizonyítsák tudásukat. A rendezvény borversenyét Lilla­füreden rendezték meg, ahol gasztronómiai szakértők minő­sítették a benevezett nedűket. Közülük a Sümegi Borászat- Keller Kft. 2000-es évjáratú ne­mesnádudvari kadarkája híre­sebb borvidékek borait meg- előzve nyerte el a nagydíjat. ■ Több gabona Varsó Az idei lengyel gabonatermés 25-26,1 millió tonna lesz. Ez mintegy 20%-kal meghaladja a tavalyi 21,3 millió tonnát. A len­gyel statisztikai hivatal adatai szerint idén 8,5 millió hektáron vetettek gabonát, ami 0,9% csök­kenés 2000-hez képest. Egyes szakértők véleménye: a gabona- termés csupán 24 millió tonna lesz, de így is jóval több a tava- lyinál._______________________■ Fajtabemutató Szeged Országos kukorica, takarmány- és seprűcirok szakmai napot és fajtabemutatót tartanak szep­tember 4-5-én 9.30-tól Szege­den. A Gabonatermesztési Kuta­tó Közhasznú Társaság és a Csongrád Megyei Agrártudomá­nyi Egyesület a szervező. Hely­szín: Szeged, Alsó kikötő sor 9. FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete - Kecskemét-Miklóstelep, Úrihegy 5/A Pf.: 25 Telefon: 76/494-888 Fax:76/494-924 • E mail: fvm.szbki.kecskemet@dpg.hu Miklóstelepen a közelmúltban fejeződött be a központi épület felújítása. Az Irsai Olivért már leszedték vagy szedik. A többi fajtát még nem szüretelik. A 13-15 cukorfokos Irsait az illat- és zamatanyaga megőrzése érdekében takarítják be ilyen korán. A cukorfoka ezek rovására növeked­ne - mondta Kovács László, a Kunsági Bor­vidék Hegyközségi Tanácsának titkára. Kunsági Borvidék Jelenleg a szőlők cukorfoka alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Viszont az ország legna­gyobb területű borvidékén a tavalyi 9,5 tonnás hektáronkénti átlagtermés után az idén 10,5 * tonnát látnak a tőkén a szakemberek. Persze, hogy ezt le is lehessen szüretelni, ahhoz szá­raz, napsütéses őszre lenne szükség. Ha csapa­dékos, hűvös fordulatot venne szeptemberben az időjárás, az nagy károkat okozhatna a lédús bogyókban. Ha ezt elkerüljük, kimagasló lesz a mennyiség és még az asztali borok is jó minő­ségűek lehetnek. Ezek adják a kunsági borvi­déken termő bor kétharmadát. A nagy termés, a mintegy 2 millió 600 ezer má­zsa szőlő leszüretelése és feldolgozása nagy feladat a szőlőtermelők és a pincészetek szá­mára. A piacot ilyen­kor mindig befolyá­solja, hogy mekkora készletek vannak ta­valyi borból a pincék­ben. Kovács László szerint e téren nincs probléma a borvidé­ken. 2001. január 1- jén 2 millió hektoliter volt az összkészlet. Júli­us végén már csak 750 ezer hektoliter. Asztali fehér és tájborokból szűkösen tart ki a készlet addig, amíg az újbor piacképes lesz. A minősé­gi fehérborok iránt kisebb a fizetőképes keres­let, ezért ezek egy részét is asztaliként kényte­lenek értékesíteni a pincészetek. A vörösborkészlet jelentékenyebb, január végé­re fogy el. De az új szőlőből készülő vörösbo­rok február előtt úgysem jelennek meg a pia­con. A hegyközségi tanács titkára úgy véli, or­szágosan valószínűleg rosszabb a készlethely­zet. Ugyanis másfelé nagyobb a minőségi fe­hérborok aránya, amely itt csak egyharmad. Ezek nehezebben értékesíthetők. Egyébként a Kunságban várható nagy termés csak viszonylag nagy, hiszen az asztali és tájbort adó fajtákból 15-20 tonnát kellene elérnünk ahhoz, hogy majd az EU-ban versenyképesek legyünk. Kovács László elmondta azt is: bizonytalanság, feszültség ta­pasztalható a szőlőtermelők kö­rében. Ennek oka, hogy a felvá­sárlók alacsonyabb árakat kínálnak a szőlőért, mint amilyenek a tavalyi szüretben kialakul­tak. Egy hektár szőlő megművelésének költsé­ge az idén meghaladja a 400 ezer forintot. Eh­hez még 60 ezer forint amortizáció hozzáadása is jogos. S ha még 10 százalék nyereséget is szeretne a termelő, akkor legalább 500 ezer fo­rint körül kellene alakulnia a bevételének egy hektárról. Ez pedig 50 forintos kilónkénti árat feltételez. A hegyközségi tanács igazgató választmánya számára elfogadhatatlan a 40 forint alatti ár­ajánlat. Kovács László állami segítséget tart szükségesnek a feszültségek feloldására. Java­solni fogják, hogy az állam „álljon be” egy 40- 45 forintos védőár mögé az asztali fajtáknál. Megtörténhet, hogy nem lesz felvásárló minden szőlőmennyi­ségre. A többletet a meglévő borászatokra alapozva, közpince- hálózatban kellene feldolgoztatnia az ál­lamnak. A felvásárlók forgóeszközhiányát azzal lehetne enyhíteni, ha az állam kamattámogatással segítené a hitelfel­vételüket. Ezt feltételhez lehetne kötni: a ter­melők idei évbeni feltétlen kifizetéséhez. Ahol a felvásárló és a szőlőtermelő kapcsolata hosz- szabb időre tekint vissza, bizalmon alapszik, könnyebben áthidalhatók lesznek az esetleges gondok, vélte a szakember. Az idei termés vár­ható minőségéről elmondta: valószínű, növel­ni kell a must cukorfokát (a bortörvény sze­rint maximum 3 fokkal növelhető répacukor­ral), és javítani kell a savszintet is (a mustét 2,5, a borét 1,5 ezrelékkel lehetséges). Ezeket a hegyközségi tanács engedélyezi, s be kell je- lenteni a hegybírónak.___________________a. t. ». A SZŐLŐ TERMÉSÁTLAGAI A KUNSÁGI BORVIDÉKEN (TONNA/HEKTÁR) 1998 és 1999: 2000: 2001-ben várható: Forrás. Kunséfl By. Hegyközségi Tanácsa szőlészeti és a borászati laboratóriumok már üzemelnek, néhány kisebb munkálat azon­ban még hátravan. Például az épületek előtti kert rendbetétele, egy-két új, illetve régi tech­nika elhelyezése és beüzemelése. Másik fon­tos hírünk az, hogy ősszel megkezdődik Ka­tonatelepen a szintén jelentős hagyományok­kal rendelkező szőlészeti telepünk rekonst­rukciója. Ez talán kisebb, de ugyancsak fon­tos beruházás, hiszen itt találhatóak meg kí­sérleti szőlőültetvényeink.- Melyek azok a legközelebbi szakmai prog­ramok, amelyek érdeklődésre tarthatnak szá­mot a termelők körében?- Hagyományosan a Hírős Hét Fesztivál programjaihoz kapcsolódóan pénteken ki­lenc órai kezdettel rendezzük meg a VII. Alföldi Szőlő-Bor Konferenciát az alföldi borvidékekkel és szervezeteikkel közösen. Ebben az évben az alföldi borok és borvidé­kek marketingkérdései is szerepelnek a napi­renden. Ez alkalommal szervezőként kapcso­lódik be munkánkba a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsa is. Több jeles külföldi szakem­ber tart majd előadást, így nemzetközi jelle­get ölt a konferencia. Ezt megelőzően, csü­törtökön 10 órakor tartjuk meg a katonate­lepi bázisunkon a csemege- és borszőlőfaj­ták bemutatóját, amelyhez az intézetünknél júliusban megrendezett alföldi borverseny díjkiosztó ünnepsége is kapcsolódik.- Melyek az intézet távlati elképzelései?- Megkezdtük a szőlészeti labor akkreditá- cióját, hasonló az elképzelésünk a borászati laboratóriummal kapcsolatban is. Jövő nyá­ron szervezzük meg a szőlőnemesítési világ- konferenciát, amelynek Kecskemét város ad helyet. Reményeink szerint a nagyszámú, feltehetőleg mind az öt kontinenst képviselő külföldi résztvevő - a szakmai élmények mellett - nemcsak a kutatóintézet jó hírnevét fogja öregbíteni, hanem kedvező benyomást szerez majd Kecskemét városáról és az Al­földről. Kecskemét határában Katonate­lep már az 1890-es évektől világ­hírű a szőlőnemesítésről. Ezt a hírnevet nagy szőlőnemesítőnk, Mathiász János alapozta meg műveivel, közöttük a Szőlősker­tek királynője muskotály cseme­geszőlő fajtájával. Ma az ő hajdani birtokán mű­ködik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, ahol kiváló ne­mesítő munkáját ma is folytat­ják. A szőlőnemesítésben ugyancsak szép sikereket ért el itt Kocsis Pál, dr. Szegedi Sán­dor, Erős János, dr. Füri József, s az utóbbi évtizedekben dr. Hajdú Edit és ifj. dr. Kozma Pál. A Mathiász-telepen több mint 1200 szőlőfajta nyújt génforrást az új hibridek előállításához. A nemesítési módszerek közül a klónszelekció és a keresztezéses nemesítés az, amely eredmé­nyeket hozott. Ezekkel a mód­szerekkel születtek meg az álla­milag elismert kiónok és fajták, így a Cegléd szépe K. 73, az Irsai Olivér K. 11 kiónok, a Boglárka, a Favorit, a Kósa, a Narancsízű és a Téli muskotály, illetve a re- zisztens fajták között a Pölöskei muskotály és a Teréz. Az utóbbi évtizedben a cse­megeszőlő-fajták nemesítését kiegészíti a borszőlőfajták ne­mesítése. A csodaszép hibridek között sok finom ízű, változatos színű és alakú, tetszetős vagy éppen elegáns bort adó, termés­biztos fajtajelölt vár elismerésre, illetve szaporításra. Ebből a hib­ridanyagból csütörtökön egy gazdag fajtakollekciót ismerhet­nek meg a látogatók a katonate­lepi fajtabemutatón. A katonatelepi Mathiász-ház. Dr. Botos Ernő Péterrel, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatójával a ta­nácskozást megelőzően beszélgettünk a leg­frissebb hírekről.- Nemrégen fejeztük be a kutatóintézet központjának, a történelmi múlttal rendelke­ző Miklóstelep épületeinek a felújítását. A Az Európai Unióhoz va­ló csatlakozást elősegí­tő program keretében rendezik meg pénteken a VII. Alföldi Szőlő-Bor Konferenciát Kecske­méten, amelynek a Tu­domány és Technika Háza ad otthont. A ta­nácskozás témái: Jog­harmonizáció a szőlő-bor ágazatban és a marketing jelentősége az alföldi borvidéken. Rajta van a tőkén 10,5 tonna Száraz, napos ősz esetén nagy szőlőtermés várható

Next

/
Thumbnails
Contents