Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
AZ ÚJ ÉVEZRED 2001. augusztus 18. Petőfi Népe FALURÓL VAROSRÓL Gyönyörű, virágzó Kisszállás A településre beérve az ember azt hinné, valóságos arborétumba került. Az iskola mögötti, egyhektáros park az ősfákkal pedig ezt bizonyítja is. Kisszállás külső környezete harmóniában áll a belső értékeivel. Lakói szorgalmasak, a vállalkozások tevékenységének gyümölcsöző volta is erről tanúskodott. Az 55-ös főutat alig érintő települést elhagyva az ember azt érzi: ide bármikor visszavárják. INTERJÚ Kispál István polgármester alig két éve ül a polgármesteri székben. A településen 1999. november 22-én időközi választásokat tartottak. A lakosság megelégedésére megnyerte a választást.- Milyen testületet, milyen problémákat örökölt meg?- A rendszerváltás után lévő polgármesterek nem igazán használták ki a pályázat adta pénz- szerzési lehetőségeket. A falu költségvetése jelentős anyagi problémákkal küszködött. 1990- ben adták át a sportcsarnokot, aminek nagysága és anyagi vonzata kissé túlméretezett volt a falu számára. Tény, hogy kisebb is elég lett volna. Az első ciklusban 3 millió forint működési hitelt vett fel az önkormányzat, ami 1999 decemberében járt le. Emiatt elmaradtak az intézményi felújítások, eszközbeszerzések. Szinte a kötelező feladatainkat is alig tudtuk ellátni. ’91-ben működési fedezet híján bezártuk a Művelődési Házat. Kétszer elázott a csőtörések miatt, az ajtókon zúdult kifelé a víz. Az épület nemcsak élet- veszélyes, hanem katasztrofális állapotba került. Pénz akkor nem volt a helyreállításra, de 1999 őszén pályázati pénzekből 8 millió forintért felújítottuk. A falu lakossága is igényelte az intézmény fenntartását, illetve meg akartuk előzni az épület teljes lebontását.- Meglehetősen feszített volt a költségvetésük...- Igen, és közben kongott a falu kasszája. A közterületek, parkok elhanyagolt képet mutattak. 45 hektár parkunk van, ezt mind rendbe kellett tenni, ami még most is tart. Van egy 300 éves mogyorófánk az iskola parkjában, valami baj érte a törzsét, most szakember segítségét hívtuk, mert mindenképpen meg akarjuk menteni a gyönyörű fát. Hát, ilyen körülmények között vállaltam el a falu vezetését. Egyezséget kötöttem a testület tagjaival, hogy ha segítenek, közösen elkormányozzuk a települést. Azóta már új ravatalozót is építettünk, nagyon nagy szükség volt rá.- A külterületen élőkkel hogyan tartják az élő, mindennapi kapcsolatot?- Rendkívül nagy a tanyás térségünk. Észak-dél irányban 14 kilométer a település közigazgatási területe, kelet-nyugat irányban pedig 24 kilométer. Körülbelül 220 tanyasi háztartásban 800 ember él a kisszállási tanyavilágban. A tanyák 90 százalékában ott a villany, tavaly került a teljes villanyhálózat felújításra. Falugondnokra nagy szükségünk lenne, kétszer pályáztunk eddig, de reméljük, hamarosan lehetőségünk lesz alkalmazni egy ilyen tevékenységű személyt. Tanyacsoportokon belül három tanyaklub működik, a tanyacsoportok központjaiban. Havonta egyszer összejövetelt tartanak, ott van ilyenkor a Gondozási Központ dolgozója, önkéntes képviselők, akik vállalnak mosást, heti bevásárlást, gyógyszerkiváltást és egyéb problémákban is segítséK1SPÁL ISTVÁN, Kisszállás polgármestere. 1959-ben született Kiskunhalason. A II. Rákóczi Ferenc Mg. Szakközépiskolában érettségizett 1977-ben. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Növénytermesztő szakán szerezett diplomát 1985-ben, a kertészeti egyetem kecskeméti főiskolai karán pedig növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szakmérnöki diplomát 1993-ban. 1977-93-ig a kisszállási Bácska Mgtsz növénytermesztője, 1993-tól az Agro-Kirb Kft. ügyvezetője. 1999 óta polgármester. Nős, két gyermek édesapja. get kapnak. A végleges megoldást mégis csak a falugondnoki szolgálat megalakítása jelentené.- Milyen tervek állnak még Ön előtt a következő választásokig?- Tavaly nyáron 16 millió forintnyi készpénzt, de összesen 43 millió forint gázközművagyon-visz- szatérítést kaptunk. Szigorú önkormányzati takarékossággal dolgozunk, minden pénzt pályázati önerőre tartalékolunk. Tervezzük a nagyon rossz állapotú intézményeink felújítását. Kicsi az óvodánk, s nincs benne felnőtt vizesblokk és nevelői szoba. Ez legalább 20-30 milliós beruházást igényel. Pályázaton 4,5 millió forintot nyertünk, ezt is az ovi felújítására költjük. Az iskolánk egy műemlék jellegű épület, régen kastély volt. Meg kell javítanunk a tetőt, fűtéskorszerűsítés előtt áll, a Széchenyi-tervből pályáztunk, mielőbb el szeretnénk kezdeni a munkákat. A belterületi úthálózatra egy korábbi felmérés szerint körülbelül 100 millió forintot kellene áldoznunk. Ez azt jelenti, hogy akkor minden út a faluban szilárd burkolattal lenne ellátva. Most ennek csak a fele van meg. A külterületi úthálózatunk is elég rossz állapotban van. Ezek rendben tartása legalább olyan fontos, mint a köves- utaké, ugyanis a gazdák másként nem tudják megközelíteni a földterületeiket. Erre egy 24 milliós pályázati csomagunk már készen áll. Szintén készen van a tervünk a közvilágítás korszerűsítésre. A szennyvíz probléma megoldására egy tervező céget bíztunk meg, ez igen fontos és nagy feladatnak bizonyul. Több környező településsel társulunk a szennyvízhálózat kiépítésére. Esetleg uniós pénzekre is tudnánk pályázni e témában. Kisszállás polgármestere elmondása szerint a beruházások, felújítások irányába indul el. Fontos a közterületek rendben tartása, vallják a környezet szeretetét. Tavaly például egy minisztériumi pályázaton közterület-fenntartó, -tisztító kisgépeket nyertek. Harmadik éve rendezik meg rendszeresen a falu takarítási napját. Ilyenkor az ott lakó emberek saját eszközeikkel gyűjtik a szemetet, s rakják rendbe a házuk előtti takaros kiskerteket. Idén már 120 fő dolgozott együtt a szemét ellen, a tiszta környezetért. A közelmúltban elültettek 120 darab fát, hisz'van, ahol a ház előtti közterület 20-21 méter szélességű. A lakosság ezeknek a területeknek a veteménnyel, krumplival való beültetéséről áttért a dísznövények nevelésére, gondozására. A község ivóvize kristálytiszta, ugyanis két éve arzénmentesítő szűri a ítis- szállásiak vizét. ■ Tudja-e?- A község településfolytonossága az avarkortól igazolható, amit a község belterületén feltárt avar kori sírok igazolnak. Tárgyi emlékeken keresztül igazolható a település honfoglalás kori léte. Később a kunok népesítették be ezt a területet is. Etnikai jellegzetességeiket sokáig megtartották, még a XVIII. században is ún. kunsüvegben jártak.- A kunok három kis települést laktak a mai község területén: Ivánkaszállást, Kisszállást és Mádát. Ez a településszerkezet a hódoltság idején is megmaradt, melyet a török dézsma- lajstromok igazolnak. A török uralom gyengülésével a magyar földesurak adták-vették, adományozták a területeket és hajtották be földesúri javaikat. A terület ebben az időben jelentősen elnéptelenedett. A később visz- szaszállingózó lakosság mellé szerbek is betelepedtek. Ebben az időben népes pusztaként tartották nyilván a települést.- A XVIII. században az Orczy család kezébe kerültek a területek, száz éven keresztül bírták a területet. A hatalmas pusztaságban rideg állattartással foglalkozott a csekély számú jobbágyság. Az Orczy-uradalom 1846-ban Stametz Mayer János tulajdonába került és óriásit fejlődött. A településen gőzmalom, olajütő és szeszgyár dolgozta fel a helyben megtermelt alapanyagokat.- Az 1880-as budapest-sza- badkai vasút megépülésével és a telefonvezeték kiépülésével bekapcsolódott a község az országos vérkeringésbe. Az uradalom rendkívüli fejlődésen ment keresztül, Magyarország- és Európa-hírű gazdaságként tartották nyilván.- A szovjet csapatok 1944 őszén vonultak be a községbe. A több mint 15.000 hektár területű nagybirtokot felosztották, megbénítva ezzel az uradalom ipartelepeinek működését. A berendezéseket leszerelték és elvitték.- Az 1960-as évek második felében a megye legtanyásabb települése lett. Az ezernél is több tanyát az uradalmi épületek bontásanyagaiból építették fel. Az első szövetkezet 1948-ban alakult meg. A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE 8 általános v. kevesebb 1910 szakmunkás 600 érettségizett és felsőfokú 470 Forrás: Kisszállás önkormányzata Forgalmazók, kereskedők! Ismeri-e a kisszállási Pu ki kukorica utódját, az alufóliatálcába csomagolt pattogatnivaló kukoricát? Várjuk mindazon forgalmazó, kereskedő megrendelését, aki érdeklődik termékünk iránt. Címünk: Bácska-Popcorn Bt. Kisszállás , Felszabadulás u. 9. s Tel.: 77/457494, 77/457-002 300 ÉVES MOGYORÓFA. Az iskola egyhektáros parkjában áll ez az ősfa. Beteg törzsét szakemberek „gyógyítják”. _________fotó: b. e. Kisszállás A község lakossága: 2980 fő. Képviselő-testület: Kispál István polgármester, Bundula Ferenc alpolgármester. Képviselők: Benedek János, Botka Sándor, Bundity József, Erdélyiné Zsoldos Ildikó, Gulyás István, dr. Kasza Géza, Korbely Gábor, Maczkó Tibor, Rozsnyai Lászlóné, Szerencsés András. Jegyző: Ceglédi Zoltánné dr. Intézmények: Sallai István Általános Iskola és Diákotthon, Iskola u. 20-22. T.: 77/457-015, Papdi Józsefné. Napraforgó Óvoda, Felszabadulás u. 34. T.: 77/457-034, Markovics Györgyné. Gondozási központ, Iskola u. 20-22. T.: 77/457-046, Horváth Istvánná. Községi Könyvtár Közművelődési és Sportintézménye, Felszabadulás u. 10. T.: 457-602, Erdélyiné Zsoldos Ildikó. Polgármesteri Hivatal, Felszabadulás u. 28. T.: 77/557-010, Ceglédi Zoltánné dr. jegyző. Minőségi tejtermékek Kisszállásról A részvénytársaság a kisszállási Bácska Mezőgazdasági Szövetkezet jogutódjaként alakult meg 2001. február végén. Az rt. 270 tulajdonosból áll. Ennek fele volt szövetkezeti tag, másik része külső üzletrész-tulajdonos. Az rt. teljes egészében folytatja a szövetkezet korábbi tevékenységét és az átalakulás után alkalmazza a szövetkezet korábbi dolgozóit, ami mintegy 50-60 főt jelent. Tevékenységi körünk: 200 darab tejelő szarvasmarhával és 200 darab növendék szarvasmarhával rendelkezünk. Napi tejtermelésünk 3000-3500 liter. Ezt a tejet és a hatvan magánszemély által termelt tejet feldolgozzuk, így naponta 5-6000 liter tej feldolgozására kerül sor az rt. üzemében. Ebben az üzemben napi fogyasztásra kerülő tejtermékeket gyártunk: zacskós tejet kétfajta kiszerelésben és zsírtartalommal, poharas tejfölt különféle kiszerelésben, túrót. Ezenkívül 20-25 féle egyéb tejterméket forgalmazunk. Ezeket a termékeket naponta 130-140 kereskedelmi egységbe, közületnek, üzemi konyhára és cukrászdákba szállítjuk. Ez a feldolgozóüzem biztonságossá tette a környező gazdák számára a tejtermelést és a tej értékesítését. A beszállítók zömmel helybéliek, de akadnak a környező településekről is. A fogyasztó azért jár jól a termékeink vásárlásakor, mert azok garantáltan jó minőségűek. A tej fejésétől a fogyasztásig terjedő idő rendkívül rövid, ezért készítményeink íze háziasabb jellegű, aromás és finom. Ez egyrészt a feldolgozásnál használt korszerű berendezéseknek, a modern technológiának és a feldolgozott nyers tej jó minőségének is köszönhető. A cég ’98-99-ben 50 milliós beruházással korszerűsítette a tehenészeti telepét. Új fejőházat, fe- jési technológiát vezetett be, gépesítette a takarmányozást. Ez által tudjuk a tejet a fejést követő két óra múlva 4 Celsius-fo- kosra hűteni, teljesen zárt, steril rendszerben, emberi kéz érintése nélkül. A beszállító magántermelők tejénél is jelentős minőségi javulás következett be az utóbbi egy-két évben. A tejfeldolgozó 12 főnek ad munkát, így az üzem mint helyi, községi munkaadó ezzel is hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez. Az rt. tevékenységei sorából kiemelkedik az integráció. Ennek keretében a helyi és a környező települések magántermelőivel hét-nyolc éves kapcsolatunk van már. Ez évente 1800-2500 hektár szántóterület integrációját jelenti. Idén ebből 880 hektár kalászos, 430 hektár napraforgó, 300 hektár kukorica és silókukorica, 90 hektár fűszerpaprika, 60 hektár pattogatni való kukorica termeltetése folyik. Az integráció kapcsán rendkívül jó a kapcsolatunk a magántermelőkkel. Lehetőségünk szerint finanszírozzuk a termelést, idén például 20 millió forint hitelt biztosítottunk a gazdák számára a termelés zökkenőmentesítésére. Az átvett termést feldolgozzuk vagy raktározzuk, piacot keresünk rá. Értékesítjük vagy exportáljuk. Az integráció együttes értéke meghaladja évente a 300 millió forintot. Reméljük, hogy a velünk kapcsolatban álló gazdákkal továbbra is fennmarad az eddig bevált jó viszonyunk, és közös célunk marad a minőségi termelés.___________■
